Kassai Ujság, 1932. június (94. évfolyam, 124-148. szám)
1932-06-03 / 126. szám
»Ta«, junius 3,im. szam KASSAI ÚJSÁG A gazdasági élet teljes átszervezését követelik a román pártok és tiltakoznak Tholescu kormányalakítása ellen Bukarest, junius 2. (Saját tud. táv) A román szocialista és liberális párt vezetősége értekezletet tartott a kormánykrizissel kapcsolatban. Az uj román kormányt ugyanis még nem tudták megalakítani. Titulescu volt külügyminiszter jelenleg a legkomolyabb jelöltje a miniszterelnöki tisztségnek. A liberális és szocialista párt foglalkozott Titulescu szívélyével és hevesen ellenezte Titulescu miniszterelnökségét. A két párt hangoztatta, hogy Titulescu személyében nem lát garanciát arra, hogy a krízist enyhítse és Romániában visszaállítsa a normális állapotokat. A pártok egyébként hangoztatják, hogy a legmesszebbmenő takarékossági rendszabályokat követelik. El kell bocsátani azon állami tisztviselőket, akiknek megélhetésük az állami állás nélkül is biztosítva van. A megmaradó tisztviselők fizetését viszont nem szabad leszállítani. Be kell szüntetni mindazon állami vállalkozásokat, melyeket nem külfölddel kötött szerződés alapján létesítettek „A zsidó nép utolsó erőfeszítése“ – így nevezte Herzl a cionizmust és méltán, csak nem szabad feledni, hogy nép erőfeszítése nem napokig, hetekig, de évekig, sőt évtizedekig kell, hogy tartson. Voltak idők, amikor erről megfeledkeztünk. Amikor azt hittük, elértük fáradozásaink célját, véget vethetünk az erőfeszítésnek. Ez 1920 körül volt, amikor a Népszövetség elismerte a zsidó nép igényét Palesztinára. Nemcsak tévedés, de súlyos hiba volt ez. Elfeledtük azt, hogy a Népszövetség határozata csak keret, melyet nekünk kell betölteni, csak lehetőség, melyet nekünk kell kihasználni. A zsidó nép elmulasztotta a keret idejében való betöltését, a lehetőség idejében való kihasználását. Vagyis egyszerűbben kifejezve: nem építette fel Palesztinát magának oly gyorsan, oly mértékben, mint ahogy akkor lehetséges lett volna. Azóta mint több és több akadályt gördítettek a felépítés elé, de ez nem teszi a felépítést lehetetlenné, csak nehezebbé, csak azt jelenti, hogy a zsidó népnek még jobban meg kell feszíteni erejét. Ha igaz a költő szava: Nur der erfreuer sich des Lebens, Der täglich es erobern muss (Csak az örvendhet életének, Ki érette naponta küzd), hát akkor a zsidó népnek ugyancsak kijut ebből az örömből, mert küzdenie kell minden tapodtnyi előrehaladásért, minden talpalatnyi földért. A küzdelem nem eredmény,telen, amint láthatták ezt mind a zsidók, akik pár hét előtt elzarándokoltak Tel-Avivba részint a világmakkabiádra, részint a keleti mintavásárra. Ott láthatták, mit alkotott a zsidó népnek egy százaléknyi töredéke a saját földjén. De csak egy százalék él az ősi földön. Sok ellenséges erő működik azon, hogy ezen egy százalék után ne jöhessen a többi. Viszont a zsidó nép létérdeke, hogy minél több százalék telepedjék le Palesztinában az első után. Ehhez szükséges ember, pénz, munka Palesztinában és politikai munka az egész világon. Az egész művelt világ rokonszenvére van szüksége a zsidó népnek, hogy újjászületése nagy művét folytathassa. A Népszövetség határozata csak papiros marad, ha nem áll mögötte állandóan, kimondottan a zsidó nép élő