Kassai Ujság, 1927. július (89. évfolyam, 147-171. szám)

1927-07-30 / 170. szám

6 oldal . A kormán­y már kijelölt­e az országos elnök­et Első lépés az uj közig­­­örvény végrehajtására Prága, júl. 29. (Saját tud. táv.) Az orszá­gos elnökségek betöltésére a tárgyalások megindultak. A belügyminisztérium ún. ferős emberekt fog az országos elnökségek élére állítani, akik az uj közigazgatási tör­vényben biztosított hatalmakat és önké­­nyeskedési lehetőségeket a legerősebben fogják kihasználni. Az eddigi megállapodá­sok szerint a prágai országos­ elnök dr. Kramár, a brünni dr. Bobek osztályfőnök lesz. A szlovenszkói országos elnökségbe a kormány előbb Hodzsa miniszter egyik exponensét, egy ún. csehszlovák agrárt akart ültetni, ehhez azonban Hlinkáék nem járultak hozzá. Így most dr. Radlinszky jön kombinációba, aki a legfelsőbb bíróság bírói székéből került a földhivatal alelnöki székébe s innen a pozsonyi országos elnök pozíciójába. Radlinszky nem exponált pártember s így Hlinkáék is hozzájárultak kinevezéséhez. Ruszinszkóban az orszá­gos elnök Rozsypal alkormányzó, helyet­tese Jedi Leo munkácsi nagyzsupán lesz. Rozsypal országos elnöksége csak provi­zórikus, mert 1928. év közepén nyugdíjba megy. Az alkormányzó csak bevezeti az új rendszert, de nem fogja érdemlegesen­­ vezetni. Érdekes, hogy míg a történelmi orszá­gok cseh embert, Szlovenszkó szlovák or­szágos elnököt kap, Ruszinszkóban sem a tartománygyűlési elnök, sem annak he­lyettese nem lesz ruszin. Az orosz Jeanne d’Arc-ot kivégezték Páris, július 29. Szűkszavú kievi hír jelentette, hogy a forradalmi törvényszék halálra ítélte és­­ kivégeztette Zacharcsenko hadnagyot. Érdekes, romantikus életet oltott ki ez a halálos ítélet Mindenekelőtt tudni kell,­­hogy, Zacharcsenko hadnagy — nő volt. Eredetileg,úgy hívták Elisabetha Ivanovna Schultz. Egy orosz tábornoknak volt a leánya, Wrangel hadseregében harcolt a vörös Oroszország­­ ellen. Élete egyetlen­­ Célja az volt: küzdeni a bolsevizmus ellen. A Wrangel-sereg megsemmisülése után Párisba menekült. Itt csakhamar rátalál­tak az újságírók és öles cikkek jelentek meg a párisi lapokban ezzel a címmel: „Az orosz Jeanne d’Arc“. Az orosz Jeanne d’Arc egyszeriben di­vatossá lett Párisban. Filmvállalatok tét- KaSSa! 11 IS­ET, tek neki ajánlatot, sőt az egyik revilszín­­ház is meghívta, hogy lépjen fel. Zac­ar­­csenko hadnagy azonban minderről tudni sem akart. Ő nem tudott másra gondolni, mint­ csak kitűzött céljára — a bolseviz­­mus elleni harcra. Egy csikágói dollárki­rály (a sertésszakmából) el akarja venni feleségül Az orosz Jeanne d’Arc kikosarazta az amerikai sertéskirályt Rövidesen eltűnt Párisból. Visszatért Oroszországba és próbált mindenféle el­lenforradalmi mozgalmakat megszervezni. Most végül a szovjet hatóságok kezébe került és a forradalmi törvényszék halálra ítélte és kivégeztette. 