Kassai Ujság, 1928. július (90. évfolyam, 149-172. szám)

1928-07-19 / 162. szám

16. Szám: 1928. július 19 Közgazdaság A POZSONYI TERMÉNYTŐZSDÉN az Irányzat a következő volt: Örlögabonában csendes üzlet, takarm­ány cikkek azonnali és későbbi szállításra keresve. Jegyzések: Gabonaneműefc: Búza 78—50 kg 235—227 76 kg 221, n­ búza júliusra 202—203, augusztus 15-ére 195—200, m­agyar búza augusztusra tranzit Oroszvár 171—172, uj bánáti búza ex uszály Bratislava 169—170, rozs ui júliusra 193—197, augusztus­ra 191—193, uj magyar rozs júliusra tranzit Oroszvár 156—168, augusztusra 151—152, árpa uj 5? kg 150—153, zab 194—196, tengeri na­gyobb szemű szláv. 192—194, jugoszláv ex uszály Komárno 174—175, La Plata Triest vá­gón tranzit 160—161, ugyanaz augusztus—szep­temberre 152—154 köles 185—­­ír, magyar ex uszály Komarno tranzit 1S5—185. Hüvelyesnemüek. magvak:­­ Borsó Viktoria szlov. 275—230, uj zöld szlov. 230—240, fehér bab­ut 225—230, nyári bükköny 165—170, ve­tőbükköny 190­—200, repce feladó­­állomásról uj 260—270, mák kék 570—600, szür­ke 550—580, mák kék uj 640—650, lenmag 250- 285, kendermag 260—270. őrlemények: Búzadara 340—345, ígg búzaliszt 330—335, 0-ás 325—330, 1-es 315—320 714-es 190—195, rozsegyenliszt 305—310, árpagyöngy 280—420, köleskása 280—300, rozs Carolinen 500—550, Burma II. 280—285, törmelék rizs 225—240, egy magyar búzaliszt tranzit határ 270—250. Takarmány: Buzalkorpa feladóá­llomásról 138—110, uj szep­tember—decemberre 11?—115, külföldi ex uszály Bratislava uj szeptember—decemberre 111—112, takarmányliszt 161—165, maláta csira 110—120, répaszelet lazán ex uszály Komárno 106—107, uj október—decemberre 85—85 ma­­lomhulladék feladóállomásról 120—123. Széna, szalma: Széna félédes préselt 53—53, kas­savi­dék­i 46—50, savanyú préselt 36—40, kassavidéki ?o—38, szalm­azsup 40—45, takarmány préselt 28—30, alom préselt 25—27. Zsír (elvámolva): Amerikai sertészsír Bratislava 1350—1390, magyar sertészsír ab határ 1470—1490, ameri­kai hátszalonna ab Bratislava 1240—1420, ma­gyar hátszalonna ad határ 1310—1490. Francia hitel Romániának, Londonból jelen­tik: A Financial­ News szerint a francia bank 300 millió frank előleget hajlandó adni Romá­niának, hogy a bankjegy forgalmát ideiglenesen növelhesse előrehaladott A kölcsöntárgyalás meglehetősen de még sok pont tisztázandó, mert Bratianu vonakodik a franciák követelé­seit teljesíteni. Pályázat. A prágai országos katonai parancs­nokság Intendantur­ája nyilvános pályázatot ír ki a széna, szalma­­ra és szénbérletre, a hadügy­minisztérium pedig nyilvános pályázatot lapát­és csákány szállításra. Bővebbet­ a hivatalos közlönyökben. Zürichi devizaárfolyamok Július 17. Július 18. Zárás Zárás Páris 20325 2032 London 25*254 25*25 Newyork 51945 5*1930 Brüsszel 72*36 72*40 Róma 27*205 27*21 Madrid 85*38 85*55 Amsterdam 209*— 209*— Berlin 123*825 123*8325 Bécs 73*275 7324 Stockholm 139*025 139*05 Krisztiánia 138*80 138 825 Koppenhága 138775 13880 Szófia —*— — Prága 15*395 15­ 39 Varsó, 58*175 58*20 Budapest 90 545 90 555 Belgrád 91275 9*1290 Bukarest 3*175 3*17 Prágai tőzsdeárfolyamok Július 17. Devizák Valuták Zárás Zárás Amsterdam 1356*125 —*— Berlin 803*75 801*25 Buenos