Katedra, 2012. szeptember - 2013. június (20. évfolyam, 1-10. szám)

2012-09-01 / 1. szám

Legkedvesebb mesefilmem Leo & Fred ! in cirkusz barátságos (Mäi­iisiisi A hirdetőoszlopokra friss plakát kerül, melyről lépten-nyomon egy cilinderes fér­fi és egy bozontos képű oroszlán vigyorog bizalomgerjesztően: Fred és Leo. Egy repülő­gép húzta reklámszalag is örömmel jelenti az égen, és persze a földön a csinnadrattás induló is szól, hogy biztosak legyünk a dolgunkban: megjött végre a vándorcirkusz! Amit imádunk, amit véletlenül sem hagynánk ki a semmivel össze nem hasonlítható hangulat, a lélegzet­elállító és minden porcikát ellazító pillanatok szeszélyes váltakozása, a pazar látvány miatt! Előadás előtt és után pedig sóvárogva lesünk a sátor mögé, a lakókocsik nyitott ajtaja felé: mi­csoda boldog élet folyhat ott! Ez a titokzatos élet a tárgya a Leo és Fred c. rajzfilmsorozatnak, mely a 80-as évek első felé­ben született Tóth Pál fejében és keze nyomán. Nem a porondon zajlanak tehát az események elsősorban, hanem a lakókocsik környékén. Köztük is kitüntetett figyelmet kap a Leo és Fred feliratú mozgó otthon. Fred, a középkorú, köp­cös és kopasz, nagy baj­szú állat­idomár ugyanis egy fedél alatt lakik Leóval, a karcsú, kócos sö­rényű, érzékeny lelkületű oroszlánnal. Ketrecnek tehát nyoma sincs, sőt: hatalmas franciaágyon pihennek nagyokat két előadás között, egy asz­talnál eszik ugyanazt az ételt. Vagyis ember és állat egyenrangú lény. Ezt az is jelzi, hogy Leo két lábon jár (ami persze egyáltalán nem megle­pő egy cirkuszi oroszlán esetében), vagy például amikor elfogy a tüzelő, érmefeldobással sorsol­ják ki, melyikük hozzon fahasábokat a behava­zott fáskamrából. Nincs tehát alá-fölérendeltség (bár Fred ép­pen csak Leo hónaljáig ér), kiszolgáltatottság (bár egymástól függenek a porondon és azon kívül). Társak, sőt barátok: az együttélés min­den örömét és terhét megosztják. A rivaldafény a legjobb képességek csillogtatását kívánja, ki­magasló teljesítményt jutalmaz csak tapsvihar. A hétköznapok azonban megengedik a hibázást, az ügyetlenkedést, az esendőséget. És kihozzák az apróbb feszültségeket. Próbára van téve az alkalmazkodóképesség rendesen. Ez pedig egy csomó mulatságos helyzetet teremt. Fred példá­ul kénytelen számos fortélyt bevetni, hogy meg­szüntesse Leo elviselhetetlen horkolását. Vagy végtelen türelemmel tanítgatja a kissé nehéz fel­fogású oroszlánt a bújócska szabályaira. Az ét­kezés kulturált mozdulataira. De nemcsak Fred idomítja Leót, hanem Leo is szelídíti Fredet, különösen akkor, ha elszabadulnak az indulatai. Leleményességben pedig olykor egyenesen kifog rajta, például az ő ötlete nyomán szabadul meg az elefánt a fájós fogától. És ami a legfontosabb: a konfliktusok, nehéz helyzetek, galibák közös erővel rendre megoldódnak. Az egyik legem­lékezetesebb epizódban példának okáért Leo annyit torkoskodik, hogy kihízza a mutatvány legfontosabb kellékét, a karikát, amivel nyilván veszélybe sodorja a produkciót. Az egzisztenci­ális fenyegetettség miatt Fred fogyókúrára fogja a dagadt oroszlánt. Ám mindaddig nincs látható eredménye a kíméletlen edzésnek és ételtiltás­nak, amíg Leo-hajszolás és kínzás helyett Fred jó példával nem jár elöl, azaz maga is kocogni, tor­názni kezd, megvonja magától a sört, és kizárólag gyümölcsöt fogyaszt, még ha beleroppan is. Szó­val nagyon bírják egymást. És ahogy az hosszú ideig tartó együttlét esetén gyakran előfordul, hasonlítani kezdenek egymásra. Nem annyira külsőleg (bár olyan is megesik, amikor mind­ketten pöttyösek lesznek a szúnyogcsípésektől), hanem inkább szokásaikban és érzelmeikben idomulnak egymáshoz. Például teljesen egyfor­mán udvarolnak: a szomszédos vándorcirkusz