Kassai Ujság, 1933. június (95. évfolyam, 126-147. szám)

1933-06-01 / 126. szám

95-ik évi. 125. szám ­OCaacßauer o­o­o­o Szerkesztőség és kiadóhivatal: o­o • o KoSice-Kassa, Fő­ utca 96. SZ. Telefon 2427 Megjelenik naponta Főszerkesztő: PR. KÖVES ILLÉS * Nem írta alá a négyhatalmi paktumot Franciaország Párisból jelentik: A négyhatalmi egyez­ményt ma kellett volna aláírni, az ünnepé­lyes aláírás azonban elmaradt, mert Fran­ciaország újabb nehézségeket támasztott. A francia kormány kimondta, hogy csak abban az esetben írja alá a négyhatalmi paktumot, ha a közte és Olaszország kö­­zött fennálló régi ellentéteket, melyek lik­vidálására már évek óta hasztalanul foly­nak diplomáciai tárgyalások, elsimítják. Az újabb francia követelés miatt a paktum aláírása alapos késést fog szenvedni. Elnapolják a leszerelési konferenciát Géniből jelentik: A leszerelési konferen­cián újabb krízis jelentkezett. Ismét oly nagyok az ellentétek, hogy elsimításuk hosszabb időt igényel. Politikai körökben most már általános a vélemény, hogy a konferencia nem fogja eredményesen be­végezni munkáját a világgazdasági érte­kezlet előtt. A konferenciát tehát el kell napolni, ha nem akarják ki­tenni a világgazdasági értekezletet is csúfos kudarcnak.­­Megtörténhetik ugyanis az, hogy amíg Londonban gazdasági megegyezések létre­hozásán fáradoznak, G °­ a legélesebb támadások hangzanak el egyes államok el­len. Ezért egészen biztos, hogy a leszere­lési konferenciát legalább három hétre el­napolják. Tömegmérgezés egy kaszárnyában Athénből jelentik: Borzalmas húsmérge­zés történt a pyreusi kikötőben levő kaszár­nyában. 300 görög katona halat evett és né­hány órával az étel elfogyasztása után vala­mennyi megbetegedett. Mára egy katona már meghalt, kétszáznak az állapota pedig teljesen reménytelen. A tömegmérgezés ügyében szigorú vizsgálatot indítottak. Csütörtök, 1955. júniu­s 1. Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 240 korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy hónapra 22 korona — Egyes szám­ára 1 korona BÚTOR TUSCULUMl­tKI FS-utca 94 Kérje 45. sz. árjegyzékünket Ingyem Diáktüntetések Prágában a numerus clausus mellett Paktum a revízió ellett­t Prágából jelentik: A kisantant-konferen­­ciát Benes dr. elnöklete mellett most nyitot­ták meg. A külügyminiszterek elsősorban ki­cserélték az uj kisantant-paktum ratifikált okmányait. Ezután megkezdték a nemzet­közi politikai helyzet fölötti vitát. A négy­hatalmi szövetségre vonatkozóan a külügy­miniszterek a következőkben szögezték le álláspontjukat: A kisantant államai leszögezik, hogy nem használnak az európai békének olyan pak­tumok, melyek más államok jogait érintik és nyomást akarnak gyakorolni rá. Mivel nem engedhető meg, hogy bizonyos államok más nemzetek vagyona és jogai fö­lött rendelkezzenek, óvást emelnek a pak­tum megkötése ellen. Az óvás csak arra az esetre érvényes, ha a paktum csakugyan más államok ellen irányulna. Később a négyhatalmi szerződést revízió alá vették és a francia kormány indítványára lényegesen módosították. A francia vezető államférfiak erről megbeszélést folytattak a kisantanttal és külügyminisztereit részlete­sen tájékoztatták. A megbeszélések után a kisantant következőket szögezi le: 1. A négyhatalmi paktum első szövege­zését, mely ellentétben állott a népszövet­ségi alapokmánnyal és a nemzetközi szer­ződésekkel , elejtették. Az új szövegezés kimondja, hogy a négyhatalmi szerződés csak a négy szerződő államot érinti. Ezzel a kisantant óvása feleslegessé vált. 2. A kisantant külügyminiszterei tudo­másul veszik a nagyhatalmak megnyug­tató kijelentéseit a népszövetség hatás­körének sérthetetlenségére vonatkozóan. 3. A kisantant leszögezi, a francia kor­mánytól garanciákat kapott arra, hogy a békeszerződéseket módosítani nem fogják és az erre irányuló kísérleteket meg fog­ják hiúsítani. Ezek után a kisantant meg­nyugvással állapítja meg, hogy az új négyhatalmi paktum nem lehet olyan szer­ződés, mely közvetlenül vagy közvetve a revízió ügyét szolgálná és a kisantant-ál­­lamok mai határait megváltoztatná. Az új négyhatalmi paktum tehát nem irá­nyul a kisantant államai ellen. A három külügyminiszter ezután behatóan megvitatta a revizió kérdését és a vita után következő ünnepélyes proklamációt tette: 1. Megállapítják, hogy a revizió kérdé­sében mindhárom állam­­ elfogása és állás­pontja teljesen azonos. 2. Megállapítják, hogy a kisantant álla­mai számára nincsen revíziós kérdés, mert a három nemzet nem engedi meg, hogy országának határait megváltoztassák. Ép­pen ezért nem is tűrik, hogy bármelyik európai állam ilyen nyomást gyakoroljon rájuk. 