Kassai Ujság, 1935. május (97. évfolyam, 101-125. szám)
1935-05-01 / 101. szám
. .tAv 97-ik évf. 101. szám Szerda-Csütörtök, 1935. május 1.-2. oooo Szerkesztőség és kiadóhivatal: oooo Kosice-Kassa, Stefánik utca 96. szám ooooooo Telefon 2427 ooooooo POLITIKAI NAPILAP Elöli jelölt díjait helyben és vidéken: Egy egész évre 240 korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy hónapra 22 korona — Egyes számára 1 korona Na léi vesz, öltsön vesz/ bútorgyár fiókja KoSIce, StefániRova 77 Telefon: 34-91 1CHNITZER A németek nem hajlandók résztvenni a londoni tengerészeti konferencián 40 harci repülőgépet gyárt hetenként Németország Milyen feltételek mellett csatlakozik Magyarország a dunai paktumhoz Londonból jelentik: Az angol alsóház húsvéti szünetét befejezte és most tartotta meg első ülését. Simon külügyminiszter egy interpellációra válaszolva kijelentette, hogy a német kormány hivatalos jegyzékben közölte az angol kormánnyal, hogy 12 búvárhajó építését kezdi meg. Az angol kormány tudomásul vette a bejelentést, de fenntartotta magának a jogot, hogy alapos megfontolás után megtegye a szükségesnek mutatkozó lépéseket. A kieli tengerészeti iskola ügyében a németek hivatalos közlést nem tettek. Mint ismeretes, a békekötés után az iskola beszüntette működését, de Hitlerék most ismét meg akarják kezdeni a tanítást a tengerészképző iskolában. Egy képviselő megkérdezte Simon külügyminisztertől, tudomására hozta-e a Versailles békeszerződés újabb megsértését a népszövetségnek. Simon külügyminiszter a kérdésre válaszolva kijelentette, hogy ez még nem történt meg, de szükség esetén esetleg sor kerülhet erre is. Ezután a litván és memeli kérdésben hangzottak el interpellációk, majd Danies képviselő azzal az emlékirattal foglalkozott, amit Kmovics horvát politikus, a Macsekpárt volt titkára terjesztett a népszövetség elé. A képviselő megkérdezte a külügyminisztert, tett-e lépéseket a belgrádi angol követnél és a londoni jugoszláv követnél arra vonatkozóan, hogy a horvátok sérelmei orvoslást nyerjenek. Angliának ez kötelessége, mert tagállama a népszövetségnek és aláírta a békeszerződéseket. Simon külügyminiszter válaszában hangoztatta, hogy a népszövetség nem közölte az angol kormánnyal a szóbanforgó jegyzék tartalmát, éppen ezért az angol kormány semmiféle lépést nem tehet. Ezután MacDonald miniszterelnök bejelentette, hogy az alsóház csütörtökön újabb ülést tart és ezen a külpolitikai vitát kormánynyilatkozat előzi meg. Rómából jelentik, hogy a római konferenciát előkészítő hármas konferenciát május 4-én tartják meg Velencében. Ezen az értekezleten — mint már jelentettük — Suvich, Kánya és Berger-Waldenegg vesznek részt és részletesen megvitatnak minden olyan problémát, mely a dunai konferencián szóbakerül. Olasz politikai körökben biztosra veszik, hogy a három ország a dunai konferencián egységes álláspontra helyezkedik, mert eddig is minden fontosabb külpolitikai kérdésben azonos politikát folytattak. A „Telegraph“ jelenti, francia politikai körökben biztosra veszik, hogy a május negyediki konferencián elsősorban Magyarországnak a dunai egyezménnyel kapcsolatban elfoglalt álláspontját akarják tisztázni. Ezt a hírt a párisi Havas-iroda is megerősíti és jelenti, hogy Magyarország bizonyos feltételekhez köti a paktumhoz való csatlakozását. Az Havas-iroda szerint ezek a következők: 1. Magyarország annak kimondását kéri, hogy a békeszerződések békés módosításának elve továbbra is megmaradjon és a középeurópai államok, valamint a nagyhatalmak a módosításra irányuló törekvéseket ne tekintsék békebontó kísérletnek, mert Magyarország békepolitikát folytat és minden követelését békés úton kívánja rendeztetni. 