Kassai Ujság, 1937. július (99. évfolyam, 148-172. szám)
1937-07-22 / 164. szám
1937. július 22. — 164. szára "gyorsan enyhít fájdalmakat a csuklóban és végtagokban, fejfájásnál, meghűlésnél. Bízzék Tógásban. Egy kísérlet meggyőz. Orvosok javasolják. Min- jden gyógytárban Ke 12‘- és Ke 27.50-ért 9 Jeleket lövöldöznek a világűrből Amerikai tudós felfogta, de megfejteni nem tudta a jeleket Óriási állomás épül, hogy a világűrbe lőie a földi választ Párisból jelentik: Francia tudományos körökben nagy feltűnést és érdeklődést keltett az a beszámoló, amelyet most tettek közzé egy amerikai kutató szokatlan tapasztalatairól. Ha a Jesis Touth tudományos újság útján nyilvánosságra került adatok megfelelnek a valóságnak és komoly ellenőrzés után továbbra is megállják helyüket, akkor nem kevesebbről van szó, mint arról, hol bizonyos idő óta a világűrből, egyelőre ismeretlen helyről, állandóan ismétlődő és a feltevések szerint értelmes jelek áramlanak a föld felé, mintha egy távoli kultúra keresné a megértést és a kapcsolat megteremtésének módját. Jansky, a Bell amerikai telefontársaság kísérleti állomásának vezetője, mintegy három esztendő előtt azt tapasztalta, hogy a rádióhullámokat különböző, ismeretlen forrású és megfejthetetlen eredetű energiák kisugárzása zavarja. Pontos előkészületek után kísérletet tett arra, hogy ezeket a zavaró hullámokat felismerje és így megteremtse a lehetőséget arra, hogy a zavarokat meg lehessen szüntetni. Óriási méretű, rendkívül érzékeny, forgatható és pontosan beállítható antennával felszerelt felvevői készüléket épített, amelyhez mozgószalagos feljegyzőgép csatlakozott. Bizonyos idő múlva a feljegyzések vizsgálatánál megállapította, hogy a zavaró jelek között, amelyek rendszertelenül, különböző erővel és különböző időpontokban bukkannak fel, van egy jelcsoport, amely állandóan ismétlődik és amelynek szabályos volta egészen szembetűnő. Miután semmiféle ismert földi eredetű hullámzással nem sikerült ennek a jelcsoportnak hovatartozását megállapítani, gépét most külön színek megfigyelésére állította be. Kétesztendei állandó munka után azt tapasztalta, hogy a jelek 24 óra alatt a föld forgásának megfelelő körben, egy esztendő alatt pedig a földnek a nap körül megtett útjának megfelelő körben jelentkeznek és két szabályosan váltakozó jelsorból állanak. A kísérletek harmadik esztendejében Jansky azt is megállapította, hogy a felvevőgép legtisztábban és legerősebben akkor jelzi ezeket az egyelőre " ismeretlen eredetű és megfejthetetlen értelmű hullámokat, ha a rádió antennáját a Tejút, illetve a Nyilas néven ismert csillagkép felé irányítják. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy valahol ebben az irányban kell lenni a hatalmas energiájú hullámok kiindulópontjánas, noha azok a földre már nagyon gyengén és fáradtan érkeznek el. A gyakorlati rádiózás mindezideig azt tapasztalta, hogy a földön gyártott rádióhullámok számára az úgynevezett ioniszféra, melynek magassága 100—200 kilométer között váltakozik, áthatolhatatlan akadályt jelent és úgy viselkedik, mint egy tükör, mely a rávetített képet visszaveri, de át nem engedi. Ezért az a probléma merült fel: vájjon mégis nem földi eredetű hullámokat jegyez-e fel a készülék. Sorozatos kísérleteket folytatott ultrarövid hullámokkal és megfigyeléseinek eredményét közölte Stranger stockholmi professzorral, aki az elektromos mezők és hullámzások területén a világ első szaktekintélyei sorába tartozik. Stranger