Kassai Ujság, 1935. május (97. évfolyam, 101-125. szám)

1935-05-01 / 101. szám

. .tAv 97-ik évf. 101. szám Szerda-Csütörtök, 1935. május 1.-2. o­o­o­o Szerkesztőség és kiadóhivatal: o­o­o­o Kosice-Kassa, Stefánik­ utca 96. szám o­o­o­o­o­o­o Telefon 2427 o­o­o­o­o­o­o POLITIKAI NAPILAP Elöli jelölt díjait helyben és vidéken: Egy egész évre 240 korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy hónapra 22 korona — Egyes szám­ára 1 korona Na léi vesz, öltsön vesz/ bútorgyár fiókja KoSIce, StefániRova 77 Telefon: 34-91 1CHNITZER A németek nem hajlandók résztvenni a londoni tengerészeti konferencián 40 harci repülőgépet gyárt hetenként Németország Milyen feltételek mellett csatlakozik Magyarország a dunai paktumhoz Londonból jelentik: Az angol alsóház hús­véti szünetét befejezte és most tartotta meg első ülését. Simon külügyminiszter egy interpellációra válaszolva kijelentette, hogy a német kor­mány hivatalos jegyzékben közölte az angol kormánnyal, hogy 12 búvárhajó építését kezdi meg. Az angol kormány tudomásul vette a bejelentést, de fenntartotta magának a jogot, hogy alapos megfontolás után megtegye a szükségesnek mutatkozó lépéseket. A kieli tengerészeti iskola ügyében a németek hiva­talos közlést nem tettek. Mint ismeretes, a békekötés után az iskola beszüntette műkö­dését, de Hitlerék most ismét meg akarják kezdeni a tanítást a tengerészképző iskolá­ban. Egy képviselő megkérdezte Simon külügyminisztertől, tudomására hozta-e a Versailles­ béke­szerződés újabb megsértését a népszö­vetségnek. Simon külügyminiszter a kérdésre válaszol­va kijelentette, hogy ez még nem történt meg, de szükség esetén esetleg sor kerülhet erre is. Ezután a litván és memeli kérdésben hang­zottak el interpellációk, majd Danies kép­viselő azzal az emlékirattal foglalkozott, amit Kmovics horvát politikus, a Macsek­­párt volt titkára terjesztett a népszövetség elé. A képviselő megkérdezte a külügyminisz­tert, tett-e lépéseket a belgrádi angol követ­nél és a londoni jugoszláv követnél arra vo­natkozóan, hogy a horvátok sérelmei orvos­lást nyerjenek. Angliának ez kötelessége, mert tagállama a népszövetségnek és aláírta a békeszerződéseket. Simon külügyminiszter válaszában hangoztatta, hogy a népszövet­ség nem közölte az angol kormánnyal a szó­­banforgó jegyzék tartalmát, éppen ezért az angol kormány semmiféle lépést nem tehet. Ezután MacDonald miniszterelnök bejelen­tette, hogy az alsóház csütörtökön újabb ülést tart és ezen a külpolitikai vitát kor­mánynyilatkozat előzi meg. Rómából jelentik, hogy a római konferen­ciát előkészítő hármas konferenciát május 4-én tartják meg Velencében. Ezen az érte­kezleten — mint már jelentettük — Suvich, Kánya és Berger-Waldenegg vesznek részt és részletesen megvitatnak minden olyan problémát, mely a dunai konferencián szóba­­kerül. Olasz politikai körökben biztosra ve­szik, hogy a három ország a dunai kon­ferencián egységes álláspontra helyez­kedik, mert eddig is minden fontosabb külpolitikai kérdésben azonos politikát folytattak. A „Telegraph“ jelenti, francia politikai kö­rökben biztosra veszik, hogy a május negye­diki konferencián elsősorban Magyarország­nak a dunai egyezménnyel kapcsolatban el­foglalt álláspontját akarják tisztázni. Ezt a hírt a párisi Havas-iroda is megerősíti és je­lenti, hogy Magyarország bizonyos feltéte­lekhez köti a paktumhoz való csatlakozását. Az Havas-iroda szerint ezek a következők: 1. Magyarország annak kimondását kéri, hogy a békeszerződések békés módosítá­sának elve továbbra is megmaradjon és a középeurópai államok, valamint a nagy­hatalmak a módosításra irányuló törekvé­seket ne tekintsék békebontó kísérletnek, mert Magyarország békepolitikát folytat és minden követelését békés úton kívánja rendeztetni. 