Kassai Ujság, 1925. augusztus (87. évfolyam, 172-196. szám)

1925-08-01 / 172. szám

LXXXVII. évi. 1­72.szám. LSEpunk mai száma 10 oldal. Szombat, 1925. augusztus 1. Siertesik­ség éa kiadóhivatal: Kollee-Kassa, F6­ n. 64» GldsilnU (Nemzet­­ixtnbáml szemben) Telefon: 1S6. o­o­o­o­o Mefrlelenlb naponta, o­o­o . o­n Felelős szerkesztő: DR: KÖVES ILLÉS El­őd­ tettei dltafc helyben te »liehen: E*ry egész évre 816 korona, félévre 106 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra *0 korona. — Egye. szám­ára 1 korona Abd­el Krím nagy offenzívája megindult. — Reinitz megszökött a szatmári fogházból ? — Borzalmas vasúti szerencsétlenség Franciaországban. Kiürítették a Ruhr-vidéket. — Oroszország vállalja a cári adósságokat. A magyar kormány elégtételt adott a szombathelyi afférért Holnap megkezdődik m angol bányász-sztrájk London, jul. 31. (Saját tud. táv.) Puck, a bánya­munkás-szövetség titkára kijelentette, hogy a bányász-sztrájkban a helyzet komoly. A Baldwin miniszterel­nök vezetésével folytatott tárgyalások megszakadtak, mert a munkások nem hajlandók belemenni a munkaidő meg­hosszabbításába és a munkabérek le­szállításába. A munkaadók értekezlete kijelen­tette, hogy az összes szénbányatársa­ságok leszállítják megrendeléseiket és szombaton beszüntetik a munkát. A kormány a bányász­ sztrájk ügyé­ben sürgős értekezletet tart Világsztrájk Ghurchill angol pénzügyminiszter né­hány nappal ezelőtt nagyon pesszimista beszédet tartott Anglia gazdasági hely­zetéről. „Néhány legnagyobb fontosságú iparunk helyzete, mondotta beszédében, rosszabb, mint bármikor volt a most élő nemzedék emlékezete szerint. Az a szo­morú helyzet, amelyben most szénipa­runk van, a legfőbb oka ennek, s a leg­főbb oka annak is, hogy a munkanélkü­liek száma az ipari munkások közt az el­múlt évben megnövekedett s hogy ipa­runk a külföldön nem versenyképes. Már­pedig addig, amíg ezt a versenyképessé­get iparunk el nem éri, addig nem lehet megnyugvással arra gondolni, hogyan fog gazdasági helyzetünk a jövőben ala­kulni. A szén az alapja Anglia gazdasá­gának, ez volt az első faktor nemzetközi kereskedelmünk felépítésében. Az angol vas- és acélipar Anglia széniparán épül fel; most az a veszedelem fenyeget, hogy Anglia elveszíti vezető pozícióját a nemzetközi piacokon, mert az angol ipar drágábban termel, mint bármely ipar a világon , mert az angol szén olyan drága, hogy a világ le fog szökni az angol szén használatáról.“ Ghurchillnek ez a beszéde nem abból az alkalomból hangzott el, hogy Angliát már csak néhány óra választja el attól, hogy szénbányáiban megálljon a munka. Nem lehet tehát azzal vádolni, hogy cél­zatosan festette sötétebbre Anglia ipará­nak helyzetét. Az angol kormány a legnagyobb ag­godalommal látja a készülő sztrájkot, amelynek szükségképpen az lenne az eredménye, hogy a széntermelés ismét megdrágulna, ezzel a többi ipar terme­lési költségei is növekednének és az an­gol ipar ismét vereséget szenvedne a nemzetközi versenyben. A szénbánya­tulajdonosok tudatták a munkásokkal, hogy az 1924. évi megállapodást július 31-én túl nem hajlandók fentartani és a szén olcsóbbá tétele s az angol szénbá­nyák olcsóbb termelése érdekében egy­részt leszállítják a munkabéreket, más­részt egy órával a munkaidőt meghos­­­szabbítják. Ezen az alapon hajlandók megindítani a tárgyalásokat és keresni a módot, közösen a munkásokkal, hogy az órabérek leszállításában megegyezze­nek, viszont azonban ragaszkodnak ah­hoz, hogy a munkások többet termelje­nek, mert a többtermelés is csökkenti a termelési költségeket. A munkások ebbe nem hajlandók bele­menni. Ezen az alapon még csak a tár­gyalásokat sem hajlandók megkezdeni és annyira