Kassai Ujság, 1925. szeptember (87. évfolyam, 197-220. szám)

1925-09-01 / 197. szám

2. oldal, OMEGA ORAK POLLACSEK rnoncTi Szlavenszkő legolcsóbb I GYÁRI ékszerészénél kapható, s árban csak Kosice, Szobár­ u. 10 I Interurbán t­elef­on 6-Sö. és ezért következett be az elválás, amely­nél én csak néhány morzsát vittem m­a­­gaam­mal a nagy vályúból — mondja Stinnes Ödön és nem akarja akceptálni azt a felfo­gást, amely szerint ez a 16 millió arany­­m­­árka értékű néhány morzsa a válóper le­folytatásának idején már a Stinnes-koncern hitelezőit illette volna. Hiszen a hitelezők még ma is azon az állásponton vannak, hogy a követeléseket száz százalék erejéig kielégítik a konzorcium által lefoglalt va­gyontárgyak, pedig a konzorcium szándé­kosan és tervszerűen kótyavetyéli el mé­lyen értékükön alul a Strings-h­agyaték vállalatait, bányáit, részvénycsomagjait, legalább Stinnes Ödön vádja szerint. A Martinovics-utcai hajléktalanok miatt nem kezdhetik meg az iskolai tanítást Karhatalommal akarják a hajlék­talan családokat kilakoltatni. (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes még, hogy a Mart­in­ovics-u­tcai tűz következté­ben hajléktalanná vált kilenc családot a város ideiglenesen a Martinovics­ utcai is­kola egyik helyiségében szállásolta el. Dr. Novák polgármester nyolcnapi, azután 11 napi haladékot adott a hajléktalan csalá­doknak arra, hogy lakást keressenek. Minthogy ezután sem sikerült fedél alá ke­­rülniök, a város az izr. hitközséget szólí­totta fel, hogy segítsen a lakás nélkü­l ma­radt családok elhelyezésében. A kért segítség nem érkezett és elő­állott az a helyzet, hogy az iskolaév megnyitásakor a tantermet a hajlék­talanok foglalják el. Szombaton délelőtt a tankerületi felügyelő megjelent Smrt polgármester-helyettesné, s azonnali intézkedést kért a hajléktalanok eltávolítására, mert különben az iskolában nem tudják rendesen megkezdeni az okta— KASSAI ÚJSÁG Szigetelőlemez, Pé ii( d­éllemez, kátrány termékek, karbolineum Gips­zpitke . 1 vas és luvineimemü építkezés! szerszám kapható Gräber Miksa & Fia R.-T.-nál Teieíon ii-19, 25-01. Központ: Bratislava, xeieion 11-19,23-01. Fiók: fiirclanshy Sv. Marita. Telefon 16. 2150 Megkezdődtek a N­épszövetség tanácskozásai Genf, ang. ól. (Saját tud. táv.) A Népszövetség ma kezdte meg tanácskozásait a gazdasági bizottság ülésével, szerdán pedig a pénzügyi bizottság és a népszövetségi tanács ül össze. A Népszövetség hatodik ülésszakát szeptember 6-án nyitják meg, a meg­nyitóbeszédet Palm­evé francia miniszterelnök fogja tartani. Az ülésszak egyik legjelentősebb pontja az osztrák probléma lesz. lást. A polgármester-helyettes a város ne­vében a zsupanátust kereste meg a szük­séges intézkedések megtételére és való­színű, hogy a Martinovics­ utcai tűz hajlék­talanjait rövid úton kiteszik az iskolaépü­letből. 1925. szeptember 1. 