Kassai Ujság, 1938. július (100. évfolyam, 149-173. szám)

1938-07-01 / 149. szám

e„TM «a«n ' "• , INY.CO £ 319 100-ik évt. 149. szám Pániést, 1938 ]űUus 1­o­o­o­o Szerkesztőség és­­ kiadóh­ivatal: o­o­o­o Előfizelési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre 240 KoLice-Hassa, Meránik­ utca 96. szám POLITIKAI NAPILAP korona, félévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy or ooo«»*i telefon 2427 o­o­o­o­o­o­o hónapra 22 korona — Egyes szám­ára 1 korona A „négy leszámolás” 24-ik évfordulója Huszonnégy évvel ezelőtt gyilkolták m­eg a volt osztrák-magyar monarchia trónörököspárját Szarajevóban, Bosznia fővárosában. A Szarajevóban eldör­dült revolverlövések jelt adtak a „nagy leszámolás“-ra. A leszámolásit­­ megkísé­relték és nagy katasztrófába sodorták a világot. Egy hónappal a merénylet után kezdődött meg Európa történelmének legszomorúbb fejezete, legvéresebb négy éve. 1914-ben a háború tulajdonképpen már a levegőben lógott, ki kellett törnie. Csak alkalmas pillanatra vártak a hatalmak, valamilyen okra, mely kirobbanthatja a háborút. Csaknem negyven éves béke­periódust követett a világháború öldök­lése. Napóleon birodalmának össze­roppanása óta nem rázták meg nagyobb háborúk Európát. A birodalom összeomlása Németorszá­got megerősítette és Európa élére állí­totta. Nagy feszültség következett be. Franciaország érezte, hogy gyenge, ezért erős szövetségest keresett. Talált is. A cári orosz birodalom kötött vele katonai szövetséget. Németország viszont az osztrák-magyar monarchiában találta meg hű és megbízható szövetségesét, sőt to­vábbi szövetségest is talált. Olaszorszá­got. Igaz, hogy Olaszországról tudták, hogy háború esetén nem lehet számítani rá százszázalékosan.­­ A nemzetek fegyverkeztek. A fegyver­­gyárak termelése évről-évre növekedett, erősödtek a hadiflották.­­­Minden évben háború kitörése fenyegetett),­­de minél vé­rt ízű^alműí>.akk 1­i ,CJ •XT&.oJ' ' nifiisk—H 30 fok Celsiust Ma délben Kassán mutatott a hőmérő árnyékban Idő­jóslás: A meteorológiai intézet jelenti, hogy tovább tart a hőség. Egyes helyeken zivatarok várhatók ki­sebb helyi hósüllyedéssel. Újabb súlyos zavargások Palesztinában Anglia Rómában is tiltakozik Lord Perth tárgyalásai danával az angol hajók bombázása miatt Londonból jelentik. Az angol kormány római nagykövete útján lépést tett az olasz kormánynál az angol hajók ellen sorozato­san elkövetett támadások miatt. Ismeretes, hogy a spanyol vizeken már csaknem na­ponként fordulnak elő repülőtámadások an­gol hajók ellen. Perth római angol nagykövet felkereste Ciano külügyminisztert ez ügyben. A lépésnek nem volt kimondott de­­mars jellege, de az angol kormány tiltakozást jelentett be és a nagykövet­ hangoztatta, az angol kor­mány kénytelen arra az álláspontra helyez­kedni, hogy a Franco légirajókban olasz re­pülőgépek is vannak. Perth kérte Cianót, hasson oda, hogy­ az angol hajók ..ellen inté­zett támadások megszűnjenek. On»«) szerint Ciano külügymi­nt kijelentette, hogy az olasz kormány az olasz-angol jó viszony érdekében mindent el fog követni és közbenjár Francónál. Olaszország azonban erélyesen nem léphet fel, mert a spanyol nemzeti légiraj nem Olaszországnak, hanem Franconak tartozik engedelmességgel. Az olasz­ kormány reméli azonban, hogy közbenjárásának eredménye lesz és a spanyol nemzet­ek a jövőben óva­tosabbak lesznek külföldi hajókkal szemben. Az angol lépéssel behatóan foglalkozik az olasz sajtó. A Giornale d'Italia hosszabb cikkben számol be Perth és Ciano megbe­szélésével A lap azt írja, hogy ezzel kap­csolatban külföldi lapokban tendenciózus hí­rek jelentek meg. Szó sincsen demarsról. Az angol-olasz viszony’’sok­ka­l "jobb, sem­hogy ilyen, lépésre sor kerülne. . Nem igazak azok a hírek sem, hogy a bombázások miatt az angol kor­mány az olasz-angol egyezmény fel­bontásával fenyegetőzne , és az angol hajók elleni támadásokért az an­gol kormány Olaszországot tenné felelőssé. Lord Perth és Ciano részletesen megbe­szélték a helyzetet és tárgyaltak arról, hogyan lehetne a jövőben elejét venni hasonló esetek megismétlődésének. A megbeszélés a legbarátságosabb hangon folyt le. A lap ezután azt írja, hogy Franco légi­­rajói tulajdonképpen nem angol kereskedelmi hajókat, hanem csempészhajókat bombáz­tak, melyek hadianyagokat szállítottak Bar­celonának. Ezek a hajók ugyan angol lobogó alatt futották, de a „lobogó nem mentesít­heti az áruszállítmány“ — írja a „Giornale d’Italia.