Kassai Ujság, 1929. október (91. évfolyam, 224-250. szám)

1929-10-23 / 243. szám

243. szám, 19?9. október 23, KASSAÍ UJSWÜ meglán­colva karcolták végig a városon az elfogott nemzeti szocialistát a kommunisták Berlin, okt. 22. (Saját tud. táv.) A rendőrség a vasárnapi zavargások miatt az acélsisakosok szervezetének 67 tagját letartóztatta. Rajtuk kívül letartóztattak 22 nemzeti szocialistát és 11 kommunistát is, mert súlyosan szidalmazták a rendőr­séget és késeltek is. Tegnap Alen városkában ismét utcai harcokra került a sor. A kommunisták megtámadták a nemzeti szocialistákat. Az utcai verekedés során egy nem­zeti szocialistát elfogtak, megkötöz­ték és láncon hurcolták végig a városon. A megláncolt ember segélykiáltásaira közbelépett a rendőrség, de a kommunis­ták ellenszegültek. A rendőrök erre gummibottal szétverték a tüntetőket és több embert letartóztattak. Az élet melódiája Hogyan dolgozik az emberi szervezet csodálatos zenekara? Test, lélek és értelem titkai Dr. Hans Much, a hamburgi egyetem híres tanára, a „Wissenschaft und For­schung“ című német folyóiratban érdekes cikket irt az orvostudomány filozófiájáról. 13Ez a kifejezés — írja — végeredményben kétfélét jelent. Jelentheti azt, hogy az or­­v­ostudomány filozofál és jelentheti ennek a fordítottját: azokat a filozófiai megisme­réseket, amelyekhez az orvosi tudomány útján jutunk el. És egy bizonyos: az orvos­­tudomány ugyan sok tekintetben lehet a fi­­­lozófia segítségére. Itt van például egy nagy kérdés: miért van az, hogy a sok ezer filozófus között nem akad kettő, aki egyetértene valamilyen vonatkozásban. Nincsenek egyforma testek A választ erre megadja az orvostudo­mány. Valamikor a skolasztikus világné­zet nem tett különbséget test és test között, minden testet egyformának tartott. Ezen már régen túlvagyunk, éppen a modern or­vostudomány segítségével. De az orvostu­domány nemcsak arra tanít meg, hogy nincs két olyan ember, aki külsőleg egy­forma volna, hanem belsőleg sem egyfor­ma senki. Minden szervezetnek egyéni tu­­donságai vannak és a különböző szerveze­tek ugyanarra a behatásra a legkülönfé­­leképpen reagálnak. Az egyik szervezet számára például hasznos táplálék a tojás. Más viszont rögtön kihányja ezt az ételt és vannak ezenkívül sokan, akiknél a tojás különböző kellemetlen börreakciókat okoz. Az ilyen példák száma végtelen. Nagyon egyszerű dolog ez, és talán éppen ezért nem akarják megérteni az emberek. A fiziológia mindig csak egyetlen ideá­lis esettel foglalkozik, azt m­a le. Az egyes esetekkel csak a kontituciológia, a szerve­zettan foglalkozik. Még a fiziológiánál is durvában általánosító és idealizáló tudo­mány a patologikus anatómia, amely az egész orvostudomány nagy kárára még mindig a skolasztikus állásponton van. Emellett a patologikus anatómia csak a halálesetek 25 százalékában tudja a halál okát megmagyarázni, ami annál szomo­rúbb, minthogy a halál okának megállapítá­sa volna a legfőbb feladata. A nagy zenekar Az élő szervezetet általában zenekar­hoz lehetne hasonlítani, önjátékkal, partitú­rával stb. A biológia számára igen hasz­nos, ha ezt a hasonlatot a legapróbb rész­letekig következetesen végigvisszük. A harmóniában beálló zavarok és nem instrumentális, hanem zenekari utón törté­nő kiegyenlítéseik sokkal jobban megkö­zelítik az élet lényegét, mint az egyes hangszerek sérüléseiről szóló részletbeszá­molók.