Kassai Ujság, 1938. január (100. évfolyam, 3-22. szám)

1938-01-05 / 3. szám

100-ik évi. 3. szám o o o o szerkesztőség és biadóbivatal: o o o o KoSlce-Kassa, ^tefánlk-ntca 96. szám o o « o o o o telelőn 2427 o o o o o o o POLITIKAI NAPILAP Szerda, 1938 Január 5 Előfizetési diján helyben és vidéken: Egy egész évre 240 borona, félévre 120 borona, negyedévre 60 borona, egy hónapra 22 borona — Egyes szám­ára 1 korona // Direktórium Európa élére! Chamberlain új béketerve is jól jelentik: Jól informált politikai kö­­n úgy tudják, hogy Chamberlain angos­zterelnök ezidén nagy béketervet akar h­ósítani, amit már régebben kidolgoz A béketerv célja az, hogy az európai kát közelebb hozza egymáshoz, még­se az államok közötti szoros együtt­est és hosszú időre biztosítsa a békét iban. Chamberlain béketerve a követ­­ontokból áll: 1. Az európai államoknak gazdasági egyezményt kell kötniök egymással. gazdasági egyezmény megkötése után az­­ után sor kerülne a politikai ellentétek lik­vidálására. 2. Európai direktóriumot alakítanak, mely a fontosabb ügyekben dönt A direk­tóriumban Franciaország, Anglia, Németor­szág és Olaszország jutnak vezető sze­rephez. 3. A népszövetséget alaposan megrefor­málják. 4. Rendezik a gyarmati kérdést. A német követeléseket valamilyen formában napi­rendre tűzik és ha lehetséges, kielégítik. 5. Öt év múlva, amikor Anglia befejezte fegyverkezési progamját, megszüntetik a fegyverkezési versenyt és az államok köte­lezik magukat, hogy nem erősítik hadsere­güket. Ugyancsak a francia lapok jelentik, hogy Roosevelt és Mussolini is fontos lépésre ké­szülnek az európai béke megszilárdítása ér­dekében. A fasiszta államok visszautasítják Roosevelt támadását Washingtonból jelentik: Roosevelt elnök új­év alkalmából nagyobb nyilatkozatot tett a törvényhozás házában. A parlament zsúfo­lásig megtelt, mert fontos nyilatkozatot vár­tak az elnöktől. Roosevelt beszéde első részében külpoli­tikai kérdésekkel foglalkozott. Hangoztatta, hogy Amerika továbbra is kitart békepoliti­kája mellett, de kénytelen a maga érdekeit is szem előtt tartani. Az amerikai kormány semmiféle kockázatos játékba nem kezdhet, mert 130 millió polgárának érdekeit semmi­esetre sem kockáztathatja. Amerika minden­kor tiszteletben tartotta a mások érdekeit, de megköveteli, hogy más hatalmak is tart­sák tiszteletben az amerikai érdekeket. Ki­jelentette, hogy Európában — sajnos— van­nak hatalmak, melyek nem hajlandók részt­­venni az államok együttműködésében és az amerikai békepolitika elveivel is összeütkö­zésbe kerülnek. Roosevelt itt a fasiszta államokra célzott. Hangoztatta, hogy Amerika továbbra is a demokrácia híve. Az amerikai nép meg van győződve arról, hogy előbb-utóbb azok az államok is visszatérnek a demokráciához, melyek most eltávolodtak tőle. kel Ezután belpolitikai és gazdasági kérdések­’alkotott az elnök.­­ v­ét beszéde külföldön élénk vissz­­h.­gi­á v­iái­­­m­ajtó heves kirohanásokat intéz Roosevelt elnök ellen. A lapok hangoztatják, hogy ismét csalódtak azok, akik fontos bejelentéseket vártak az elnöktől. Roosevelt nyilatkozata semmit­mondó és legutóbbi beszédének megismét­lése. Különösen kifogásolják a német lapok azt, hogy Roosevelt együttműködésre gon­dol, de ugyanakkor különbséget tesz az euró­pai államok között. Igaz és nem igaz nemze­tekre osztja fe a világot. A nem igazak közé akarja sorolni a fasiszta államokat. Ilyen elvek mellett Amerika nem szá­míthat Németország együttműködésére — írják a berlini lapok. Hasonló szellemben kommentálják Roose­velt beszédét az olasz lapok is. Párisban és Londonban viszont megnyug­tass­a fogadták az elnök kijelentéseit és hangoztatják, hogy a nyilatkozat mindenben megfelel annak a politikának, amit Amerika, Franciaország és Anglia együttesen követ­nek. Rendkívül hevesen támadja azonban a francia sajtó Siecugi japán államférfi újévi nyilatkozatát. Siecugi éleshangú nyilatkozat­ban támadta a fehér fajt és hangoztatta, hogy a keleti sárga fajnak végre meg kell szabadulni a fehérek elnyomásától és gyámkodásától. Francia lapok élesen tá­madják a japán államférfit és nyilatkozatát azért tartják fontosnak, mert valószínűleg ő lesz Konoye miniszterelnök utóda. Eltűnt egy francia pilótanő Damaszkuszból jelentik: Marise Hill, az ismert francia pilótanő, aki rekordidő alatt repült Párisból Saigonba, most Perzsián ke­resztül repülve a perzsa hegyekben eltűnt és napok óta nem ad életjelt