Kassai Ujság, 1927. április (89. évfolyam, 74-98. szám)

1927-04-01 / 74. szám

LXXXIX. évf. 74. száma. Albániában folynak a katonai előkészületek Micsoda hipokritaság! Veszedelemben a kis Albánia szu­­verenitása! Szent minden nép szuvere­­nitása, de a bálványimádás, amit az imperialisták rendeznek kicsi népek felségjogai körül, arról győz meg, hogy a kicsi népek szuverenitására csak azért van szükségük az imperialisták­nak, hogy legyen valami, ami miatt há­borút kezdhessenek egymással. A leg­nagyobb embertelenségeket mindig az emberségesség nevében követték el és a 400 millió lelket számláló Európa min­den polgárának szabadságát és kényel­mét, nyugalmát és békéjét, vagyonát és életét odadobnák áldozatul azért, hogy megmentsék egy­ tenyérnyi bal­kán állam függetlenségét. Micsoda hi­­pokritaság, hogy éppen Albánia függet­­lensége fáj a politika nagy kártya­­­evezőinek. Olyan szent és akkora ér­­ték ez a függetlenség egy népnek, amely a kultúra nagyon alacsony fokán áll és­­ tudatára sem eszmélt annak, hogy az a szuverenitás! Európa minden kultúrnépét nyomorba intette a világháború. A testi és lelki rongyoltság a legmegszégyenítőbb gazdasági szolgaságba kényszerít egész társadalmi osztályokat. A meg­­akuvás­ és megalázkodás gerincében éri meg az embereket és ha a szoció­­gia szeretné kitermelni a felsőbb­ndű embert, ha háború kitermelte ár a legalsóbb rendűt, azt az önérzet , büszkeség nélküli páriát, aki emberi ivoltának legszebb értékeit odalöki, úgy a legsilányabb létfeltételeket biz­­tsítsa magának. Egész Európa az anyagi és erkölcsi szolgaság jármát nyögi és nincs nemzet, amelyet ne szo­rongatnának hitelezői, hogy fizesse há­borús tartozásait. Zsibbasztó remény­telenség, fojtogató kétségbeesés hasít mély barázdákat az arcokon és a ki­­látástalanság feljajdulásába pokoli han­gon belesüvölt a gúny: mi lesz az albá­nok függetlenségével? Száz és százmillió szenvedő lélek megrugdosva, a részvét egyetlen me­lengető szava nélkül járja az élet ke­serves útját. A szívek nem mozdulnak meg, a fülek süketek maradnak a vég­telen hosszú gyászmenet láttára. Sehol egy segítő kéz, sehol egy biztató mo­soly. De Albánia megdobogtatja a szí­ Lammi? mai száma 12 oldal. •j*** fWÍZZlM Péntek­, 1927. április 1. ^»«fiiesxic.ég­é« Mar ióiiivatal: Koéh­e­ Klassa, FŐ-11. 64. földszint. (Nemzeti Szinházzal szemben) Telefont 186. o­o­o­o­o­o Megjeleníti naponta, o­o­o­o­o­o Felelős szerkesztő: DR. KÖVES ILLÉS Előfizetési dl­ak helyben és vidékem Egy egész évre 210 korona, félévre 108 korona, negyedévre 64 korona, egy hónapra 20 korona. — Egyes szám ára 1 korona. veket, az albán szuverenitásért nem nagy ár, ha a háború molochjával föl­itatjuk még azt a kevés vizenyőssé lett vért is, amely fáradtan hajtja és alig hallhatóan dobogtatja az emberi­ségi megkínzott szívét. Súlyos vasúti szerencsétlenség a román—magyar határon Egy részeg váltóőr hibás váltóállítása okozta a szerencsétlenséget Budapest, márc. 31. (Saját tud. táv.) A Bukarest — budapesti gyorsvonat Nagyvárad és a magyar határ között, Biharpüspökinél összeütközött egy tehervonattal. Az összeütközés követ­keztében mindkét vonat mozdonya tel­jesen összezúzódott. A gyorsvonat mozdonyvezetője és a tehervonat fűtője meghalt. Két vasutas súlyosan, több utas könnyebben megsebeült. Az össze­ütközés ereje a gyorsvonat néhány kocsiját kivágta a sínekből. A katasztró­fát egy részeg váltóőr okozta, aki ros­­­szul állította be a váltót. Szigorú vizs­gálat indult