­­ A fertőzés is elsősorban a hangszerelés — a konstitució — ügye. A konstitució, a szervezet alkata, erősen befolyásolja a kór­okozót. A test az ember sorsa. A konstitució an­­­nyi, mint a test sorsa. Ezt az elvet következetesen végig kell vinni. De hogy állunk a lélekkel? Csak az egyéni és nem a mechanikusan idealizált test nyújt betekintést a szervezet működé­sének mélyébe. Ez is egyike annak a sok látszólagos ellentmondásnak, amelyekbe lépten-nyomon beleütközik a gondolkodó ember. Kézenfekvő lenne ezek után, hogy egyé­ni lélekkonstituciók vizsgálata útján jus­sunk el az általános lélekismerethez. Hány lélek van ? Mert az bizonyos, hogy a lélek egyéni módon nyilatkozik meg. De itt azután felmerül a nagy kérdés: van-e egyáltalá­ban egyéni lelki konstitució, a testi kon­stitució mintájéra? Nem sokkal valószí­­n­űbb-e hogy minden, ami lélek, végered­ményben teljesen egyforma és csupán kü­lönbözőképen nyilatkozik meg, a test zenekarán keresztül? És csak a test a lé­nyeg, az élet tengelye! Miért kellene feltételeznünk, hogy min­denkinek megvan a maga teljesen egyéni lélekalkata? Nem sokkal magától értető­­dőbben hangzik-, hogy a lélek csak az egyéni testalkatnak köszönheti azt, hogy egyéninek látszik. Ezt alaposan meg kell vizsgálni. Mert ha tényleg így áll a dolog, akkor meg kell tenni azt, amit sokan már úgyis régóta sürgetnek: a lélektant ki kell emelni a filo­zófia kereteiből és át kell helyezni az or­vostudomány, azaz a biológia birodalmába További nagy kérdés: milyen mértékben határoznák meg tisztára testi tényezők a lelki zavarokat? Még ha nem is testi fel­tételeik vannak ezeknek a jelenségeknek, akkor mindig nem magában a lélekben keresendők ezek az okok, hanem abban, ami az embert a növénytől és az állattól megkülönböztetei: a logos­ban, az érte­lemben. A titokzatos értelem Itt állunk szemben a legnehezebb prob­lémával. Az ideggyógyászat tudniillik nem csupán a lélek zavaraival foglalkozik, ha­nem érdeklődési köre még sokkal inkább kiterjed a logosz zavaraira is. Azt pedig az orvostudomány be tudja bizonyítani, hogy ezeknek sok esetben testi okaik van­nak. Tisztázandó kérdés az, hogy minden esetben visszavezethetők-e testi okokra a a lelki és értelmi zavarok. Más kérdés: egységes-e a logosz és csupán az egyéni testalkat szerint nyi­latkozik meg különféleképpen? További kérdés: a testtel és lélekkel szemben az értelem valami egészen más lényegű, valami metafizikai jelenség-e. Ha nem, akkor azt kellene bebizonyítani, hogy az értelem tulajdonképpen nem más, mint az életnek egy különleges kifejezése. En­nek a bizonyítása is lehetséges, az orvosi tudomány, helyesebben a konstitució és zavarainak vizsgálata révén. Természe­tesen az ilyen kérdések tisztázásánál fel kell vetni mindig az ellenkező szempont­ból is az ellenkező kérdéseket. Az értelem a filozófia tulajdonképeni bi­rodalma. Véleményem szerint azonban — mint már mondottam — csupán az életnek egy különleges megnyilvánulása­ 9. oldal Azonnal szállítunk: Hatcilinderes négy 12/60 PS., 6B típusú, 8/35 PS., 4 B „ 2VT tonnás teherkocsit és autóbuszt PN típus, melyek a hozzáértő, minden köve­telményének bevált konstrukció, megbíz­hatóság rentabilitása tekintetében a lehető