Kassai Ujság, 1932. december (94. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-01 / 274. szám

o­o­o­o Szerkesztőség: és tiladéhivatal: o­o • o ^ Előfizetési díjak helyben és vidéken: Eg­y egész évre 240 Kc$iCCaK8SS2, FB*nlC3­96_ sz« Telefon 2427 Főszerkesztő: DE: KÖVES ILLÉS korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy o o o o o o Megjelenik naponta o o o o o o hónapra 22 borona — Egyes szám ára f borona K észül a ^^maTÚ^ág nagy képes ALMANACH-ja teljes naptárrésszel 1933. évre Almanachunk - mint minden év­ben - most is az újévi könyvpiac legkiemelkedőbb eseménye / Előfizetők — újévi ajándékul — ingyen kapják! Vidékiek portó- és csomagolási költség fejében 5 kor.-t szíveskedjenek — az előfizetés megújításával egyidejűleg beküldeni Pebbeenál a bányáb­an. S halait Laibachból jelentik. A krastnigi szén­bányában súlyos szerencsétlenség tör­tént. A bánya csilláréit szállító benzinlo­­komotiv eddig még meg nem állapított okból felrobbant. A robbanás tüzet oko­zott. Meggyulladt a szénpor az egyik tárnában és a lángok az ott dolgozó mun­kások ruháját is meggyújtották. Kilenc bányász közül hármat meg tudtak men­teni. Hatnak csak megszenesedett holt­testét tudták kiemelni a tárnából. Terrorral is kiharcolták a SO órás munkahetet Amerikában Newyorkból jelentik. Az amerikai mun­­kásszakszervezetek központi tanácsa már régóta harcol a 30 órás munkahét beveze­téséért, mert az a nézete, hogy a fenyegető munkanélküliséget csakis ezzel a rendszer­rel tudják valamennyire enyhíteni. Több ízben indult már akció ebben a kérdésben, a kormány azonban semmit sem tett. A szakszervezeti tanács most ülést tar­tott, melyen elhatározta, hogy a 30 órás munkahét bevezetését, ha kell, erőszakkal kiharcolja, mert az e­­me növekvő munka­­nélküliség katasztrofális következmények­kel járhat. William Green, a tanács elnöke beszédében hangoztatta, hogy a szakszervezetek és a munkásság türelme már fogy­tán van. A munkásság erőszaktól sem riad vissza, hogy érdekeit megvédje és az új munka­időbeosztást keresztülvigye. 1 millió mirhát sikkasztott és Bümmmhé felé szokott a düsseldorfi bankigazgató (Saját tudósítónktól.) Ma délben telefon­jelentés érkezett a kassai rendőrségre. A düsseldorfi rendőrség értesítette a kassai bűnügyi osztályt, hogy Fischer Wilhelm düsseldorfi bankigazgató 1 millió márkát sikkasztott és megszökött. Fescher a legnagyobb düsseldorfi banknak volt igazgatója. Évek óta folytatta bűnös üzelmeit és ügyes trükkökkel álcázta sik­kasztásait. A napokban átrevidiálták a bank könyveit és súlyos mulasztásokra jöttek rá. Az igazgató nem várta be a vizsgálat végét, összeszedte minden pénzét és megszökött. A jelek szerint Keletszlovenszkó irányába vette útját. § Már most kiválaszthat mikulási és karácsonyi ajándékokat, csekély összeg lététe ellenében. I ANDER i jjpKo^ H 6 hónapra ítélték Hatotti Pénzügyi hisztéria Angliában és Ausztriában 2l­ífaára tov­ább ez angal fent Fizetésképtelenséget jelent É Belgium Franciaország nem , amig Németországtól nem lát pénzt Londonból jelentik: MacDonald miniszter­­elnök hosszasan tanácskozott minisztertár­saival az Amerikának küldendő jegyzék ügyében. Mint ismeretes, az angol kormány moratóriumot kérő jegyzékét az amerikai kormány elutasította, mire az angolok elhatá­rozták, hogy újabb jegyzéket intéznek Ame­rikához. A miniszterek magánjellegű tanácskozását rendkívüli minisztertanács követte, mely több óra hosszat tartott.­ Ezen részletesen megvitatták a moratóriumot kérő újabb jegy­zéket, amit már ma elküldenek Amerikának. Szövegét csütörtökön vagy pénteken hozzák nyilvánosságra Londonban és Newyorkban egyidejűen. Úgy hírlik, az angol kormány elhatározta, ha az amerikai válasz ismét elutasító lesz, Anglia fizetni fog, de nem dollárban, ha­nem aranyban. Egyes verziók szerint a helyzet komolysá­gára való tekintettel György király elhatá­rozta, hogy az angol jegyzéken kivül szemé­lyesen is levelet intéz Hoover elnökhöz és kérni fogja, adjon moratóriumot Angliának. A francia kamarában is foglalkoztak a hadi­adósságok kérdésével. Párisban az a vélemény alakult ki, hogy a francia kormánynak semmi szín alatt sem sza­bad fizetnie mindaddig, amíg Német­ország nem fizet jóvátételt. Bármennyire követelődzik is Amerika, Fran­ciaországnak nem kell fizetnie Ugyanilyen álláspontra helyezkedik a bel­ga kormány is. Fizetésképtelenséget fog jelenteni és nem fizeti meg Amerikának a december 15-én esedékes részletet. A lengyel kormány elhatározta, hogy újabb jegyzéket intéz Amerikához és Anglia példájára még egyszer megkéri Amerikát, adjon moratóriumot Lengyelországnak. Egy­ben kérni fogja, hogy