Kassai Ujság, 1931. január (93. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-02 / 1. szám

>»8Tl­8Wtflsén és MaiWihivntBl: KoSlCC-Massa. FC­ n. 64 i­»«ITL?«J ITTBC ISldczlnl (Nemzeti Színházzal szemben). Telefon: 185. FŐSzerkeSXfŐ! U_­ M.OVIJ& 00000 Megjelenni naponta 000000­0 Előfizetési díjak helyben és vidékem Egy egész évre 240 korona, félévre 120 korona, negyedévre 10 korona, egy hónapra 22 korona - Egyes szám­ára 1 korona Újév * Minden szomorúságával, fájdalmas em­lékével, néha talán fel is tűnt szépségével felült a láthatatlan vonatra és elutazott. Már csak halk füstfoszlányok boronganak vissza a távolból s mi tűnődve állunk a végtelen horizont állomásán. De nem in­tünk utána búcsúzón fehér keszkenővel, csak magunk elé merengve tűnődünk. Mit hoz az újév? Mit hozhat, merre építheti sorsunk síneit? Válsággal kezdődik ezeknek a síneknek az építése és ezek a válságok nemcsak gazdaságiak, hanem­­ politikaiak is. Most, újév első napján beszéljünk csak a politikai válságokról. Csehszlovákiában nincs különösebb baj. Gazdasági válság itt is van, a munkanélküliek száma három­­százezerre emelkedett. A csehszlovák­­magyar kereskedelmi kapcsolat megszű­nésének politikai következményei is lesz­nek, egyrészt, mert Ausztria és Magyar­­­­ország között erős kapcsolat készül, más­­­­részt pedig a kisantant közötti súrlódások­­ agrár-indusztriál ellentéteiknél fogva most­­ még kirívóbbá válnak. Jugoszlávia. Hírek keringenek, hogy Ju­goszláviában megint baj van, a katonák maguk esküdtek össze és Zsifkovics tá­bornok, a diktátor külföldre menekítette vagyonát. Lengyelországgal már jobban tudjuk,­­ hogy hányadán vagyunk. Már a Nép­­­­szövetséghez is panasz érkezett, hogy mi­­­­ként bánt el Pilsudszky a letartóztatott­­ sejm-képviselőkkel. öreg, európai jog­tudósokat agyba-főbe vertek, tekintélyes államférfiakkal az illemhelyeket tisztíttat­­ták. Jellemző, hogy még Korfantyt is le­tartóztatták (aki azóta szabadlábon van), azt a Korfantyt, aki a legnacionalistább lengyel nemzeti pártnak volt az elnöke. A sejm tagjainak durva bebörtönzése nyil­vánvalóvá teszi a lengyel állapotok való­ban problematikus voltát. Ízelítőnek ennyi is elég a középeurópai politikai válságból. Ami a világgazdasági válságot illeti, nap-nap után megszólalnak a szakértők és a politikusok és lázasan kutatják a válság okát. Az egyik azt mondja, hogy a válság könnyen megszüntethető és a helyzet kulcsa a világ­nagybankok kezében van, ha ezek közösen megállapodnak, helyre­állíthatják még a termelés és a fogyasztás megzavart kölcsönhatásának egyensúlyát. Mások egyöntetűen Amerikát okolják a válság előidézéséért. Legtöbbje azonban optimista és optimista Keynes is, akinek szívesen hisz az ember. Ezekkel az érzésekkel búcsúzunk az ó-esztendőtől s nem tudunk olyan optimis­ták lenni, mint Keynes. Mi­ csak állunk tű­nődve az évek állomásán s megdöbbent, magába roskadt lélekkel várjuk: mi lesz? ■mwh«»?'«sti'ni nmiíni minin 1931! BOLDOG ÚJÉVET! Lyon, december 31. (Saját tudósítónktól) „Jó európai“, — Romain Relland hasz­nálta először ezt a kifejezést,, amelyet óriási sikerrel kompromittáltak, amióta a politika bölcsei rájöttek­­ arra a sarkigaz­ságra, hogy egy jó jelszó többet ér, mint száz szépen fogalmazott párthatározat, vagy egy Sereg tevékeny politikai ügy­nök. Ez a véleménye Edouard Herriot-nak is, aki néhány héttel ezelőtt könyvalakban adta ki Európára vonatkozó essaynek gyűjteményét. Aránylag rövid pályafutása alatt Edou­ard Herriot rengeteg mindenre ért rá- Könyveket írt a bolsevista Oroszország ét a normandiai erdőkről, az alkotás pszicho­lógiájáról, a gondolkodás rendszeréről, a volt miniszterelnök és miniszter előadás­­sorozatokat tartott, cikkeket írt és Fran­ciaország egyik legnagyobb városának, Lyonnak polgármesteri tisztét viselte. Mostanában többet ül a lyoni városháza polgármesteri szobájában, mint a párisi kamarában, úgy látszik, itt várja a baloldali kartel diadalmas feltámadását, ébrednie, össze kell fognia és meg kell mentenie önönmagát. — Milyen formában képzeli elnök úr ezt az összefogást? — vetem közbe. — Meg kell csinálni az Európai Egye­sült államokat. Ha létezhet egy United Sta­tes of America, akkor létezhet egy United States of­­ Európa is. .Természetesen csak képletesen használom ezt a kifejezést, mert álmomban