harciasak, hogy midőn a munkaügyi miniszter egy bizottságot neveztt ki azzal a feladattal, vizsgálja meg a vitás kérdéseket, amelyek a szénbányatulajdonosok és a munkásaik között fennállanak s tegyen előterjesz­tést arra nézve, hogy a kormány minő közvetítő javaslatokkal akadályozhatná meg a sztrájk kitörését, a munkások a legridegebben tudatták a miniszterrel, hogy ebben a bizottságban nem hajlan­dók részt venni, sőt ezzel a bizottsággal még csak érintkezésbe sem fognak lépni. Az angol közvélemény már bolsevis­ta agitáció hatásának tulajdonította a mostani sztrájkmozgalmat ,és Thomas, a Macdonald-kormány volt minisztere és a munkásmozgalmak egyik vezére szükségét érezte annak, hogy azt a ha­tást, amelyet a munkásoknak ez az ál­lásfoglalása kiváltott, enyhítse. „Lehet, — mondta Thomas bakewelli választói előtt tartott beszédében — hogy a mun­kásokat az éhség vissza fogja kergetni a bányákba, de ezek elkeseredve és az­zal a komoly elhatározással mennek majd vissza, hogy bosszút fognak álláni. És nem lehet tőlük rossznéven venni, ha elkeseredéssel fognak dolgozni, ami­kor tudják, hogy­ csakis a kiéhezteté­­sük­kel lehetett őket arra kényszeríteni, hogy a sztrájkkal felhagyjanak és ismét munkába álljanak.“ Nem lehet tagadni, hogy Thomasnak igaza van és ha a munkásokat csak az éhség kényszerítené vissza a bányákba, az első kínálkozó alkalommal megtorol­nák ezt a helyzetet... Száz össz- korona Zürichben 15.2714 (emelkedett) Száz magyar kor. Zürichben 0.007250 (ugyanaz, mint tegnap) 10.000 magyar kor. Prágában 4.70 (ugyanaz, mint tegnap) Egy dollár Prágában 33.59—33.30 (emelkedett) Egy össz- kor. Budapesten 2104—2120 (ugyanaz, mint tegnap) TERMÉNYPIAC: Egy q búza a bratislavai terménytőzsdén 170—175 Egy q új búza a budapesti terménytőzsdén 365.000 1 legfelsőbb haditanács meg akarta szállási az egész monarchiát és be akart vonulni Berlinbe Benes szerepe a fegyverszüneti tárgyalásokon. Tegnapi számunkban megkezdtük Benes külügyminiszter rendkívüli érdeklődésre számottartó memoár­jainak közlését a csehszlovák köz­társaság megalakulásával kapcsola­tos eseményekről, melyeket az alábbiakban folytatunk. A tr­onarchia összeomlásáról 1918 októ­ber 30-án érkezett meg az első híradás Genfbe. A prágai eseményekről szóló je­lentések szinte hihetetlennek látszottak az emigárcia szemében, olyan meglepő gyor­sasággal játszódtak le. A csehszlovák de­legáció égett a türelmetlenségtől, hogy visszatérhessen Prágába és mert Kram­ár, a dezignált miniszterelnök tartott attól, hogy Ausztrián keresztül nehézségekbe üt­köznék a visszatérés, Németország berni követével akart tárgyalni, hogy a német kormány engedje meg a delegáció tagjai­nak a Bajorországon való átutazást, ezt a tervet azonban elejtették. Beneš október 31-én visszatért Párisba. Genfből való tá­vozása előtt felkereste őt egy cseh, aki menedéket kért a császári család részére Csehországban az esetre, ha Károlynak Bécsből a zavargások miatt menekülnie kellene, Benes azonban honfitársa kérel­mét válasz nélkül hagyta. Csehszlovákia szerepe a fegyverszüneti tárgyalásokon. Az események most már rohamosan kö­vették egymást. A monarchia utolsó kül­ügyminiszterének, gróf Andrássy Gyulá­nak Wilson jegyzékére október 27-én adott válasza már a teljes kapitulációt je­lentette. Ezen a napon szövetségközi kon­ferenciát tartottak, amely 31-én már mint a később nagy nevezetességre szert tett „legfelsőbb haditanács“ ült össze Versail­­lesben, hogy a monarchiával, Törökor­szággal és a helyzetre való tekintettel esetleg Németországgal tárgyaljon a fegy­verszüneti feltételekről. A legfelsőbb hadi­tanács október 31-én, november 1., 2. és 3-án négy fontos ülést tartott, amelyen Food