Kassai Ujság, 1932. július (94. évfolyam, 149-173. szám)

1932-07-01 / 149. szám

errletél saját pitja megtagadta a bizalmat Fáris­­jul 30. (Saját tud. táv.) A ra­dikális szilisták kamarai csoportjá­ban komolylentétek törtek ki. Az el­lentétek a t esti értekezleten robban­tak ki, ami is Archimband kép­viselő bird indítványt nyújtott be H­e­r­r­i­o­t kormánya mellett. Az in­dítványt a írt szótöbbséggel elvetette és hangozta, hogy bár nem szavaz bi­­zalmatlanult Herriotnak, bizalmát sem nyilvájn. A történtről telefonon azonnal érte­sítették a ksarneban tartózkodó Her­­riotot, aki tatarozta, hogy ma vissza­tér Parisba rendet teremt pártjában. mnesztia katonszökevényeknek (Saját tuddónktól). A köztársaság el­nöke dekrétiót adott ki, melyben beje­lenti, hogy anesztiában részesíti mind­azokat, akik a 1932. április 15-iki sorozási­­ rendelet megjenése előtt, Európán kívüli idegen államba szöktek vagy ott tartóz­kodtak és át­tettek eleget sorozási kö­­telezettségeikk. Kegyelmet kapnak azok is, akiket boroztak, megkapták behívó­jukat, de nem vonultak be és nem szolgál­ták le hatoríveiket. A köztársaság elnö­kének dekláma értelmében ezek ellen nem szabad atósági eljárást indítani, ha pedig az eljárs már megindult volna, ha­ladéktalanul e kell szüntetni azt. Az el­nök hangoztja, hogy a kegyelem csak azok részérezól, akik állandóan Európán kívüli álla­mban tartózkodnak. a podk.-msi k­épvislőtestület ülése (Saját tudsítónktól). A podk.-rusi or­szágos képv­előtestület ma folytatta ülé­sét. A képvielőtestület az insegakció el­lenőrzésével megbízott bizottságot bízta meg a vetpagpanama kivizsgálásával. Ezután adminisztrációs ügyek kerültek tárgyalásra. A képviselőtestület jóváhagy­ta a válaszm­ány által az Ung és Tisza partszabályozására vonatkozó javaslato­kat, jóváhagyta azonkívül a beregszászi kórház belgógyászati pavillonjának épí­téséhez és a nagyszőllősi kórház átépítésé­hez szüksége­s milliós kölcsön felvételét. A képviselőestület ülése után a hattagú inségbizotts­­g tartott értekezletet, mely­nek során góba került a vetőmag-affér is. Új jugoszláv kormány alakul! Belgrád, junius 30. (Saját tud. táv.) Több ízben jelentettük már, hogy Jugoszláviát kormányválság fenyegeti. A válság most ki is tört. Marinkovics miniszterelnök, aki már hazatért Lausanneből, ma reggel be­nyújtotta a kormány lemondását és a ki­rály a lemondást el is fogadta. Valószínű, hogy Kramer, az eddigi ke­reskedelemügyi miniszter kap az uj kor­mány megalakítására megbízást. Külügy­miniszter Jeftics udvari miniszter lesz. Politikai körökben úgy tudják, hogy az uj kormány nem változtatja meg elődjé­nek a politikáját, így tehát az új kormány a jugoszláv belpolitikai életben változást nem jelent. Megnyitották ez kisebbségek kongresszusát / 1................. . Első nap Szüllő Géza ismertette a magyar kisebbségek sorsát ....■mi................... iTTnnrm i\ tini ii .................... m wimw A ifilág minden politikusát az emberi szolidaritás harcvonalába * akarják állítani Bécs, jun. 30. (Saját tud. táv.) Most kezdő­dött meg az osztrák fővárosban az európai kisebbségek, nyolcadik évi kongresszusa, melyen 11 államban élő kisebbségek kép­viseltetik magukat. Az elnöki megnyitó után Willán, az olasz­­országi szlovén kisebbség vezetője szólalt fel és hangoztatta, hogy a kisebbségek ügye ma már európai ügy lett. Fontos probléma, amit a béke és nyugalom érdekében rendezni kell. —­ Mi nem vagyunk rendbontó elemek — mondta a kisebbségi vezér —, csak azt kí­­­vánjuk, adja meg nekünk a társadalom azon jogokat, melyek a nemzeti kisebbségeket meg­illetik. Utána több kisebbségi képviselő szólalt fel, közöttük Szüllő Géza, a csehszlovákiai magyar kisebbség vezére is. Szü­llő Géza beszédében kitért a magyar kisebbség helyzetére, majd általánosság­ban vázolta az európai kisebbségek sor­sát. Annak a nézetének adott kifejezést, hogy a kisebbségek még nem kápták meg mindazon jogokat, melyek őket megilletik. Fel kell vilá­gosítani a világ közvéleményét és segítségül kell hívni minden becsületesen gondolkozó politikust. ■ • Szüllő beszéde után a konferencia első ülé­sét befejezték. Az érdemleges tanácskozást ma délután kezdik meg. gosan egyes államok gazdasági életét, a válságot azonban mégis elsimítják. Ezekben a pontokban létrejött az elvi megegyezés, több eredménye azonban nincsen a konferenciának. A gyakorlati megoldások tekintetében elsimíthatatla­­noknak látszanak az ellentétek. A delegátusok MacDonald bejelentését egyhangúlag tudomásul vették. A konferencia után Herriot a francia és idegen hírlapíróknak nagyobb