2. Magyarország kívánja, hogy a dunai egyezmény keretén belül gondoskodjanak C­sehszlovák Magyarország A „Budapesti Hírlap“ hosszabb cikkben is foglalkozik a római konferenciával és leszö­gezi, hogy Olaszország, Magyarország és Ausztria teljesen egységes álláspontot foglal­nak majd el a római konferencián. Ami Ma­gyarországot illeti, a jövőben is készségesen együttműködik minden állammal az európai béke megszilárdítása érdekében, de le kell szögeznie, hogy azoknak a tárgyalásoknak alapja, melyek a tartós béke megszilárdítá­­sára irányulnak, csakis a teljes egyenjogú­ság lehet. A „Lidové Noviny“ írja: Várható volt, hogy Magyarország olyan követelésekkel és fel­tételekkel áll elő, amilyeneket az Havas­­ü­gynökség római tudósítója közöl. Ha Ma­gyarország követelései és kívánságai isme­retesek, nem titok az sem, milyen álláspon­tot foglal a kisantánt. A kisantánt országai kifejezték készségüket, hogy a Mussolinival és Lavallal januárban összeállított római jegyzőkönyvek alapján hajlandók lennének tárgyalni. Ha alapjában elfogadják az Auszt­ria függetlenségének biztosítására és a Duna­­medence viszonyának békés rendezésére irányuló római kezdeményezéseket, akkor úgy értelmezik, mint az olasz kormány: arról van szó, hogy a biztonsági garanciákat meg­erősítsék és leszögezzék a dunai államok kö­zötti békés együttműködés feltételeit. E cél és ennek kívánatossága tekintetében a kis­antánt egyetért Olaszországgal, de nem volna ezzel összeegyeztethető, hogy a tervezett megállapodásoknál hangsúlyozzák, vagy egyenesen szank­cionálják a magyar revíziós követelé­seket. Ha együtt akarnak működni a kisantanttal, meg kell érteniök azt a a kisebbségek védelméről és megmarad­janak a kisebbségek jogai. Kisebbségi sé­relmek esetén történő tiltakozásokat ne tekintsék más államok belügyeibe való be­avatkozásnak. 3. Annak dacára, hogy a római konferen­cia Magyarország újrafegyverkezésének kérdésével nem foglalkozik, Magyarország kívánja, hogy katonai statútumait meg­változtathassa. Erre vonatkozóan határo­zott ígéretet és biztosítékokat kér. 4. A kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötésére vonatkozóan Magyarország álláspontja az, hogy csak Olaszországgal és Ausztriával hajlandó ilyen katonai jel­legű egyezményt kötni. Más államokkal kölcsönös segélynyújtási egyezményt nem ír alá. lapvélemény követeléseiről kívánságát, hogy hagyjanak fel végre a revizionista akciókkal, amelyek fenntartják a nyugtalanságot a Duna medencében. Magyarország nem vá­laszt most alkalmas pillanatot a revízió fel­­hozására. Ha azt kívánja, ne tekintsék beavatkozás­nak, ha a kisebbségi jogokra hivatkozik va­laki, elárulja, hogy ebben hasznos agitációs eszközt látott. Természetesen nem egyezünk bele, hogy egyoldalúlag kiterjesszék kisebb­ségi kötelezettségeink körét. Hogy ha talán „meg akarnák állapítani a kisebbségek jo­gait“, akkor kedvező alkalom nyílik rá­mutatni arra, hogy Magyarország nem törő­dik kisebbségi kötelezettségeivel. Ilyen irányú vita nem végződne Magyarország számára kedvezően. Ha a katonai határozmányok megváltoz­tatására törekszik, meg kell értenie, hogy a stresai konferencia javaslata szerint sem érheti ezt el a kisantánt bele­egyezése nélkül. Ha ezt a kérdést fontolóra kellene venni, a kisantánt természetesen bizonyos biztonsági garanciákat követelne, hogy Magyarország, Ausztria vagy Bulgária fegyverkezése ne irányuljon őellene. Ezeknek a garanciáknak főleg a revizionista törekvések lehetetlenné­­tételére, a Habsburg-restaurációról való le­mondásra és különböző terrorista akciók tá­mogatásának meghiúsítására kell irányul­­niuk. Ha Magyarország fenntartja