professzor felhívta Jansky figyelmét arra a körülményre, hogy néhány esztendővel ezelőtt az ioni szféra természetének tanulmányozása közben ő maga is állított elő rendkívül nagy erejű ultrarövid hullámokat, amelyeket a világűr felé irányított. Ezek a hullámok a hosszú időn át ismételt kísérletek során néha három, néha pedig 15 másodperc múlva érkeztek vissza a földre. Ez feltétlenül bebizonyította, hogy már földi eredetű hullámokkal is át lehet törni az ioni szférán, mert ha Stranger hullámai innen verődtek volna vissza, mindössze néhány tizedmásodpercnyi idő múlva kellett volna jelentkezniük. A három, illetve tizenöt másodperces visszaverődési idő a svéd tudós szerint azt bizonyítja, hogy a világűrben, messze az ioni szféra határain túl, egy földi eszközök számára egyelőre megmérhetetlen és kitapasztalhatatlan másik visszaverő réteg található. Éppen ezért a svéd tudós könnyen lehetségesnek tartja, hogy valahol a világűrben a földön támasztott rádióhullámokkal azonos, természetű, de nagyobb energiájú leadás ezen a második visszaverő rétegen és az esetleg közbeeső többi rétegeken is át tud hatolni. Arról természetesen egyelőre még nem lehet szó, hogy a siker reményével, tegyenek kísérletet a jelek megfejtésére. Jansky megnyerte a Bell Telephone Company vezetőségének hozzájárulását ahhoz a tervéhez, hogy egy minden eddigit felülmúló erejű kísérleti leadóállomást építsenek, melynek segítségével később meghatározandó jelcsoportot küldenek a világűrbe, ugyanabba az irányba, ahonnan a titokzatos üzenet érkezik. Fel kell tételezni ugyanis,r- mondja Jansky , hogy amennyiben tényleg értelmes lények keresnek kapcsolatot egy távoli civilizációval és a Földről hozzájuk küldött jelcsoportot fel tudják fogni, akkor erről olyan módon adnak nekünk tudomást, hogy eddig küldött jeleiket megváltoztatják és ismételni fogják a hozzájuk továbbított földi jeleket. — Tudom, — mondotta Jansky — hogy ez a feltevés egyelőre fantasztikusnak hangzik, minthogy azonban ma már a Földön olyan elektromos energiákat tudunk termelni, amelyek a földi tereken messze túl hatnak, nem tartozik a lehetetlenségek közé, hogy ezeknek az energiáknak segítségével más égitestekkel is érintkezésbe léphessünk. A ma használatos légelhárító fényszórók ereje például olyan nagy, hogy ha a Holdon tartózkodna egy olyan élőlény, amelynek szeme és idegrendszere a mienkkel azonos, minden egyes ilyen fényszóró felvillanását szabad szemmel észre tudná venni. Nem áll messze tehát annak feltételezése sem, hogy a Földön termelt elektromos energia a Holdon messze túl, a világűrben is jelentkezésre képes és éreztetni tudja hatását. ....... Királyi gyászpompával temetik Marconit Mussolini negyedórát térdelt és imádkozott a ravatalnál Rómából jelentik. Mint megírtuk, Guglielmo Marconi, a szikratávíró világhírű feltalálója 63 éves korában szívroham következtében meghalt. A nagy tudós holttestét az olasz tudományos akadémia dísztermében ravatalozták fel. Marconi udvari díszruhájában fekszik a ravatalon, mellette kétoldalt az akadémia tagjai állnak felváltva ott. Elsőnek Mussolini jelent meg a ravatalnál. Mintegy 15 percig térdelt a halott mellett és csendesen imádkozott. Marconi és a Duce szoros baráti viszonyban voltak. A nagy feltaláló élete utolsó napján is meg akarta látogatni Mussolinit a Palazzo Veneziában. Útközben azonban rosszul lett és vissza kellett térnie. Ennek dacára be akarta tartani a randevút és elhaló hangon, halálsápadt arccal