Katholikus Néplap, 1861. július-december (14. évfolyam, 28-53. szám)
1861-09-05 / 37. szám
299 lásnak lelki örömmel és épüléssel hallgattak. Miután a váczi, nagyváradi és egri egyházmegyék épen Gyoménál szögellenek össze, mind a három egyházmegyéből voltak jelen áldozatok, az uj áldozát első miséjénél a segédszolgálatot megteendők s egyszersmind szép bizonyságául a Krisztusbani testvériességnek! — Szent mise és az áldás kiosztása után az ujmisés édes szülőinek úri házánál magyar barátság- és szívességgel fűszerezett s mintegy 60—70 teritékü diszlakomában részesittettek a vendégek; hol az ujmisésre s annak szülőire, valamint az egyházra és annak szentséges fejére, úgyszintén forrón szeretett hazánkra és nemzetünkre áldomás üdvözletek mondattak. E levelem kelte napján, vasárnap, az endrődi nagy belterjedelmü díszes egyház fogadta keblébe az ünneplő sereget; itt mondá az uj áldozát második szent miséjét s osztá ki ezreknek áldásait. A kézvezetői tisztet helybeli plébános ur, ft. Schiefner Ede szíveskedett elvállalni, valamint az alkalmi szent beszédet is ő tartá, melyben sz.ivrehatóan s könyeket fakasztólag szólott a papi állás fönségéről, a papi hivatásról és annak nehézségeiről __Szivére köté ifjú paptársának, hogy épen oly jó és állhatatos papja legyen az egyháznak, mint hű és rendületlen fia a hazának.............. Végül nem hagyhatom megemlítés nélkül Endrőd községünk nemzeti s kegyeletes hitélete bizonyságául, hogy első sz. királyunk, sz. István napjának ünnepét ez évben is hozzá s hozzánk méltóan megültük; a reggeli órákban, valamint a sz. mise előtt és alatt mozsarak dörögtek.... A hívek nagy számmal jelentek meg Isten házában, abból a jó fajból, melynek őseit szent királyunk vezette az üdv útjára, s melyről Páternak oly jellemzően mondja, hogy : „ Szánt, vet vígan és mosolygva . .. Tiszta napfény süt az arczán; De ha templomba lép aztán : Egy felhő lesz, egy borúlat, — Földre borul s könyet hullat.“ .... Választott nép, népek java; Igaz egy nép, jó keresztény , Nem örül a mások vesztén. Semmi titka, bűne sincsen. — Meg is áldja még az Isten,!!! Endrődi, Mohács, augustus hó 30-án, 1861. Nemzeti nagylétünk nagy temetőjén, Mohácson, mely kegyeletből az ősök emléke iránt évenkint megszokta ülni a végzetszerü, 1526-ki augustus 29-én történt csata napját, e napot az idén is megünnepelik. E szomorú bár, de nagyszerű s a magyar vitézségre fényt vető nap városunkban nemzeti és vallási ünnep egyszersmind. Nemzeti az imént említett augustus 29-e, az 1526-iki év miatt; vallási, a kálvária-kápolna fölszentelésének évfordulati napja tekintetéből,amely kis imaház a vérmezőn áll. Már hat órakor reggel sietett a város nagyja s kicsinye a szent szónoklatoks misékben résztvenni. Először rácz, azután német szónoklat és mise, végre magyar tartalék. A magyar beszédet mozsarazás előzé meg. Tarta pedig azt nt. Borbély György helybeli segédlelkész ur, ki honfiúi s vallásos érzelemtől áthatva, a jó honfi kötelmeit fejtegette, melyek között első helyen áll a haza szeretete, másodikon a törvények iránti engedelmesség, harmadikon az egyetértés, mint a mely által a csekélységek nagyokká válnak. Mindezek koronáját a kath. valláshozi hűséges ragaszkodás teszi. — A szónoklat után ngs. Gráger Gábor prépost és plébános ur tarta az ünnnepélyes vérnélküli áldozatot taraczkdurrogás között. A mintegy kétezernyi tömeg között sok vidéki, főleg pap volt szemlélhető. Paksi J. — A lipótvárosi uj egyház. E nagy remények közt megkezdett, azonban a kath. híveknek nem épen valami rendkívüli áldozatkészséget tanúsító munka haladásában némi szünet állt be, mire nézve különböző hírek kezdtek szárnyalni. Az egyik rész azt mondta, hogy a városi pénztár azon összeget, melyet a templom építésére évenkint áldozni szokott, a folyó esztendőre már nem csak hogy kifizette, sőt már előlegezett is, s ekkér az anyagi segély forrása kimerittetvén, az építés félbeszakadt. Mások mind az indokolást, mind az építés megakadását alaptalannak mondák. Végre legújabb adatok szerint a tényálladék következő: múlt