Kassai Ujság, 1938. augusztus (100. évfolyam, 174-198. szám)

1938-08-02 / 174. szám

Á p- V 100-ife évi. 174. szám Kedd, 1938 augusztus 2 o­o­o­o Szerkesztőség és kiadóhivatal: o­o­o­o Kosice-Kassa, Síelánife-utca 96. szám o o o o o o o Telelőn 2427 o o o o o o o POLITIKAI NAPILAP Előfizetési díjak helyben és vidéken s Egy egész évre 240 korona, (élévre 120 korona, negyedévre 60 korona, egy hónapra 22 korona — Egyes szám­ára 1 korona Megegyezés a balkán szövetség és Bulgária között 1­1 m 1 Elismerték a bolgár egyenjogúságot Szalonikiből jelentik: A Balkán politikai életében nagyjelentőségű fordulat követke­zett be. Hónapokig tartó diplomáciai előké­­szítő tárgyalások­ után létrejött a megegye­zés és a kibékülés Bulgária és a Balkán­­szövetség között. Metaxas görög miniszterelnök, aki a Bal­kánszövetség elnöke, a Balkán-államok követeivel együtt Szalonikibe utazott, ahol találkozott Küsselvanov bolgár minisz­terelnökkel és rövid tanácskozás után hely­reállították a jó viszonyt Bulgária és a Bal­kán államok között. A Balkán-blokk ünnepé­lyesen kimondta, hogy elismeri Bulgária tel­jes egyenjogúságát, sőt elismeri Bulgáriának fegyverkezési egyenjogúságát is. Ezzel szemben , ..... . . .. ... ..­­.. Bulgária baráti egyezményeket köt a Balkán-blokkal és részt vesz a Balkánszövetség munkájában. A Balkán-blokk államainak sajtója hatal­mas cikkekben számol be a­ politikai szen­zációról és megállapítja, hogy a fordulat igen nagy jelentőségű a Balkán, életében és új korszak kezdetét­ jelenti. A Balkán-blokk egyenrangú államnak ismerte­ el Bulgáriát és ezzel megszűntek mindazon megkötött­ségek, amelyeket a békeszerződés Bulgá­riára nézve kikötött. FRANCIA-ANGOL POLITIKA GYŐZÖTT A BALKÁNON A NÉMET ASPIRÁCIÓKKAL SZEMBEN Szófiában ,rendkívül örömet keltett a meg­egyezés híre. Az egyezményt ma Szaloni­­kiben már­­la­ is írták. A bolgár­­ fővárosban az esti órákban hatalmas fáklyásmenetet rendeztek és az ifjúság tüntető menetben felvonult a királyi palota elé, ahol lelkesen éltették Boris királyt. Nagyjelentőségű eseménynek tartja az egyezmény aláírását a francia és az angol sajtó is. A lapok szerint a Bulgáriával kö­tött egyezmény biztosítja a Balkán béké­jét és a francia-angol politika nagy sikerét jelenti. A diplomáciai tárgyalásokat ez a két nagy­hatalom mozgatta a háttérből. Az egyezmény azt jelenti, hogy Bulgária szabadul a­ német befolyás alól ,és a francia-angol érdekcsoporthoz került közelebb. A megállapodás tehát, azt jelenti, hogy a francia-angol politika győzött a né­met­ aspirációkkal, szem­ben­­ a Balkánon. Háború a Távolkeleten• Kitört a nyílt harc Japán és a Szovjet között • Japán csapatok kiszorították az oroszokat Mandzsúriából Tokióból jelentik: Ismeretes, hogy a ja­pánok és oroszok között súlyos ellentétek törtek ki amiatt, hogy a szovjet hadsereg behatolt mandzsu területre és a határvidéken több hadászatilag fontos hegyláncot és domb­vidéket megszállt. A japán kormány több ízben tiltakozott diplomáciai útán ez ellen, de tiltakozását nem kísérte siker. A szovjet egyszerűen elutasította a japán demarso­­kat. Most azután az ellentétek nyilt harcokban törtek ki. A szovjet hadsereg újabb táma­dást kísérelt meg a mandzsuriai japán had­erő ellen. Szovjet tüzérség bombázni kezdte a japán