Aires 1423*— —*— Brüsszel 468*50 —*— Zürich 6486250 647*75 Krisztiánia 900 €— -----­Koppenhága 900*— —■*— London —*— 163 25 Madrid 553 50 —*— Milánó 176 22 —*— Newyork 33 65 33*71 Paris 13157 13190 Belgrád 59*05 —*— Bpest (100 pengő) 586*50 585 625 Szófia 24*24 —1*— Varsó (100 zloty) 376*90 379*1250 Bécs (100 Schilling) 474*43 479*3750 11. oldal. A búza árának zuhanását várják Magyarországon (Sajtt tudósítónktól.) Egész Európából kedvező termésjelentések érkeznek és ennek folytán a búza ára tetemes esést mutat. 11 Az európai államok között a termés mennyiségében és minőségében Magyar­­ország kerül vezető helyre, amely tízmillió mázsával termel többet az idén, mint tavaly. Rozsban egymillió mázsás többlet mutatkozik. Ugyanilyen kedvező jelentések érkez­nek Németországból, ahol még a tavalyi termésből is jelentékeny mennyiségek eladatlanok. A kanadai termés 500 millió busselra rekordtermés lesz becsülhető és több, mint tíz százalékkal haladja meg a tavalyit. Az Egyesült Álla­mokban a múlt­­ héten javult a terméskilá­tás és az a közepesnél felül fog állani. Ausztriában és Németországban a gyenge tavasz miatt az aratások késő időpontra estek, ami azonban a mennyi­ség és minőség hátrányára nem esik. A búza árát még valamennyire tartja az, hogy az oroszok Liverpoolban és Ham­burgban 700.000 máizsára vevőként léptek fel, de különben a világpiacokon a vétel­kedv a minimálisra csökkent és a mai árak alig tarthatók. KASSAI UÍS’AG Az építő­sztrájkok tanulságai A sok-sok éven át stagnáló építőipar alighogy kissé kibontakozott, ismét sú­lyos válságba került az egész Szlovén -­szkón lappangó és ki-kitörő sztrájkok következtében. A mai általános gazda­sági válság idején kétszeresen sajnála­tos és káros jelenség ez, mert ez ipar rendkívül nagy jelentőségű nemcsak méreteinél fogva, hanem mivel az ipar­ágak egész sorát öleli fel és foglalkoz­tatja. Éppen ezért kihatással van e sztrájk az asztalos, bádogos, lakatos, csatornázó, betonos, kályhás, kőfaragó, ács, vízvezetékes, villanyszerelő, festő­mázoló iparra, az építési anyagtermelő fa-, fém- és agyagiparra, anyagkeres­kedésre és fuvarozásra. S tekintve a foglalkoztatott emberek ezreinek kere­seti és ebből kifolyó vásárlási lehető­ségét, megérzik a sztrájkot az összes élelmezési, ruházati üzletágak, a piac, a mészárosok és pékek, vendéglősök egyaránt. A sztrájk, mint a gazdasági életet pusztító járvány, sorra látogatta Szlo­­venszkó és Ruszinszkó nagyvárosait s most Kassán ütötte fel a fejét, ahol mintegy 100 építkezésnél állott meg a munka, mintegy 3000 munkás tette le a kalapácsot: önmaguknak, a munkások­nak, a vállalkozóknak és családjaiknak, számtalan iparágnak, üzleteknek mér­hetetlen kárára. Sőt nyári idény­mun­káról lévén szó, pótolhatatlan kárára, mert az elvesztegetett heteket az esős és téli idő beálltával behozni nem lehet. És e sajnos veszteségért kit okol­junk? Az épitőmunkás és az épitővál­­lalkozó állanak egymással szemben. Mindenik a maga igazát vitatja, mind­kettő hajthatatlan, engedni nem akar. A vállalkozó hivatkozik a fennálló kol­lektiv szerződésre, amelynek alapján kalkulált. Az építőmunkás pedig az egyre fokozódó lakás- és élelmiszer­drágulást hozza