legkisebb útadó mellett kiválóan megfelel­ő. Waller & Co., Praha—Jinanle* Vezérképviselő: V. I. Hochmann, Bratislava, Valy 2. Albert Schleller, Michalovce. V. Jakobovicz - autoria, Mukacevo. Mindez azonban nem materializmus. Sőt ellenkezőleg, mert az élet lényegében semmiesetre sem anyag. De nem is jelent átszellemültséget. A lélek átszellemültsége betegség. Csak a modern költők értelmet­lenségeire akarok rámutatni. A mágia min­dig mánia. Az életben azonban nincs hely a metafi­zika számára, az élet csupán a metagnosz­­tikát tudja befogadni. Tudjuk, hogy az éle­legjobb a levegőben. Ösmeri Ön a kocsik előnyét, melyek a világ legjobb márkájú, legtökéletesebb repülőgépmo­­torokkal közös gyártmányt képeznek ? tét olyan különleges törvények korlátoz­zák, amelyek túl vannak a ma ismert fi­zikán és kémián, de ezek a törvények százszázalékosan „földiek“. Csak éppen éppen nem tudjuk őket felismerni és nem is fogjuk őket felismerni. Csak a mechanikus dolgok objektívek. Egyébként minden emberi megnyilvánu­lás függ a személyi konstituciótól (régeb­ben ezt nevezték szubjektivitásnak.) „A legjobb az úttesten” „Ez az élet Az orvosi gondolkozás során, különö­sen, amikor az értelmi zavarokról van szó, sokszor felmerül az a kérdés, hogy mégis csak nem tekinthetjük-e metafizikai jelen­ségnek az értelmet, mert hiszen élet el­képzelhető és lehetséges értelem nélkül is. Talán lélek nélkül is lehetséges és a lélek szerepét az élőlény életében közvetlenül és végérvényesen meg lehet magyarázni, az értelem szerepét azonban csak közve­tetten. Az élet és a lélek végeredményben egység. Az élet és az értelem azonban in­kább csak egymás mellé kerülés, egymás mellett élés. Emellett szól az is, hogy az emberek 95 százaléka igen szegényesen, mondhatni fukarul használja az értelem kincsét. De viszont igen sok dolog szól ez ellen is. Különben ha az élet értelem nélkül is lehetséges, ez még mindig nem jelenti azt, hogy az értelem élet nélkül is lehetséges. Ellenkezőleg: az értelem csu­pán az élet legmagasabb teljesítménye. És ha már mindenáron metafizikáról beszé­lünk, akkor elsősorban az életet magát kel­lene metafizikai jelenségnek nevezni, mert a fizika az élet szolgálatában áll ugyan, de az életnek azért megvannak a maga melódiája“ saját törvényei is. De miért neveznők ezek két metafizikai törvényeknek? Csupán egy magasabbrendű fizikai törvényei. Nincs tehát önmagában álló filozófia. A filozófia szorosan az értelemhez és a test. lélekegységhez van kötve, tehát csupán a konstitució filozófiájáról beszélhetünk. Magában az életben azonban csupán a mechanikának van értelme és célja, a me­chanikának, amely egészen a hangszere­lésig és a melódia visszaadásáig terjed. Ez természetesen minden egyénnél más és más. Az alakmelódia azonban ugyanaz. Az életnek azonban nincs olyan értelme és célja, amel­y kívül esik magán az életen. Minden életmegnyilvánulásnál, akár a test, akár a lélek vagy az értelem játszik benne nagyobb szerepet, végeredményben mégis magával az élettel, a nagy életegységgel állunk szemben. Az életen kívülálló cél értelmében az élet értelmetlen. Vak vélet­lentől keletkezik, olyankor, ha bizonyos bolygókon bizonyos földtani és kozmikus feltételek keletkeznek. Végeredményben tehát az élet a mozgásnak egy sajátságos formája. -w akii

Next