állásokat és az éjszaka leple alatt harci kocsik tá­madtak a japán hadseregre. A japán hadvezetőség erre erélyes akciót kezdett. Támadást indított a szovjet csapa­tok ellen. A kvantungi hadsereg parancsnok­ságának hivatalos jelentése szerint az egye­sített japán és madzsu haderő akciója si­kerrel járt. Több órás harc után visszavo­nulásra kényszerítették az orosz csapatot. Az oroszok kiürítették a megszállva tartott hegyeket és dombokat és a mandzsu területek ismét visszake­rültek Mandzsúriához.­­A harcok Csangkufeng és Sansauping köze­lében folytak le. Japán jelentések szerint az oroszok 30 ha­lottat és 200 sebesültet veszítettek. A japán haderő ezenkívül 11 tankot, sok gépfegy­vert, 1 tankelhárító ágyút és igen sok lő­szert zsákmányolt. Ezzel szemben moszkvai hivatalos jelen­tés arról számol be, hogy a japánok hadijelentése tendenciózus. Nem igaz, hogy az oroszokat kiver­ték volna mandzsu területről és az sem igaz, hogy a japánok nagyobb hadizsákmányra tettek volna szert. Az orosz jelentés szerint az ütközet még folyik. A szovjet tüzérség még lövi a htár mentén fek­vő mandzsu és koreai községeket. Külföldi haditudósítók a­­ japán jelentést •erősítik meg, mely szerint az­ orosz csapatok ma hajnalban kiürítették a megszállva tar­tott madzsu területeket. Tokinói híradás szerint a japán kormány utsította moszkvai nagykövetét, Sigemicut, tiltakozzék a legélesebb formában az orosz kormánynál a történtek miatt. Jelentse be, hogy a véres harcokért és az ellenségeske­dés kirobbantásáért nem Japán felelős. Japán eltűrte, hogy az oroszok Mandzsúriából te­rületeket szakítottak le és az incidenst dip­lomáciai úton akarta­­ tisztázni, de kísérletük kudarcot vallott. Japán ennek dacára nem kezdett fegyveres akciót a szovjet ellen. Az oroszok viszont újabb támadást kíséreltek meg és újabb területeket akartak megszállni. Erre a japán had­vezetőség nem válaszol­hatott mással, mint nyílt katonai akciókkal. A japán külügyminisztérium hivatalos lapja hosszabb cikkben foglalkozik a súlyos határ­­incidenssel és­ a harcokkal. Megállapítja, hogy Japán részéről ez az ügy befejezett do­log. A mandzsu területek visszakerültek Mandzsúriához.­­.Japán nem ismeri a szovjet további • ■ céljait. ■ — Annyi azonban bizonyos, ha a­ szovjet kato­naság még egyszer megkísérelné átlépni a határt, Japán azonnal még erélyesebb ak­ciókkal fog válaszolni és ez esetben a tény­leges háború elkerülhetetlen. Tovább folynak a véres harcok A japán hadvezetőség legújabb jelentései szerint a harcok még nem szűntek meg. Ma délelőtt az orosz csapatok ellentámadásba mentek át, de a japánok rövid tűzharc után visszaverték a támadást. Egy órával későbben­dás megismétlődött, de ez alkalommal is eredménytelen harcok után visszaverték az oroszokat. A hadvezetőség jelentése szerint a déli órákban Csanku-tengnél újabb harcok két-az orosz ellentáma­­­­dődtek jrUOgjnAMNKi^ húsipari vállalat B tanárja m Látogasson meg a kiállítási pavilion­­ban a főbejáratnál. Tel. 33-73 Anglia és a kisebbségi probléma *­ ­ Érdekes és jellemző, hogy a kisebbségi és nemzetiségi szempontból Angliáról a a legritkábban és a legkevesebb szó esik, holott a világnak nincs még egy olyan birodalma, amely nemzetiségekkel és ki­sebbségekkel annyira fertőzött volna, mint­­ éppen Anglia. Ha mindent jól össze­számolunk a ceyloni, a maláji, az új­fundlandi és brazíliai angolokat is szám­­bavesszük, akkor is mindössze legfeljebb 58 millió angol él ezen a földön. Ez a gyenge hatvan millió ember félmilliárd lelket tart össze és mégis Nagybritanniá­­ban voltaképpen és középeurópai mér­tékkel mérve, nincs nemzetiségi kérdés Nagybritannia mindig kitér a nemzetiségi problémák elől. Aki és ami csak ebben az irdatlan birodalomban követel, meg­kapja. Nincs ezen a világon még egy ál­lam, amely például elérte volna, hogy az egyik egészen jelentéktelen és számban színe nevetséges nemzetisége önálló és független államtestnek nyilvánítsa ki ma­gát, de London eltűrte, hogy Írország el­szakadjon, kiszakadjon és a végén az ál­lami önállóság minden ismérével elkülön­üljön. De nemcsak De Valera Dél-Íror­­szág is külön test: autonómiája van és parlamentje és Skóciának független kirá­lyi udvara és Walesnek nemzeti kultú­rája és önálló nyelvében egyetem­e. Ang­liát az ilyen „apróságok" nem zavarják, Délafrika éppen­ azt követelte hogy a hi­vatalos angol' államnyel­v mellett', a burok ht>Hand n­yelve" is Egyenrangú államnyelv legyen, hát lett. És Kanadában is voltak — akárcsak a burok földjén­­­ a véres há­borúk, de a legyőzött francia gyarmat­­tartók ma, meghódításuk másfélszáz esz­tendeje után erősebbek, hatalmasabbak legteljsebbek, mint valaha is voltak. A akkori 80 ezer franciát az angol hódítás úgy „kiirtotta“ és amv­ra­­ elnyomori­­totta, hogy ma­­ két és fél milliónál is több Kanadában a francia és az ország lakosságának 27 százalkát teszik ki. Na­gyobb és keményebb nemzetiségi tömb a francia ma Kanadában, mint a szudéta­­németek Csehszlovákiában. Anglia nem romantikus, csak bölcs és nem megalkuvó, hanem­ államépítő. Nem azt nézi, hogy presztízs csorbát szen­ved-e és hogy nemz éhségeinek és ki­sebbségeinek követelései jogosak- e, ha­nem kizárólag azt, hogy a birodalom, mint gazdasági egység hogyan teljesebb és ingathatatlanabb, ha benne nemzeti­ségi béke, vagy nemzetiségi háború van. A brittek tudnak könyörtelenek is lenni, de abban a pillanatban, amikor a hódító angol hódító munkáját befejezte, csak egyetlen szempont vezeti: az Imperium erős és termelőképes legyen. Nincs mesterségesebb államalakulat mint Nagybritannia. Az egész voltakép­pen nem organikus államtest, hanem csak közjogi koncepció, fikció, elképzelés és doktrína és mégis szervesen és ingatha­­tatlanul egyetlen egész a Birodalom, mert nemzetiségi politikája „néprajzi határo­kon, faji különbségeken, nemzetiségi as­pirációkon felülemelkedő egészet, állam­­valósági fogalmat teremtett Még a négerek is kultúr-szabadok, a leggyapjasabb hajú feketék is kultúr­­autonómok. Az „indirecte rule“ elveivel kormányozva a legsötétebb afrikai angol gyarmaton is azt csinálhatja a törzsfőnök ami éppen neki tetszik, csak hajtsa be az adót és késztesse bérmunkára alattvalóit. Belga-Kongóban, II. Lipót idején, ember­milliókat végeztek ki és embermilliók pusztultak el önkéntes emigrációjukban, az őserdőkben, ezzel szemben Rhodéziá­­ban és Transzvaalban az angol feln ható­­ságú aranybányákban annyi a munkás, amennyit az angol érdek csak követel, mert Anglia nem szól bele a kisebbségek életébe. • E nagybritanniai méretekhez viszo-

Next