a következőket mondotta: “ Meg kell látogatnom a Ducét, mert érzem, hogy most utoljára fogom látni.. A CTK jelentése szerint az angol postaügyi miniszter rendeletére az egész brit világbirodalom területén szünetelt két percig a posta- és táviratforgalom. Az angol világbirodalom így gyászolta a nagy feltalálót, aki élete jelentékeny részét töltötte Angliában. Marconi ravatalánál ma valóságos népvándorlás keletkezett. Nemcsak Róma lakossága, hanem vidékről is valósággal özönlöttek az emberek, hogy a ravatalon fekvő tudóst, az olasz nemzet nagy fiát még utoljára láthassák. A koporsót ma délben nagy gyászfelvonulás keretében átvitték a Santa Maria dell Angela-templomba, ahol annak idején III. Viktor Emánuel és Helena királynő tartották esküvőjüket. A temetést fényes gyászpompával ma délután 6 órakor tartják meg. Marconi házasságának regénye Marconi Bologna szülötte volt s 1874 április ötödikén jött a világra. A brit világbirodalomhoz anyja, egy ír nő révén állt közel. Angol nő volt az első felesége, O'Brien Beatrice is, Inchiquin baronet leánya is, akivel 1905-ben Londonban esküdött meg egyháziig , aki egy fiúval, még két leánygyermekkel ajándékozta meg. Házaséletük tizenkilenc évig tartott. A házastársak már 1918- ban kölcsönös megegyezéssel szétváltak . Marconi 1923-ban indította meg válóperét a fiumei törvényszék előtt. Nehéz helyzetben volt. Két eshetőség közt választhatott: vagy idegen állampolgárságot vesz fel — mert Olaszországban nincs lehetősége a válásnak —, vagy holtig viseli a lélekben már felbontott házasság bilincseit. Ügyvédje figyelmeztette rá ekkor, hogy van az új olasz birodalomnak egy városa: Fiume, ahol le lehet folytatni a válópert, mert Fiuméban akkor még a magyar polgári törvénykönyv volt érvényben. Marconi megfogadta a tanácsot, Fiuméba költözött és a fiumei törvényszék mondotta ki a magyar törvény alapján házasságának felbontását. Olaszországban nagy feltűnést keltett a fiumei ítélet s egy szocialista képviselő a kamarában meg is támadta a kormányt azért, hogy Fiuméban még mindig a magyar törvények vannak érvényben. A támadásra egy jobboldali képviselő adta meg a választ, melynek az volt a tartalma, hogy a kormánynak nemcsak tudomása van arról, hogy Fiuméban még mindig a magyar polgári törvénykönyv van érvényben, hanem egyenesen azért hosszabbította meg ennek a törvénynek hatályát, hogy időt engedjen Marconi válóperének lefolytatására, mert az olasz nemzetnek nagy vesztesége volna, ha olyan világhírű feltalálót, mint Marconi szenátor, elvesztene azért, mert válópere miatt kénytelen volna felvenni egy idegen ország állampolgárságát. Valóban úgy is volt, mint a jobboldali képviselő mondotta, mert mihelyt a fiumei törvényszék kimondta a válást, Fiuméban azonnal életbe lépett az olasz polgári törvénykönyv. Marconi ezután, minthogy Londonban egyházi esküvőt is kötött feleségével, a pápai szentszékhez folyamodott s házasságának kánonjogi felbontását is kérte. 1927 április 14-én kapta meg Londonban az értesítést, a szentszéktől, hogy ,a pápai Rota, a szentszék házassági törvényszéke is megsemmisítette O’Brien Beatrice-vel kötött egyházi házasságát, mert a Szent Rota bírósági tagjai elismerték azt az álláspontját, hogy a házasságot O’Brien asszony részéről azzal a fenntartással kötötték meg, hogy felbontják házassági köteléküket, ha a nő nem találja meg a házasságban boldogságát. Az Ítéletben a Szent Rota leszögezte azt az alapelvet, hogy a házasság egyik alapvető feltétele a feloldhatatlanság és ha a házasságot már feltételesen kötik, ez a körülmény megsérti azt az elvet, amely nélkül a házasságot egyáltalában nem lehet megkötöttnek tekinteni. Az elvált feleség a szentszéki ítélet kimondása után lemondott az olasz királyné udvarhölgyének címéről és Marignoli Liborio márki felesége lett.. Marconi is újra megnősült. 