Kassai Ujság, 1932. december (94. évfolyam, 274-298. szám)
1932-12-01 / 274. szám
oooo Szerkesztőség: és tiladéhivatal: oo • o ^ Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 240 Kc$iCCaK8SS2, FB*nlC396_ sz« Telefon 2427 Főszerkesztő: DE: KÖVES ILLÉS korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy o o o o o o Megjelenik naponta o o o o o o hónapra 22 borona — Egyes szám ára f borona K észül a ^^maTÚ^ág nagy képes ALMANACH-ja teljes naptárrésszel 1933. évre Almanachunk - mint minden évben - most is az újévi könyvpiac legkiemelkedőbb eseménye / Előfizetők — újévi ajándékul — ingyen kapják! Vidékiek portó- és csomagolási költség fejében 5 kor.-t szíveskedjenek — az előfizetés megújításával egyidejűleg beküldeni Pebbeenál a bányában. S halait Laibachból jelentik. A krastnigi szénbányában súlyos szerencsétlenség történt. A bánya csilláréit szállító benzinlokomotiv eddig még meg nem állapított okból felrobbant. A robbanás tüzet okozott. Meggyulladt a szénpor az egyik tárnában és a lángok az ott dolgozó munkások ruháját is meggyújtották. Kilenc bányász közül hármat meg tudtak menteni. Hatnak csak megszenesedett holttestét tudták kiemelni a tárnából. Terrorral is kiharcolták a SO órás munkahetet Amerikában Newyorkból jelentik. Az amerikai munkásszakszervezetek központi tanácsa már régóta harcol a 30 órás munkahét bevezetéséért, mert az a nézete, hogy a fenyegető munkanélküliséget csakis ezzel a rendszerrel tudják valamennyire enyhíteni. Több ízben indult már akció ebben a kérdésben, a kormány azonban semmit sem tett. A szakszervezeti tanács most ülést tartott, melyen elhatározta, hogy a 30 órás munkahét bevezetését, ha kell, erőszakkal kiharcolja, mert az eme növekvő munkanélküliség katasztrofális következményekkel járhat. William Green, a tanács elnöke beszédében hangoztatta, hogy a szakszervezetek és a munkásság türelme már fogytán van. A munkásság erőszaktól sem riad vissza, hogy érdekeit megvédje és az új munkaidőbeosztást keresztülvigye. 1 millió mirhát sikkasztott és Bümmmhé felé szokott a düsseldorfi bankigazgató (Saját tudósítónktól.) Ma délben telefonjelentés érkezett a kassai rendőrségre. A düsseldorfi rendőrség értesítette a kassai bűnügyi osztályt, hogy Fischer Wilhelm düsseldorfi bankigazgató 1 millió márkát sikkasztott és megszökött. Fescher a legnagyobb düsseldorfi banknak volt igazgatója. Évek óta folytatta bűnös üzelmeit és ügyes trükkökkel álcázta sikkasztásait. A napokban átrevidiálták a bank könyveit és súlyos mulasztásokra jöttek rá. Az igazgató nem várta be a vizsgálat végét, összeszedte minden pénzét és megszökött. A jelek szerint Keletszlovenszkó irányába vette útját. § Már most kiválaszthat mikulási és karácsonyi ajándékokat, csekély összeg lététe ellenében. I ANDER i jjpKo^ H 6 hónapra ítélték Hatotti Pénzügyi hisztéria Angliában és Ausztriában 2lífaára tovább ez angal fent Fizetésképtelenséget jelent É Belgium Franciaország nem , amig Németországtól nem lát pénzt Londonból jelentik: MacDonald miniszterelnök hosszasan tanácskozott minisztertársaival az Amerikának küldendő jegyzék ügyében. Mint ismeretes, az angol kormány moratóriumot kérő jegyzékét az amerikai kormány elutasította, mire az angolok elhatározták, hogy újabb jegyzéket intéznek Amerikához. A miniszterek magánjellegű tanácskozását rendkívüli minisztertanács követte, mely több óra hosszat tartott. Ezen részletesen megvitatták a moratóriumot kérő újabb jegyzéket, amit már ma elküldenek Amerikának. Szövegét csütörtökön vagy pénteken hozzák nyilvánosságra Londonban és Newyorkban egyidejűen. Úgy hírlik, az angol kormány elhatározta, ha az amerikai válasz ismét elutasító lesz, Anglia fizetni fog, de nem dollárban, hanem aranyban. Egyes verziók szerint a helyzet komolyságára való tekintettel György király elhatározta, hogy az angol jegyzéken kivül személyesen is levelet intéz Hoover elnökhöz és kérni fogja, adjon moratóriumot Angliának. A francia kamarában is foglalkoztak a hadiadósságok kérdésével. Párisban az a vélemény alakult ki, hogy a francia kormánynak semmi szín alatt sem szabad fizetnie mindaddig, amíg Németország nem fizet jóvátételt. Bármennyire követelődzik is Amerika, Franciaországnak nem kell fizetnie Ugyanilyen álláspontra helyezkedik a belga kormány is. Fizetésképtelenséget fog jelenteni és nem fizeti meg Amerikának a december 15-én esedékes részletet. A lengyel kormány elhatározta, hogy újabb jegyzéket intéz Amerikához és Anglia példájára még egyszer megkéri Amerikát, adjon moratóriumot Lengyelországnak. Egyben kérni fogja, hogy