Kassai Ujság, 1937. augusztus (99. évfolyam, 173-198. szám)

1937-08-01 / 173. szám

Vasárnap, 1937 augusztus 1 99-i­en évf. 173. szám o­o­o­o­Szerkesztőség­ és kiadóhivatal: o­o­o­o­Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 240 KoLice-Hassa, Stefánik-utca 96. szám POLITIKAI NAPILAP korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, en­ o o o o o o o Telefon 2427 o o o o o o o hónapra 22 korona — Egyes szám ára 1 korona Tientsin elesett Vérfürdőt rendeztek a bevonult japán csapatok Kínaiak kivégezték a japánbarát kelet-kopeji kormány tagjait Sanghajból jelentik: A lángban álló Tient­­sinben szakadatlan hevességgel folyik a harc a kínai és japán csapatok között. A harcok­ban a japánok felé pártol a hadiszerencse, a kínaiak táviratban kérték a nankingi kor­mány segítségét Tientsin védelmére. Szung­­csejuan tábornok nagy csapatmegerősítése­­ket indított útnak a Tientsinben harcoló kí­nai csapatok megsegítésére. Jelenleg pilla­natnyi szünet következett be a harcokban. A japánok által bombázott város több utcája rombadőlt ,egész házsorok állnak lángban, az utcákat hullák százai borítják. A japán csapatok az egész vonalon foly­tatják előnyomulásukat. Elfoglalták Paotingfu és Liuliko városokat, , sz­áiltköztek a Kelethopejből Tientsin felé menetelő kínai polgári gárdával. A harc még nem ért véget. A japán parlamentben Konoge herceg mi­niszterelnök nagy beszédet mondott. Kije­lentette, hogy Japánt a kínai erőszakossá­gok belekényszeritették a távolkeleti hábo­rúba. Japán ennek dacára nem vágyik terü­leti hódításokra, csupán a sárga faj kultúrá­ját akarja az elvadult területen lerögzíteni. Azonkívül Japán minden rendelkezésére álló segít­ségével gátat igyekszik vetni a szovjet távolkeleti terjeszkedésnek. Egy felületes pillantás is meggyőzhet ben­nünket arról, mondotta, hogy a komintern kivetette csápjait Kína felé. Japán azonban nem fogja tűrni, hogy Kína a szovjet zsák­mányává váljék. Pekingben egyébként a japánok máris be­rendezkedtek. Jóléti bizottságot alakítottak, melynek 3—3 japán és kínai tagja van. Ugyanúgy járnak el, mint 1931-ben Mandzsúria fővárosában, amikor a kínai ha­tóságok elmenekültek. Politikai körökben a japánok eljárását úgy ítélik meg, mint az el­ső lépést egy olyan „autonóm Északkína” megteremtése felé, amely teljesen japán fenhatóság alá kerül. Az északkínai helyzet pillanatnyi megíté­lésére jellemző, hogy akkor, mikor hivatalos japán helyen kijelentik, hogy japán katonai hatóságok Peking és Tientsin megszállásá­val a maguk részéről befejezettnek tekintik a viszályt, a nankingi központi kormány részéről azt hangoztatják, hogy a háború csak most kezdődik. A kínaiak között­ az az általános vélemény, hogy a 400 milliós Kína fölveszi a harcot a japán imperializmussal szemben. Csankaisek marsall ma újabb kiáltványt tett közzé, melyben nyíltan bejelenti a há­borút Japán ellen. Hangoztatja, hogy a kínai­ak utolsó csepp vérükig küzdeni fognak a japán Hódítás ellen. A marsall rendeletére már el is kezdték a napokkal ezelőtt elrendelt mozgósítást. Szingcsejuan dél felé vonuló csapatai is utasítást kaptak Csangkaisektől, hogy for­duljanak vissza és nyomuljanak előre északi irányba. A kínai cserkészek szövetsége, melynek elnöke maga Csangkajsek elrendelte félmillió 15 évnél idősebb cserkészek mozgósítását, akiket segéd­szolgálatra fognak alkalmazni. Kína háborús lázban ég. Az egyes na­gyobb városokban gyűjtéseket rendeztek repülőgépek vásárlására. E célra csak Sang­haján többmillió dollár gyűlt máris össze gyűjtés útján.­ ■ i ■ [UNK] [UNK] [UNK] —, I A Japánok birtokába került az egész észak-kínai vasúthálózat Legújabb jelentések szerint Tientsin­ben ma délelőtt összeomlott a kínaiak el­lenállása. A japánok bevonultak a városba, lefegyverezték a helyőrséget és teljesen uralják a helyeztet. Tientsinben a japánok helyőrséget hagytak hátra, a csapatok zöme azonban tovább vonult és hatalmába kerítette az egész északkínai vasúti háló­zatot. A városban irtózatos vérfürdőt ren­deztek a bevonuló japán csapatok. Végig kutatták azoknak a polgároknak házát, akik a tienzsini harcokban a kínaiak mellett ál­lottak. Mintegy 500 kínai polgárt vettek őrizetbe, akiket a japán követség épülete elé szállítottak és ott azt követelték tőlük, hogy háromszor mélyen hajoljanak meg a japán lobogó előtt. Innen a szerencsétlen embereket autón a vesztőhelyre vitték, ahol valamennyiüket kivégezték. Órákon keresztül tartottak a sortüzek. Tientsin la­kossága leírhatatlan rémülettel figyelte a japánok véres cselekményeit A megtor­lás! Intézkedések középpontja a kínai ne­gyed volt, ahol a japán katonák egymás­után