Kassai Ujság, 1938. július (100. évfolyam, 149-173. szám)
1938-07-01 / 149. szám
e„TM «a«n ' "• , INY.CO £ 319 100-ik évt. 149. szám Pániést, 1938 ]űUus 1oooo Szerkesztőség és kiadóhivatal: oooo Előfizelési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 240 KoLice-Hassa, Meránik utca 96. szám POLITIKAI NAPILAP korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy or ooo«»*i telefon 2427 ooooooo hónapra 22 korona — Egyes számára 1 korona A „négy leszámolás” 24-ik évfordulója Huszonnégy évvel ezelőtt gyilkolták meg a volt osztrák-magyar monarchia trónörököspárját Szarajevóban, Bosznia fővárosában. A Szarajevóban eldördült revolverlövések jelt adtak a „nagy leszámolás“-ra. A leszámolásit megkísérelték és nagy katasztrófába sodorták a világot. Egy hónappal a merénylet után kezdődött meg Európa történelmének legszomorúbb fejezete, legvéresebb négy éve. 1914-ben a háború tulajdonképpen már a levegőben lógott, ki kellett törnie. Csak alkalmas pillanatra vártak a hatalmak, valamilyen okra, mely kirobbanthatja a háborút. Csaknem negyven éves békeperiódust követett a világháború öldöklése. Napóleon birodalmának összeroppanása óta nem rázták meg nagyobb háborúk Európát. A birodalom összeomlása Németországot megerősítette és Európa élére állította. Nagy feszültség következett be. Franciaország érezte, hogy gyenge, ezért erős szövetségest keresett. Talált is. A cári orosz birodalom kötött vele katonai szövetséget. Németország viszont az osztrák-magyar monarchiában találta meg hű és megbízható szövetségesét, sőt további szövetségest is talált. Olaszországot. Igaz, hogy Olaszországról tudták, hogy háború esetén nem lehet számítani rá százszázalékosan. A nemzetek fegyverkeztek. A fegyvergyárak termelése évről-évre növekedett, erősödtek a hadiflották.Minden évben háború kitörése fenyegetett),de minél vért ízű^alműí>.akk 1i ,CJ •XT&.oJ' ' nifiisk—H 30 fok Celsiust Ma délben Kassán mutatott a hőmérő árnyékban Időjóslás: A meteorológiai intézet jelenti, hogy tovább tart a hőség. Egyes helyeken zivatarok várhatók kisebb helyi hósüllyedéssel. Újabb súlyos zavargások Palesztinában Anglia Rómában is tiltakozik Lord Perth tárgyalásai danával az angol hajók bombázása miatt Londonból jelentik. Az angol kormány római nagykövete útján lépést tett az olasz kormánynál az angol hajók ellen sorozatosan elkövetett támadások miatt. Ismeretes, hogy a spanyol vizeken már csaknem naponként fordulnak elő repülőtámadások angol hajók ellen. Perth római angol nagykövet felkereste Ciano külügyminisztert ez ügyben. A lépésnek nem volt kimondott demars jellege, de az angol kormány tiltakozást jelentett be és a nagykövet hangoztatta, az angol kormány kénytelen arra az álláspontra helyezkedni, hogy a Franco légirajókban olasz repülőgépek is vannak. Perth kérte Cianót, hasson oda, hogy az angol hajók ..ellen intézett támadások megszűnjenek. On»«) szerint Ciano külügymint kijelentette, hogy az olasz kormány az olasz-angol jó viszony érdekében mindent el fog követni és közbenjár Francónál. Olaszország azonban erélyesen nem léphet fel, mert a spanyol nemzeti légiraj nem Olaszországnak, hanem Franconak tartozik engedelmességgel. Az olasz kormány reméli azonban, hogy közbenjárásának eredménye lesz és a spanyol nemzetek a jövőben óvatosabbak lesznek külföldi hajókkal szemben. Az angol lépéssel behatóan foglalkozik az olasz sajtó. A Giornale d'Italia hosszabb cikkben számol be Perth és Ciano megbeszélésével A lap azt írja, hogy ezzel kapcsolatban külföldi lapokban tendenciózus hírek jelentek meg. Szó sincsen demarsról. Az angol-olasz viszony’’sokkal "jobb, semhogy ilyen, lépésre sor kerülne. . Nem igazak azok a hírek sem, hogy a bombázások miatt az angol kormány az olasz-angol egyezmény felbontásával fenyegetőzne , és az angol hajók elleni támadásokért az angol kormány Olaszországot tenné felelőssé. Lord Perth és Ciano részletesen megbeszélték a helyzetet és tárgyaltak arról, hogyan lehetne a jövőben elejét venni hasonló esetek megismétlődésének. A megbeszélés a legbarátságosabb hangon folyt le. A lap ezután azt írja, hogy Franco légirajói tulajdonképpen nem angol kereskedelmi hajókat, hanem csempészhajókat bombáztak, melyek hadianyagokat szállítottak Barcelonának. Ezek a hajók ugyan angol lobogó alatt futották, de a „lobogó nem mentesítheti az áruszállítmány“ — írja a „Giornale d’Italia.