sem gondolok arra, hogy Európát — az amerikai mintára — politi­kai értelemben kell egyesíteni. Még az olasz unifikáció vagy a német Zollverein példájára sem gondolok. Az utóbbi két esetben ugyanis a nyelvi adottságok, a történelmi tradíciók folytán szinte előre determinált egyesülésről volt szó. Nem idézem Svájcot, már csak azért sem, mert a waldstätteni szövetségtől a vesztfáliai szerződésig három évszázadnak kellett elmúlnia, hogy Svájcot a hatalmak elismer­jék. Nekünk nem lehet három évszázadig­ késlekednünk. — Elnök úr által kifejtett eszmékkel szemben kétféle kifogással szoktak élni; az első szerint Amerika aakdályokat gör­dítene az egyesülés elé, ami módjában is állhatna, hiszen egész Európa adósa. A másik ellenvetés Oroszországra vonatko­zik. Oroszország gazdaságilag annyira fontos Európa számára, hogy nem lehetne a föderációból kizárni. Másrészt viszont, tekintve a Szovjet-Oroszországban ural­kodó állapotokat, még­sem lehet az oro­szokkal közös blokkba lépni. U. S. E. — Megfelelek mindkét kérdésre — mondja Herriot. — Amerikában csak az egész rosszindulatú, egész ostoba vagy egész sötét szándékú emberek hiszik, vagy hangoztatják azt, hogy az európai unió az Egyesült Államok ellen irányulna. Hivat­kozhatni olyan politikusokra, mint Kel­­log, a volt külügyi államtitkár, vagy Bo­rah, a szenátus külügyi bizottságának el­nöke akik több ízben kijelentették, hogy Amerika csak örülne, ha az európai föderáció megteremtésével az „öreg földrész“ gazdasági viszonyai stabili­zálódhatnának. Ami most már Oroszországot illeti, azt hi­szem, hogy a francia forradaloméhoz ha­sonló változáson fog rövidesen átesni. A szovjet kénytelen lesz a magántulajdont elismerni és abban a percben már vége is lesz. A bolsevizmust nem erőszak fogja megdönteni, hanem magától fog elrothad­ni. Ha ez a változás bekövetkezik, úgy mi sem állja útját annak, hogy Oroszország az európai unió tagjává váljék. — Minden állam megőrizné teljes szu­­verenitását és csak egyben lenne kötve, együtt kellene működnie, leg­alább is is gazdaságilag az összes eu­rópai államokkal, az Egyes­ Uni­ótsgy megsemmisülni.." Edouard Herriot volt francia miniszterelnök Európa útjáról A végzetes úr — Azért jöttem ide elnök úr, — fordulok hozzá beszélgetésünk kezdetén — hogy diagnózisát kérjem egy nagy betegről: Európáról.. . — A diagnózis súlyos, de a beteg még nincs veszve — mondja Herriot. — Persze minden attól függ, hogy hogyan fogják kezelni azok, akik megmentésére válalkoz­­tak. A helyzet ma mindenféle szempontból nagyon aggasztó és ma már azt is tisztán láthatjuk, hogyha Európának tényleg el kell pusztulnia, úgy kimúlása milyen mó­don fog bekövetkezni. Ha nem jön gyors segítség, úgy el fogjuk veszteni a világ­piacokat és akkor végünk van. A gazda­sági hegemónia és az anyagi szupremácia elvesztése után szükségszerűleg fog bekövetkezni az európai kultúra elsorvadása is, vagyis szemtanúi lehetünk majd egy olyan folyamatnak, amely egynéhányszor már megismétlődött a világtörténelemben. Se­gítség csak egy van. Európának fel kell rA FÓRUM Szilvesztere igaz meglepetés: OR. .ÁRIFÁRI ezen legeredetibb 100 százalékos nő­­i beszélő vígjátékslágere. Komikus­ Qizeda Weröezick, Paul Morgan, 'arisen, Carl Jöken. Fél 11 órakor jféli előadás a mozialkalmazottak nalac és szerencsetárgy sorsolás­­elővétel egész nap. Telefon: 833. Az új esztendő a világ­­ legnagyobb filmé­­nek jegyében kezdődik. Január hó 1-én, ÚJÉV NAPJÁN ismét REMARQUE: Nyugaton a helyzet változatlan közkívánatra! Második hét! Kérjük a vi­­déki előjegyzéseket telefonon vagy táv­iratilag idejében megtenni Telefon: 833. i AZ UJ ESZTENDŐ ELSŐ NAGY FILM ESEMÉNYE: FELESÉGEN - FELESÉGED AZ UJ LILIAN HARVEY, WILLY FRITSCH beszélőfilm. A Forum Budapest előtt jár! A Forum Mozgó Budapest megelőzésével hozta a szezon legszebb filmeit. A nóta vége, A két világ, Mosoly országa, Istenek kegyence, Nyugaton a helyzet változat­lan, Budapest megelőzésével került a Fórumban előadásra. Ezúttal ismét megelőzi Budapestet a FELES­ÉGEM... FELESÉGED... című UFA világslágerrel, az új Willy Fritsch, Lilian Harvey vígjátékkal, amely érdekesebb, eredetibb, színesebb, mozgalmasabb a rendkívül népszerű művészpár minden eddigi darabjánál. Az új Willy Fritsch és Lilian Harvey darab iránt máris óriási érdeklődés nyilvánult m

Next