Kassai Ujság, 1929. október (91. évfolyam, 224-250. szám)
1929-10-23 / 243. szám
243. szám, 19?9. október 23, KASSAÍ UJSWÜ megláncolva karcolták végig a városon az elfogott nemzeti szocialistát a kommunisták Berlin, okt. 22. (Saját tud. táv.) A rendőrség a vasárnapi zavargások miatt az acélsisakosok szervezetének 67 tagját letartóztatta. Rajtuk kívül letartóztattak 22 nemzeti szocialistát és 11 kommunistát is, mert súlyosan szidalmazták a rendőrséget és késeltek is. Tegnap Alen városkában ismét utcai harcokra került a sor. A kommunisták megtámadták a nemzeti szocialistákat. Az utcai verekedés során egy nemzeti szocialistát elfogtak, megkötözték és láncon hurcolták végig a városon. A megláncolt ember segélykiáltásaira közbelépett a rendőrség, de a kommunisták ellenszegültek. A rendőrök erre gummibottal szétverték a tüntetőket és több embert letartóztattak. Az élet melódiája Hogyan dolgozik az emberi szervezet csodálatos zenekara? Test, lélek és értelem titkai Dr. Hans Much, a hamburgi egyetem híres tanára, a „Wissenschaft und Forschung“ című német folyóiratban érdekes cikket irt az orvostudomány filozófiájáról. 13Ez a kifejezés — írja — végeredményben kétfélét jelent. Jelentheti azt, hogy az orvostudomány filozofál és jelentheti ennek a fordítottját: azokat a filozófiai megismeréseket, amelyekhez az orvosi tudomány útján jutunk el. És egy bizonyos: az orvostudomány ugyan sok tekintetben lehet a filozófia segítségére. Itt van például egy nagy kérdés: miért van az, hogy a sok ezer filozófus között nem akad kettő, aki egyetértene valamilyen vonatkozásban. Nincsenek egyforma testek A választ erre megadja az orvostudomány. Valamikor a skolasztikus világnézet nem tett különbséget test és test között, minden testet egyformának tartott. Ezen már régen túlvagyunk, éppen a modern orvostudomány segítségével. De az orvostudomány nemcsak arra tanít meg, hogy nincs két olyan ember, aki külsőleg egyforma volna, hanem belsőleg sem egyforma senki. Minden szervezetnek egyéni tudonságai vannak és a különböző szervezetek ugyanarra a behatásra a legkülönféleképpen reagálnak. Az egyik szervezet számára például hasznos táplálék a tojás. Más viszont rögtön kihányja ezt az ételt és vannak ezenkívül sokan, akiknél a tojás különböző kellemetlen börreakciókat okoz. Az ilyen példák száma végtelen. Nagyon egyszerű dolog ez, és talán éppen ezért nem akarják megérteni az emberek. A fiziológia mindig csak egyetlen ideális esettel foglalkozik, azt ma le. Az egyes esetekkel csak a kontituciológia, a szervezettan foglalkozik. Még a fiziológiánál is durvában általánosító és idealizáló tudomány a patologikus anatómia, amely az egész orvostudomány nagy kárára még mindig a skolasztikus állásponton van. Emellett a patologikus anatómia csak a halálesetek 25 százalékában tudja a halál okát megmagyarázni, ami annál szomorúbb, minthogy a halál okának megállapítása volna a legfőbb feladata. A nagy zenekar Az élő szervezetet általában zenekarhoz lehetne hasonlítani, önjátékkal, partitúrával stb. A biológia számára igen hasznos, ha ezt a hasonlatot a legapróbb részletekig következetesen végigvisszük. A harmóniában beálló zavarok és nem instrumentális, hanem zenekari utón történő kiegyenlítéseik sokkal jobban megközelítik az élet lényegét, mint az egyes hangszerek sérüléseiről szóló részletbeszámolók. A fertőzés is elsősorban a hangszerelés — a konstitució — ügye. A konstitució, a szervezet alkata, erősen befolyásolja a kórokozót. A test az ember sorsa. A konstitució annyi, mint a test sorsa. Ezt az elvet következetesen végig kell vinni. De hogy állunk a lélekkel? Csak az egyéni és nem a mechanikusan idealizált test nyújt betekintést a szervezet működésének mélyébe. Ez is egyike annak a sok látszólagos ellentmondásnak, amelyekbe lépten-nyomon beleütközik a gondolkodó ember. Kézenfekvő lenne ezek után, hogy egyéni lélekkonstituciók vizsgálata útján jussunk el az általános lélekismerethez. Hány lélek van ? Mert az bizonyos, hogy a lélek egyéni módon nyilatkozik meg. De itt azután felmerül a nagy kérdés: van-e egyáltalában egyéni lelki konstitució, a testi konstitució mintájéra? Nem sokkal valószínűbb-e hogy minden, ami lélek, végeredményben teljesen egyforma és csupán különbözőképen nyilatkozik meg, a test zenekarán keresztül? És csak a test a lényeg, az élet tengelye! Miért kellene feltételeznünk, hogy mindenkinek megvan a maga teljesen egyéni lélekalkata? Nem sokkal magától értetődőbben hangzik-, hogy a lélek csak az egyéni testalkatnak köszönheti azt, hogy egyéninek látszik. Ezt alaposan meg kell vizsgálni. Mert ha tényleg így áll a dolog, akkor meg kell tenni azt, amit sokan már úgyis régóta sürgetnek: a lélektant ki kell emelni a filozófia kereteiből és át kell helyezni az orvostudomány, azaz a biológia birodalmába További nagy kérdés: milyen mértékben határoznák meg tisztára testi tényezők a lelki