Kassai Ujság, 1928. szeptember (90. évfolyam, 199-221. szám)

1928-09-01 / 199. szám

2 oldal A tanács tegnap este nyilvánosságra h­ozta a rom­án bejelentést az optánsper ügyében. A bejelentésben Románia kö­zölte a népszövetségi tanáccsal, hogy már kinevezte tárgyalnak delegátusait, akik közvetlenül az optánsügyben Magyar­­országgal. A tanács emiatt halasztotta el a magyar indítvány napirendre helyezésé­ről szóló döntést. A népszövetség tanácsának ma reggeli­­ ülésén elhatározták, hogy a tanács­­ holnap reggel titkos ülésen fog foglal­kozni a magyar—román optánsperrel A tanács egyben azt is elhatározta, hogy az ügyet nem vitatja meg érdemlegesen, csupán afelől d­önt, hogy kitűzi-e a kér­dést a népszövetség mostani ülésszakának napirendjére. Mistier francia képviselő a külügyi bizottság tagja a Sansfils című párisi lap­­­ban az európai helyzetről szóló cikkében azt írja, hogy a népszövetség azzal, hogy az optánsügyben a döntést folytonosan halogatja nagyon helytelenül jár el. Kül­politikai tekintetben ezzel nemhogy elsimítaná, hanem elmérge­­­­síti az amúgy is éppen eléggé súlyos ellentéteket.­­­ A nemzetek szövetségének főtitkára egyébként ma reggel közölte a genfi ma­gyar delegáció tagjaival, hogy Antóniádé r­omán képviselő jegyzéket juttatott el hozzá két példányban, melyek közül az egyik a népszövetség főtitkárságához, a másik a magyar delegációhoz van cí­mezve. Antóniádé jegyzékében kijelenti, hogy Románia csodálkozással fogadta a magyar kormánynak a lépését, mely­iket a magyar—román optánspert újra a népszövetség elé vitte. A magyar kormánynak azt a kívánságát, hogy az ügyet újra tárgyalja le a népszö­vetség, nem lehet elfogadni. A népszövet­ség tanácsa június 8-án véglegesen dön­tött az optánsügyben, a kérdést levette a napirendről és elintézését a két félre bízta. Titulescu román külügyminiszter az em­lékezetes június S-iki ülésen felolvasta a román kormán­y ajánlatát, mely roppant lojális és elfogadható válasz volt a magyar jegyzékre. A legutóbbi román jegyzék nyitva hagyta az utat a magyarok számára is a további békés tárgyalásokra. A magyar kormány augusztus 23-án arra utasította bukaresti követét, adja át a román kül­ügyminiszternek a magyar kormány újabb válaszjegyzékét. Amikor a magyar követ a válaszjegyzéket átadta, a román kül­ügyminisztérium hivatalosan értesítette, hogy augusztus 28-án fog válaszolni a magyar jegyzékre. KÄS­SO VTWKTI A magyar kormány nem várta meg a­­ román kormány válaszát, hanem idő­­­ közben a tanács elé vitte az ügyet. A román külügyminisztérium ennek dacára is megküldötte augusztus 29-én a magyar kormánynak válaszjegyzékét. Ebben felhívta a magyar kormányt, ne­vezzen ki delegátusokat és ezek kezdje­nek tárgyalásokat a román delegátusokkal. A magyar kormány ezt az ajánlatot sem fogadta el. Románia sajnálkozással vette tudomásul, hogy a kérdés egyetlen gya­korlati megoldását a magyar kormány ridegen­­ elutasította. A románok mégsem tekintik véglege­sen elintézettnek az ügyet és remélik, hogy azt előbb-utóbb barátságosan el lehet intézni. Felkérik a magyarokat, engedjenek rigorózus álláspontjukból és lépjenek összeköttetésbe közvetlenül Romá­niával. Ha a m­agyar kormány erre az utolsó felszólításra is azt válaszolja, hogy barát­ságos úton a kérdést rendezni nem lehet, vállalniuk kell mindenért a felelősséget. Ha a tanács a román tiltakozás dacára is napirendre tűzi az ügyet, akkor a két állam között a békés megegyezés lehető­sége örökre ki van zárva. Antóniádé a jegyzékhez csatolta a bu­karesti kormány augusztus 29-iki jegyzé­kének másolatát is. Emlékiratán kérték a magyar