magának, hogy a tervezett megegyezések közül csak egyeseket ír alá, akkor elsősorban a nagy­hatalmak feladata az előterjesztendő fel­tételeket mérlegelni. A kisantant államai bele­egyeznek mindenbe, ami a Duna medencében a biztonságot és nyugalmat növelni képes és ami összeegyeztethető életbevágó érdekei­vel. Hivatkozhatunk Jeftics jugoszláv mi­niszterelnök vasárnapi nyilatkozatára, mely félreérthetetlenül fejezi ki a kisantánt véle­ményét: „Hajlandók vagyunk valamennyi szom­szédunkkal megegyezni, de úgy, hogy garantálják a mi biztonságunkat és ál­lami érdekeinket“. " A kisantant álláspontja ismeretes valamennyi említett dologban. Jól ismeri az olasz kor­mány is és bizonyára felhívja rá a figyelmet a velencei tanácskozásnál, melyet azért hív­tak össze, hogy Olaszország, Ausztria és Ma­gyarország előzetesen tárgyaljanak. Ilyen előzetes tanácskozásokat múlt év márciusi egyezményük értelmében kötelesek ezek az államok tartani. Az olasz kormány kifejezte a kisantant államaival való békés együttmű­ködésre irányuló kívánságát azzal, hogy — mint értesülünk — előre informálta ezen ál­lamok kormányait a készülő velencei kon­ferenciáról. Ezen semmi olyat nem fognak tárgyalni, ami bármilyen irányban prejudi­­kálna a júniusban Rómában tartandó közép­európai konferenciának. Az olasz kormány ezen lojális eljárása megerősíti bizalmunkat, hogy az olasz kormány olyan fellépést fog tanúsítani, amely alkalmas a Mussolini inicia­­tivájából származó és általa nagyon ener­gikusan képviselt dunaterületi pacifikációs mű megkoronázására. Lengyelország is rossz vesz a dunai konferencián A londoni Reuter-iroda jelentése szerint a május negyediki konferencia a francia—olasz megállapodással összhangban fog lezajlani és ezért nagyjelentőségű. A Manchester Guar­dian megjegyzi, hogy a magyar fegyverkezést elsősorban Románia ellenzi nagyon élesen, olasz körökben azonban meg vannak győződve arról, hogy az ellentétek elsimulnak és Magyarország visszakapja fegyverkezési egyenjogúságát. A lap szerint a római konferencia napirendjéről azért vet­ték le a magyar fegyverkezés kérdését, mert azt a dunai konferencián elintézni amúgy sem lehetett volna, miután a fegyverkezésre csakis a népszövetség adhatja meg az enge­délyt. A lap megjegyzi, hogy a kérés meg­tagadása esetén Magyarország könnyen Németország példáját követheti. A Matin is behatóan foglalkozik a római konferenciával és az előkészítő értekezlettel. A lap legújabb hírei arról szólnak, hogy az olasz—magyar—osztrák hármaskonferenciát nem mint eredetileg tervezték Velencében vagy Firenzében, hanem Rómában fogják megtartani. Ugyancsak a Matin értesülése szerint biztosra vehető, hogy Lengyelország részt fog venni a dunai konferencián és csatlakozik a paktumhoz. A bécsi Reichpost értesülése szerint Beneš dr. csehszlovák külügyminiszter május elején Bécsbe utazik és az osztrák—csehszlovák kereskedelmi szerződés ügyében kezd tár- A CAPITOL FILMSZÍNHÁZ VILÁGHÍRŰ NAGYSLÁGEREI: MÁJUS 1-ÉN A mindenkit könnyekig megkacagtató, eredeti, ötletes őshumorral telített orosz nagyfáim: #T«rc_rff egész világ! F­­otója: G. H. ALEXANDROW, az egyszerű munkásból lett rendező nagymester. Főszereplői: LEONID UTESOV és LJUBA ORLOVA, a moszkvai nagyszínház tagjai. Minden pillanat egy újabb ötlet! Minden perc egy kacagás-hullám. MÁJUS 2-ÁN Ünnepi premieri Világesemény! GOLGOTHA Az Üdvözítő életéről és kínszenvedéséről felvett gigászi méretű remekmű. — Ere­deti szentföldi felvételek. — 10,000-es tömegek. Bach, Händl és Haydn legszebb egy­házi kompozíciói. — 350 tagú énekkar. — A­ főszerepekben: COMEDIE FRANCAISE legkiválóbb erői. — A vidéki látogatók számára KÜLÖNELŐADÁS minden nap délután 2 órai kezdetteL

Next