Kassai Ujság, 1926. június (88. évfolyam, 122-145. szám)
1926-06-01 / 122. szám
Szerkeszettségért kiadóhivatal: MoéiCC-KaSSa, FŐ-U. 64« földszint. (Nemzeti Színházzal szemben) Telefon: 185. oooooo Megjelenik naponta, oooooo Felelős szerkesztő: D?L KÖVES ILLÉS Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 34 korona, egy hónapra 26 korona. Egyes szám ára 1 korona. Pilsudski a lengyel köztársaság elnöke Az életfogytiglani fegyházra ítélt Ledererné a bíróság előtt A nyolcvanéves Apponyi Apponyi Albert gróf tegnap érte meg születésének nyolcvanadik évfordulóját. Az üdvözlések meleg, szívből fakadó hangjai szállanak mindenünnen felé. Nemcsak Magyarországból, nemcsak azokról a területekről, ahol magyarok szíve összedobban, hanem a világ minden tájékáról. Mert Apponyi Albertet mindenütt ismerték, ahol kulturemberek laknak. Nemcsak páratlanul fényes szónoki képessége, roppant tudása, az általánosan emlegetni szokott európai mértéket messze felülmúló intelligenciája nyitotta meg számára a tekintélynek ajtaját, hanem lelkének puritánsága, szivének öntudatossága, hűségre, önfegyelmezettségre és áldozatosságra kész nemessége is arra késztette a vele érintkezőket, hogy szokatlanul eszményi emberi értéke előtt meghajoljanak. Nagy nemzeteknek végtelenül könnyü hírességekkel megajándékozni a világot. A hatalom, az erő és erőszak képviselői előtt az emberi gyengeség hamarosan térdet-fejet hajt. Angliának nemcsak minisztereit, hanem pártvezéreit is szinte magunk melletti közelségben érezzük, míg a kis országoknak legnagyobb emberei is a távolság mérhetetlenségében törpékké zsugorodnak össze. Apponyinak nagyságát fokozottabb mértékben emeli az a tény, hogy kis nemzetből származott és ennek ellenére a műveit világ a legnagyobbak közé sorolta. És amikor mi is gyenge szavunkkal emelni törekszünk az üdvözlők hatalmas riadóját, nem tudjuk magunkba visszafojtani sajnálkozásunkat, hogy Apponyi Albert gróf nem maradt továbbra is Csehszlovákiában. Az ő változatlanul ifjú, öregedni nem tudó, kincses lelkisége olyan összefogó erő lett volna a számunkra, amely biztosította volna az egész magyarságnak eredményes politikai harcát. Ha ő lett volna vezérünk, küzdelmes és áldozatos egyénisége hatalmasan kiemelkedett volna nemcsak a mi sorunkból, hanem a csehszlovák politikusok gárdájából is. Megtelítette volna a mi világunkat szentelt tűzzel, amely porrá hamvasztotta volna az apró intrikákat, bomlasztó párttusákat, erőt fogyasztó önérdekeket és vértemésztő önzéseket... És ha ő szólalt volna fel a csehszlovák parlamentben csehül, vagy szlovákul, — mert bizonyára hamarosan azt is megtanulta volna, hogy mindenki megértse szavát s mindenkinek szavát megértse —, akkor ez a felszólalás egész Európában visszhangra talált volna és megremegtette volna a bűntudatot... Mellette a mi gyengeségünk erővé, a mi bizonytalanságunk céltlátó akarattá és kis emberkéink hősökké nyúltak volna... Magyarországon nincsen pártja, itt az egész szlovenszkói magyarság kézintését is követte volna. Ott politikai küldetését befejezte, itt jövőnket alapozta volna meg. Ott úgy tisztelik, mint aki a múltból visszamaradt tiszteletreméltó emlék, itt úgy rajongnánk érette, mint aki jelen élettel duzzadó zászlaját lobogtatná előttünk... De mindezek felett kár ma elmélkedni, hiszen megváltoztathatatlanul elmúltak ennek lehetőségei számunkra. Apponyi elment tőlünk, de a mi szeretetünk iránta változatlan erőben megmaradt. Ez a harmóniába összecsendülni akaró szeretet küldi neki a nyolcvanéves ifjúnak, az emberfölötti embernek, az eszményi léleknek, magyarságunk legértékesebb elemének, küzködő nemzete leghűségesebb fiának üdvözletünket és ama kívánságunkat: vezesse nemzetét a fénnyel, melegséggel, jósággal, szépséggel és igazsággal ragyogó uj élet felé!... A rémkoalíció feltétlenül cseh—német kormány megalakítására vezet Prága, május 31. (Saját tudósítónktól.) Megírtuk, hogy a német szociáldemokraták javaslatot nyújtottak be egy törvényjavaslat létesítése és bizottság alakítása céljából, mely a nemzetiségi viszonyokat van hivatva rendezni és hogy ezt a javaslatot a cseh szociáldemokraták is megszavazták. Ebből az alkalomból az agrárpárt lapja, a Venkov a következőket írja: “ Nem puszta