hó 17-kén az építési bizottmány csakugyan megszüntette az építést s magától értetik, a legtermészetesb oknál fogva, t. i. mivel nem volt pénz. Miután azonban a ministerium által a vallási alapból 34,000 ft. erejéig történt utalványozás nem sokára leérkezett s a nevezett összeget bibornok hg. prímás ő eminentiája átvette, az építés augustus hó 21-kén ismét megkezdetett s megkettőztetett gyorsasággal foly. Ez a tényállás, mihez még csak azt kell megemlítenünk, hogy e 34,000 ftnak csaknem fele régibb adósságok fedezésére hajlik le, s ezek kifizetése után tehát az építésre alig marad több 18,000 finál. Mindazáltal remélhető, hogy november végéig, ha szép s építésre alkalmas őszünk lesz, a templom déli oldala az eszterhasig elkészülhet. (I.) — Nagy-Várad, augustus 30-kán 1861. Valamint országszerte , úgy a mi megyénkben is fölmerült egy a kántortanitók özvegyeit és árváit gyámolitó nyugintézet óhajtatossága. Más, számosabb és vagyonosabb katholikus nép lakta vidékeken az ily indítvány az illető kántorok és tanítók, sőt még a nép részéről is számíthat segélyjárulékra; nálunk nem sokba került felismernünk, hogy az ilyetén hitélet és keresztény szeretet munkáira a jótékonyságában főpásztorunk kegyelmességén kívül másonnan alig számíthatandunk gyámolításra. Ehhez képest áldott főpásztorunk, Szaniszló Ferencz püspök ő excellentiája által 5000 pengő, és egyházmegyei iskolai főfelügyelőnk, főtiszt. Nogály János ur ő nagysága 600 pengő forintnyi adományaival az indítványozott nyugintézet kezdeményes alapja meg lévén vetve, a helybeli képezde tanáraiból bizottmány alakult, mely kötelességének tartja rajta lenni, hogy az alapot gyarapítsa. A bizottmány talált erre módot, mely távol a szerénytelen alkalmatlankodástól, más tekintetben is ajánlatos forrásul kínálkozik. Ugyanisten tisztelt iskolai főfelügyelő úr ő nagysága a szándékba vett nyugintézet részére tulajdonjoggal átengedte és átruházta az általa nem rég csak „kéziratul“ kiadott „Magyar Nyelvtanát,“ mely legközelebb új, illetőleg első kiadásban fog megjelenni és közrebocsáttatni. Ha ezen „Magyar Nyelvtan“ iskolai könyvül elfogadtatnék, ebből évenkint tetemes jövedelem keletkeznék, melylyel a szándékba vett nyugintézetünk alaptőkéjét öregbíthetnék. Hogy pedig ezen „Magyar Nyelvtan“ igen is használatos iskolai könyvül, azt nem csak terjedelme és szerkezete, hanem tanúsítja azon fényes eredmény is, melyet ezen „Nyelvtan“ vezénylete mellett a nagyváradi irgalmas nénék intézetének ez évi próbatételei is fölmutattak. Ugyanis ezen „Nyelvtan,“ egyéb eredeti sajátságait nem említve, midőn a tanítók részéről ugyan nagy buzgóságot és tüzetes szorgalmat igényel és a tanuló részéről a dolgot szerfölött könnyíti, egyúttal mind a tanítási, mind a tanulási mechanismust lehetetleníti és a „született magyar“ tanonetet rövid uton képes megismertetni a magyar nyelv szellemével. E mellett ígéretét is birjuk a föltisztelt szerzőnek, hogy egy-egy kiadás elkeltével a szakértők és tanárok helyes és gyakorlatos észrevételeit méltánylandja,és „Magyar Nyelvtanát“ időről időre át- meg átdolgozandja. A „három tanfolyamba osztott és „született magyarok számára tanodai használatra kalauzul a szolgálandó munka legközelebb a sajtó alól kikerül csinos kiállítással ; egy példánynak 30 ujkr. lesz az ára. A mi megyénkben kegyes főpásztorunk , exja ezen nyelvtant már köröztette is és ajánlotta. Másonnan is, Kassáról, Erdélyből, Csornáról, Szombathelyről s több helyről érkeztek már megrendelések. Ft. Fábri József kassai püspök ur ő exja nyugintézetünknek 200 egő frt (urb. kötél.) adományozott, ezen összeg fejében száz példányt rendelvén meg nyelvtanunkból. Nem csak a tanügynek, hanem az özvegyek és árvák fölszáritott könyeinek nevében is legmélyebb hálát mondunk az ily kegyes jótéteményért. Megrendeléseket máris szívesen fogad és készséggel végrehajtand a nagyváradi egyházmegyebeli kántortanítók özvegyeit s árváit gyámolitó nyugintézet bizottmánya nevében a bizottmány jegyzője és jelen sorok közlője, Dick Ferencz, képezdei és főelemi tanító.