Katholikus Néplap, 1852. július-december (5. évfolyam, 28-52. szám)

1852-10-20 / 43. szám

Betegágynál. Szegény a te anyád, nem Hagy néked kincseket; De az ne bántsa, árva Kis gyermek , szivedet! Azért nem vagy szegény te ! Anyád hagy kincseket , Szeplőtlen tiszta szívet, Erényt, becsületet. 339 legyen az Isten, és óvd magadat, hogy valaha a bűn- s nek, megegyezésed által, helyet ne adj, és a mi urunk­nak Istenünknek parancsolatait el ne hagyd. Óvd ma­gadat fiam a paráznaságtól és feleségeden kívül soha rá ne állj , hogy mással vétkesen társalogj. Minden időben áldjad az Istent, és kérjed őt, hogy uraidat igazgassa és minden tanácsaid általa sikerüljenek.“ Miért ne mondaná a két­ anya is, mint Ráquel, mikor férjhez adott leányát és uj vejét e szavakkal bocsátja el magától : „Az ur szent angyala legyen veletek uta­lókon, vezessen titeket jó egészségben, találjatok min­dent jól szüleitek körül, és lássák szemeim magzatai­tokat , minekelőtte meghaltak. Ezután megcsókolá leányát, intvén őt, hogy tisztelje ipját és napát, sze­resse férjét, igazgassa a cselédeket,­­viselje gondját a háznak, és önmaga is feddhetetlen életet folytasson.“ Végre czélszerűen cselekesznek a szülők, ha há­zasulandó gyermekeiket, mielőtt tanulásra elküldenek, a tanítás hallgatására olly formán készítik el, hogy szívesen és örömest tanuljanak. És hát miért is ne ta­nulnának szívesen és örömest a jegyesek? Mire tanít,­tatik a jegyespár? Igaz keresztény életre. Van-e en­nél valami fontosabb? És ki tanítja őket? A pap. Oh atyámfia! tudod te azt régen, hogy nincs neked jobb barátod, mint a papod, hát miért vonakodnál tanításá­tól ? Aztán meg, hogy még egy kérdést tegyek : mi­­­kor van a jegyesek tanulása? Hirdetések ideje alatt, tehát olly időben, mikor különben is többnyire csak lakodalmi készületekkel tarisznyáltatik el az idő. Meny­nyi látás-futás történik i­lyenkor csupa haszontalan­­ságokért, sokszor háromszor is fölkeressük a czigá­­nyokat, míg megalkudhatunk velük, hogy muzsikál­janak a menyegzőn, pedig tán nem is helyben, hanem a negyedik, vagy ötödik faluban laknak, és mégse sajnáljuk a költséges fáradságot, — hát csak az in­gyen­ oktatásra járni röstellene valaki ? Hát mire kell törekedniük inkább a jegyeseknek, mint arra, hogy az általuk fölveendő házasság szentsége igazán szentsé­­giesen üssön ki. El ne szalaszd tehát házasulandó ke­resztény illyenkor haszon nélkül a tanulás alkalmatos­ságát; soha többé életedben illy jó alkalom tanulásra nem fog kínálkozni. Világosi. Érző szived’, anya! ne Szaggassa fájdalom, ,l hogy elzár magzatodtól a puszta sirhalom. Nem halsz meg — élni fogsz te Abban, kit nevetél, Mit elhintél, a jó mag Egykor szépen kikél, Virágot hoz, s virága Nem hervad el soha : Megöntözi a hűség Szelíd kanyharmata. Óceániái missiók.* Rougoyron atya, Mária társulatból egyik szerzetes társának Annatomból 1849. évi junius 6-án elképen ir : „A benszülöttek vadsága ellen nem kell ugyan kezdenünk; azonban két más borzasztó ellenség áll velünk szemközt. Egyik a protestantismus két féritő személyében, kik mellettünk telepedtek le, s működé­süinket minden erejükből eredménytelenekké tenni igyekeznek; a másik pedig a hidegláz, melly az egész vidéken uralkodik. Tizenhárom hónapja, hogy ellátjuk e szigetet s lakásunk kórházhoz hasonlít. Mindennap várom a hajót, melly Amata püspököt közöbtünk hozza, hogy megszabadítson engem a tehertől, melly alatt szinte összeroskadok. Megtérésekről nem is akarok szólni. Vadembe­reinkből nem egy­hamar fogunk csinálni jó kereszté­nyeket. A rosz hajlamokon kívül, m­ellyek náluk gyer­mekségük óta meggyökerezvek, a legtökéletesebb kö­­zönbösséggel kell küzdenünk vallás dolgában. Mások fognak majd aratni utánunk; mi boldogoknak érezzük magunkat, ha idő előtt egy két érett kalászra tehetünk szert. Mi még nagyon kevéssé ismerjük e népek szo­kásait, s nyelvüket sem tanulhattuk ki eléggé. Egy borzasztó szokást kell leirnom, melly Analomban ural­kodik. Három hónapja m­ár, hogy egyik szomszédunk meghalálozott. Alig adá ki lelkét, s már is négy férfi, a meghaltnak közel rokonai, dühösen rohanták meg a szegény özvegyet, elveendék annak életét, hogy fér­jét a sírba kísérhesse. Egy percz alatt megfojlatott volna, ha a gyilkosságot meg nem akadályozzuk. íme ez a vadon állapot. Illyenek az emberek annak uralma alatt, ki kezdet óta gyilkos volt. E barbarismus oka abban rejlik, hogy a nők gondosan őrködjenek férjeik élete felett, s valójában ügyelnek is arra, jól tudván, hogy életük azok életétől fü­gg. E borzasztó szokás következtében temérdek árvák hagyatnak hátra. Sziv-43*

Next