meg. John Bull (Anglia): Mit tegyek, hogy a kínai sárkány is­­ jóllakjon és a kon­cessziós terület is megmaradjon? Az ellenzék tombold tüntetése mellett szavazta meg a polgári többség az első öt katonai javaslatot, mellyel megfosztják a katonákat választójoguktól Prága, márc. 31. (Saját tudósítónktól.) A parlament teg­nap folytatta a katonai javaslatok vitáját. Scholich német nemzeti párti képviselő az ismeretes Spacek-afférrel foglalkozva ki­jelentette, hogy minden más parlamentbe a miniszterek nyomban állást foglaltak volna az olyan provokatív állításokkal szemben, amilyeneket Spacek tett. Úgy hiszi, Németország a történtekből levonja majd a konzekvenciákat. A felháborodás hangján foglalkozik azokkal a csehszlovák katonai szolgálati előírásokkal, melyeket egy lap ismertetett és amelyek véleménye szerint a német önérzetre elviselhetetlen. Azt követeli, hogy ezeket a szolgálati könyveket azonnal vonják ki a forgalom­ból és hogy a német kormánypártok min­den befolyásukat vessék latba, hogy a jö­vőben hasonló eset ne történhessen. Strbrny képviselő felszólalása során a német ellenzék és a kommunisták éles szóváltásba keverednek. Mikor Stibrny arról beszélt, hogy a kedvezőtlen cseh­szlovák határvonalat megfelelő katonai védelemre kell kiépíteni, Lechnert képvi­selő magasra emeli kezeit és így kiált: — Majd így fogjátok ti megvédeni! Strbiny: Nem kétlem, hogy ön tényleg így akarja megvédeni, de annál nagyobb a mi felelősségünk! Foglalkozik ezután a katonák választó­jogának megfosztásával, végül pedig a kül­politikára térve üdvözli a német—cseh­szlovák közeledést, de attól tart, hogy há­ború esetén Németország éppúgy hátba­­támadja Csehszlovákiát, mint Lengyelor­szág tette a világháborúban Oroszország­gal. Erős szláv politikát ajánl és az Orosz­országhoz való közeledést. Major (kommunista) képviselő pártja nevében a legélesebb álláspontot foglalta el a katonai javaslatokkal szemben. Ezután Zierhut képviselő a német kormánypártok nevében nyilatkozatot olvas fel. A nyilat­kozatban ismerteti a németek kormányba­­lépésének okait s azokat a feltételeket, melyek mellett a német pártok hajlandóak az államélet békés fejlődéséhez hozzájá­rulni. Természetes előfeltétel, hogy a mos­tani katonai javaslatok ne irányuljanak Csehszlovákia szomszédai és elsősorban Németország ellen. A nyilatkozat azután megindokolja, miért szavazzák meg a né­met kormánypártok az egyes javaslatokat. Ezt az indoklást a német ellenzék állandó közbekiáltásai zavarják. A német kor­mánypártok végül azt követeik, hogy a forradalmi időkből származó katonai írá­­sokat és tankönyveket vizsgálják felül s azokat a részeket, melyek más nemzete­­ érzékenységét sértik, töröljék. Bergmann cseh nemzeti szocialista, majd Muna kommunista képviselő foglal­nak állást a javaslatok ellen és utóbbit szenvedélyes hangú kitöréséért az elnök többször is rendre utasítja. Az előadói zárójelentés után Spacek képviselő az ellenzék tomboló lár­májától kisérve nyilatkozik az ismeretes afférben, amelynek bonyodalmát igyekszik a sajtóra hárítani. Kijelenti, hogy amit a javaslatokkal kapcsolatban mondott, an­nak éle nem irányult Németország ellen. Felolvassák a módosítási indítványokat, amit a cseh nemzeti szocialisták viharos tüntetéssel igyekeznek megzavarni. Kép­viselőik vörös plakátokkal járják körbe a padsorokat és minden miniszteri képvi­selői padra egy-egy plakátot tesznek, me­lyekben felszólítják a hogy az utolsó pillanatban törvényhozókat

Next