3. Megállapítják, hogy a revízió kérdé­sének felvetésével kiélezik az ellentéteket és a mai feszült európai légkört megmér­gezik. Mindazok, akik a revízió kérdését örökösen napirenden tartják, meddő álmo­kat ébresztgetnek egyes nemzetekben és az európai országok közötti normális vi­szony kiépítését akadályozzák. A leszerelési kérdésről véleményük az, hogy a genfi tanácskozások előbb-utóbb meg­egyezésre vezetnek. E kérdésben egyébként a kisantant is elfogadja az angol tervezetet a leszerelés alapjául Ausztria visszavág!..* --------- -­M kormány kártalanítja az osztrák fürdőhelyeka­t és szállodákat Bécsből jelentik: Németország és Ausz­tria között egyre jobban elmérgesedik a viszony. Mint ismeretes, Németország ha­tárzárt rendelt el Ausztriával szemben és állampolgárainak nem engedi meg, hogy Ausztriába utazzanak. Ezzel a német kor­mány súlyos kárt okozott Ausztriának, mert idegenforgalmát erősen csökkentette. Az osztrák kormány retorziós intézkedé­seket hangoztatott és ezek végrehajtásához hozzá is kezdett. A miniszterközi bizottság kidolgozta a retorziós intézkedésekre vonatkozó javas­latot és ezt ma a minisztertanács fogja végérvényesen letárgyalni. Holnap már minden valószínűség szerint életbe lép a rendelet. A javaslat a következőket mondja ki: 1. Ausztria is szigorú vízumkényszert léptet életbe Németországgal szemben. 2. Ausztria gazdasági retorziókhoz nyúl, amennyiben erősen megszorítja a német bevitelt és azt az osztrák exporttal teszi egyenlő értékűvé. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy Németország sokkal többet exportált Ausztriának, mint­­ Ausztria Németországnak. A kormány megállapítása szerint az Ausztria felé irányuló német export értéke meghalad­ja az 1200 millió schillinget. Ezen értéknek csak elenyésző hányadát exportálta Ausztria Németországnak. Vi­szont Németország nagyban növelte az osztrák idegenforgalmat és az ezen mutat­kozó haszon valahogyan egyensúlyba len­dítette az export mérlegét. Most, hogy Né­metország komoly csapást mért az idegen­­forgalomra, Ausztria gazdasági életét sú­lyos kár érné az egyenlőtlen export miatt. A kormány tehát a német áruk nagy részét kitiltja az országból. A kormány viszont kártalanítja a szállo­dákat, fürdőhc­ket és az idegenforgalom­ból élő vállalkozások 10 millió schillin­­get szán erre a célra, 6 milliót segélykép­pen azonnal szétosztanak, 2 és fél milliót később osztanak ki, 2 és fél milliót pedig adókban engednek el az érdekelteknek. A szomszéd államok nyelvének megtanulását ajánlják a magyarországi ifjúságnak Budapestről jelentik. A képviselőház a kul­­turtárca költségvetését tárgyalta. Az ülésen felszólalt Farkas Tibor kép­viselő. Szerinte ma a főiskolai végzettség nem fontos, hiszen az európai államférfiak közül nem vég­zett főiskolát többek között MacDonald, Hitler, Mussolini és Gömbös Gyula sem. A hiba: azt hiszik, hogy az iskolai bizonyít­vány ellátást biztosító bizonyítvány is. A fiatalságban több érzéket kell nevelni a rea­­litás iránt. Jobban meg kell ismerni a szom­széd államok kultúráját. A határszéleken a középiskolákban módot kell nyújtani arra, hogy a fiatalság megtanulja a szomszédos államok nyelvét. Eckhardt Tibor felszólalásában többek kö­zött ezeket mondta: — Annál jobb magyarok vagyunk, minél több szomszéd nyelvét ismerjük. Az elvont tárgyak és holt nyelvek kultusza helyett az élő és főképpen a szomszédos államok nyel­vének a tanulására volna szükség. Ha a ma­gyarság misszióját a Duna völgyében m­eg­­felelően akarja teljesíteni, be kell hatolni a szomszédos népek kul­túrájába. Ezzel megszerezzük a lehetőségét annak, hogy több diplomáciával és számos kapcso­lat révén könnyebben intézünk el olyan kér­déseket, amelyeket a múltban csak hatalmi szóval lehetett elintézni. Milotay István a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott. A magyarságnak a nemzetiségi kérdésben nem szabad hibákat elkövetni, mert az esetleges hibák következményeit az utódállamok magyarsága érzi meg. Magyar­­ország részére erkölcsi fölényt jelent az, hogy mindazt megadja a nemzetiségi kisebb­ségeknek, amit az idegen uralom alatt élő magyarság számára kíván. Javasolta, hogy a középiskolákban tanítsák a nemzetiségi ki­sebbségek nyelvét és kultúráját. Alá­írták a kínai—Japán fegyverszü­netet Tokióból jelentik. Hivatalosan jelentik, hogy­­ Tiencsinben ma reggel aláírták a kínai —japán fegyverszüneti egyezményt. Ezzel egy időre ismét megszűntek a harcok a tá­volkeleti fronton. Csóka Dani elsőrendű jazz zenekara játszik paiis kő 1-től a Park Maorant kerthelyiségében Rákóczi okt. 22.

Next