akarata. A zsidó nép élő akaratának csak egy hordozója van: a cionista szervezet; a zsidó csak akkor erősíti népe akaratát, ha a cionista szervezetet támogatja a sekel lefizetésével. Mi az a sekel? Sokszor megírtam már, de nem lehet eléggé ismételni, mert csak akkor ismételtük eléggé, ha minden zsidó szent lelkiismereti kötelességének tartja, a sekelt minden évben önként, felszólítás nélkül megfizetni. A sekel az egyszeri évi hozzájárulás a cionista szervezethez (összege 10 Ke), amellyel valaki nem kis adományt ad, de egyúttal azt is kijelenti, hogy kívánja a zsidó nemzeti otthont Palesztinában. Nem jelenti még azt, hogy mindenben osztja a cionista gondolkodást, de annyit jelent, hogy az említett cionista cél elérését óhajtja és felhatalmazza a cionista vezetőséget arra, hogy amikor a zsidó nép érdekeit képviseli a világ kormányai előtt, az ő nevében is beszéljen. És meg kell jegyezni, hogy a sekel nem fizetése szintén szavazat, — de a zsidó otthon ellen. Nagy eszmének — mondotta Herzl — éppen ez a hatalma, az embernek kötelező állást kell foglalnia irányában, akár igent mond, akár nemet. És vajjon melyik zsidó foglalhat állást a zsidó otthon ellen? A súlyos gazdasági világválság, mely a zsidókat még jobban sújtja, mint másokat, bizonyos elfáradtságot okozott ugyan, mely hátráltatja a cionista mozgalom fejlődését, de a zsidó nép látott rosszabb napokat is és sohasem csüggedett. „Nincs elveszve még reményünk“ — volt a zsidó jelszó évezredeken át és ezért élt a zsidó nép mindig. Vörösmarthy mondása: Nincs veszve bármi sors alatt, Ki el nem csüggedett — élő példát talál a zsidó népben. Minden évben meg kell mutatnia a zsidó népnek, hogy nem csüggedt el, hogy még kívánja a saját nemzeti otthont, hogy nem riad vissza annak elérésében semmi akadálytól. És ezt meg is mutatja többek között a sekel lefizetésével. Sokan vannak, akik hirdetik, hogy első és legfontosabb a has kérdése; nem gondolnak rá, vagy nem törődnek vele, hogy ezzel magukat az állatok színvonalára süllyesztik alá. A zsidóság többezer éves története élő cáfolata ennek a tanításnak, a zsidóság minden eszméje örök tiltakozás a has istenítése ellen. Első és legfontosabb az eszme. És az eszméért, a zsidó nemzeti otthon örök eszméjéért egy zsidó sem fogja áldozatnak tartani, hogy a csekély összeget megfizesse. Meg fogja fizetni akkor is, ha szájától kell elvonnia. Többször ismertettem már a cionista szervezet pénzügyeit és megmagyaráztam, mire valók a szervezet különböző alapjai. A Zsidó Nemzeti Alap földvásárlásra, a Keren Hajeszód az építő munkára, az iskolák, kórházak fenntartására stb. Az első és legfontosabb azonban mindig a sekel marad: ez adja meg a zsidó nemzeti gondolat hordozójának, a cionista szervezetnek az erejét, a tekintélyét, a súlyát, — erős cionista szervezet nélkül a pénzalapok csak holt anyagot képviselnek. Tagadhatatlan, hogy a cionista munka lendülete az utolsó években alább hagyott. Több oka van ennek, de a legfontosabb az volt, hogy maga a cionista szervezet kissé gyengült. Ennek az orvossága a cionista szervezet erősítése és ennek a módja pedig a sebel megfizetése. Dr. LÖVI JÓZSEF. Kokaint vett be az asszony, mire szeretője megijedt, hogy megmérgezte magát és revolveres drámát idézett elő (Saját tud. táv.) Érdekes