marsallon kívül részt vettek Wilson, Blisse és Robillant angol és amerikai tá­bornokok, több magasrangú katonatiszt és diplomata, köztük Clemeticeau, Pichon, Leygues, Klotz, Lloyd George, Bonar Law Balfour, lord Milner, House amerikai ezredes, Orlando, Sonnino, Matsue, Hy­mans Venizelosz és Veznlcs, szóval a szö­vetségesek minden államának katonai és diplomáciai vezérkara. November 2-án már hivatalosan is részt vett a legfelsőbb haditanács ülésein Benes, min­t az ideigle­nes csehszlovák kormány külügyminisz­tere. A meghívást maga Benes is siettette, hogy az új állam jogi helyzetét tisztázza, a csehszlovák érdekeket képviselje és megvédje. A francia kormány, amely az értekezletet összehívta, a csehszlovák kor­mánynak nemi­s küldött meghívót, mire Be­rrey felment a Quai d‘ Orsayra, ahol Ber­­thelot politikai államtitkárral hosszabb megbeszélést folytatott, melynek során is­mertette a genfi határozatokat és képvise­letet kért a konferenciára az ideiglenes kormány részére. Berthelot osztotta Benes nézetét, de ar­ra kérte, hogy ne emeljen hivatalosan tilta­kozást, hanem intézzen egy bizalmas „ér­tesítést“ Cletr­enceauhoz és Pichonhoz, amelyből megérthetik, hogy elnézés tör­tént és Benest is meg fogják hívni az érte­kezletre. Így is történt és Benes november 2-án délelőtt telefonértesítést kapott, hogy a miniszterelnökök konferenciájára, melyet House ezredesnél, az amerikai kormány delegátusánál tartanak, jelenjen meg. A bolsevista veszély miatt szállták meg Szlovenszkot. Benes Clemenceauhoz és Pichonhoz in­tézett leveléhez két memorandumot is csa­tolt Az egyikben a monarchia általános helyzetével foglalkozik és azt a teljes fel­bomlás stádiumában levőnek jellemzi. A­ nemzetiségek elszakadásra készen álla­nak. A csehek, lengyelek és szlovének ös­­­szeköttetésben állanak egymással és kö­zös érdekeik vannak. Csehországban az élelmiszerkészletek legföljebb 5—6 hétre terjednek, eddig az ideig kitarthatnak a csehek. Bécsben a katasztrófa kitörése minden pillanatban várható, mert már csak 8—10 napra van élelmiszer. A csehek min­den kapcsolatot megszakítottak Ausztriá­val és Németországgal, ami különösen Bécs élelmezésére van kihatással. Bécset és különösen Budapestet erősen fenyegeti a bolsevizmus veszélye. Csak a csehek tudnak ellenállni a bolsevizáló törekvések­nek, mert országuk adminisztratív, katonai és gazdasági igazgatását előkészítették. Épen ezért különös jelentősége van a kö­vetkezőknek: 1. A csehek a bolsevizmus elhárítása céljából hajlandók Bécset élelmiszerrel el­látni, de csak azon feltétellel, ha a szövet­ségesek kötelezik magukat, hogy a Bécs­­nek juttatott élelmiszerkészleteket vissza­szolgáltatják. 2. A cseh haderőnek Szlovenszkót ka­tonailag teljesen meg kell szállani, mert a bolsevizmus veszélye, különösen Magyar­­ország felől rendkívül nagy, sőt innen át­csaphat a nyugati államokba, azonkívül Jugoszláviába és Olaszországba is. Len­gyelország is fenyegetve van. Egyedül a csehek képesek a bolsevizmust feltartóz­tatni, ha a fegyverszüneti szerződések meg­szövegezésénél feltételeit akceptálják. 3. Eréren a csehek támogathatják az ausztriai németeket és egyúttal megaka­dályozhatják a Németországhoz való csat­lakozást, amire vonatkozólag már tárgya­lások is folynak az osztrák politikusokkal. Csehszlovákiának a szövetségesekkel való közvetlen összeköttetés céljából szüksége van a Pozsony—trieszti korridorra és en­nek a magyar területnek, a német és ma­gyar nyelvhatáron levő sávnak okkupá- MF.eKYUT KOSICEN IFI. KLEIN SÁNDOR NGi divatkülönlegességek áruháza. Legolcsóbb bevásárlási forrás! Nyerv választék. — Mintaküldés vidékre.­­ Külföldi divatlapok. PO-U. 9 sz. Törvényszék­kel szemben

Next