1927 június 15-én áldotta meg Rómában a szép Berri-Scaji Krisztina grófnővel, a pápai testőrség tagjának leányával kötött második házasságát Lucidi bíbornok. Marconi ötvenhárom éves volt akkor. A legendás Schaffer-örökség várományosai lesik a milliókat A philadelphiai törvényszéken megtartották az első hagyatéki tárgyalást (Saját tudósitónktól.) A legendás amerikai Schaffer-örökség ügye döntés felé közeledik és valószinüleg nemsokára kiderül, lesz-e az örökségből pénz. A nagy örökség, mint ismeretes, Schaffer Kristóf hagyatéka. Schaffer Kristóf valamikor Bánátból vándorolt ki Amerikába, ahol meggazdagodott, majd Philadelphiában meghalt, hatalmas vagyont hagyva maga után. Az örökség Schaffer Kristóf egyetlen lányára szállt, azonban néhány év múlva ő is meghalt örökösök nélkül. Az örökségre, amely állítólag 18 millió dollárt tesz ki, rengetegen tartanak igényt Szlovenszkóról is. A legkomolyabban számíthat az örökségre öt bánáti család, akiknek érdekében Belgrádban konzorcium alakult, hogy az örökség megszerzéséhez szükséges pénzt a Schäffer Kristóf rokonai rendelkezésére bocsássa. Eddig közel félmillió dinárt költöttek el a különböző iratok beszerzésére és egyéb kiadásokra. Az öt örökösjelölt igazolt leszármazottja egy Schäffer Kristóf nevű egykori bánáti iparosnak, aki egy évszázaddal ezelőtt Amerikába vándorolt ki. Az öt családot Ádám Lajos petrovgrádi ügyvédi írnok képviseli, aki maga is egyike az öt reménybeli milliomosnak. Ádám eddig is sokat utazott, dolgozott igényük jogossága megállapítása érdekében, ő hozta össze a konzorciumot is és miután megtudta, hogy az örökségi tárgyalás Philadelphiában júniusra van kitűzve, június elején Amerikába utazott, hogy személyesen részt vehessen az örökségi tárgyaláson. Az itthonmaradt örökösjelöltek lázas türelmetlenséggel várták a híreket. Hosszú idő után megérkezett Ádámtól a várva-várt értesítés, amely beszámol az örökösödési tárgyalás eredményéről. Ádám Lajos elmondta, hogy a hagyatéki tárgyalást június 30-ikán tartották meg. A tárgyaláson bemutatta az okmányokat és meghatalmazást. Az okmányokat felülvizsgálták és megállapították, hogy az igényjogosultság kétségtelen, a várományosok valóban az örökhagyó Schäffer Kristóf, illetve Henrietta nevű leánya leszármazottai. Azonban a hagyatéki bíróság feltételül szükségesnek találta, hogy valamennyi igényjogosult személyesen jelenjen meg a hagyatéki tárgyaláson és ezért a tárgyalást november 2-ikáig elhalasztotta. Ádám Lajos rövidesen visszatér Petrovgrádra és októberben az érdekeltek társaságában ismét Amerikába utazik. Az öt ember amerikai utazása természetesen újabb nagy összeget vesz majd igénybe, de számítanak rá, hogy a konzorcium a szükséges összeget minden nehézség nélkül rendelkezésükre fogja bocsátani. Ezek szerint a Schaffer-örkség, úgy látszik, rövidesen realizálódik és ha a remények beigazolódnak, öt bánáti szegény családból egyik napról a másikra sokszoros milliomos lesz. Feltéve persze, hogy minden úgy lesz, ahogyan remélik. ügyvédi, jegyzői nyomtatványok Gépírópapírok Plávka és Társa > KoSice, Mlynská n. 20. • Telefon 3093 >