397.X Milliós jégkár a kassai nagysupa területén A gálszécsi járásban megsemmisült a szőlőtermés. Szepsi környékén másfél mSN­S- korona a kár. (Saját tudósítónktól.) Most érkezett be a zsupanátushoz az augusztusi abnormális időjárás okozta károkról szóló jelentés az­­ egyes járási főnökségek részéről, melyek­­­­ből megállapítható, hogy az esőzések és viharok a termés nagy részének megsem­misítése mellett az utakat is nagymérték­ben megrongálták. A szepsii járásban jégverés pusztított, amely Hrusov község­ben a termés 100, Jablonicán 100, Jablonov­­ban 80, Komarovcén 80, Csécsen 80, Hor­­vátkán 80 százalékát semmisítette meg. Összegszerűen a következő községekből lett kimutatás a jégkárokról: Hrusov­ 610.900­ korona JaMonica 28.000 korona Jablonov 590.690 korona H­orvátka 89.750 korona Tornaujfahi 265.SOO korona A szobránci járásban az árvíz elöntötte a szobránci községi utat, az ár okozta kár 60.000 koronára, Kotr­a­­rócban 20.000 koronára tehető. 17 község­ben a learatott termést sodorta el a víz 200.000 korona értékben. A gálszécsi járásban Szilvás községben 50.000, Egresen 25.000, Cel­ovicén 25.000 korona kárt okozott­­ a jég- I I a nagy meleg beállt SZEPLŐ ellen leghatásosabb s’ az évtizedek óta közbe vett békeminőségü nagyenyedi Kovács-féle arckenőcs és Kovács-féle Borax-szappan mely minden szaküzletben kapható. Ára: Kovács-féle arckenőcs Ké 10.­­darabonként és Kovács-féle Borax­szappan Ké 6*50 darabonként. 880 verés, de még számottevőbb a pusztulás a szőlőtermő vidékeken. Borsiban 500.000, Nagytoronyán és Kistoronyon 100—100.000 a kár, azonkívül érzékeny veszteségeket okozott a szöllöskei, nagybarai, kiskarai és csernohovi szőlőkben. A girálti járásból Kelca, Peterovce, Hrabovec és Holicikovec községekben a jég csak kisebb károkat oko­zott. A kisszebeni járásban villám csapott le Dza községben, amely 8 házat sem f­i­­ssített meg a­­ hozzátartozó gaz­dasági­­ melléképületekkel együtt. Hen­viz községben a jég 209 i hold földet vert el. Az­­ eperjesi járásban a következő jégverési károkat jelentik: Nizna Olsava Visna Olsava Brany Valkov Turjany Lom­ na * * 1 Krttcov ■ 15.000 15.000 25.000 25.000­­ 10.000 25.000 20.000 korona korona -korona korona korona korona korona A varamtól járás Az Óceán ifik® (Orth János főherceg és Stubel Milli színésznő szerelmi drámája) A­ fcCÉNY. 145 Munkájának roppan­t fontosságot tulaj­donított, de valami eredeti gondolatot, nagysze­rű eszmét, népeit valójában boldogító ideát nem tudott magából kitermelni Családjával való érintkezésbe szintén bele­hozta ezt a hivatalnok­­természetet. Aktaszerűen kezdte mindnyáj­ukat. Felállította tételét, ami valamely rendeleté­nek napfényre hozásában állott, ezt körül­bástyázta a spanyol etikett ridegségével és ehhez kellett alkalmazkodnia mindenkinek. Ta­gadhatatlan, hogy evvel a hivatalnokmódsz­errel elérte, hogy családjának minden tagja félt tőle és engedelmeskedett neki. Evvel a rideg szigo­rúsággal rendet tudott teremteni közöttük. Ez pedig igen nagy szó volt, mert nem szabad fe­lejteni, a család tagjai nemcsak számban voltak nagyok, hanem sokfélék is. Európának alig volt országa, ahová valami Habsburg-ivadék el ne került volna és azt már határozottan lehet állí­tani, hogy Európának alig volt uralkodó csa­ládja, amellyel a­­ Habsburgok valami címen ro­konságot ne tartottak volna Ennek a roppant nagy és sokféle rokonságnak ezerféle vágya, célja, akarata, követelése volt és ezekkel csak úgy lehetett sikerrel szembeszállni, ha a maga hajla­thataten, makacs akaratát és erejét állítot­ta oda. I. Ferenc József császár és király két országnak volt uralkodója, de hatalmát sehol­­sem éreztette annyira, mint éppen családja tag­jaival szemben Ezt a hatalmat nagyon nehezen vere­kedte ki magának. Mint igen fiatal gyerkőc lett családfő, persze az idősebbek