Katholikus Néplap, 1856. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1856-10-22 / 43. szám

Legyen-e a Szent-István­­ Társulatnál külön néposztály? Többen is emeltünk már az iránt szót, bár a sz. István társulat a nép számára több jó és olcsó könyvet adna ki . ..Bárki volt is azon atyánkfia, ki a pesti gyűlésen azt mondta, , hogy a nép nem olvas, azt bizony nem egé­szen találón mondta. Én így tapasztalom kis­­körömben, hogy a nép szívesen elolvassa a jót, mihez könnyen jut, hanem hogy köny­vekért sokat fáradjon, vagy ha borsos is az áruk, akkor is megvegye, ezt bizony, szó a mi szó, de nem teszi. Különben pedig, ha úgy volna is, hogy a nép egyátalán nem olvas, ebből nem az következnék, hogy hát hagy­juk magára, hadd maradjon meg butaságában, hanem az, hogy neveljük, tanítsuk, képezzük, s az ol­vasásra addig—addig­ édesgessük, mig bele nem izlik. De most tulajdonképen nem erről van szó. A sz. István társulat VI. közgyűlésén azt indítványozták, hogy a nevezett társulat egy új osztályt alapítson, mellynek tagjává lehessen mindenki, ha évenkint 1 pengő forintot űzet, mellynek fejében aztán a társulattól bizonyos mennyiségű könyvet kapna. Ezen indítványt a társulat a VII. gyűlésben is eldöntetlen hagyta, nem azért, mintha a nép érdekét nem pártolná, hanem azért,hogy a dolgot el ne hamarkodja, s időt és módot nyújtson mindenkinek, ki e tárgyban érdekelve van, a nép kö­zött tapasztalást szerezni, s aztán az ügyhöz hozzá­szólni, mzért a népjagi osztály fölállítása az alapszabá­lyok változtatását tenné szükségessé, ezt pedig csak fölsőbb engedelem mellett lehet eszközleni, a­miért is­mét csak helyes és jól megfontolt okokkal lehet folya­modni . . így áll ez a kérdés eddig. Mindenkinek sza­bad hozzászólása van. Lehet, hogy eddig írtak is már némelyek ide vagy oda. Magam is hozzászólok, egye­nesen, magyarán: szokásom szerint úgy, a mint tapasz­talásból erősödött meggyőződésem sugallja Szóljon aztán más is, és győzőn a mi jobb. Én mindjárt előre, minden hímezés-hámozás nél­kül kimondom, hogy az indítványozott új n­é­p­o­s­z­t­á­l­y fölállítása se nem szükséges, se nem k­i­v­i­h­e­t­ő. Kimagyarázom magamat, meny­nyire tudom. Azt mondom tehát, hogy a néposztály fölállítása nem szükséges. Miért? azért, mert a sz.Ist­ván társulat munkakörében eddig is benne foglaltatott a népkönyvek kiadása. Hiszen eredetileg, úgy szólva, ezért alakult, illy könyvek kiadásával kezdte meg munkásságát. Hogy azóta tudományos, iskolai és egy­átalán a miveltebb osztályok számára is, sőt inkább erre bocsát ki könyveket, az egyfelől szép terjedésé­nek jele, másfelől pedig tagjainak miveltségi foka hoz­za így magával. Az, a mit én sürgettem, s most is sür­getek, arra megy ki, hogy a társulat a népet, értem a 43 i s a földön bé­­keség a jó akarata embe­reknek. Luk. 2. 14. ? A f­aik 3 ^ II KATHOLIKIN NÉPLAP. oj-T > $ ^ é&ii October 22. Pest, 1856.

Next