1 birodalmi törvényszék fennállása óta a legnagyobb perben hozott ítéletet Az 1925. évi k­ommuni­sta forradalom bűnösei a törvényszék előtt Stuttgart, július 29. (Saját tud. táv.) Az 1923 évi német kom­munista forradalom vezetőit a birodalmi törvényszék tegnap ítélte el, még­pedig két évtől tizenhárom évig terjedő fegy­­házra. A hetekig tartó izgalmas főtárgya­­lás napfényre hozta a kommunistáknak az államhatalom­­ megdöntésére irányuló min­den akcióját. Ez a főtárgyalás az egész poltikai életvilágban nagy izgalmat váltott ki. A főtárgyaláson szőnyegre került a „Südeutscher Arbeiter Zeitung“ ellen in­tézett bombamerénylet, több gyilkosság és betörés. A bűncselekmények halmaza jelentő­ségében túlszárnyal minden eddigi politikai pöröket és a legnagyobb, mióta a birodalmi tör­vényszék fennáll. Ítéletkihirdetéskor hallatlan embertöm­­e­­gek tolongtak a törvényszék előtt Az ítélet indokolása két óráig tartott, végül az elnök megállapította, hogy a bűnügy legbűnösebb alakjai jelenleg Oroszország­ban élnek. Az ítélet öt vádlottat felmentett: Rarkhardtot, Braunét, Stegmayert, Klöp­­fert, Grösst, Gökelert, Steusst és Dánielt elmarasztalta. 1927. julfi­s 30. 170 57$an BiSgyli8zínség figyelmébe! Üzletáth­elyezés miatt, a raktáron lévő selyem-, szövet- és imosóárúk, mélyen leszámított árban kaphatók Klein Géza cégnél Kosice, Fő ucca 99. I. emelet. 6314 Magyar aviafikust küld ki a legnagyobb német repülőgépgyár Byrd rekordjának megdöntésére 20 órát repült megállás nélkül Risztics János egy gunkers-gépen Lipcse, július 29. (Saját tudósítónktól.) Az amerikaiak — azóta, hogy Wright testvérek Blériot-val egyidőben megalkották első repülőgépü­ket — diadalmasan vezetnek a légjárás terén és egymás után érik el a rekordokat. Különösen az utóbbi időben Lindbergh, Chamberlin és Byrd ajzották fel a repülők kedvét. A németek, akik szintén sokat fá­radtak a légiközlekedés tökéletesítéséért, "meg akarják dönteni Byrd ötvenegy órás szárazföld fölötti időtartam-rekordját. A dessaui Junkers-gyár egy hatalmas repülőgépet kockáztat, hogy a gyár rek­lámcéljait szolgálva két kitűnő repülőgép­­vezetője próbálja időtartam-rekordját­ leverni az amerikaiak A magyar Risztics és a német loose pénteken reggel indultak el, hogy Dessau és Lipcse között vasár­nap reggelig egyfolytában repüljenek. A repülők huszonhárom fordulót írtak le a levegőben és 2300­ kilométert repültek leszállás nélkül. A repülés sikerrel kecsegtetett, azonban pénteken este Lipcse közelében kényszer­­leszállás gátolta meg az időtartam repülés sikeres befejezését. A benzinvezeték fel­mondta a szolgálatot. A gép közben meg is sérült Hamarosan kijavítják és a két légjáró ismét megkísérli, hogy az ötvenegy órás legjobb távrepülési eredményt megdöntse. Ha ez a repülés sikerül, a repülők megkí­sérlik a repülést a tenger fölött Európából Amerikába, ami sokkal nehezebb, mint non előtt a nemzetiségeket és hogy Ma­gyarországon nincs demokrácia. — Látja fiam, — felelte Csernoch — én, a szlovák fiú, Magyarország első zászlós­ura lettem, annyira elnyomták Magyar­­országon a nemzetiségeket és én, a sze­gény parasztfiú, Magyarország egyház­­fejedelme lettem hercegi ranggal: ennyire nincs Magyarországon demokrácia... Most pedig már nem is nyilatkozom lapjuknak,­­hanem közölje le ezt a mondatomat nyilat­kozat helyett. Ez a pár mondat meg is jelent a Chicago Tribune-ban és igen nagy hatást keltett­­­ Amerikából Európába repülni. Az innen­­ Amerikába induló repülőgépeknek ugyanis állandóan nyugati széllel kell küzdeniök. Bennünket, magyarokat, közelebbről is érdekel ez a távrepülő kísérlet, mert az egyik repülőgépvezető magyar ember. Risztics a világháborúban, mint a magyar­osztrák hadsereg vadászrepülője, végzett sikeres repülőszolgálatot, majd