Katedra, 2018. szeptember-december (26. évfolyam, 1-4. szám)

2018-09-01 / 1. szám

Varsónak nem szabadna léteznie. A máso­dik világháború pusztításai nyomán a város megszűnt. Az első pusztítást akkor szenved­te el, amikor 1939-ben elfoglalta a német hadsereg. 1943-ban a varsói gettólázadás le­verése alatt a nácik a kis és nagy gettó terü­letén található összes épületet fokozatosan porig rombolták. Az 1944-es varsói felkelés leverése után a németek terv szerint halad­va, a legértékesebb, legrégibb házaktól kezd­ve fokozatosan lőtték szét, robbantották fel a történelmi városközpontot. A szovjet hadse­reg a Visztula másik partján hetekig tétlenül állva nézte végig a pusztítást. Bevonulásuk során már egy halott, lakatlan, szétporlott, kísérteties helyet foglaltak el. A maradék néhány százezer lakost ekkorra a németek koncentrációs táborokba hurcolták szét. Azt a néhány épületet, amely esetleg még ment­hető lett volna, az ötvenes években az orosz főépítész tervei nyomán rombolták le. Varsóban sétálva nem lehet nem gondolni arra a több száz, több ezer, több tízezer ha­lottra, akiknek a teste, szenvedése ott lapul a föld alatt. Talán azért kövezik le olyan ke­mény betonból Varsó utcáit, hogy ne sül­lyedjünk le a puha, szétomló halottak közé. A város mai szintje némely helyen másfél méterrel az eredeti fölött húzódik, ugyanis képtelenség volt elhordani az irtózatos men­­­nyiségű romot. Ezért épült néhány új bérház dombokra, de ezek a dombok óriási temetők. A varsói gettó lerombolt falának nyomai pedig beleégtek a város földjébe. Ennyi szenvedést ember nem bír el, amennyi itt minden négyzetméterre jutott. Az éhen halt kisbabáját eszelősen, előre-hátra rin­gató csontsovány nő, ahogy napokig ül az utca kövén. A félmeztelen gyerekek, akik­ről lerongyolódott a ruha, és csillogó sze­mükbe már beleköltözött a halál. Az utca két oldalán temetetlenül fekvő merev holt­testek. A városban német halálosztagok cirkáltak. Voltak napok, amikor szabad kezet kaptak a gyilkolásra, az utcán gyanútlan emberekre lőttek, lakásajtókat törtek be, és kiirtották a bent tartózkodó családot. A belvárosban egymást érik a táblák: ezen a helyen száz­harminc lengyelt öltek meg a nácik, ezen a helyen ötszáztíz lengyelt öltek meg, ezen a helyen háromszázötven lengyelt öltek meg. Nemcsak házak, egész utcák tűntek el. Robert Capa 1948 októberében készített fényképén a megdöbbentő semmit látjuk. A belváros egy részét festmények, fotók és filmfelvételek felhasználásával az 1950-es években rekonstruálták. Más részét Sztá­­lin-barokk stílusban építették újjá. Ennek leglátványosabb épülete a gyűlölt Palac, a szovjet-orosz kolonializáció jelképe, amely a mordori Sauron álmot nem ismerő szeme­ként uralkodik a városon. Michel Foucault, a 20. század meghatározó francia filozófu­sa és irodalomtudósa 1957-58-ban nem messze az akkor még homokfehér palotától lakott - egyes források szerint híres hata­lomelméletét ez az épület ihlette. De a vá­ros legnagyobb része jellegtelen, a hetvenes évek szocialista realizmusának ötlettelen, depressziós betonépületeiből áll. Újabban hipermodern felhőkarcoló-negyed épült fel, amelyek a Palacot bástyázzák körül. Elrejtik a világ, vagy legalábbis a város szeme elől. Repülőgépen utazom, mellettem turisták beszélgetnek, spanyol és angol lány. Varsó rém randa város. Alig van belvárosa, nincse­nek régi épületei, Budapest belvárosa példá­ul sokkal nagyobb és több a szép, régi ház. Budapest jobb hely. Szebb város. Ha az euró­pai fővárosokat nézzük, Varsó a legrondább. Nincs igazuk. Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával MINISZTERELNÖKSÉG nemzetpolitikai államtitkárság Bethlen G­ábor Alap havilap XXVI. évfolyam, 1. szám, 2018. szeptember Főszerkesztő: Hodossy Vezető szerkesztő: Petres Csizmadia Gabriella, Petres Sándor Örökös munkatárs:­­Turczel Lajos A szerkesztőbizottság elnöke: Fibi Sándor Tagok: Bárczi Zsófia, Hrbácsek Noszek Magdaléna, Kalácska József, Klemen Terézia, Krippel Éva, Novák Mónika, Pázmány Annamária, Szokol Dezső Nyomdai előkészítés: Václav Kinga, Gyenes Gábor Nyomja: Press Group s.r.o, Banská Bystrica Kiadja: a Lilium Aurum Könyvkiadó és a Katedra Alapítvány Felelős kiadó: Hodossy Gyula Elérhetőség: Lilium Aurum, s.r.o. Galantská cesta 658/2F, 929 01 Dunajská Streda Tel.: 00421 903 724 781 E-mail: katedra@katedra.sk Honlap: www.katedra.sk Laprendelés: Németh Knap Dóra, marketing@liliumaurum.sk, 00421 903 724 781 KATEDRA mesacník rocník XXVI., 1. císlo, September 2018 Vydavatef: Lilium Aurum, s.r.o. Galantská cesta 658/2F 929 01 Dunajská Streda ICO: 17642183 a Nadácia Katedra Galantská cesta 658/2F 929 01 Dunajská Streda ICO: 35591609 ISSN 1335-6445 ■ EV: 611/08 Náklad: 2500 ks REDAKCIA / SZERKESZTŐSÉGÜNK: Lilium Aurum, s.r.o. Galantská cesta 658/2F 929 01 Dunajská Streda lel.: 00421 (0)903 724 781 Honlap: http://www.katedra.sk E-mail: katedra@katedra.sk katedra.szerkcsztoseg@gmail.com Minden jog fenntartva. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next