Kassai Ujság, 1927. június (89. évfolyam, 124-146. szám)

1927-06-01 / 124. szám

LXXXIX. évi. 124. szám. Lapunk mai száma 12 oldal. r­erkesziaség é. hiadóhivatal: Hoáree-Kassa, FŐ-U. 64. földszint. (Nemzeti Színházzal szemben) Telefon: 185. o­o­o­o­o­o Megjelenít­ naponta, o­o­o­o­o­o Felelős szerkesztő: D ®- KÖVES ILLÉS Elaiizefési difim helyben és vidéken: Egy egész évre 1M korona, félévre 108 korona, negyedévre 8« korona, egy hónapra 96 korona.­­ Egyes szám­ára 1 korona. Lesz-e világháború ? Amit Lloyd George a nobeldíjas, há­borús uszító Chamberlain személyének adresszált, azt kevés változattal min­den kormányra rá lehet húzni, amely ma Európában úgynevezett világpoliti­kát gyakorol. Többségük még van, az eszük már elment. Csakugyan többségük van-e s csak­ugyan végleg elment az eszük? Többségük csakugyan van a testü­letben, amit a maguk képére tiszta, vagy tisztátlan választási eszközökkel összehoztak: a parlamentekben. De hogy a népek szívében, a népek meg­­vetendőnek tekintett ítéletükben is többségük van-e, az legalább­is erősen kétségbevonható. A háborúk után átcsoportosított Európa országainak gyermekei kábán, fejbeverve, tehát egykedvűen szen­vedtek keresztül a mai napig kilenc esztendőt. Mást nem tehettek. Vállalni kellett az 1914-es politikai nemzedék sötét bűneinek következményeit gazdasági élet szörnyű leromlásában, a a polgáriasolt ember igényeinek mélybe­­zuhanásában. A háborúk utáni generá­ció megtanult néhány igazságot, amit úgy tud, mint a tízparancsolatot: tudja félálomban, tudja aléltságában is. Ilyen igazságokat: Az utódok meg­­bű­nhődik sokadíziglen az atyák vét­keit. Európát száz év óta Anglia cso­portosítja, osztja meg, kergeti háború­ba, vagy kényszeríti békére a saját pillanatnyi gazdasági érdekei vagy presztízse szerint. A húrt sokáig lehet feszíteni, míg vé­gül elszakad. A polgári Európa még szemben az egységes, félelmes orosz köztársaság­gal szemben sem tud felülemelkedni a maga duodec részletérdekein. Mindezt nagyon jól tudja és tudta Európa háború utáni generációja. Még­sem ügyelt rá, hogy akik élete és sorsa felől intézkednek, nem szállanak-e szembe a Mussolinik, Chamberlainek az ő tízparancsolatával? Nem ügyelt rá, mert a felkorgó gyomor kérdése mindenen túlharsant. Európa még egy­szer élni kívánt s reményei ormán a tizenöt évvel ezelőtti standard lobogott. Az emberek valami olyasfélét régóta éreztek már, amit a napokban Stutt­gartban Stresemann a német népre vo­natkoztatva igen precízen megállapí­tott: — Úgy egyes embernek, mint egyes népeknek csak úgy van jövőjük, ha rendületlenül hinni tudnak ebben a jö­vőben. A német nép jövőjét már meg­teremtette az a hit, hogy összeomlása nem a saját bűnének volt következ­ménye és hogy ennélfogva joga van olyan szabadon határozni a sorsa fölött, mint bármely erkölcsös nemzetnek ezen a földön. Chamberlain nem látta Európa hitét és nem érezte, hogy Európa népei al­­éltságukban is ismerik a történelem ál­tal fejükbe vert tízparancsolatot. Cham­berlain háborút akar az angol nagy­tőke érdekében. Évek óta, régi, bevált angol recipe szerint csoportosít, sző érdekszálakat azon kormányoknál, akiknek, mint az övének is, többségük még van, de a közeli konzekvenciákra már nem tudnak hideg fejjel, okos előre­látással gondolni. De természetesen nem veszi szívére Európa teljes ki­merültségét az orosz szovjet sem, nem kíméli ezt a szerencsétlen emberiséget az orosz kormány sem, amikor kezét az orosz határokon túl is kinyújta, aknamunkájával más államok belső po­litikáját robbantja, mindenütt zavart, elégedetlenséget szít (még nagyobbat, mint amilyen anélkül is van) és a világ­forradalom kimb­ájáról nem akar le­mondani. Legnagyobb problémánk, akik bolsevista lázálom és az angol lidérc a láthatatlan jármába befogódzunk, kis­­népek legnagyobb problémája ma: lesz-e újabb világháború az angol— orosz konfliktus nyomán? Nem lesz. Nem lehet, mert Európa legnagyobbik fele a gazdasági leron­­gyolódás olyan döbbenetes stádiumá­ban, az osztályszembenállás és a nem­zeti elnyomás oly keserű megosztott­ságában fetreng, amiben egyetlen pozi­tív vagyona a hit, hogy nincs szüksé­günk többé háborúra. Ez a hit pedig sem muníciógyártásra, sem milliós had­seregek