nyilatkoza­tot adott. Ebben erélyesen hangoztatta, hogy Né­metországnak fizetnie kell. A n­émet kor­mánynak el kell ismernie Franciaország hitelezői jogát. A fizetés azután többféle formában történhetik. Franciaország eset­leg beleegyezik abba is, hogy gazdasági előnyöket nyújtson Németország Francia­­országnak, vagy fizessen nagyobb össze­geket abba az alapba, melyből a bajba jutott európai államokat segélyezni fog­ják. Ezenkívül Németországnak le kell szerelnie és ezzel lehetővé kell tennie, hogy Franciaország is csökkentse had­erejét. Ebben az esetben is engedményt ad a francia kormány Németországnak, mert arra az álláspontra helyezkedik, hogy a francia hadsereg csökkentése ré­vén nagyobb összegeket takarít meg, te­hát elengedhet bizonyos összegeket a jó­­vátételi követelésekből. Németország hangoztatja, hogy kész hadseregét csökkenteni és együttműködni Franciaországgal az európai biztonság megteremtésén, erre vonatkozó garanciá­kat azonban nem hajlandó adni. Ilyen ala­pon nem tárgyalhat Franciaország Né­metországgal. A nagyhatalmak reggeli értekezletén Papen kancellár újabb tervvel állt elő. A német kormány hajlandó bizo­nyos átalányt lefizetni egy ös­­­szegben de csak azzal a feltétel­lel, ha Franciaország teljesen le­szerel és nem tart nagyobb hadse­reget, mint Németország de Formai okokból lemondott a magyar miniszterelnök, a kormányzó nem fogadta el a lemondást Budapest, junius 30. (Saját tud. táv.) Káro­lyi Gyula gróf magyar miniszterelnök ma délelőtt benyújtotta az összkormány lemon­dását. A kormányzó nem fogadta el a lemon­dást és meleghangú levélben kérte a minisz­terelnököt, vezesse továbbra is az ország ügyeit. Legnagyobb megelégedését fejezte ki a kormány eddigi munkájáért. A kormányzó hangoztatta, a Károlyi-kormány érdeme, hogy a pénzügyi összeomlást Magyarország el tudta kerülni és a pengőt stabilizálhatták. Károlyi személye ma nélkülözhetetlen. A kormányzó levelének vétele után a mi­niszterelnök visszavonta lemondását. A lemondás tulajdonképpen csak formai jellegű­ volt. A miniszterelnök ugyanis már régen elhatá­rozta, hogy a költségvetés letárgyalása után benyújtja lemondását. Később a parlamentben pártközi értekez­letet tartottak, mely meg fogja hosszabbíta­ni a 33-as bizottság lejárt mandátumát. Egy­ben rekonstruálják a bizottságot. Az átszer­vezett bizottságba az ellenzék néhány tagja is bekapcsolódik. A franciák és németek is hajlandók engedményekre, mégsincs megegyezés Lausannebast nyerni, mert a krízis. 5. Lehetőleg olyan megoldásokat kell találni, melyek nem zavarják meg túlsá­g nélkül nem oldható meg (Saját. tud. táv.) Lausanneban ma dél­előtt fontos megbeszéléseket folytattak az angolok, franciák és németek egymás kö­zött. Később bevontak még három nagyha­talmat és így az összehívó hatalmak vala­mennyien képviseltették magukat az érte­kezleten, mely barátságos mederben folyt le, de eredménytelenül végződött. Az ellen­téteket nem tudták elsimítani. A konferen­ciát a délutáni órákban folytatják. A megbeszélésen többek között Mac­Donald is felszólalt és részletesen kifej­tette, milyen pontokban jött létre már meg­egyezés. Szerinte a hatalmak eddig a kö­vetkezőkben egyeztek meg: 1. A legelső teendő az, hogy meg kell oldani a jóvátétel és világválság bonyo­lult problémáját. 2. El kell fogadni a fosseli szakértők­nek a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó jelentéseit. 3. Németországgal meg kell egyezni. S3 ■ I Englis dr. volt pénzü­­gyminiszter a tervezett munkanélküli-járulék ellen (Saját tudósítónktól.) A munkanél­küliek részére való járulék javaslata kö­rül már hetek óta folyik a vita. A kér­désben most Englis dr. volt pénzügyminiszter is hallatja szavát. Cikkében arra a következ­tetésre jut, hogy a járulék beterjesztett alak­jában nem hozhat újabb életet a munkapiacba. Englis többek között a következőket írja: — Talán azért akarják emelni éppen eze­ket az adókat — először a forgalmi adót és most a munka­adót —, mert a kivitel a leg­nagyobb válságban van? Ennek az adónak 4. Amerika közreműködését meg kell­­ kedvezőtlen hatása azonban a belföldi gaz­dálkodásban is éreztetni fogja hatását, még akkor is, ha az adó nem lesz áthárítható a fogyasztóra. Ha a termelők ma adósságaik nyomása alatt emelhetnék az árakat, úgy az új járulék nélkül is megtennék azt, hogy létü­ket megmentsék. Mert éppen az árak deflá­ciós lemorzsolódása semmisíti meg az üze­meket és kényszeríti a termelés beszünteté­sére. Ebben a folyamatban minden új kereske­delmi adó igen aggályos, mert ez a folyamat megakadályozza az adó áthárítását.

Next