bűnüggyel foglalkozott a linzi esküdtbíróság. Angiela Maslankowska csinos lengyel nő nemrég Linzbe érkezett, ahol egy bárban mixeri állást kapott. A nő előkelő családból származik, lengyel tiszt volt a vőlegénye, akivel azonban összeveszett és emiatt távozott hazulról. Linzben megismerkedett egy festősegéddel. Egy nap azután éjszaka lakásán fogadta Fürlinger Józef segédet. Másnap reggel a lakásadónő holtan találta a nőt szobájában, a férfi pedig súlyos fejsebbel vergődött az ágy mellett. Életveszélyes állapotban szállították a segédet kórházba, ahol hetekig gyógykezelték, de meg tudták menteni az életnek. A fiút természetesen letartóztatták. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy a nő fehérport vett be, melytől rosszul lett és vonaglani kezdett, ő megijedt, hogy Maslankowska esetleg megmérgezte magát, meghal és őt fogják gyanusítani a gyilkossággal. Elhatározta, agyonlövi a nőt és magával is végez. A bíróság az esküdtek verdiktje alapján felmentette gyilkosság vádja alól a segédet és mindössze tiltott fegyverviselés címén ítélte el egyheti fogházra. ———BMH—mn—ni Felmentették a férjet, aki agyonlőtte felesége csábítóját A részletre vásárolt autó Paris, junius 2. (Saját tud. táv.) Érdekes ügy került a Szajna-kerület esküdtszéke elé tárgyalásra. Vádlottként Jean Laude 40 éves kereskedő szerepelt, aki Pittier garázstulajdonost két lövéssel leteritette. Laude a feleségét a garázstulajdonossal in flagranti rajtacsipte és ennek a fajtacsipésnek következménye volt a bűntény. A tárgyalás bővelkedett érdekes momentumokban. A vádlott típusa a szép férfinek. Büntetve még nem volt és előéletéről csak a legjobbat lehetett hallani. Feleségével egy külvárosi lebujban ismerkedett meg, ahol mint pincérleány szolgált. Laude a szabadító szerepébe élte be magát és alig huszonnégy órai ismeretség után megkérte a leányt, legyen a felesége. A leány igent mondott és rövidesen azután házasságot kötöttek, amely boldognak ígérkezett. Alig félévi házasság után a fiatal asszony részletfizetésre autót vásárolt Pittier és a feleség szenvedélye garázstulajdonostól. Ettől kezdve Pittier gyakran meglátogatta az assonyt, de leginkább hétfőn és pénteken, amikor Laude a vidékre utazott üzleti ügyben. Január 29-én Laude szokás szerint elutazott és csak késő este kellett hazajönnie Az utolsó pillanatban azonban cégétől utasítást kapott, ne utazzon el, hanem menjen az irodába, ahol egy ügyben tárgyalni kívánnak vele. Délután volt, mikor Laude hazafelé tartott. Útközben elgondolta, mennyire meg lesz lepve felesége, ha megtudja, nem utazott el. Meg is volt lepődve, de egészen más értelemben, mint azt Laude elgondolta. A lakásajtót belülről bezárva találta s csak hosszas kopogtatásra nyitott a felesége ajtót. Mikor férjét meglátta, lába elé vetette magát és úgy könyörgött, ne menjen be a hálószobába. Laude természetesen nyomban benyitott a hálószobába s ott találta Pittiert, amint az 3. oldal Posztot vegyünk SCHOLTZ MARCELL cégnél Kosice, Fő u. 31. Tel.2797 ablakon keresztül távozni készült. A férj visszahúzta riválisát az ablaktól és amikor felvilágosítást kért tőle, mit keres a hálószobában, Pittier revolvert rántott. Dulakodni kezdtek, a férjnek eközben sikerült ellenfele kezéből a revolvert kirántani, két lövést adott le riválisára, aki holtan esett össze. A tárgyaláson a vádlottat házasságának előzményeire vonatkozólag hallgatták ki. — Kötelességemnek tartottam mindig — jelentette ki Laude— hogy a világot, amennyire erőmből telik, megjavítsam. Megnősültem, bár feleségem múltjával tisztában voltam. Azt hittem, hű lesz hozzám. Pittiert nem akartam megölni, miután azonban feleségemet elcsábította és revolverrel rámtámadt, védekeznem kellett. — Mit szándékszik tenni feleségével?