fel követelőzései indí­tó okául. Tessék itt eldönteni, melyiknek van igaza! Tessék köztük állást foglalni! A kalkuláló vállalkozónak feltétlenül igaza van. Hisz a nagy konkurenciá­val küzdő, a vállalkozásban régtől ki­éheztetett s megbízás után kapkodó építők, hogy kedvet csináljanak a drá­gaság miatt úgyis félő és idegenkedő építőknek, ugyancsak rigorózusan kal­kuláltak. Itt fel-felszámítani, vagy mun­kabért emelni lehetetlenség. De viszont a munkásoknak a szerződésszegés vád­ját nekiszegezni, ez sem használ. Itt csak egy segítene: ha a drágasá­got, sőt a lappangó és fejét folyton fel­ütő drágítási irányzatot sikerülne meg­fékezni. Itt van az állam, amely forgal­mi és mindenféle adóval, magas tari­fáival, posta, telefon és minden díjával, vámjaival, bélyeg- és mindenféle ille­tékeivel mindent hatalmasan megdrá­gít. S engedni egy jotányit sem akar. Itt vannak az agrárok, akik nem elégszenek meg avval, hogy a gabona­vámmal megdrágították a kenyeret, hanem ismét híreket, terveket lanszí­­roznak, hogy az állat- és húsbehozatal mennyire megkárosítja őket. Emelni akarják az állatvámot, drágítani akar­ják az úgyis drága húst. Íme, itt van egy beharangozó hítecskéjük, amely amilyen szerény formájú, éppen oly ve­szedelmes s új sztrájkok csíráit rejti magában. A hir így szól: Nem lesz olcsóbb a sertés. (Inkább azt kellene írni: Drágább lesz a ser­tés!) Prágából jelentik: A csehszlovák és a német agráriusok* már hosszabb idő óta követelik az agrárvámok egyes tételeinek módosítását. Az utóbbi idő­ben különösen a sertésbehozatali vá­mokat tartották sérelmesnek és kifogá­solták, hogy a magyar és lengyel ser­tésbehozatal nagy veszteséget jelent a belföldi mezőgazdaságra. Ennek a kö­vetelésnek részbeni teljesítése az a ren­delkezés, mely július hó 1-ei hatállyal a sovány sertés vámját darabonként 60 koronáról 75 koronára emelte fel. Ez az intézkedés azt fogja eredmé­nyezni, hogy a sertés és sertéshús árá­ban további esés nem várható. Íme, munkás és munkaadó, építő­munkás és építésvállalkozó, ne egymás ellen támadjatok, ne egymás bőrére utazva sztrájkoljatok, hanem fogjatok össze e drágító hatalmasok ellen s őket kényszerítsétek és­ pedig nemcsak drá­gítási szándékaik felhagyására, hanem eddigi követeléseik enyhítésére is! Olvassuk, hogy az angol munkás és munkaadó felismerték a boldogulásuk­hoz egyedüli lehetséges utat. Nem egy­más megrontására törnek, hanem ös­­­szefognak igazaik kivívására, érdekeik együttmunkálására.­ Ily híreket olva­sunk: „Új korszak az angol munka­viszonyban!“ „A munkások és munka­adók együttműködése az angol ipar­ban“. Az angol ipari konferencia, ame­lyen a munkaadók és a szakszerveze­tek képviselői az ipari békéről tanács­koztak, fontos határozatokat hozott a cél megvalósítása érdekében. Eszerint valószínűleg rövidesen megalakítják az ipari tanácsot, melynek tagjai egyenlő számban munkaadók és munkások lesz­nek. Az ipari tanács rendszeresen tar­tana üléseket, amely alkalommal az aktuális problémákról tanácskoznának. Ezenkívül munkabér- és egyéb konflik­tusok elintézésénél döntő szerepet kap az ipari tanács. Az ipar racionalizációja­ érdekében a fenti konferencia határo­zatai szerint járnak el. íme, itt a példa, kövessétek! Dr. Kerekes György. 