szaksajtó beengedését az utódállamokba a szaksajtó nemzetközi konferenciáján Génfből jelentik: A szaksajtó konfe­rencia 4. nagygyűlése utasította az elnök­séget, hogy emlékiratot küldjön a román, jugoszláv és csehszlovák kormánynak és ebben követelje, hogy biztosítsák a ma­gyarországi sajtótermékek szabad be­vitelét és postai kézbesítését. Emellett természetesen meg­van a három államnak az a szuverén joga, hogy egyes sajtó­termékeket indokolt esetekben kitilthas­sanak területükről. Az ülés után díszebéd volt, melyen Mauger francia szenátor pohárköszöntőt mondott. A szenátor ki­jelentette, hogy Franciaország a jövőben is csak úgy, mint most, meg fogja védeni a jogos magyar érdekeket. A horvátok megkezdték az új alkotmánytervezet kidolgozását A paraszth­áz felgyújtásával kapcsolatban szenzációs letartóztatásokat várnak Zágráb, aug. 31. (Saját tud. táv.) A pa­­­­rasztpárti és demokrata koalíció végre­hajtó bizottsága tegnap ülést tartott, ame­lyen a koalíció vezetői megkezdték az új alkotmánytervezet kidolgozását. Az újság­írók kérdéseire Pribicsevics kijelentette, hogy a készülő tervezet pontjait egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, mert a koalíció harcban áll a kor­­­ hiánnyal és taktikáját nem árulja el. A belgrádi sajtó két nap óta mérsékel­­­­­­tebb hangon ír a zágrábi eseményekről . Korosec miniszter egyik beszédében kije­lentette, hogy a szkupsztina tovább dol­gozik kitűzött céljai elérésére és megkezdi a költségvetés kidolgozását. Ebben na­gyobb engedményeket tesznek Horvátor­szágnak- Ha a horvátok politikája megvál­tozik, rövidesen más téren is nagy enged­ményeket kapnak a horvátok. Korosec azután kijelentette, hogy Pri­­foicseviccsel a demokraták vezérével a jelenlegi kormány nem hajlandó együtt dolgozni. E&gg§j € sbb mod&Si&k már raktárra érkeztek. Török Me cégéé! Kosice, slavná oi 29. 1370 Női átmeneti kabátok, bakfis és gyermek­kabátok, bőrkabátok, szőrmekabátok Saját érdekében tekintse meg a páratlan dús válasz­tékot, valamint igen olcsó árakat a szolidságáról ismert Legnagyobb választék svetterek és kötött ruhákban. 1928. szeptember a. 199 szám ékszer- és óravásárlók figyeljék meg SEXIEBRENIH ékszerész kirakatbeli olcsó árait, Kosice, Fő ucca 74. A Szenthárom­sággal szemben. % A parasztotthon leégésének az ügyében a szakbizottság megállapította, hogy gyúj­togatás történt. Rendőri körökben híre jár, hogy szenzációs­­ letartóztatások vár­hatók a tűz ügyében. Kellogg ©­ ünnepük az írek Londonból jelentik: Kellogg amerikai államtitkár ma reggel Dublinba érke­zett, ahol az ír lakosság páratlan lelke­sedéssel fogadta. Kellogg hosszú be­szédben válaszolt az elhangzott üdvöz­lésekre és kijelentette, hogy régóta várta azt a pillanatot, hogy Írország földjére léphessen. A sokat hányatott ír nemzetet a világ egyik legszimpati­­kusabb nemzetének tartja. 25 millió az állami költségvetés aktívája A bosszú! Irta: Csermely Gyula (REGÉNY) 12 De Erzsi itt nem állt meg, hanem folytatta a goodokítaá szövését — Fáiberné műveletlen as­­­szon­y, már bófcszáimba mente, ha félművesnek !Bombatná valaki. Nos, Fáberroé műveletlen asz­­szony, ő nem teszi fel róla, hogy most művé­szeti tanulmányokat folytat Mire kellett hát ne­ki ez a könyv s ha kellett neki is miiért hozta ak­kor magával ide a fürdőbe? Nélkülözhetetlen neád, mint másnak például Eötvös egyik re­meke? Azért hozta ide, kétségkívül csak azért hogy ügyesen az ő kezébe juttassa, ami­vel azt akarja elérni: no látod, te Erzsi, figyel­meztetted Gerát, hogy vesztére teszi, ha csak rám is néz, mégis nekem udvarol, mégis én kö­töm le, nem te .