2. Magyarország kívánja, hogy a dunai egyezmény keretén belül gondoskodjanak Csehszlovák Magyarország A „Budapesti Hírlap“ hosszabb cikkben is foglalkozik a római konferenciával és leszögezi, hogy Olaszország, Magyarország és Ausztria teljesen egységes álláspontot foglalnak majd el a római konferencián. Ami Magyarországot illeti, a jövőben is készségesen együttműködik minden állammal az európai béke megszilárdítása érdekében, de le kell szögeznie, hogy azoknak a tárgyalásoknak alapja, melyek a tartós béke megszilárdítására irányulnak, csakis a teljes egyenjogúság lehet. A „Lidové Noviny“ írja: Várható volt, hogy Magyarország olyan követelésekkel és feltételekkel áll elő, amilyeneket az Havasügynökség római tudósítója közöl. Ha Magyarország követelései és kívánságai ismeretesek, nem titok az sem, milyen álláspontot foglal a kisantánt. A kisantánt országai kifejezték készségüket, hogy a Mussolinival és Lavallal januárban összeállított római jegyzőkönyvek alapján hajlandók lennének tárgyalni. Ha alapjában elfogadják az Ausztria függetlenségének biztosítására és a Dunamedence viszonyának békés rendezésére irányuló római kezdeményezéseket, akkor úgy értelmezik, mint az olasz kormány: arról van szó, hogy a biztonsági garanciákat megerősítsék és leszögezzék a dunai államok közötti békés együttműködés feltételeit. E cél és ennek kívánatossága tekintetében a kisantánt egyetért Olaszországgal, de nem volna ezzel összeegyeztethető, hogy a tervezett megállapodásoknál hangsúlyozzák, vagy egyenesen szankcionálják a magyar revíziós követeléseket. Ha együtt akarnak működni a kisantanttal, meg kell érteniök azt a a kisebbségek védelméről és megmaradjanak a kisebbségek jogai. Kisebbségi sérelmek esetén történő tiltakozásokat ne tekintsék más államok belügyeibe való beavatkozásnak. 3. Annak dacára, hogy a római konferencia Magyarország újrafegyverkezésének kérdésével nem foglalkozik, Magyarország kívánja, hogy katonai statútumait megváltoztathassa. Erre vonatkozóan határozott ígéretet és biztosítékokat kér. 4. A kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötésére vonatkozóan Magyarország álláspontja az, hogy csak Olaszországgal és Ausztriával hajlandó ilyen katonai jellegű egyezményt kötni. Más államokkal kölcsönös segélynyújtási egyezményt nem ír alá. lapvélemény követeléseiről kívánságát, hogy hagyjanak fel végre a revizionista akciókkal, amelyek fenntartják a nyugtalanságot a Duna medencében. Magyarország nem választ most alkalmas pillanatot a revízió felhozására. Ha azt kívánja, ne tekintsék beavatkozásnak, ha a kisebbségi jogokra hivatkozik valaki, elárulja, hogy ebben hasznos agitációs eszközt látott. Természetesen nem egyezünk bele, hogy egyoldalúlag kiterjesszék kisebbségi kötelezettségeink körét. Hogy ha talán „meg akarnák állapítani a kisebbségek jogait“, akkor kedvező alkalom nyílik rámutatni arra, hogy Magyarország nem törődik kisebbségi kötelezettségeivel. Ilyen irányú vita nem végződne Magyarország számára kedvezően. Ha a katonai határozmányok megváltoztatására törekszik, meg kell értenie, hogy a stresai konferencia javaslata szerint sem érheti ezt el a kisantánt beleegyezése nélkül. Ha ezt a kérdést fontolóra kellene venni, a kisantánt természetesen bizonyos biztonsági garanciákat követelne, hogy Magyarország, Ausztria vagy Bulgária fegyverkezése ne irányuljon őellene. Ezeknek a garanciáknak főleg a revizionista törekvések lehetetlennétételére, a Habsburg-restaurációról való lemondásra és különböző terrorista akciók támogatásának meghiúsítására kell irányulniuk. Ha Magyarország fenntartja magának, hogy