gyújtották fel a házakat A Central News sajtóiroda megrázó tudósításokban számol be a tientsini vérfürdőről és azt ír­ja, hogy a kínai városnegyedben kő kövön nem maradt. Füstölgő romok, egymás he­gyén hátán fekvő holttestek jelzik a japán vérengzés útját. A sajtóiroda szerint a ja­pánok bombázták Nankajt is, ahol az egye­temi negyed a légibombák prusztitásai kö­vetkeztében romokban hever. Tokiói jelentések szerint Sugijama tábor­nok, japán hadügyminiszter nagy beszédet mondott a parlamentben. Megállapította, hogy Tientsin után a Pekingtől 20 kilométer­re fekvő Sanghsiejen városa is a győzelme­sen előrenyomuló japán hadsereg birtokába került. A hadügyminiszter hangoztatta, hogy a japán katonaság tisztában van az eléje tor­nyosuló nagy feladatokkal, de felveszi a har­cot az ellene mozgósított kínai hadsereggel. Felszólalásában megállapította, hogy a japán katonaság még nem ütközött össze az 50 ezer főből álló kínai központi hadsereggel. Sanghajból érkezett hírek beszámolnak arról, hogy mintegy ezer csendőr fellá­zadt a japán­barát kelethopeji kínai független kormány ellen. A miniszterelnököt és a kor­mány több tagját foglyul ejtették, majd a tungcsaui rendőrség segítségével kivégezték. Az oxfordi üzenet * Volt idő, amikor az egyházak azt hit­ték, hogy erős támaszt lelnek a fasiszta parancsuralmi rendszerekben. Az első kiábrándulást Mussolini jelentette, aki hatalomra jutása után szembehelyezke­dett a Vatikánnal és csak évekkel később írta alá a lateráni békeegyezményt. Ugyanez a történelmi jelenség ismétlő­dik meg Németországban is azzal a kü­lönbséggel, hogy Hitler, aki nyilván erő­sebbnek érzi magát Mussolininál nyílt harcot kezdett a katolikus egyházzal, majd — evés közben jön meg az étvágy — szembefordult az evangélikus papság­gal is. Ez a harc, amelynek egyes fázi­sairól idejében értesülhettünk, külső meg­nyilatkozásait tekintve, már-már­ a közép­kori vallásháborúkra emlékeztet. Előbb a szerzetesek üldözésével kezdődött, majd törvényt szavaztak meg, amely az egyházi jövedelmek kezelését az államra ruházza, közben különböző tiltó rendelke­zések egész sorát adták ki, megszabták a papoknak, miről lehet és miről nem sza­bad beszélniök, egyszóval úgy anyagilag, mint szellemileg béklyóba kötötték Né­metország két nagy egyházát, azokat mintegy alárendelve a legfőbb állami ha­talmat képviselő nemzeti szocialista párt­nak. Ne térjü­nk ki most ezeknek az üldö­zéseknek mellékzön­géire ,a különböző po­­gány­ szekták felvirágzására, hagyjuk figyelmen kívül azt is, hogy csak a na­pokban vetették börtönbe az evangélikus egyház egyik bátor vezető pa­pát, a Ber­­lin-dahlemi Niemöllert, aki szembeszál­­lani „merészelt“ a nemzeti szocialista párt „hitelvi“ elképzeléseivel ne idézzük a német sajtónak a Vatikán ellen intézett legfrissebb és az eddigieknél is durvább hangú támadásait, csupán azt szögezzük le, hogy az egyház vajmi kevés hasznát látta a Harmadik Birodalom hozta szel­lemi „megújhodásának“. Mussolini óvatosabb volt, ő úgy látszik jobban ismeri a történelmet. Az ilyen har­cokban ugyanis csak a diktátor lehet a vesztes fél. Pillanatnyi sikereket elköny­velhet ugyan, lelki anarkiába, a nihilbe kergetheti nemzete fiatalságának egy­­részét, a végső győzelmet azonban nem számára érleli az idő. Mert a meghurcolt papok jajkiáltása nem marad meg pusz­tában elhangzó szónak, a lelkiismereti szabadságra rakott bilincsek csörgése túlhallatszik a határokon, a megcsúfolt Hit és az eltorzított Krisztus nem marad a reá erőszakolt kényszerzubbony foglya, a világ nem süket és a népek lelkiisme­rete nem alszik az idők végezetéig. Ez a nagy, örökéletes igazság jutott ki­fejezésre azon a világkongresszuson is, amelyet a protestáns egyházak Oxford­­ban tartottak. A katolikusokat kivéve a világ valamennyi vallásfelekezete kép­viseltette magát a kongresszuson, amelyre többek között a konstantinápolyi görög­keleti pátriárka is elküldötte a maga szó­ caPITol Gigantic Electric hűtőkészülék Kínai arany Gary Cooper, Madelaine Carroll AMm Tamb­of Rendezte: LEWIS MILLESTONE, a „Nyugaton a helyzet változatlan“ alkotója. Vasárnap—hétfőn bő 1—2—3.— helyárak mellett az elmúlt szezon sikere: KOLDUSDIÁK MILLÖCKER varázslatos szépségű, csodás zenéjű klasszikus operettjében Bökk Marika, Johannes Seesters, Carola Höhn, Ma Wüst SZOMBATON Ke 1—2—3,— helyárak: «CIVOt/ I KERTMOZGÓ | Szombat—vasárnap: PREMIER! A nagy kacagások napja! GYERMEKEKNEK IS ENGEDÉLYEZVE! Világsikerek igazolják, hogy az utolsó öt év legjobb­ burleszke. A két skót STAN és PAN egyik kacagásrohamból a másikba sodorják a nézőket. Maga a kristályos őshumor! Ke jäjpö premier

Next