— kérdezte az elnök. — Nem tudom pontosan, azt hiszem, megbocsátok neki, mert az eset után öngyilkosságot kísérelt meg. Amint kiderült, az asszony öngyilkossági kísérlete abban állt, hogy kijelentette, ollóval felvágja ereit. Általános érdeklődés előzte meg a feleség kihallgatását, aki esküdözött, nem csalta meg urát, mert az ő váratlan visszatérése ebben megakadályozta. Rövid tanácskozás után az esküdtek a szimpatikus férjet felmentették. JÓ NAPOT! SKÓT VICCEK Amerikai turisták Angliában autóztak és észak felé haladva, elvesztették az utat. Fogalmuk sem volt, merre járnak, amikor egyszerre nagyobb város határába értek. Egy kisfiú szaladt át előttük az utón. A turisták megállították az autót és odaszóltak neki. Hogy hívják ezt a várost, fiam? A gyerek megállt, ránézett az autóra, aztán így felelt: — Hat pennyért megmondom. Az egyik amerikai rászólt a soffőrre: — Hajtson nyugodtan tovább, Skóciában vagyunk. i Londonba utazott a skót. A barátja, babonás ember, azt tanácsolta neki, hogy valahányszor vonata, délfelé haladva, átmegy egy hídon, dobjon ki az ablakon egy fél pennyt, ez szerencsét hoz. A skót néhány nap múlva szomorú arccal érkezett vissza. — Baj történt, — mondotta barátja kérdésére. — Az első hídon kidobtam a fél pennyt, a másodikon is, de a harmadiknál a zsinór beleakadt valamibe, elszakadt és bizony elveszett a fél penny. ★ A londoni Army and Navy Clubban sportkedvelő angol tisztek arról beszélgettek, hogy mi volt a legelkeseredettebb verseny, amit életükben láttak. — Tavaly Epsomban — mondotta egy huszárkapitány — egy ló úgy nyerte meg versenyt, hogy kidugta a nyelvét, ezzel győzött. — A Henley-regattán — torkolta le egy tengerésztiszt — az én klubom csónakja győzött, de a célbírói ítélet szerint csak azért, mert frissen volt festve és a vastag festékréteg ért előbb a célba. Erre a túlzásra mindenki elhallgatott, csak a skót gárdisták főhadnagya sóhajtott fel: — Látnátok csak, hogy milyen egy aberdeeni utca, ha elvész egy penny. MINDENKINEK TETSZIK! MINDENKI MEGNÉZI a „KORZÓ“ szenzációját, a film- §gjátszás nagy eseményét. "=== Kassa ünnepe lesz a Korsóban és Hangos Kert Korsóban a filmek filmje, amely az egész világot diadalmasan meghódította és 1931 legnagyobb sikere volt. 10.000 EMBER NÉZTE MEG A „KORZÓ“-BANI Ilyen eredményre még nem volt példa. nem szolgálat Brigitte Helm és Willi Fritsch Ezt követi a szenzációk szenzációja: „KADETTKIS ASSZONY“. DOLLY HAAS :: GUSTAV FRÖHLICH :: HALMAY TIBOR :: ROBERT STOLZ Kadettkisasszony BOLVÁRY GÉZA rendezése :: ROBERT STOLZ zenéje és RODA RODA szövege. Gustav Fröhlich, Dolly Haas, Halmay Tibor Az új olcsó helyárak: 2*10, 3*20, 420, 5*20, 6*20 Ke Vasár- és ünnepnap délután fél 3 órakor: 2.20 és 3.20 Ke, páholyülés £.20 Ke. :: :. u Uj olcsó helyárak: 210, 3-20, 4-20, 11.20, 6*20 Ke.