a háború után a Magyar Légiforgalmi r­-t. szerződtette. Apróságok Csernoch életéből KI VOLT CSERNOCH PROTEKTOR­A? Mielőtt nagy betegségéből alig felépülten tavaly Amerikába indult volna a herceg­prímás, hosszas kihallgatáson fogadott. Kissé elérzékenyült volt és­ elbeszélgetett mindenről. —• Én, a szegény szlovák származású parasztfiú, hercegprímás vagyok, — mon­dotta akkor — nagy dolog az, fiam. Nagy­­ dolog az, amikor a veszprémi kisiparos gyermeke, — Simor — amikor a kis bará­­tocska — Vaszary — és én egymásután Magyarország első zászlósurai, hercegek, bíborosok és egyh­ázfejedelmek lehettünk. Amikor én hercegprímás lettem, súgtak­­búgtak is körülöttem, hogy ugyan ki volt a pártfogóm? Nem törődtem vele semmit, mikor azonban közvetlen közelemben is kezdtek pletykálni, elfogtam a leghango­­­sabbat s azt mondtam neki, hogy: ha an­­­nyira érdekel benneteket, hogy ki volt az én pártfogóm, ne sugdolózzatok annyit, megmondom én nektek őszintén, őszintén, de nem egyenesen, hanem egy anek­dotával . .. — Amikor Sit­­or János, a szegény veszprémi iparosfiú a IV. osztály elvégzé­sével kispapnak jelentkezett, az egyik osztálytársa, aki magas pártfogó segélyé­vel szerette volna magára ölteni a kék reverendát, megkérdezte a fiatal Simort, hogy hat neked, Jancsi, ki a patrónusod?­­— Egy igen nagy úr, barátom — felelte szerényen Simor. — Ugyan ki lehet az a nagy úr? — faggatták a kispapjelöltek. — Mondom, hogy egy igen-igen nagy úr — ismételte Simor. — Hát ki az mégis?­­*• kíváncsiskodtak a fiúk. — Megmondom néktek: maga a jó Isten — jelentette ki emelt hangon Simor. — És Simort felvet­ték kispapnak és Simor hercegprímás lett, vagyis hát adnak arra a magas támogatóra itt mégis valamit. — Látjátok: maga a jó Isten, ez volt az én támogatóm is — vonta le a Simor­­anekdotából a következtetést Csernoch János és ezzel el is hallgattatta a sugdo­­lózásokat. BESZÉLJEN RÁ, TANÁR ÚR, Mielőtt amerikai útjára indult volna a­­ hercegprímás, udvari papjai felkérték a budai palotába báró Korányi Sándort, a kitűnő orvostanárt, hogy vizsgálja meg az ősz egyházfejedelmet, kibírja-e ezt a ne­héz utat. Csernoch ezzel fogadta Korányit: — Kedves tanár úr, beszéljen rá, hogy kimenjek Amerikába — Miért beszéljem rá? — kérdezte cso­dálkozva Korányi. — Mert ha nem beszél rá, akkor is ki­megyek. MAGYAR TÜRELMESSÉG ÉS DEMOKRÁCIA. Csernoch János Amerikában óriási sike­reket ért el. Minthogy ő volt a legidősebb bíboros, mindenütt őt szólaltatták meg a lapok és mindenütt őt ünnepelték elsősor­ban. Senki sem szilárdította meg az ame­rikai magyarok tekintélyét odakint an­­­nyira, mint ő és rendkívül okos nyilatko­zataival igen sokat használt a magyar ügynek. Chicagóban egy nagy magyarellenes újság, amely addig a románok ügyét párt­fogolta, szintén elküldte hozzá munkatár­sát nyilatkozatért. Ez a munkatárs vitat­kozni kezdett a főpappal ,és azt magyar .Iz­gatta, hogy a magyarok elnyomták ,m­a­ MESSZE VAN A HERCEGPRÍMÁSTÓL A SZAKOLCAI KÉPVISELŐ. Amikor hercegprímássá lett Csernoch János, felkereste a szakolcai szolgabíró, hogy valamit kérjen tőle. Nagy alázatosan járult az egyházfejedelem színe elé: — Nagyon kérem Eminenciádat, hogy ne haragudjon reám. — Miért, fiam? — Mert szakolcai képviselő korában a választásoknál annyi kellemetlenséget csi­náltam