40.000 korona drágasági pótlékot kapnak az épitőmunkások na holnap reggel munkába lépnek A rendőrigazgató megegyezést közvetített a sztrájkoló munkások és az építészek között (Saját tudósítónktól.) Az épitőmunkások sztrájkja elérkezett utolsó óráihoz- Dolejs dr­ rendőrigazgató ugyanis elhatározta, hogy magára vállalja a közvetítő szerepét a sztrájkolók és az építészek között s a közvetítő tárgyalások már eredményre is vezettek. A rendőrigazgató tegnap déli 12 órára ankétra hívta össze hivatalába az építé­szek és a sztrájkolók képviselőit, akik előtt kifejtette annak a szükségességét, hogy a munka újra meginduljon s közvetítő aján­latot tett a béke érdekében mind a két félnek. Teljes 3 órán át tartott az ankét, amelynek folyamán az építő vállalkozók hajlandóságot mutattak arra, hogy bér­emelés helyett a munka felvétele alkalmá­val egyszer és mindenkorra szóló drága­sági pótlékot adjanak munkásaiknak és pedig oly módon, hogy a kőművesek és ácsok 50—50 korona, a segédmunkások pedig 30—30 korona drágasági pótlékot kapnak. Ennek a feltétele az, hogy a kassai sztráj­koló munkások holnap reggel, a vidékiek pedig legkésőbb július 23-ig munkába álla­nak. A sztrájkoló munkások megbízottai ki­jelentették, hogy ezt az ajánlatot már el­fogadhatják további tárgyalások alapjául s előterjesztést fognak tenni a szervezet ve­zetőségének. Abban a reményben távoztak el a rendőrigazgatóságról, hogy a sztrájk holnap reggeltől megszűnik. Az építő vál­­lalkozók egyébként el vannak szánva rá, ha munkásaik holnap reggel mégsem vennék fel a munkát, valamennyiü­ket kizárják és vidéki munkásokat fogadnak a helyük­re. Az általuk felajánlott drágasági pótlék körülbelül 40.000 koronát tesz ki- Fölmentették bigámia vádja alól a pénzügyi tisztviselőt, aki orosz asszonyt hozott a fogságból, majd Szlovenszkón is megnősült (Saját tudósítónktól.) P. F. volt pénzügyi tisztviselő 1920 júliusában orosz fogoly­ként nőül vette Moszkvában egy előkelő orosz generálisnak a leányát akit kiszaba­dulása után magával hozott Csehszlová­kiába. Egy ideig a házastársak között a legjobb viszony uralkodott, de később P. F. észrevette, hogy felesége elhidegült tőle, majd az asszony ott is hagyta és ma­gával vitte két gyermeküket P. F. erre 1924 novemberében újból házasságot kö­tött Szlovenszkón­ Az orosz asszony ekkor bigámia miatt feljelentést tett a férje ellen az ügyészségen, hivatkozva tanukra, valamint Vaszil Osz­­brodijov moszkvai gör. katholikus lelkész­re, aki előtt a házasságot megkötötték. A ma megtartott törvényszéki tárgya­láson P. F. azzal védekezett, hogy a mosz­kvai pappal csupán magánbeszélgetést folytatott, de házasságkötésről vagy ehhez hasonló ünnepélyes aktusról egyáltalában szó sem volt. Azonkívül beterjesztette a prágai orosz követség bizonylatát, amely szerint 1920-ban Moszkvában már nem lehe­tett érvényes és törvényes házasságot kötni egyházi hatóság előtt, hanem csupán az arra jogosult polgári tisztviselő előtt. A bíróság a vádlott ezen előterjesztésé­nek h­elyt adott és felmentette P. F.-et a bigámia vádja alól. A védelmet dr. Grósz Albert látta el, a vádat dr. Halmi államügyész képviselte.

Next