Katholikus Néplap, 1856. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1856-11-26 / 48. szám

-winf 41S JUVvw szolgáltathatott, mivel magok a cziszterek is csak ujonczok valának e rengeteg erdőségben, hanem a kolostor, és ehez csatolt templom felépítéséhez Leopold legtöbbel járult. Ezelőtt e zárdát árnyas völgyi szűz Máriáról nevezték; de midőn Leopold a szentkereszt nagy tömegű ereklyéjét ennek ajándékozá, ez úgy is ujdon uj kolostor ,szentkereszti nevet vett föl. 1187-ben január utolsó napján Theobald, Ostiai püspök, s bibornok, III Orbán pápa Németországi követje által feláldazott.*) E zárda előtt találjuk Leopoldot, 1188-iki év böjt első vasárnap előtti szombaton déli órákban. A zárda lakók elvégezvén zsolosmájokat, az építéssel foglalkoznak. A falak és a tető kész volt, csak a templom, melly nehezebb művészeti munkával építtetett, igényelt még több időt. A zárda délkeleti szárnya épitetlen, körben állványok, a barátok a szegletes kövek simításával s vésésével szorgalmaskodnak, az ég borult volt, a jég hűvös, a közel havashegyek csípős szelet löktek a völgyek öbleibe. Leopold nézi a munkásokat, miután forró imáját aggályos szívből a szent kereszti ereklye előtt elvégezte volna. Gondolta, hogy első és utolsó látogása volt ez az uj kolostorban, mivel nagy ut volt előtte, mikép fognak egykoron hült tetemei e zárda sírboltjában várakozni a feltámadás napjára. A háladatos cziszterek, oh mert melly zárda nem volt jótevője s védője iránt háladatos ? nagy napnak tárták, a mellyen nagylelkű fejedelmüket igénytelen lakukban tisztelhették, s az egyszerű lencse tál-étellel megvendégelhették. Ezek szigorun éltek, szigorúan böjtöltek, habár fejedelem jött is az asztalhoz, csak azt evett, mit a többi barát. Leopold véletlen látogatását örökíteni akarták, egy márványlap mutatta a hirtelen bevésett 1188—ik évet. (Lásd képünket.) A mainczi gyűlés után egy évvel tavaszkor május havában a keresztes hadak Bécs alatt valának. Utjuk Magyarországon ment, hol a mainczi Conrád Béla királynál olcsó élelmiszerek iránt ügynökösködött. Milly nagylelkű volt a magyar király, mutatja eléggé az , hogy 100 lóra leendő abrak vagy pedig 4 ökör egy ezüst pénzbe, mellyet Marcának hívtak, került.**) Pünkösd napján Pozsony körül táboroztak.***) Béla király Esztergomnál fogadta a császárt, fényes kísérettel, és tisztelgéssel.**** *) Esztergom, Visegrád, Buda, Fejérvár teljes pompájukban mutatták a római császár keresztes hadainak a Magyarok gazdagságát, erejét s vendégszeretetét. Leopold egyelőre nem követhette a hadakat keletre; országa határszélein zavarok ütöttek ki, a vas Ottokár Stájer fejedelem halálán feküdött, a borzalmas elefantin fekélyességben.*) Leopold, Stájer kitűzött örököse résen állt. Hanem meghallván Ottokár, csillapulván a viszály, Leopold is hős csatárjaival Fridrik után sietett, s Ptolemais váránál Richard angol király harcztársaságában győztesen vívott. Első győzelem a büszke törökvár falainak ormain, hanem Leopoldra nézve egy öt éves gyászos viszálynak volt kezdete. A viszály Leopold és Richárd között tört ki; mi okból nem egyeznek az írók. Brompton **) állítja, hogy midőn Richárd a bevivott vár leomlott falait haladék nélkül javíttatá, királyi kezeit nem kímélte a taluigazolástól, csakhogy az erődítést siettesse. Leopold arra sétált, s hason munkára az angol királytól fölszólittaték. Leopold hallgatag mosolylyal távozott, csak néhány lépésről, „nem szokott az én kezem az illy munkához“ adott választ. Richard katonai s királyi becsületét sértve érezvén, megtiltá zászlósainak Leopold előtt a szokott tisztelgést. Innen a harag. Párisi Máté pedig szálláshely miatt mondja kiütöttnek a két fejedelem közötti szakadást.**) Sz. Balásról nevezett Otto onnan eredményezteti a gyászos viszályt, mert Richárd mint király és főparancsnok az ostromnál, nem más mint angol zászlót engedett lobogni a megalázott törökvár tornyain. Bár egyik, bár másik ok legyen a nagy viszálynak szülőanyja; elég tanúság, hogy ha a fejedelmek egyességes szeretetben harczolnak keleten, a török terve van. Magyarország Mohács napjait soha meg nem éli, Bécsnek falai nem látják Solimán hadait. Leopold boszosan tért haza. Tettleges elégtételre nem lehetett kilátása, mert mit is tehetett volna a hatalmas Angol királylyal ? Hanem a véletlen kezére dolgozott. — Richárd a tengeren hazatérvén, hajótörést szenvedett Adria partjain, tengeri hadait a hullámok elnyelték, őt az isteni gondviselés a partra hozta. Gyalog tehát folytatta útját kevés magával. Leopold készült, hogy a hazatérőt elfogja, úgy is történt! Daczára a sok lesnek, Richard Bécshez jött, éhségtől gyötörtetve, a korcsma konyháján fanyárson pecsenyét sütött, de királyi gyűrűjét elfelejté levenni ujjáról, a szolga rá ismer, Leopoldot tudósítja, ki fegyvereseivel ott terem, Richardot, mint foglyát, Bécs városán végig vezeti s Tierenstein várba zárja, Chunning Hadmár parancsnok őrzésére bízza.***) Később Richardot Henrik császárnak kézbesíti Spira várában, s 21,000 márca váltságdíjt követel E tény után 3-ik Coelestin pápa Leopoldot egyházi büntetés alá vetette, tartományában pedig minden nyilványos egyházi szertartást letiltott. Ez történt 1194-ben 8. júniusban.*) E bér, 4,000 marca híjával letétetett, Richárd haza ment, de fiát kezesül hagyá Leopold hatalmában. De a viszonyokon ez nem segített, az egyházi büntetés nem szűnt meg, mert Leopold a kapott pénzt vissza nem adta, hanem abbból Bécs városának falait *) Chronicon australe an. 1187. — Annal. Austr. per Sigism. Calles Parte II. Ed. Vien. 1780. p. 83. **) Godef. Colon.ad. an. 1188. ***) Brisburg városhoz érkeztek, melly Magyarországnak kezdete.“ Arnold. Lübeck. Chron. Slav 1. 3. c. 29. (Arnold német volt.) ****) „Midőn a császár azon városba, mellyet ,Grán,-nak hivnak, melly is Magyarország fővárosa, Béla király személyesen 1000 lovassal elébe ment.“ Arnold. Lübeck. 1: 3. c. 39. *) Chron. Austr. Zwetl. ad an. 1189. **) Chron. apód Tryswedenum p. 1242. ***) Gervas. Dorob. in Chron. p. 1587. *<■*») Grervag. Dorobert. in Chron. Rich. Otto a S. Blasio* c. 38. „sütés miatt kicsufolva.“ *****) Chron. Salisb. ad. a. 1194. — Radulphus in mag. Hist. p. 675.