Eminenciádnak. — Nem tud arról a hercegprímás — felelte Csernoch, — mert a magyar her­cegprímás nagyon nagy ur ám, fiam. A magyar hercegprímás , fiam, olyan nagy úr, hogy az igazán nem emlékezhetik arra, hogy mi minden történt a szakolcai kép­viselővel . . . CSERNOCH ÉS VÁZSONYI. Az Angol Kisasszonyok ötszázezer ko­rona segélyt akartak kérni Budapest fő­várostól, de nem merték benyújtani a kér­vényt, mert féltek attól, hogy Vázsonyi ellenezni fogja és akkor a fővárosi köz­gyűlés­­ megtagadja a kérelem teljesítését. Röstelték azt, hogy Vázsonyit megkérjék. Az amerikaiakkal versenyre kelt magyar repülő Molnár Jánossal és Takács János­sal a budapest—bécsi vonalon vezette a repülőgépeket Összesen százezer kilomé­tert repült Budapest és Bécs között, anél­kül, hogy gépét baleset érte volna. Har­mincöt éves fiatalember, aki körül­belül olyan képességű pilóta, mint Molnár, Takács és Mayer százados. Ezt bizonyítja az is, hogy a Magyar Légiforgalmi Társa­ságnál 1923-tól 1925-ig vezette a személy­­szállító repülőgépeket Budapest és Bécs között. Risztics János azonban hajlamos volt a bravúros légi mutatványok próbálására. Szeretett nyaktörő repüléseket végezni, amit azonban a forgalmi szolgálat szabá­lyai szigorúan tiltanak. Risztics­ ezért kül­földre került és Dessauban új repülőgépe­ket próbált ki. Ebben a repülőszolgálatban bő alkalma nyílott az ilyen légi mutatvá­nyokra, mert a gépek a próbarepülésekre nem vesznek utast. Most megbízták azzal, hogy részt vegyen az amerikaiak rekord­jának megdöntésére szánt repülőgép ve­zetésében és a magyarországi szakembe­rek, ismerve képességeit, remélik, hogy Riszticsnek német társával együtt sikerül is majd m­­egdönteni Byrd rekordját, viszont mégis meg akarták tudni, hogy i­á a véleménye Vázsonyinak ebben a kérdés­ben Csernochra, aki akkor képviselő volt, bízták a kérdés elintézését. Csernoch diplomata ravaszsággal megfogta a folyo­són Vázsonyit: — Te, Vilmos, micsoda komiszság tőled, hogy ellenzed a szegény Angol Kisasszo­nyok kérelmét? — Én? Azt se tudom, hogy mit akarnak az Angol Kisasszonyok. — Egy szóval, nem ellenzed. —• Nem, dehogy is ellenzem. Így tudta meg Csernoch, hogy nem kell félni Vázsonyitól és így kötötte le az Angol Kisasszonyok kérelme mellé Vázsonyit, anélkül, hogy kérdezett és anélkül, hogy kért volna valamit. CSERNOCH TAKARÉKOSSÁGA. •Csernoch Jánosról az volt a közhiede­­lem, hogy nem­ nagyon szokta szórni a pénzt, túlságosan­ takarékosan él és na­­­gyon is a körmére néz embereinek. Talán csak Schuster Konstantin, a régen elhunyt váci püspöknek volt ilyen rossz vagy jó híre ebben a tekintetben, mint neki. Nála jártamban egyszer elbeszélte a herceg­prímás, hogy jól mulat ő azokon a plety­kákon, amiket fösvénységére csinálnak. Tudja ő, hogy azt szokták beszélni, hogy olcsó portórioo-szivarral kínálja a ven­dégeit és hogy azt híresztelték róla, hogy amikor IV. Károlyt és Zitát uzsonnán fo­gadta Esztergomban, akkor igen gyenge asztal várta az előkelő vendégeket — Ebben sem­ lett volna semmi, — mon­dotta Csernoch — mert hiszen őfelségéért nem azért fáradtak el Esztergomba, hogy nagy uzsonnát kapjanak, hanem, hogy meglátogassák Magyarország hercegprí­mását Tudja, fiam, — tette hozzá — én a­ takarékossághoz káplán koromban szok­tam hozzá. Mert a káplántól szemtelenség

Next