oroszlánhölgyének és hölgyidomárjának ugyan­olyan virágcsokorral teszik a szépet, ugyanazzal a mozdulattal karolják át választottjuk vállát, vágyakozásuk és szenvedélyük intenzitása pedig jól látható a tökegyforma bajuszremegésből. Ebben a rajzfilmsorozatban nem beszélnek a hősök. Egyszer-egyszer Fred elüvölti ugyan Leo nevét. A szavak helyett azonban ott vannak a nagyon pontosan rajzolt apró gesztusok és főleg a figurák arcrezdülései: a megrökönyödött pofa, a riadtan vagy dühödten forgó szemgolyó, a ba­juszrezzenés, a szemöldökráncigálás, a legörbülő, bambuló vagy széles mosolyra táruló száj - min­den finom elmozdulás arról tanúskodik, hogy hőseink tele vannak érzelemmel. Ugyanakkor egy pillanatra sem válnak érzelgőssé a képsorok, mert a túlcsordulást megakadályozza a gesztusokba kódolt finom irónia. Mindezt árnyaltan segíti, sőt hangsúlyozza a gyakran cirkuszi dallam- és ritmusfoszlányokra épülő zene (a szerzők között Sztevanovity Zorán, Márta István és leggyakrab­ban Másik János neve tűnik fel), ami talán akkor a legpontosabb és legizgalmasabb, amikor a néma­filmek kísérőzenéjének emlékét is megidézi. Nincs minden a szánkba rágva, mint az újabb rajzfilmek legtöbbjében, amikor még azt is megmondják a filmkészítők, mikor kell fel­kacagni. Éppen ez az egyik nagy erénye a Leo és Fred sorozatnak: számtalan poétikus és iro­nikus sejtetéssel számít képzelőerőnket bevető együttműködésünkre. Vagyis együttérzésünk­re. Megindító, ahogy a kiöregedett oroszlán és idomár hasztalan próbálkozik új műsorszám­mal. Mégis olyan szívhez szóló búcsúkoncertet muzsikálnak a sátor mögött, hogy odacsábítják mind egy szálig a szenzációhajhász közönséget. Leo és Fred tükröt is tart nekünk: amikor ne­vetünk, saját esendőségünk is eszünkbe juthat, meg hát az is, hogy humorral felül lehet kere­kedni a hétköznapi balsikerecskéken. És figyel­meztetnek is: erősen figyeljünk egymásra. Hi­szen az odafigyelés toleranciára szoktat. (Netán idomít?) És főképp szeretetre szelídít. 2 katedra havilap ■ ára: 0,83 € / 25.- Sk XX. évfolyam, 1. szám, 2012. szeptember Főszerkesztő: Hodossy Gyula Szerkesztő: Gál Andrea Örökös munkatárs:­Turczel Lajos| Szerkesztőbizottság: Bödők­ Károly, Jády Mónika, Horák Beáta, Krippel Éva, Rajzák Edit, Katona Enikő, Kulcsár Mónika, Szokol Dezső Nyomdai előkészítés: Václav Kinga, Gyenes Gábor Nyomda: Print Invest Magyarország Kft., Győr Kiadja: Lilium Aurum Kft. Felelős kiadó: Hodossy Gyula Előfizethető: Lilium Aurum, s.r.o. Palác Duna Palota, Galantská cesta 658/2F, 929 01 Dunajská Streda Tel.: 00421 (0)31 552 90 28 Fax.: 00421 (0)31 590 27 12 E-mail: Ulium@liliumaurum.sk Honlap: www.liliumaurum.sk Bankszámlaszám: 6612864018/1111. Kiadványunkat támogatta a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala, a Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma, valamint a Szabad Sajtó Alapítvány. KATEDRA ■ mesacník rocník XX., 1. císlo, September 2012 Vydavatel: Lilium Aurum s.r.o., Palác Duna Palota, Galantská cesta 658/2F, 929 01 Dunajská Streda Tel.: 00421 (0)31 552 90 28 Fax.: 00421 (0)31 590 27 12 ICO: 17642183 Cena: 0,83 € / 25,- Sk ISSN 1335-6445 > EV: 611/08 Casopis vychádza s financnou podporoi Ministerstva skolstva, vedy, vyskumu a sportu Slovenskej republiky. Realizované s financnou podporou Úradu vlády SR - program Kultúra národnostnych mensín 2011. Náklad: 2500 ks Konverzny kurz: 1 € = 30,1260 Sk Redakcia / Szerkesztőségünk: Lilium Aurum, s.r.o. Palác Duna Palota, Galantská cesta 658/2F, 929 01 Dunajská Streda Tel.: 00421 (0)31 552 90 28 Fax:: 00421 (0)31 590 27 12 E-mail: katedra@katedra.sk Honlap: http://www.katedra.sk Minden jog fenntartva. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next