zavarokat? Még ha nem is testi feltételeik vannak ezeknek a jelenségeknek, akkor mindig nem magában a lélekben keresendők ezek az okok, hanem abban, ami az embert a növénytől és az állattól megkülönböztetei: a logosban, az értelemben. A titokzatos értelem Itt állunk szemben a legnehezebb problémával. Az ideggyógyászat tudniillik nem csupán a lélek zavaraival foglalkozik, hanem érdeklődési köre még sokkal inkább kiterjed a logosz zavaraira is. Azt pedig az orvostudomány be tudja bizonyítani, hogy ezeknek sok esetben testi okaik vannak. Tisztázandó kérdés az, hogy minden esetben visszavezethetők-e testi okokra a a lelki és értelmi zavarok. Más kérdés: egységes-e a logosz és csupán az egyéni testalkat szerint nyilatkozik meg különféleképpen? További kérdés: a testtel és lélekkel szemben az értelem valami egészen más lényegű, valami metafizikai jelenség-e. Ha nem, akkor azt kellene bebizonyítani, hogy az értelem tulajdonképpen nem más, mint az életnek egy különleges kifejezése. Ennek a bizonyítása is lehetséges, az orvosi tudomány, helyesebben a konstitució és zavarainak vizsgálata révén. Természetesen az ilyen kérdések tisztázásánál fel kell vetni mindig az ellenkező szempontból is az ellenkező kérdéseket. Az értelem a filozófia tulajdonképeni birodalma. Véleményem szerint azonban — mint már mondottam — csupán az életnek egy különleges megnyilvánulása 9. oldal Azonnal szállítunk: Hatcilinderes négy 12/60 PS., 6B típusú, 8/35 PS., 4 B „ 2VT tonnás teherkocsit és autóbuszt PN típus, melyek a hozzáértő, minden követelményének bevált konstrukció, megbízhatóság rentabilitása tekintetében a lehető legkisebb útadó mellett kiválóan megfelelő. Waller & Co., Praha—Jinanle* Vezérképviselő: V. I. Hochmann, Bratislava, Valy 2. Albert Schleller, Michalovce. V. Jakobovicz - autoria, Mukacevo. Mindez azonban nem materializmus. Sőt ellenkezőleg, mert az élet lényegében semmiesetre sem anyag. De nem is jelent átszellemültséget. A lélek átszellemültsége betegség. Csak a modern költők értelmetlenségeire akarok rámutatni. A mágia mindig mánia. Az életben azonban nincs hely a metafizika számára, az élet csupán a metagnosztikát tudja befogadni. Tudjuk, hogy az élelegjobb a levegőben. Ösmeri Ön a kocsik előnyét, melyek a világ legjobb márkájú, legtökéletesebb repülőgépmotorokkal közös gyártmányt képeznek ? tét olyan különleges törvények korlátozzák, amelyek túl vannak a ma ismert fizikán és kémián, de ezek a törvények százszázalékosan „földiek“. Csak éppen éppen nem tudjuk őket felismerni és nem is fogjuk őket felismerni. Csak a mechanikus dolgok objektívek. Egyébként minden emberi megnyilvánulás függ a személyi konstituciótól (régebben ezt nevezték szubjektivitásnak.) „A legjobb az úttesten” „Ez az élet Az orvosi gondolkozás során, különösen, amikor az értelmi zavarokról van szó, sokszor felmerül az a kérdés, hogy mégis csak nem tekinthetjük-e metafizikai jelenségnek az értelmet, mert hiszen élet elképzelhető és lehetséges értelem nélkül is. Talán lélek nélkül is lehetséges és a lélek szerepét az élőlény életében közvetlenül és végérvényesen meg lehet magyarázni, az értelem szerepét azonban csak közvetetten. Az élet és a lélek végeredményben egység. Az élet és az értelem azonban inkább csak egymás mellé kerülés, egymás mellett élés. Emellett szól az is, hogy az emberek 95 százaléka igen szegényesen, mondhatni fukarul használja az értelem kincsét. De viszont igen sok dolog szól ez ellen is. Különben ha az élet értelem nélkül is lehetséges, ez még mindig nem jelenti azt, hogy az értelem élet nélkül is lehetséges. Ellenkezőleg: az értelem csupán az élet legmagasabb teljesítménye. És ha már mindenáron metafizikáról beszélünk, akkor elsősorban az életet magát kellene metafizikai jelenségnek nevezni, mert a fizika az élet szolgálatában áll ugyan, de az életnek azért megvannak a maga melódiája“ saját törvényei is. De miért neveznők ezek két metafizikai törvényeknek? Csupán egy magasabbrendű fizikai törvényei. Nincs tehát önmagában álló filozófia. A filozófia szorosan az értelemhez és a test. lélekegységhez van kötve, tehát csupán a konstitució filozófiájáról beszélhetünk. Magában az életben azonban csupán a mechanikának van értelme és célja, a mechanikának, amely egészen a hangszerelésig és a melódia visszaadásáig terjed. Ez természetesen minden egyénnél más és más. Az alakmelódia azonban ugyanaz. Az életnek azonban nincs olyan értelme és célja, amely kívül esik magán az életen. Minden életmegnyilvánulásnál, akár a test, akár a lélek vagy az értelem játszik benne nagyobb szerepet, végeredményben mégis magával az élettel, a nagy életegységgel állunk szemben. Az életen kívülálló cél értelmében az élet értelmetlen. Vak véletlentől keletkezik, olyankor, ha bizonyos bolygókon bizonyos földtani és kozmikus feltételek keletkeznek. Végeredményben tehát az élet a mozgásnak egy sajátságos formája. -w akii