• De megbelegszik­-e ennyivel az a Fáberné? Nem folytatja-e vájjon más téren is a bosszú­álló hadjáratot őellene? És csak azért is azon lesz, hogy megrontsa Gerőt is, mint annyi mást? — Jaj, csak ezt ne! — kiáltotta fel Kármán Erzsi szivében valami néma hang. Azután meg­nyugodott Erzsi és azt mondta magának: — Hidegvér! Tegyen most Fáberné, amit jónak lát, de ha majd itt lesz Gerő is, akkor figyelemmel fogom, kísérni azt a Fáberné — Lucrézia Cri­­v­edlit. Ez az elnevezés őt derűre hangolta. Erzsi ugyanis tudta, amit Fáberné minden bizonnyal nem tudott, hogy a La belle Ferronmniére-t: Cri­­velli Lucréziának hívták s hogy egy dúsgazdag embernek a kedvese volt. Ez festtette le Leo­nardo da Vincivel. Félóra múlva már Fáberné szobájának aszta­lán volt megint a diszalbum — igaz jószág nem vész el — s mikor Fáberné kérdezte: — Ki küldte, ki hozta vissza? — szobalánya nem ad­hatott felvilágosítást. Valami fiu hozta, a gyógy­­teremből küldték. Fáberné ped­ig nap-nap után mind türelmetle­nebb, nyugtalanabb lett. — Mi van azzal a Ge­­rővel, hogy nem jön? Harmadikán-negyedikén már itt kellett volna, hogy legyen, ma már tizenötödike­s még nem jött. Két­ okból is türetaetlen­nkedett miatta. Elő­ször is: oly szerelmes belé a fiú s­­ elesik az örömtől, hogy még jobban magába vadítsa Hogy kínozza gyötörje, vágyakozását az ő lí­rása után az őrjöngő megkivánásig fokozza Perverz kést talált benne, hogy a fiatalembere­ket lelki nyomorékká tegye, megrántsa Másod­szor meg­­féltette bosszútervét, hogy nem is kudarcba fül, de egyszerűen meg sem indít­hatja ... nincs médium . S hogy megtolt múlt el egy nap és megint egy és látta, hogy Erzsi mil­yen jókedvű — mit tudta ő, hogy az a jókedv tetetett jókedv volt­­ — még harmadik és negyedik oka is támadt az B aszsonynak, hogy türelmetlen legyen és izga­tott. A harmadik ok ez volt: hátha Erzsi és Gerő mégis csak megtalálta egymást — mint az idő­járás, oly kiszámíthatatlan a művész — s az 5 káprázatos szépsége sem volt elég nagy, hogy el ne felejtse el Gerő és az 5 ígéretét. A fürdő­helyre pedig azért nem jön, mert Erzsi nem akarja, hogy jöjjön Inkább nélkülözi a társasá­gát két hónapig, de ide ne jöjjön a fürdőbe... A negyedik ok végre meg az volt, hogy — csak most fedezte föl magában Fáberné —, hogy tetszik neki Gerő , igen, tetszik. Oly csinos az a fiú s oly kedves, oly megnyerő modorú, ő valahogyan más fából van faragva, mint a többi fiatalember, akit ismert, nem cinikus és nem fut a pénz után... Ha lánykorában találkozik Ge­rtivel, az elvette volna szerelemből, szegé­nyen is. Tetszik neki­­ Gerö: ezt mondta magának, mi­kor egyedül ült a park valamely lócáján; mi­lyen jó volna, ha prost itt ülne mellette és udva­rolna neki tüzesen, epeden... Tetszik neki Gerő, ezt mondta magának akkor is, mikor forró, fiatal teste az ágy puha ölébe süppedt. S egy délután — kint reikkenő hőség volt s­­ a szobájában egy karosszékben hüsölt — kint valaki kopogtatott az ajtaján. Szerény, halk be­kéredzkedő kopogtatás volt — Szabad! — mondta lustán mert azt hitte, az uzsonnáját hozták, mire óvatosan kinyílt az ajtó s egy fiatalember lépett a szobába. Gerő volt, akire akkor is gondolt Hogy mi­lyen jó volna, ha most ott ülne a lábai mellett és felnézne hozzá, ittasan a szerelemtől és a vágyakozástól. Még rá sem ért, hogy parancsoljon a szemé­nek:­­ ne áruld örömömet, hogy itt látom, még rá sem ért, hogy parancsoljon a szivének, csön­­desedj le, mert még elárulod, hogy ez érette van... és Gerő már ott hevert előtte és esze­veszetten körülkarolta a térdeit. — Egyetlen aszonya a világnak... imádott nagyságos as­­­szonyom — hörögte és csókolgatta a ruháját —, végre, hogy eljöhettem., az én életem céljá­hoz . . önhöz! Nagyon jólesett Fábernének ez a kitörés, hi­szen perccel eslöb is odakivánta a fiút a lábai elé s hogy szerelmesen rá felnézzen, de az az egy-két rövid pillanat is, m­­ig Gerő áradozott, neki elég volt, hogy fegyelmezetten beszélhes­sen a fiúhoz. — Mit csiált, az istenért? Álljon fel. Nem látta valaki a folyosón hogy bekopogtatott hoz­zám?... Még hírbe hoz. S hátha megfigyelteí az uram, mit tudni? Zárja be hamar az ajtót. . s most beszélgessünk, de mindenekelőtt magá­ról. Mi történt magával, hogy így megkésett? Én már hetedike óta itt vagyok­­, maga miért jött majdnem két héttel később? Gerő elmondta, hogy a tátrai fürdőkben olyan általános hatalmas sikere volt, hogy szinte erő­vel is marasztalták s­­ nem mondhatott le. — Kezdő vagyok a pályámon s a közönséget nem bánthattam meg — mondta. — De engemet már igen, azzal, hogy ma­ Prága, aug. 31. (Saját tudósítónktól. A nyári szünet után tegnap ült össze először tanácskozásra a miniszter­­tanács, amelyen nem jelent meg vala­mennyi miniszter, mivel néhányan még szabadságon vannak. A tárgyalás napi­rendjének legfőbb pontja a jövő évi költségvetési tervezet volt. A miniszter­­tanács elfogadta a pénzügyminiszter ja­vaslatát, mindössze a fogalmazásba hozott néhány lényegtelenebb módosí­tást. A javaslatot a képviselőház szep­tember 6-án tartandó első ülésén kezdi tárgyalni. Szeptember 7-én Englis dr. pénzügyminiszter nagy expozét mond. Ezután a javaslat a költségvetési bi­zottság elé kerül, mely szeptember­­ 7-én veszi tárgyalás alá a javaslatot és legkésőbb október 6-ig le is tár­ ‘­gyalja. A költségvetési javaslat számadatai egyeznek az idei költségvetés adatai­val, bár a kiadások valamivel nagyob­­­­bak, mint tavaly voltak, a költségvetés csaknem ugyanazzal az aktívával zá­rult, mint tavaly, vagyis körülbelül 25 millió koronával. gamra hagyott megváratott? — duzzogott a szép asszony, de nem komolyan. — Egyébként örülök, C erőském. Legalább lesz valaki, aki szó­rakoztat magányomban. Hát az anyagi sikere vajjon milyen volt? — Várakozáson felül volt, asszonyom. De az egészet odaadnám egy. . — ...egy csókomért? — kacérkodott Fá­­berné. — Az egészet odaadná egy csókomért? Majd arról is beszélünk, Gerökém. Most egyelőre csókolja meg a hajamat. — Most üljön le megint — mondta Fáberné a hajcsók után Gerönek —. És illedelmes le­gyen, az én jó fiam. Lássa, Pubi, hogy én ma­gára gondoltam. Frizurámról is láthatja, azt hi­szem. Első vizitjekor azt mondta ön nekem hogy élete végéig is elnézné. . s én azóta igy fésülködöm, mert tetszeni akarok magam Pubi La belle Ferrouriére ... a művésznek. — Nagyságos asszonyom van-e boldoga ember, mint én vagyok?! — Boldog, mert szeret s mert én túszén jól tudja, mert megmondtam. — Igen, igen, mondta, hogy sz­ámos n­álamnál boldogabb. — Elhiszem, Gerökém. Maga nagyon szeret, látom a szeméből. Ha egy szót sem szólna, ak­kor is tudnám, hogy szeret, hogy imád. De mondja csak, Gerökém megtenne valamit éret­tem? — Mindent a világon, asszonyom — Köszönöm, Gerökém. Nos, egyelőre csak keveset kérek. De ezt feltétlenül meg kell, hogy tegye. — Mit, tegyek, asszonyom, mit? — A látszat és a hírnevem kedvéért — udva­roljon Erzsinek, Gerökém. Hadd h­igyje ö is, más is, hogy az ö kedvéért jött ön ide a für­dőbe. Hadd higyje az uram is, ha netalán mégis csak figyeltet S ha nem is lehet an gá­zsaivá az Ön szive is, mert az Ön szivetes sze­relme az enyém mégis udvaroljon neki s legyen mellette... Mégegyszer mondom: a látszat és a hírnevem kedvéért. (Folyt, köv.)

Next