a hadiadósságok pro­blémáját vegyék sürgősen revízió alá. Mint ismeretes, a csehszlovák kormány moratóriumot kérő jegyzékét is elutasította az ameri­kai kormány. A csehszlovák kormány még nem döntött a további lépéseket il­letően. A font árfolyama ma újabb, váratlanul erős esést szenvedett. A nagy pénzpiacokon már hetek óta hanyatlik az angol valuta, de e na­pokban már mélypontot ért el. Ma azután olyan erős esés következett be, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. Tegnap a dollárral szemben 3.21-gyel jegyezték a fontot, ma nyitáskor 3.19-re, majd 3.15-re, később pedig 3.14%-re esett. Ilyen nagy áresésre a font történetében még nem volt példa- Emberemlékezet 1 óta ilyen mélypontot el nem ért az an­­­­gol font. Kétségtelen, hogy az erős áresést Amerika­­­­nak Angliával szemben tanúsított magatar­tása okozta. Prágában a fontot napokkal ezelőtt még 110 Kc-ral jegyezték. Tegnap 107-re esett vissza az angol valuta. A mai külföldi jegy­zés pedig körülbelül 103—104-nek felel meg. A nagy áresés dacára a londoni tőzsde teljesen nyugodt. Pánik­hangulatnak nyoma sincs. Máskor nagyobb áresések alkalmával töme­ges eladások történnek. Erről most szó sincs. Az angol tőzsde nyugodtan várja a fejle­ményeket. Az angol lakosságot sem érinti különöseb­ben a font árfolyamának zuhanása. London­ban és a nagyobb városokban nyugodt a hangulat, az üzleti élet olyan, mint máskor. A hangulat valószínűen csak azért nyu­godt, mert az angol nemzet reméli, hogy Ameriká­val ki tud egyezni és a második moratóriumot kérő jegyzéknek meg lesz a várt eredménye. Remélik, hogy kedvező amerikai válasz esetén a font árfo­lyama megszilárdul, sőt emelkedni fog. Ha Amerikának december 15-én nem kell hadi­adósságot fizetni, a nagy világtőzsdéken is megnyugszik a hangulat és az kedvezően hat majd a font árfolyamának kialakulására. Kétségtelen, hogy a helyzet komoly. De­cember 1-én újabb nehézségek komplikálják az angol pénzügyi helyzetet. December 1-én ren­deznie kell Angliának a 115 millió fontos nem konvertált hadikölcsönt, melynek kötvényei legnagyobb részt külföl­diek birtokában vannak. Valószínű tehát, hogy holnapra újabb áresés várható a font árfolyamában. Pénzügyi körök véleménye szerint a font árfolyama mindaddig nem szilárdulhat meg, amíg Amerika választ nem ad a második angol jegyzékre. Ha Amerika ezt a jegyzé­ket is elutasítja, a font zuhanását megállítani aligha lehet. Ugyanis ha Angliának fizetnie kell, kénytelen a bankjegyfedezethez nyúlni és ebből fizetni tartozásának decemberi rész­letét, tehát a 95 millió font átutalása után bankjegyeinek egy része­­ fedezetlen marad. A fontkészlet fedezetének csökkenése azután katasztrofális árzuhanást okozhat. — ^■ 4 —I [UNK] Pánik tört ki a bankj egy lebélyegzés hírére A­usztriában Kényszerkölcsönnel próbálja szanálni a pénzügyi krízist az osztrák kormány Bécsből jelentik. Az osztrák keresztény­szocialisták Salzburgban gyűlést tartottak, melyen Ramek volt kancellár is megjelent és hosszabb beszámolót mondott Ausztria gaz­dasági helyzetéről és a nagy válságról. Ki­jelentette, hogy Ausztria külföldi kölcsönt fog kérni, mihelyt a kormány a Creditanstalt szanálásának ügyét véglegesen rendezte. Azonban külföldi kölcsön nem sokat segít Ausz­tria helyzetén, ezért belföldi kölcsönre is sürgős szükség van. A külföldi kölcsönt tehát belső kölcsön fogja követni. A devizák bejelentésének eredmé­nye az volt, hogy a külföldre mentett osztrák vagyonból 300 millió schilling visszakerült Ausztriába. A belső kölcsön célja, hogy a bel­földön megbénult pénzforgalmat felélénkítse, a forgalomból kivont, elrejtett pénzeket vis­­­szakényszerítse a normális forgalomba és ilymódon a nemzetgazdaság szolgálatába ál­lítsa. A magánosoknál és bankokban őrzött és nem forgatott pénzek összegét körülbelül 300 millió schillingre becsülik. Ramek han­goztatta, hogy a legnagyobb összegeket magánosok odahaza őrzik. Az emberk a folytonos bankbukások miatt elvesztették bizal­mukat az osztrák pénzintézetekkel szem­ben. További fejtegetése során bejelentette, hogy a kormány valószínűen kényszerköl­­csön formájában fogja megoldani a belső kölcsön kérdését és a kényszerkölcsönt bankjegylebélyegzéssel köti össze, anélkül azonban, hogy devalválná a pénzt. Ramek kancellár bejelentése nagy izgal­mat keltett egész Ausztriában. Most azután az osztrák kormány hivatalos jelentést adott ki, melyben hangoztatja, hogy Ramek kije­lentései nem fedik teljesen a kormány ter­veit. A kormány csakugyan gondol belső köl­csönre, ezt azonban nem valósítja meg kényszerkölcsön formájában. Valószínű,­­ hogy sorsjegyakció formájában

Next