a tervezett megegyezések közül csak egyeseket ír alá, akkor elsősorban a nagyhatalmak feladata az előterjesztendő feltételeket mérlegelni. A kisantant államai beleegyeznek mindenbe, ami a Duna medencében a biztonságot és nyugalmat növelni képes és ami összeegyeztethető életbevágó érdekeivel. Hivatkozhatunk Jeftics jugoszláv miniszterelnök vasárnapi nyilatkozatára, mely félreérthetetlenül fejezi ki a kisantánt véleményét: „Hajlandók vagyunk valamennyi szomszédunkkal megegyezni, de úgy, hogy garantálják a mi biztonságunkat és állami érdekeinket“. " A kisantant álláspontja ismeretes valamennyi említett dologban. Jól ismeri az olasz kormány is és bizonyára felhívja rá a figyelmet a velencei tanácskozásnál, melyet azért hívtak össze, hogy Olaszország, Ausztria és Magyarország előzetesen tárgyaljanak. Ilyen előzetes tanácskozásokat múlt év márciusi egyezményük értelmében kötelesek ezek az államok tartani. Az olasz kormány kifejezte a kisantant államaival való békés együttműködésre irányuló kívánságát azzal, hogy — mint értesülünk — előre informálta ezen államok kormányait a készülő velencei konferenciáról. Ezen semmi olyat nem fognak tárgyalni, ami bármilyen irányban prejudikálna a júniusban Rómában tartandó középeurópai konferenciának. Az olasz kormány ezen lojális eljárása megerősíti bizalmunkat, hogy az olasz kormány olyan fellépést fog tanúsítani, amely alkalmas a Mussolini iniciativájából származó és általa nagyon energikusan képviselt dunaterületi pacifikációs mű megkoronázására. Lengyelország is rossz vesz a dunai konferencián A londoni Reuter-iroda jelentése szerint a május negyediki konferencia a francia—olasz megállapodással összhangban fog lezajlani és ezért nagyjelentőségű. A Manchester Guardian megjegyzi, hogy a magyar fegyverkezést elsősorban Románia ellenzi nagyon élesen, olasz körökben azonban meg vannak győződve arról, hogy az ellentétek elsimulnak és Magyarország visszakapja fegyverkezési egyenjogúságát. A lap szerint a római konferencia napirendjéről azért vették le a magyar fegyverkezés kérdését, mert azt a dunai konferencián elintézni amúgy sem lehetett volna, miután a fegyverkezésre csakis a népszövetség adhatja meg az engedélyt. A lap megjegyzi, hogy a kérés megtagadása esetén Magyarország könnyen Németország példáját követheti. A Matin is behatóan foglalkozik a római konferenciával és az előkészítő értekezlettel. A lap legújabb hírei arról szólnak, hogy az olasz—magyar—osztrák hármaskonferenciát nem mint eredetileg tervezték Velencében vagy Firenzében, hanem Rómában fogják megtartani. Ugyancsak a Matin értesülése szerint biztosra vehető, hogy Lengyelország részt fog venni a dunai konferencián és csatlakozik a paktumhoz. A bécsi Reichpost értesülése szerint Beneš dr. csehszlovák külügyminiszter május elején Bécsbe utazik és az osztrák—csehszlovák kereskedelmi szerződés ügyében kezd tár- A CAPITOL FILMSZÍNHÁZ VILÁGHÍRŰ NAGYSLÁGEREI: MÁJUS 1-ÉN A mindenkit könnyekig megkacagtató, eredeti, ötletes őshumorral telített orosz nagyfáim: #T«rc_rff egész világ! Fotója: G. H. ALEXANDROW, az egyszerű munkásból lett rendező nagymester. Főszereplői: LEONID UTESOV és LJUBA ORLOVA, a moszkvai nagyszínház tagjai. Minden pillanat egy újabb ötlet! Minden perc egy kacagás-hullám. MÁJUS 2-ÁN Ünnepi premieri Világesemény! GOLGOTHA Az Üdvözítő életéről és kínszenvedéséről felvett gigászi méretű remekmű. — Eredeti szentföldi felvételek. — 10,000-es tömegek. Bach, Händl és Haydn legszebb egyházi kompozíciói. — 350 tagú énekkar. — A főszerepekben: COMEDIE FRANCAISE legkiválóbb erői. — A vidéki látogatók számára KÜLÖNELŐADÁS minden nap délután 2 órai kezdetteL