a hadiadósságok problémáját vegyék sürgősen revízió alá. Mint ismeretes, a csehszlovák kormány moratóriumot kérő jegyzékét is elutasította az amerikai kormány. A csehszlovák kormány még nem döntött a további lépéseket illetően. A font árfolyama ma újabb, váratlanul erős esést szenvedett. A nagy pénzpiacokon már hetek óta hanyatlik az angol valuta, de e napokban már mélypontot ért el. Ma azután olyan erős esés következett be, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. Tegnap a dollárral szemben 3.21-gyel jegyezték a fontot, ma nyitáskor 3.19-re, majd 3.15-re, később pedig 3.14%-re esett. Ilyen nagy áresésre a font történetében még nem volt példa- Emberemlékezet 1 óta ilyen mélypontot el nem ért az angol font. Kétségtelen, hogy az erős áresést Amerikanak Angliával szemben tanúsított magatartása okozta. Prágában a fontot napokkal ezelőtt még 110 Kc-ral jegyezték. Tegnap 107-re esett vissza az angol valuta. A mai külföldi jegyzés pedig körülbelül 103—104-nek felel meg. A nagy áresés dacára a londoni tőzsde teljesen nyugodt. Pánikhangulatnak nyoma sincs. Máskor nagyobb áresések alkalmával tömeges eladások történnek. Erről most szó sincs. Az angol tőzsde nyugodtan várja a fejleményeket. Az angol lakosságot sem érinti különösebben a font árfolyamának zuhanása. Londonban és a nagyobb városokban nyugodt a hangulat, az üzleti élet olyan, mint máskor. A hangulat valószínűen csak azért nyugodt, mert az angol nemzet reméli, hogy Amerikával ki tud egyezni és a második moratóriumot kérő jegyzéknek meg lesz a várt eredménye. Remélik, hogy kedvező amerikai válasz esetén a font árfolyama megszilárdul, sőt emelkedni fog. Ha Amerikának december 15-én nem kell hadiadósságot fizetni, a nagy világtőzsdéken is megnyugszik a hangulat és az kedvezően hat majd a font árfolyamának kialakulására. Kétségtelen, hogy a helyzet komoly. December 1-én újabb nehézségek komplikálják az angol pénzügyi helyzetet. December 1-én rendeznie kell Angliának a 115 millió fontos nem konvertált hadikölcsönt, melynek kötvényei legnagyobb részt külföldiek birtokában vannak. Valószínű tehát, hogy holnapra újabb áresés várható a font árfolyamában. Pénzügyi körök véleménye szerint a font árfolyama mindaddig nem szilárdulhat meg, amíg Amerika választ nem ad a második angol jegyzékre. Ha Amerika ezt a jegyzéket is elutasítja, a font zuhanását megállítani aligha lehet. Ugyanis ha Angliának fizetnie kell, kénytelen a bankjegyfedezethez nyúlni és ebből fizetni tartozásának decemberi részletét, tehát a 95 millió font átutalása után bankjegyeinek egy része fedezetlen marad. A fontkészlet fedezetének csökkenése azután katasztrofális árzuhanást okozhat. — ^■ 4 —I [UNK] Pánik tört ki a bankj egy lebélyegzés hírére Ausztriában Kényszerkölcsönnel próbálja szanálni a pénzügyi krízist az osztrák kormány Bécsből jelentik. Az osztrák keresztényszocialisták Salzburgban gyűlést tartottak, melyen Ramek volt kancellár is megjelent és hosszabb beszámolót mondott Ausztria gazdasági helyzetéről és a nagy válságról. Kijelentette, hogy Ausztria külföldi kölcsönt fog kérni, mihelyt a kormány a Creditanstalt szanálásának ügyét véglegesen rendezte. Azonban külföldi kölcsön nem sokat segít Ausztria helyzetén, ezért belföldi kölcsönre is sürgős szükség van. A külföldi kölcsönt tehát belső kölcsön fogja követni. A devizák bejelentésének eredménye az volt, hogy a külföldre mentett osztrák vagyonból 300 millió schilling visszakerült Ausztriába. A belső kölcsön célja, hogy a belföldön megbénult pénzforgalmat felélénkítse, a forgalomból kivont, elrejtett pénzeket visszakényszerítse a normális forgalomba és ilymódon a nemzetgazdaság szolgálatába állítsa. A magánosoknál és bankokban őrzött és nem forgatott pénzek összegét körülbelül 300 millió schillingre becsülik. Ramek hangoztatta, hogy a legnagyobb összegeket magánosok odahaza őrzik. Az emberk a folytonos bankbukások miatt elvesztették bizalmukat az osztrák pénzintézetekkel szemben. További fejtegetése során bejelentette, hogy a kormány valószínűen kényszerkölcsön formájában fogja megoldani a belső kölcsön kérdését és a kényszerkölcsönt bankjegylebélyegzéssel köti össze, anélkül azonban, hogy devalválná a pénzt. Ramek kancellár bejelentése nagy izgalmat keltett egész Ausztriában. Most azután az osztrák kormány hivatalos jelentést adott ki, melyben hangoztatja, hogy Ramek kijelentései nem fedik teljesen a kormány terveit. A kormány csakugyan gondol belső kölcsönre, ezt azonban nem valósítja meg kényszerkölcsön formájában. Valószínű, hogy sorsjegyakció formájában