magáról. Attól tartanak, hogy vagy lakatlan helyen kény­szerleszállást végzett, vagy pedig szeren­csétlenség érte. Mentőexpedíciókat küldtek ki felkutatására. Földrengés Mexikóban Mexikóból jelentik: Mexico Cityben ma éj­szaka erős földrengés pusztított. A földlöké­sek többször megismétlődtek és házakat dön­töttek romba. Az anyagi kár nagy. Az áldozatok pontos számát még nem ismerik, de annyit máris közöltek, hogy sok ember vesztette életét, vagy sebesült meg súlyosan a földrengésnél megjelent a KASjel NAGY ALMANACHJA teljes naptárrésszel -Rengeteg kép és olvasnivaló! Előfizetőink ajándékba kapják, ha hátralékban nincsenek. Vidékiek portó- és csomagolási dij fejében — az előfizetés meg— egyidejűleg 5 (öt) koronát is küldjenek. 1938. évre. S Két kuli * (**) Erről nincs statisztika. Nem tudja senki, hogy Kína sok százmilliós népe kö­zül hány millió él kulisorban, de min­denki tudja, hogy mi a kuli. Szinte nehéz azt mondani, hogy ki, mert a kuli ember­gép, igavonó és nagyon messze van min­dentől, ami együtt teszi az embert. Kína még nem volt olyan szomorúan divatos, mint ma és a kuli fogalma már egybe­fonódott a teljes nyomorúság, a teljes jogfosztottság gondolataival. A kuli az az ember, aki azért, hogy egyik napról a másikra valami nekünk elképzelhetetlen nyomorúságban élhessen és nyomorult sorsát tovább plántálhassa, a legször­­nyűbb munkára is vállalkozik és maga sem számítja magát az emberek közé. Ezek után­ idézünk egy rövid távirati jelentést, abból a jelentéskáoszból, amely a kínai állítólagos hadszíntérről naponta érkezik. Ez a rövid jelentés azt mondja, hogy a japán főparancsnokság figyelmez­tette egy angol ágyunaszád kapitányát, hogy ellenséges cselekedetnek tekinti azt, hogy az ágyunaszád a Jangcse hullá­maiból kimentett két fuldokló bulit. A je­lentés megnyugtatóan hozzáfűzi, hogy az incidens ezzel elsimult. Ez tehát incidens volt. Az incidensről eddig azt hittük, hogy bomba, eltévedt golyó, véletlenül megtámadott semleges hajó, vagy más valami, valóban ellensé­ges cselekedet. Itt azonban csak két buli­ról volt szó. Csak az történt, hogy angol matrózok tévedtek. Tévedésük az volt, hogy embernek nézték a bulit és azt gon­­dolták, hogy­ emberéletet nem szabad pusztulni hagyni. Az incidens e formájá­ban szörnyűbb, mint minden eddigi inci­dens. Irtózatosabb, mint az amerikai hadi­­­­hajó elsüllyesztése, mint az angol olaj­gőzösök felrobbantása. Mindennél irtóza­tosabb, amit eddig Kínából hallottunk, amelyben állítólag nincsen háború, csak valami rendcsinálás. Ez a két buli megmagyarázza mindazt, ami most Kínában történik. Japán azt állítja, hogy a kínai nép érdekében, azért, hogy Kínát a modern civilizáció felé ve­zesse, kénytelen vért és pénzt áldozni. Tehát mindaz, ami most Kínában törté­nik, mindaz a nagy áldozat, amellyel a japán nép minden erejét megfeszíti, a nai népért történik. A japán nép testvériségben meg akarja menten és természetesen úgy kell gondolni nemcsak a kínai rézbányákat, s­­péket, olajforrásokat, óriási, ki­­san természeti kincseket akart védelmezni, hanem azt a sok száz embert is, aki ezekhez a kin', hozzátartozik. A sok száz millió között a sok-sok millió kulit is. japán magyarázkodás egyik , hogy Kína népe irtózatos ga­­­yo­moruságban szenved és el­szenve­désből csak a japán beav­atás ment­heti ki. Tehát a japán hadsereg, amely most tankokkal, repülőgépekkel, gyújtóbombák­ ^ MM >m­it a PITol INDIG AZ ÉLEN! KEDD—SZERDA — UTOLSÓ 2 NAP! A rekordsikerű CSATHÓ vígjáték remekbe­­sikerült magyarul beszélő és éneklő film feldolgozása. Az én lányom nem olyan... Tolnay Klári, Turay Ida, Kabos, Gombaszögi Ella, Rózsahegyi, Ráday Imre, Rajnay, Gőzön Gyula CSÜTÖRTÖKÖN — VILÁGVÁROSI SZENZÁCIÓ PREMIERJE! 1938. évi világattrakciója. A NÉMA CITADELL (Mindenre elszánt, végletesen szerető és gyűlölő emberek drámája a cári Orosz többi szerepekben Páris bálványai: BERNARD LANCRET és PifcREr I' (jjdezte az „ATLANTIS“ alkotója: MARCEL L’HERBIER Telefon: 25-1«. JENNY JUGO a P '­CM­ALI­ON és ALLOTRIA világhíressé­ge a mai asszonyi élet minden könnyes és r­osélyos változatát eljátsza a jdent feláldoztam! Otto Tressler, Theo Bingen, Kari Ma ERICH ENGEL rendezés klasszist, ízlést, magasabb értéket jelent! MA: PREMIER!­­ S ......................—i­ gyönyörű darabjában, répekben Bécs erősségei: MA: PREMIER! 1938 első, felséges megjátszású szerelmi drámája. A tisztaságát feláldozó nő problémája! J

Next