Kassai Ujság, 1929. szeptember (91. évfolyam, 200-223. szám)
1929-09-01 / 200. szám
S1-S& év. 200. szám. Ifi A Fórum Mozgó még az ősz előtt rekordműsorokban részesíti közönségét Szombaton és vasárnap: I. Az accatfunder Lilian Harvey, Werner Fuetterer, Dina Grália és Bruno Kästner remekbe készült slágervígjátéka A legfessebb kadett William Boyd mesteri drámája Hétfőn — Kedden: Sárgaliliom Bíró Lajos világsikert aratott drámája, amelyben Billie Dowe és Olive Brook megalapozta világhírét II. Rose Hary A világhírű operettenváltozata a főszerepekben Joan Crawford és John Murr. A zenekar teljes partietúrával kiséri ezt a világslágert Szerdán , csütörtökön; S Huszárcsiny Billie Dowe és Lloyd Hughes magyartárgyú slágerei. Két pokoli nap «II Carlo Aldini izgalmas tempójú artistadrámája Pénteken: Kelet pokla Henry Stuart gyönyörű slágere a modern Kínáról és Filmkabarett Csupa szenzáció! Állandó két órás műsorok! Jön az ősz! 111 Síátn* rwfccU y t^lcUÁ ltll&? 29 1 Vasárnap, 1029. szept. 1. »trft—tfl..«' *• Mafloh).««»l: KoSice-Ka.sa, FÖ n. 64. ia-sw»«?«* ti Tpp Blöll.elél dijak helyben és vidékem Egy egész évre 21< földsilnl. (Nemien Szintjénel szemben) Telefon: 186. Főszerkesztő: D_ KÖVES Ifi/LES korona, félévre 108 korona, negyedévre 84 korona, egy hónapra »6 korona. Egyes szám ára 1 korona. a Ellopták a sírból mérgezett ember holttestét Palesztinából menekülnek az idegenek, az arabok tovább folytatják a vérengzéseket 11 ~ Jeruzsálemben aránylagos nyugalom van, de a vidéken ömlik a vér Jeruzsálem, aug. 31. (Saját tud. táv.) Jeruzsálem utcáin angol katonák cirkálnak és tartják fenn a rendet. Ma reggel sir John Chancellor főbiztos nagy katonai megerősítésekkel a városba érkezett.. Jeruzsálem belvárosában egyelőre nyugalom van, de a feszültség egyre fokozódik. Az amerikai főktyszulátus minden európainak azt a tanácsot adja, hogy hagyja el a várost. A vonatok zsúfolásig tele vannak menekültekkel. A lapok még mindig nem jelennek meg. Mozza és Arluk falvakat az arabok teljesen elpusztították. Mozzában egyébként 70 arabot letartóztattak az angol katonák. Safetben ma éjszaka véres összeütközésekre került a sor, az arabok megtámadták a zsidókat, 9 zsidót megöltek, 1fl-at megsebesítettek, még mielőtt a katonai erősítések megérkeztek volna, a zsidónegyedet felgyújtották. Jeruzsálem külvárosaiban is több helyen összetűzésekre került a sor ma éjszaka. Legutóbbi attrakciójuk például az volt, hogy „fölfedezték“ Mózes sírjai! Hogy meddig terjed a rekvizitumon körül folyó harcokban az eszmei és meddig az üzleti elem , azt nagyon nehéz eldönteni, legalább is a mi fogalmainkkal. Nem lehet azonban kizárólag ebből a szempontból megítélni a Palesztinai eseményeket Fontos momentum az események megítélésénél A HARCIAS MOHAMEDÁNIZMUS amely éppen úgy befolyásolja a palesztinai eseményeket, mint az indiaiakat. Az arab ugyan nem áll olyan határozottan a harcias mohamedánizmus alapján, mint az Indiai mohamedán, aki semmi más eszme vagy hatalom világhegemóniáját nem ismeri el, csak a mohamedán imperializmusét. Az arab egyéni harcokban éli ki magát, de forradalmi megmozdulásra csak akkor képes ha harcias erőit valamilyen hatalom csoportosítani tudja egy cél körül. Megállapítható tény, hogy a természetes ellentét, mely az arabok harcias természetére vezethető vissza, a zsidók és az arabok között nem nagyobb, mint az egyes arab törzsek között, az az ellentét, mely most országos pogrommá fajult — mesterségesen táplált antagonizmusok eredménye. MESTERSÉGESEN SZÍTOTT ELLENTÉTEK közvetlen forrását most abban a körülményben találhatjuk meg, hogy a hatodik kivándorlás előtt egyes Palesztina körök féltik pozíciójukat a beözönlő zsidóktól. Maguk az arabok nem idegenkednek a zsidó bevándorlástól, sőt az első bevándorlások idejéből igen kellemes emlékét őrzik a kolonizálók bevonulásának. Jiffában például, ahol ma elemi erővel lángol a pogrom, az első kolonizációk idején úgy- Mi az oka a palesztinai zendülésnek ? A Palesztinai fronton ismét föllángolt a harc, többszáz halott és többszáz sebesült, a zsidók házai lángokban állnak, Palesztina éjszakáiban arab handzsárok villannak, az egész civilizáció megdöbbenve áll a Palesztinai események előtt, a zsidók Varsótól Newyorkig nyugtalanul járkálnak a klubokban, a kávéházakban és a parlamentek folyosóin a kis szatócs és a hatalmas bankvezér riadtan forgatja az újságokat — a pogrom szele járja be a világot. A SZENTFAL REJTÉLYE Az első kérdés, ami mindenütt felindul- Mi a közvetlen oka a szenvedélyek fellángolásának? A kritikus pontja a Palesztinai életnek — a jeruzsálemi szentfal. A szentfal, amint ismeretes, a régi zsidótemplom megmaradt fala, ahová ma a jámbor zsidók járnak imádkozni. A szentfalat az arabok a maguk birtokának tekintik. Hajlandók lennének ugyan erről a birtokjogról lemondani száz fontért, de a zsidóknak az az álláspontjuk, hogy nem hajlandók megvásárolni valamit, ami históriai jogon is azövék. Amilyen groteszknek tetszik innen Európából ennek az indoknak az alkalmazása, annyira markánsan jellemzi az ottani viszonyokat Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a szent földön az úgynevezett eszmei kérdések sokkal forradalmibb erővel lépnek fel, mint nálunk Európában. Jeruzsálem három uralkodó vallás ősforrásának színtere, a vallási kérdések történelmi múltja az események legmarkánsabb karakterisztikuma, akár arról van szó, hogy egy új agrárkultúra alakuljon ki, akár a szent szőnyeg kifoltozása van napirenden. Mi sem természetesebb, mint hogy az emberiség babonáiból harcias valóság válhat máról-holnapra ott, ahol évezredes múltja van minden fetisizmusnak. Nem múlik el évtized, hogy az arabok ne fedeznének fel valamilyen szent emléket a vallások hőskorából,