nem nagyon akartak családfői hatalma előtt meghajolni. Édesanyja azonban az oldala mellett állott és a renitens, lárdozó családtagokat következetes eljárással, büntetéssel,­­anyagi segítség megvo­násával lassan arra kényszerítette, hogy hatal­mát elismerjék és féljenek tőle. S ezt a császár tudta s nem bánta, ha nem szeretik, csak rend legyen. Azt sem szabad felejteni, hogy ilyen roppant népes családban napirenden voltak az egyenet­lenkedések, veszekedések, kanapépörök és igen gyakran éles összetűzések. Ezek között nem egy a nyilvánosság elé is került, ami a császárt kimondhatatlanul bosszantotta. A csá­szári családban­­ éppen excentricitásra való haj­lamuk miatt a családtagok csak nagy nehezen tudtak egymással megférni őszintén utálták egymást és gyűlöletük gyakran robbant ki pör­lekedésbe. Ilyenkor a császárhoz mentek, hogy szolgáltasson közöttük igazságot. S a császár ilyenkor kénytelen volt rendes bírósági aktust lefolytatni Nemcsak az egymás szemét kika­parni akaró feleket hallgatta ki, hanem a tanú­kat is. És ha nem sikerült a veszeke­dőket egy­mással kibékíteni,­­akkor kénytelen volt ítéletet hozni. Ítélete mindenkor szigorú volt és nagy gondot fordított arra, hogy­­ ítéletét a legnagyobb pontossággal hajtsák végre. Ebben nem ismert tréfát és nem gyakorolt kegyelmet. Senki ked­véért. Ezek miatt a túl szigorú ítéletek miatt gyakran lázongtak­­ a családtagok, de a császár ilyenkor mennydörgött, villásztott­­ és kérlelhe­tetlenül lesújtott. S mert a családtagok mind szegények voltak, mind rászorultak a császár anyagi támogatására, így nem volt nehéz a lá­zadókat leverni, de a tövis bennmaradt úgy­ a családtagok, mint a császár szívében S minél több tövis vágott beléjük, annál jobban húzód­tak el egymástól: a császár és családja. Különösen a rangkérdés okozott közöttük nagy ellenétet. Mindegyik első akart lenni­­ és a legkínosabb, néha az egész nyilvánosságot is foglalkoztató jelenetek, sőt botrányok játszód­tak l­e közöttük az elsőség kérdéséért A csá­szár szétcsapott közöttük és udvari embereivel való hosszú tanácskozás után véglegesen meg­állapította a rendet, mely szerint a család tagjai a következő sorrendben jöttek egym­ás után: első: a császár, második: a trónörökös, utána a császár öccse és fiai, a sort a császár legfiata­labb öccse és annak fiai zárták be. Most jöttek az oldalágak: a toscanai ág hasonló sorrend­ben, Károly főherceg, József főherceg és leg­utolsónak Rainer főherceg fiaikkal. A család­tagok kötelesek voltak ezen sorrendet betar­tani. Albrecht főherceg, táborszernagy, öreg ko­ra dacára is az alig pelyh­edző álló toscanai fő­herceg után lépdelt és Rainer főherceg, holott 5 volt a család doyenje, utolsónak lépett be, mert a családjának legfiatalabb­­ hajtása volt Az­­ as­­­szonyokna­k szintén ehhez a ranglétrához kellett szabni­uik magukat. És ha valaki bevonulásukat nézte, akkor az egész­­ Habsb­u­­rg-l­otaring­iai csa­ládjának geneológi­ai leszármazását látta maga előtt. A császár a család fé­rfitagjaival szemben kétféle magatartást honosított meg: hivatalosat és nemhivattal­osat. És ezt­­ a kettőt szigorúan el­választotta egymástól. A család férfitagjai ugyanis mind katonák voltak els­ő,legfőbb had­­uruk. És a császár legfőbb Iiadók­ hatalmával bámulatos következetességgel élt velük szem­ben Az ifjabb főhercegeknek