proviántálására nem alkalmas. Hadat üzenni lehet ily körülmények kö­zött, az első határösszecsapásokat is meg lehet rendezni, de a háborút már nem. A húr szakadni fog, a háború for­rongásba fúl. Amerika párisi követe a kommunistákat veszett kutyáknak nevezte Az amerikai kormány nem íi­rdeti, hogy gyilkosod bandája terrorizálja a franciákat! Baldwin beadja lemondását? Angol hadihajók Egyiptomban London, május 31. (Saját tudósítónktól.) A világpolitikai helyzet egyensúlyát, mint a már eddig je­lentkezett fejlemények bizonyítják, érzé­kenyen megbillentette az angol—orosz szakítás. A világpolitika vezető államfér­­fiai egymás után tesznek nyilatkozatokat, melyek ha más témáról is szólnak, lénye­gében szerves összefüggést mutatnak fel a helyzetben az angol—orosz diplomáciai ]viszony megszakítása következtében beál­lott változással. Ezek közül a megnyilat­kozások közül a legnagyobb figyelmet az Egyesült­ Államok elnökének Coolidgenak az aringtoni hősi halottak temetőjében mondott emlékbeszéde érdemli. Coolidge beszédében síkraszáll a versengő fegyverkezés el­len és kifejti, hogy kormányának eltö­kélt politikája más nemzetekkel nem erőszak, hanem megértés útján érint­kezni. Nem szabad azonban félreismerni annak szükségességét, hogy az Egyesült Álla­moknak katonai értelemben felkészülten kell állania. Ha a katonai erők leépítésé­hez és megszüntetéséhez hozzájárulnánk, — mondja — a megsemmisülésnek tennők ki magunkat. A belpolitikára áttérve kije­lentette az elnök, hogy ott a rend és a nyugalom még fontosabb, mint a külpoliti­kában. — Ha országunk olyan emberek gyüle­kező helyévé válna, — mondotta — akik a fennálló rendet és munkát kedvelő néppel szemben bűntényeket és erőszakosságo­kat akarnak elkövetni, akkor önfentartá­­sunk érdekében meg kellene változtatnunk alkotmányunkat, hogy a személyes sza­badsággal való visszaélés lehetőségét kor­látozzuk. Politikai körökben különösen az elnök beszédének zárószavai keltettek feltűnést, mert úgy látszik az Unió is készül a szov­jet végtelenné váló agitációjának meg­fékezésére. A célzást összefüggésbe hozzák azzal is, hogy az Arcos szövetkezetnél tartott ház­kutatásról beszámoló angol jelentésekben, amerikai kommunisták nevei és címei is szerepelnek. Szerda, 1927. junius 1. MUSSOLINI déltiroli németek kisebbségi nyelvi jogai ellen tartott nagy beszédet. Nem tartják véletlennek azt sem, hogy ugyanakkor, amikor Coolidge elnök bur­koltabb formában tett célzást a szovjet­propaganda elleni erélyesebb intézkedé­sekre, mondott bolsevistaellenes beszédet Párisban Harlick amerikai nagykövet, aki tekintettel Franciaország mostani kommu­nistaellenes akciójára, nemcsak a bolse­­­vizmus, de az orosz kormány ellen is ki­kelt, erkölcsi összeomlásnak nevezve a rendszert. A szovjethatalom birtokosai — mon­dotta —■ olyanok, mint a veszett ku­tyák, akiket kellően elzárva gyógyí­tani kellene. Az Unió kormánya nem tűrheti, hogy gyilkosok bandája ter­rorizálja a rokonszenves békeszerető népet. Ez a beszéd rendkívül feltűnést okozott. Ugyanakkor Franciaország Aube várme­gyéjében pótválasztás volt, amikor a kom­munisták 15.824, a szociáldemokraták 8271, míg a radikálisok mindössze 6400 szava­zatot kaptak. Ezzel szemben 1924-ben itt a kommunisták 9000, a szociáldemokraták 5000, a radikálisok pedig 15.300 szavaza­tot kaptak. Hogy Amerikának komoly okai vannak a bolsevista aknamunka elleni védekezés­re, azt a legújabban történt letartóztatások is igazolják. A santiagói rendőrség letar­tóztatta Medlevic Galdaest, akinek neve az arcosi szovjet ügynökség jegyzékén­ szerepel. A nála talált iratok között több utasítás volt, melyet az Arcos küldött a chilei kommunisták részére. A nyomozás­ során még két chilei kommunistát is letar­tóztattak. Az elmúlt 24 óra legnagyobb és legje­­lentőségteljesebb eseményéről azok a hír­adások számolnak be, melyek az angol kormány rekonstrukciójának eshetőségeit SÍASTNY LÁSZLÓ ARKOVICS és O­ FŐVÁROSI NÍVÓJÚ ÚRI SZABÓSÁG gmas IFIMPORTALT" ÓANGOL" FÉRFI ES NŐIP EXCLUSIV ANYAGOK 1 ANGOL Is francia l 3 ZABÓ SAG ENGlANDERsMARKOVICS i'OS.'lO KERf SKKt'ÖKNÉ 1>. , r EREDETI PÁRIZSI MODELLEK. L SZŐRMÉK SZAKSZERŰ NYÁRI MEGÓVÁSA It­AL ÁTALAKÍTÁSOK a legújabb ! DIVAT SZE­ Jm Sfet R­NT JM

Next