“ . Edit CL ÍICPCIA IVUZ/UtLl UlZ­ailIlclLiCUICClii, CL megnemertés, a széthúzás politikája és milyen szomorúan hasonlít mindaz, ami ma történik a huszonnégy év előtti hely­zethez. Ma a hatalmi csoportosulások is csaknem ugyanazok, mint 1914-ben voltak. A hármasszövetség most Német­ország, Olaszország, Japán, diktatórikus kormányzatu fasiszta államok. Velük szemben áll a régi antánt: a demokrata hatalmak­ És ismét folyik az esztelen fegyverkezési verseny, mint huszonnégy évvel ezelőtt. Viszont kétségtelen, hogy mindezek miatt még nem kell kitörnie újabb európai háborúnak. Vannak még olyan vezetői az európai politikának, akik gondolkozni tudnak, sőt emlékeznek a huszonnégy év előtti borzalmakra és nem engedik, hogy a világot ismét hasonló, sőt való­színűleg még nagyobb borzalomba ránt­sák. Hiszen láthatják, hogy a vérengzés, a háború semmi reális hasznot nem ho­zott, nem teremtett rendet a világon, sőt következménye még nagyobb káosz és feszültség lett. Egyetlen reális eredménye volt sok millió ember halála. Az orosz és a német imperializmust ugyan letör­ték, de mindkét birodalom más állam­formában feltámadt, lényegesen megerő­södött, úgy­hogy előállt a furcsa, szinte groteszk helyzet, hogy a legyőzőitekből lettek az igazi győzők. Ezért kár hábo­rúskodni. A háború a legszégyenteljesebb fiaskót vallotta. tik: A Péter-Pál ünnep nem­­ a csehszlovák belpolitikai miniszterelnök egymásután sugallta a pumulusokat és tárgyalt velük. Ismeretes, hogy Hodza megbeszélésre hívta meg a magyar és lengyel kisebbség vezetőit a nemzetiségi problémák rendezése érdekében. . A lengyel kisebbség megbízottjaként Wolf dr. képviselő jelent meg a miniszterelnöknél és átnyújtotta a lengyel kisebbség emlékira­tát, melyben a lengyelek álláspontját és kö­veteléseit ismertetik. Hodza miniszterelnök ezután egy óra hosszat tárgyalt a lengyel megbízottal. A lengyel megbízott után megérkezett a magyar kisebbség delegációja, melynek tag­jai Szüllő, Jaross, Eszterházy és Korláth vol­tak és a miniszterelnök megkezdte tárgyalá­sait a magyar ellenzékkel. Jól informált körökben úgy tudják, hogy a magyarok nem kívánnak területi autonó­miát azokon a helyeken, ahol a magyarság él, de autonómiát kívánnak egész Szloven­­szkó számára. . A magyarság követeléseit a következő öt pontban foglalták össze: 1. A földbirtokreform revíziója és ezzel kapcsolatban a csehszlovák—magyar ha­táron élő cseh telepesek ügyeinek végleges rendezése. 2. Új népszámlálás kiirása. A magyarság használhassa nyelvét a hivatalokban és bíróságokon olyan helyeken is, ahol csak 10 % -os a magyarság arány­száma. Vezes­sék be tehát hivatalos nyelvként a magyar nyelvet Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Iglón és más városokban és járásokban is. 3. A magyar iskoláztatás reorganizálása és alapos kiépítése. Új elemi-, polgári- és középiskolák létesítése. A magyar iskolák­ban csak magyar nemzetiségű tanárok és tanítók taníthassanak. A magyar színészet kiépítése. 4. A szlovenszkói iskolatanácsban léte­sítsenek külön magyar szekciót. 5. A központi hivatalokban jussanak ma­gas állásokhoz magyar nemzetiségű tiszt­viselők. A miniszterelnök felkérte a magyar dele­gációt, konkretizálják és foglalják össze a­ legpontosabban és legrészletesebben a ma­gyar követeléseket. Ezután egy óra hosszat tárgyalt a magyar kisebbség vezetőivel a nemzetiségi problémákról. Délután a német szociáldemokraták megbízottai­val folytatott megbeszéléseket a minisz­terelnök a kisebbségi kérdésről és az új nyelvtörvény­ről. A most folyó tárgyalások keretében Hodza fogadni fogja valamennyi ellenzéki párt kép­viselőit, így tárgyalni fog a kommunistákkal és a szlovák néppárttal is. 5 PONT 1131 srodza megkezdte tárgyalásait magyar és lengyel kisebbséggel A csehszlovák sárlá a nemzetiségi statútum tartalmáról és nem­einek követeléseiről A csehszlovák lapok pesszimisztikusan íté­lik meg a nemzetiségi béke helyzetét. A Prazské Noviny szerint az előkészítés alatt álló nemzetiségi statútum egyetlen nemze­tiség érdekében sem készül, de kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az állam alapjait meg­erősítse. A Ceské Slovo szerint nincsen másról szó, minthogy a jogi előírásokat az élő gya­korlathoz idomítsák. Az 1920. évi alkotmány megváltoz­tatásáról semmiféle tekintetben sem lehet szó. A Lidové Noviny-ben Peroutka azt írja, hogy a kormánytervezet a decentralizációt és nem az atomizálást tartalmazza és nem készít elő olyan feltételeket, amelyek mel­lett könnyű lenne a köztársaságot széttépni. Ha Henleinék mást vártak, ha azt hitték, hogy csehszlovák oldalon az aggodalom a főfaktor, akkor csalódni fognak és mennél korábban tudják meg a valóságot, annál jobb. A szudétanémetek kettő kivételével minden jogot megkapnak. Nem lesz joguk szétverni az államot és má­sokat elnyomni. Ha nem játszanának más körülmények is szerepet, mint a saját ítéletünk, — írja — akkor nem választottuk volna ezt a nyug­talan pillanatot arra, hogy a decentralizációt keresztülvigyük. Abban az időben, amikor

Next