Katedra, 2013. szeptember - 2014. június (21. évfolyam, 1-10. szám)

2013-09-01 / 1. szám

látni, amit nem látunk. ______ , _ Dosztojevszkij: Karamazov testvérek Számomra újra és újra öröm elmerülni a Karamazov testvérek univerzumában, „a semminek és a mindennek eme királyi kifize­tésében”, talajvesztettségünk és megosztottsá­gunk e nagyszerű meghaladásában, a létezés­e „tragikusan boldog egyetlen mondatában”, mert megerősít abban: az embernek mindig a teremtés teljességét kell szem előtt tartania, hogy ráébredhessen­­ az emberi nem „véghe­­tetlenül és örökre egy”. A három testvér közül kettő, Ivan és Aljosa: hit és hitetlenség időtlen egymásnak feszülése. Ivan, az emberisten, a puszta észre támaszkod­va úgy véli, hogy egyetlen gyermek kínszen­vedése a földön elég ok arra, hogy elutasítsa Istent, hiszen a „világ részvétlen őrlőmalom, melynek kerekei között se a bűnös, se az ár­tatlan nem számíthat irgalomra”. Ez a lázadás azonban „a mindent szabad” anarchiájába ve­zet, mely a semmi műveit, a céltalanság poklát szüli meg. Ám Aljosa, az istenember, túllép e logikán, s az ember bűneinek a drámája fölött megpil­lantja a világban a láthatatlan, mégis megöl­­hetetlenül jelenlévő szépséget, az isteni részt, ezért nem önmaga, a világ, mások és Isten ellen fordul, hanem „könnyeivel öntözve a földet leborul és csókolja azt, s megesküszik, hogy örökkön-örökké szeretni fogja a terem­tést”. Dosztojevszkijnek, ennek a „démoninak szü­letett, de az emberibe visszataláló”, halálra ítélt, de kegyelmet nyerő zseninek az „evangéliumi regényét” szelíd erő hatja át: azt sugallja, hogy az ember nem követhet el olyan bűnt, amely kimerítené Isten végtelen szeretetét; ezért az embernek mindaddig nem kell félnie, míg a bűnbánat és a megbocsátás nem apad ki be­lőle; ellenkezőleg, ezáltal árad ki rá a derű, az öröm és a szeretet, s aki szeret, az a bennünket szívünk legmélyéig ismerő Istené: a szeretet pedig olyan kincs, hogy azon az egész világot megveheted, és nemcsak a saját bűneidet vál­tod meg vele, hanem a másokét is. „Barátaim - mondja Aljosa tanítója, a haldokló Zoszima sztarec -, kérjetek jókedvet az Istentől, legye­tek vidámak, mint a gyermekek, mint az égi madarak. És ne zavarjon benneteket cselekvé­setekben az emberek bűne, ne féljetek, hogy az elsodorja és nem engedi megvalósulni a ti műveteket, ne mondjátok, erős a bűn, erős a becstelenség, erős a rossz környezet, mi pedig magányosak vagyunk és tehetetlenek, elsodor bennünket a világ, és nem engedi megvalósul­ni a mi nemes művünket. Kerüljétek az ilyen kishitűséget, gyermekeim!” Dosztojevszkij a világ abszurditását elvetve a világ szegényeinek önfeledt virrasztását ábrá­zolja, az e teherből sugárzó isteni mindenség jelenlétét sugallva, azt, ahogyan e virrasztva vigasztalók képesek magukra venni a világ, a lét képtelenségeinek súlyát. Samuel Beckett misztikus szenvedélyével és nihiljével szem­ben Dosztojevszkij külön választja a halál és a testi halál valóságát. Nála „az agónia a tes­té, a halál a lélek birodalma”. És ez az utóbbi messze-messze túlnő az időbeliség határán. És szemben Franz Kafkával, aki - Pilinszky Já­nost idézve - egy „tiszta” angyal szemével látja ugyan a világot, de mivel hátat fordít a Terem­tőnek, negatív képet fest a világról. Doszto­jevszkij egy olyan „tisztátalan” bűnös, aki pil­lantását a Teremtőre szegezi, s ezáltal pozitív képet nyújt a világról. Egyszóval: Kafkánál nem látjuk, amit látunk. Dosztojevszkijnél látjuk, amit nem látunk. Azt is mondhatnánk, hogy Dosztojevszkij úgy élt és írt, mintha látta volna a láthatatlant. Ezért mindmáig ő maradt a világ talán leg­modernebb írója, átélve az idő és a lét s benne az ember teljes drámáját, s egyben mélységé­ben megmutatva, hogy vannak „örök dolgok”, „örök kérdések” és „örök feladatok”, amiket soha nem haladhatunk meg. havilap ■ ára: 0,83 € / 25.- Sk XXI. évfolyam, 1. szám, 2013. szeptem. Főszerkesztő: Hodossy Gyula Szerkesztő: Petres Csizmadia Gabrielk Örökös munkatárs:­Turczel Lajos | Szerkesztőbizottság: Fibi Sándor Komzsík Attila Krippel Éva Sebő Renáta Szokol Dezső Kulcsár Mónika Nyomdai előkészítés: Václav Kinga Gyenes Gábor Nyomda: Pelikán s.r.o., Egyházgelle Kiadja: Lilium Aurum Kft. Felelős kiadó: Hodossy Gyula Előfizethető: Lilium Aurum, s.r.o. Palác Duna Palota, Galantská cesta 658/2F, 929 01 Dunajská Streda Tel.: 00421 (0)31 552 90 28 Fax.: 00421 (0)31 590 27 12 E-mail: lilium@liliumaurum.sk Honlap: www.liliumaurum.sk Bankszámlaszám: 6612864018/1111. Kiadványunkat támogatta a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala, a Szlové Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Bethlen Gábor Alap. n­­ Nemzeti Kulturális Alap KATIDRA ■ mesacník rocník XXL, 1. císlo, September 2013 Vydavatel’, Lilium Aurum s.r.o., Palác Duna Palota, Galantská cesta 658/2F, 929 01 Dunajská Streda Tel.: 00421 (0)31 552 90 28 Fax.: 00421 (0)31 590 27 12 ICO: 17642183 Cena: 0,83 € / 25,- Sk ISSN 1335-6445 • EV: 611/08 Casopis vychádza s financnou podport Ministerstva skolstva, vedy, vyskumu a sportu Slovenskej republiky. Realizované s financnou podporou Úradu vlády SR - program Kultúra národnostnych mensín 2012. Náklad: 2500 ks Konverzny kurz: 1 € = 30,1260 Sk Redakcia / Szerkesztőségünk: Lilium Aurum, s.r.o. Palác Duna Palota, Galantská cesta 658/2F, 929 01 Dunajská Streda Tel.: 00421 (0)31 552 90 28 Fax:: 00421 (0)31 590 27 12 E-mail: katedra@katedra.sk Honlap: http://www.katedra.sk Minden jog fenntartva. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. ÚRAD VI.ÁDY SLOVENSKEj REPUBLDCYf Bethlen GXbo

Next