“ . Edit CL ÍICPCIA IVUZ/UtLl UlZailIlclLiCUICClii, CL megnemertés, a széthúzás politikája és milyen szomorúan hasonlít mindaz, ami ma történik a huszonnégy év előtti helyzethez. Ma a hatalmi csoportosulások is csaknem ugyanazok, mint 1914-ben voltak. A hármasszövetség most Németország, Olaszország, Japán, diktatórikus kormányzatu fasiszta államok. Velük szemben áll a régi antánt: a demokrata hatalmak És ismét folyik az esztelen fegyverkezési verseny, mint huszonnégy évvel ezelőtt. Viszont kétségtelen, hogy mindezek miatt még nem kell kitörnie újabb európai háborúnak. Vannak még olyan vezetői az európai politikának, akik gondolkozni tudnak, sőt emlékeznek a huszonnégy év előtti borzalmakra és nem engedik, hogy a világot ismét hasonló, sőt valószínűleg még nagyobb borzalomba rántsák. Hiszen láthatják, hogy a vérengzés, a háború semmi reális hasznot nem hozott, nem teremtett rendet a világon, sőt következménye még nagyobb káosz és feszültség lett. Egyetlen reális eredménye volt sok millió ember halála. Az orosz és a német imperializmust ugyan letörték, de mindkét birodalom más államformában feltámadt, lényegesen megerősödött, úgyhogy előállt a furcsa, szinte groteszk helyzet, hogy a legyőzőitekből lettek az igazi győzők. Ezért kár háborúskodni. A háború a legszégyenteljesebb fiaskót vallotta. tik: A Péter-Pál ünnep nem a csehszlovák belpolitikai miniszterelnök egymásután sugallta a pumulusokat és tárgyalt velük. Ismeretes, hogy Hodza megbeszélésre hívta meg a magyar és lengyel kisebbség vezetőit a nemzetiségi problémák rendezése érdekében. . A lengyel kisebbség megbízottjaként Wolf dr. képviselő jelent meg a miniszterelnöknél és átnyújtotta a lengyel kisebbség emlékiratát, melyben a lengyelek álláspontját és követeléseit ismertetik. Hodza miniszterelnök ezután egy óra hosszat tárgyalt a lengyel megbízottal. A lengyel megbízott után megérkezett a magyar kisebbség delegációja, melynek tagjai Szüllő, Jaross, Eszterházy és Korláth voltak és a miniszterelnök megkezdte tárgyalásait a magyar ellenzékkel. Jól informált körökben úgy tudják, hogy a magyarok nem kívánnak területi autonómiát azokon a helyeken, ahol a magyarság él, de autonómiát kívánnak egész Szlovenszkó számára. . A magyarság követeléseit a következő öt pontban foglalták össze: 1. A földbirtokreform revíziója és ezzel kapcsolatban a csehszlovák—magyar határon élő cseh telepesek ügyeinek végleges rendezése. 2. Új népszámlálás kiirása. A magyarság használhassa nyelvét a hivatalokban és bíróságokon olyan helyeken is, ahol csak 10 % -os a magyarság arányszáma. Vezessék be tehát hivatalos nyelvként a magyar nyelvet Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Iglón és más városokban és járásokban is. 3. A magyar iskoláztatás reorganizálása és alapos kiépítése. Új elemi-, polgári- és középiskolák létesítése. A magyar iskolákban csak magyar nemzetiségű tanárok és tanítók taníthassanak. A magyar színészet kiépítése. 4. A szlovenszkói iskolatanácsban létesítsenek külön magyar szekciót. 5. A központi hivatalokban jussanak magas állásokhoz magyar nemzetiségű tisztviselők. A miniszterelnök felkérte a magyar delegációt, konkretizálják és foglalják össze a legpontosabban és legrészletesebben a magyar követeléseket. Ezután egy óra hosszat tárgyalt a magyar kisebbség vezetőivel a nemzetiségi problémákról. Délután a német szociáldemokraták megbízottaival folytatott megbeszéléseket a miniszterelnök a kisebbségi kérdésről és az új nyelvtörvényről. A most folyó tárgyalások keretében Hodza fogadni fogja valamennyi ellenzéki párt képviselőit, így tárgyalni fog a kommunistákkal és a szlovák néppárttal is. 5 PONT 1131 srodza megkezdte tárgyalásait magyar és lengyel kisebbséggel A csehszlovák sárlá a nemzetiségi statútum tartalmáról és nemeinek követeléseiről A csehszlovák lapok pesszimisztikusan ítélik meg a nemzetiségi béke helyzetét. A Prazské Noviny szerint az előkészítés alatt álló nemzetiségi statútum egyetlen nemzetiség érdekében sem készül, de kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az állam alapjait megerősítse. A Ceské Slovo szerint nincsen másról szó, minthogy a jogi előírásokat az élő gyakorlathoz idomítsák. Az 1920. évi alkotmány megváltoztatásáról semmiféle tekintetben sem lehet szó. A Lidové Noviny-ben Peroutka azt írja, hogy a kormánytervezet a decentralizációt és nem az atomizálást tartalmazza és nem készít elő olyan feltételeket, amelyek mellett könnyű lenne a köztársaságot széttépni. Ha Henleinék mást vártak, ha azt hitték, hogy csehszlovák oldalon az aggodalom a főfaktor, akkor csalódni fognak és mennél korábban tudják meg a valóságot, annál jobb. A szudétanémetek kettő kivételével minden jogot megkapnak. Nem lesz joguk szétverni az államot és másokat elnyomni. Ha nem játszanának más körülmények is szerepet, mint a saját ítéletünk, — írja — akkor nem választottuk volna ezt a nyugtalan pillanatot arra, hogy a decentralizációt keresztülvigyük. Abban az időben, amikor