demonstrációnak, hanem jól átgondolt bosszúnak tartjuk ezt a tényt, ha a szociáldemokrata párt tudatában van annak, hogy egy demonstrációnál meddig mehet el. A reváns gondolata hajtja őket a német szociáldemokrácia karjaiba. Azzal vádolják a cseh polgári pártokat, hogy elárulták a nemzetet, mikor a szilárd agrárvámok kérdésében együtt haladtunk néhány német polgári párttal. Ámde a vámkérdés tisztán gazdasági jellegű és gazdasági kérdésekben a cseh szociáldemokraták is már többizben együttmunkálkodásra hívták fel német elvtársaikat. Most azonban a vámkérdés miatti bosszúból elfogadták a német szociáldemokraták politikai jellegű indítványát, amiért a cseh nyilvánosság előtt még felelni fognak. A nemz. szoc. Ceske Slovo a politikai helyzettel foglalkozva a következőket írja: “ Rá akarunk mutatni arra, hogy a cseh-német-magyar vámkoalíció, amely most a kongrua kérdésében is egyesült, egyre mélyebb szakadékot von az államalkotó pártok közt, amit azonban veszélyes volna oly mértékben elmélyíteni, hogy végül is áthidalhatatlan legyen. Hol van most az agrárok, a nemzeti demokraták, a cseh néppárt államfentartó irányzata, ha együtt haladnak az államellenes pártokkal? Még csak egy lépéssel kell továbbmennie ennek a koalíciónak és akkor le kell vonni a szükséges konzekvenciát: a cseh—német kormány megalakítását. A 30 ÉVES GRÓF APPONYI szilvásapáti-i birtokára utazott az ünnepeltetés elöl. Masaryk elnök 1918-ban ajánlotta Benest utódjául A fascisták már a köztársasági elnök személyét is kikezdték. Prága, május 31. Masaryk elnök fogadta a bécsi Neue Freie Presse tudósítóját, aki kérdést intézett az elnökhöz Machár volt hadseregfőfelügyelő azon közlésére vonatkozólag, amely szerint Masaryk utódjául Benešt ajánlotta volna, de a koalíciós pártok ezt az ajánlást nem vették tudomásul. Masaryk elnök a következő feleletet adta: — Mikor 1918 végén hazajöttem, testileg-lelkileg teljesen meg voltam törve. Azt hittem, hogy már a végét járom és ezért komolyan fontolóra kellett vennem, hogy ki legyen az utódom. Mert ha már a köztársaság tizedik elnökének megválasztására kerül a sor, addigra a helyzet már annyira stabilizálódott, hogy a választásnak nem lesz akkora jelentősége, mint a második vagy harmadik elnökválasztásnál. Ezért beszélgetést folytattam néhány politikussal, köztük természetesen Svehlával is, utódom személyéről és az akkori helyzetnek megfelelően másra nem is gondolhattam, mint Benesre. — Valótlan, hogy akkor a koalíciós pártok ellenezték volna Benes jelöltségét. Erre nem volt semmilyen okuk. Az elnökséggel reám hárult adminisztratív és politikai feladatok idegeimet megfeszítették és betegségem csak 1921-ben múlt el. Csak akkor, midőn egy napon néhány orvos már fel is adott, kellett a kormánynak ezt a kérdést megfontolás tárgyává tenni, de azt sem tudom, hogy milyen elhatározásra jutottak, azonban azt hiszem, hogy állapotom gyros megváltozása az esetleges további tanácskozásokat fölöslegessé tette. Fascista támadás Masaryk elnök ellen. A csütörtöki nagy antifascista tüntetésre a fascisták, illetve KramaF lapja ma adja meg a választ, amelyben támadást intéz a köztársaság elnöke ellen is. A L. N. többek közt az alábbiakat írja: — A félhivatalos Prager Presse a tüntetés alkalmából azt írta, hogy „a mi programjunk — Masaryk.“ Utalnunk kell azonban arra, hogy Masaryk a világháborúban ígéretet tett az antant hatalmaiknak, amelynek értelmében a megalakítandó csehszlovák köztársaság barriert fog képezni a kelet felé irányuló német törekvésekkel szemben. Ezt a védőgátat azonban csak a cseh nemzet és nem egy cseh—német nemzetiségi állam alkothatja, amelyet az uralomra segített német kisebbségek Németország vazallusává tehetnek egy pillanat alatt. Az antifascista tüntetés alkalmából a cseh nacionalizmus ellen és a németek mellett elhangzott kijelentések dezavuálását jelentik ennek a felszabadítási programútnak. Rozsnyói vasas-gyógyfürdő és hidegvíz-gyógyintézet, Klimatikus gyógyhely, 3899 Roznava-Rozsnyó, (Szlovenszko) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsínai jégbarlanghoz. Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel napi 32*— Ké. Posta, távirda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál a Fürdő igazgatóság.