csak engedéllyel volt szabad állomáshelyüket elhagyni. Ha Bécs­be jöttek, szabályszerűen kellett jelentk­ezniök, ha Bécsből távoztak, újból l­e kellett jelentkez­niük. Az öregebb fő­herceg­e­kkel sem tett kivé­telt a császár, csak ha már betegeskedni kezd­tek, engedte el nekik a szigorú katonai szolgá­latot. A legtöbb főherceg öreg korára valame­lyik ezredet kapta és mint ennek ,az ezrednek tulajdonosa parádézhatott uniformisában. A hi­vatalos látogatások alkalmával a császár nem tűrt meg semmi bizalmaskodást és magánüg­­­gyel sem volt szabad megzavarni a jelentke­zést. De meg kell vallani, hogy az úgynevezett nemhivatalos összejövetelek sem voltak valami kellemesek Legalább a család tagjai maguk kö­zött, őszinte pillanataikban bevallották, hogy a csiszárral való együttlét mindenkor terhet jelentett számukra. A császárral a nagy nyil­vánosság előtt jelentek meg. Ilyenkor az előre megállapított p­ro­gramm, sablonos beszédek és ceremóniás szereplések legföljebb néhány höl­gyet elégítettek ki, akik örültek az alkalmak­nak, h­ogy mutogathatják magukat és megbá­mulják, csodálják és áhitatosan imádják a tö­megek. A férfiak legnagyobb részét az unalon majd megölte és csodálkoztak a császáron, ak is nagyobb károkat okozott az időjárás, melyekről azonban részletes jelentés r­­ég nem érkezett be. A zsupanátus a károkról jelentést tesz a szlovenszkói minisztériumnak és egyben javasolja m­­egfelelő segély nyújtását. minden nyilvános szereplésen, egyházin, diplo­máciáin ás társadalmin, a legnagyobb lelkiisme­retességgel, a külsőségek legpontosabb betar­tásával és fáradhatatlan buzgalommal vett részt. A többiek ham­a­r kifáradtak és még ha­marabb elszórakoztak, ami gyakran mulatsá­gos félreértéseknek, sőt baklövéseknek lett az okozója A császár dühe ilyenkor nem­­ ismert határt. A császár a rokoni érzés ápolására vacsorá­kat szokott adni. Ezek a bizalmasnak nevezett vacsorák ,kétfélék voltak, úgymint olyanok, me­lyek­e,ttt csak kimondottan a család tagjai jelen­hettek más -és olyan baráti vacsorák, amelye­ken ve­nd­éget is­­­ látott a császár az asztalánál. Ezek a vendégek a császár legbizalmasabb em­bereitő­l kerültek ki. Ha csak egy idegen em­ber, a császárnak még oly bizalmasa is ült az asztal­ra, akkor rendületlenül uralkodott a spani etikett, amelytől a császár senki ked­véért 1­­ nem tért. De ha nem is ült vendég az aszta: 3,­­akkor­­ sem lehetett ezeket az össze­­jövete­­ket valami kellemeseknek mondani A férfin tartoztak disztrniform­isban, ezredük jel­vény :1 és a­ katonai kitüntetésekkel megje­lenni császár maga is felöltötte ilyen alkal­mak­ dragonyos tiszti uniformisát, ami külö­nös­­en jól állott karcsú termetére. Az as­­­szó­ egyszerű toalettben jelenhettek meg, de légen is meghívást nyert, akkor az es­tél­­yzet kötelező volt. Jádi vacsorák jellegén nagy befolyást r. hely, ahol a császár a vacsorát adta, s a legszigorúbban ment minden Itt a 1 bio vacsorák bizalmas jellege is öldö­si a formáknak. Igaz, hogy az udvar eben a formákban nőttek fel, ezek tak személyükhöz, mint Az úszóruh­ a testre, de azért mégis ők is vágytak és ke kedélyesség után. Ha maguk­­ilyen kedélyeskedést, tréfát meg is buknak, de ha a császár jelen volt, oly az arcra fagyott. Közmond.k­­özöttük, ahol a császár megjelenik, Ív eltűnik és helyet enged a kínos 0­ oly t köv)

Next