Katholikus Néplap, 1866. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1866-10-18 / 42. szám

328 illetőleg ekként tudósiták anyját : „Önnek leánya anyaiára növekedett, s növekszik naponkint nagyságban, jóságban, szépség-, bölcseség- s erényekben, hogy minden jós derékben ő a legtökéletes, s legkiképzettebb, s nincs az egész országban hozzá hasonló, sem a felső, sem a közép vagy alsó osztályokban. Meg kell vallanom asszonyom, hogy a király annyira örvend neki, miszerint óránkint beszélget vele , s ő oly jól, oly okosan tudja a királyt mulatni, mint valamely huszonöt éves nő.“ A lélek ritka adományaihoz kedves külső járult. Mint kelettől dél felé haladó nap, úgy ragyogott mindinkább éveivel szépsége. A tizenöt éves szűz oly kifejlett virág volt, melynek kelleme tiszteletteljes csodálatra ragadá az egész udvart. II. Henrik sürgetésére Stuart Mária a trónörökös neje jön, s a király halála után II. Ferencz Máriával öröklé a franczia trónt. Eddig Máriát születésétől fogva a szerencse követé minden léptein. Mint szűz az udvar gyöngye volt, mint nő férje oldala mellett csak boldogságot ismert. Francziaország úgyszólván imádta, Skóthon tisztelte, a hatalmas Guise-párt gyámolttá, szép napjaira legkisebb bánatfelhő sem borult. Hivatva két nemzet fölött uralkodni, rendkívüli kelleme a szívek szelíd uralmát is látszott számára biztosítani. Férje azonban már 1560-ban meghalt, s e kora halál Mária számára megnyita a keserű tapasztalatok pályáját, melyen oly keresztény odaengedéssel járt végig. Skóthont Knox idegeníté el tőle, Francziaországban az irigykedő fondor Medicis Katalin gyűlöletének volt kitéve. A férje halála által Francziaországban trónvesztett Máriát a skót nemesség hiva vissza hazájába, de ő ismételten vonakodott Erzsébetnek eléje terjesztett ama szerződvényét aláirni, mely Skóthon függetlenségét veszélyezteté s őt kényszeríteni akarta az angol koronáról lemondani. Erzsébet e miatt megtagadta tőle a szabad menetet, mi Máriát nagy keserűséggel tölté el. „Reményiem — szóla a követhez — nem leend szükségem Anglia partjain kikötni; ha mégis ott szállok partra, királynőjének kezei között leszek, s azt teheti velem, mit akar. Ha elég kegyetlen lesz halálomat kívánni, legyen kívánsága szerint, áldozzon föl. Talán e végzet üdvösebb lesz reám nézve az életnél. Legyen Isten akarata.“ Aug 14-ike volt az elmenetelre kitűzve. Mária keblét mély fájdalom fogá el. Szemei előtt egy hajót látván elsülyedni, fölkiáltott : „Ah, mily előjel ez utazásomra nézve.“ Azon pillanatban, midőn hajója elhagyá azon haza partjait, mely gyermekéveiben menhelye, első örömeinek s dicsőségének szinhelye volt, keserű könyekre fakadt. A hajó hátulsó részében mindkét karjára támaszkodva szép szemeit el sem fordítá az imént elhagyott kikötőről. Ajkai méla hangon mindig e szavakat rebegék : „Isten veled Francziaország!“ míg csak az éj be nem állt. Legforróbb óhaja volt hajnalban még egyszer láthatni a kedves partokat. A szél, mintha csak fájdalmára figyelt volna, lecsendesedett. Másnap Mária nedves szemei még egyszer fölkeresték a feledhetlen haza partjait, újra ismétlő érzékeny panaszait, újra elmondá fájdalmas Istenhozzádat. A sűrü köd védelme alatt szerencsésen elkerülve az ellenséges kémhajókat, aug. 19-kén a leithi kikötőbe ért. E kedvezéssel bezáródott mögötte a szerencse templomának ajtaja. A szerencsétlen Skóthon ekkor már vallási viszályok színhelye volt. Knox egy hitehagyott pap, Skóthonba ment, hogy saját szavai szerint „földúlja az oltárokat, elégesse a bálványképeket, a misemondó könyveket s bálványruhákat“; izgatására nem csak a kath. tanok hirdetése, hanem még a mise szolgáltatása is halálos bűn alatt tiltva volt. Máriának csak ezen viszonyoknál fogva is nem volt egyéb választása, mint vagy megtagadni apáinak hitét, vagy a vérpadra lépni. Midőn Stuart Mária hazájába visszatért, talán a törvényes uralkodó jelenléte, talán fiatalsága, a leirhatlan kellemmel párosult méltóság, magas szelleme egyelőre lecsillapítani látszott a viszályokat. E nyugodtság egy a vihart megelőző csendhez hasonlított. — Mária szabad vallásgyakorlatot biztosított alattvalóinak. És csodálatos türelme a skót puritánoknak, ők királynőjüktől tagadták azt meg! Midőn Mária udvari kápolnájában misét szolgáltatott, Knoxs felekezete dühösen felkiáltott: „Inkább ezernyi ellenség szállja meg Skóthont, mintsem egy mise is mondassák.“ „Nem fogjuk tűrni — kiálta a fanatizált nép —, hogy a bálványozás visszaállíttassék az országban.“ Mária egy az első keresztény századok hitbajnokaira emlékeztető szilárdsággal felelő elleneinek: „Nem önök egyháza az, melyet pártolandok , hanem a katholika , melyet Isten igaz egyházának hiszek.“ Ily viszonyok között, hogy országának dúló viharaiban támasza legyen, s majdan királyi székén törvéutódot hagyhasson, kezét a angol és skót királyi házzal rokonságban levő, de személyére épen nem jelentékeny Darnley Henriknek adta. E gyönge, hiú, változékony férfiú a helyett, hogy oltalmul igyekezett volna lenni királyi nejének, ki őt magához fölemelé, szövetségre lépett a pártosokkal, kik azt ígérték neki, hogy számára megszerzik a skót koronát. A királyné bonyolódottabb ügyeiben gyakran élt a kath. Riccio Dávid tanácsával, ki Darnley sürgetésére vétetett föl a királyi udvarba. S mert Riccio katholikus volt, a királynő pedig gyakran tanácsaira hallgatott, ez az ellenséges pártnak elég volt még hamisított okmányok segítségével is Máriát a legfeketébb gyanúsításoknak kitenni. Darnley unszolására Riccio a királynő saját szobájában meggyilkoltatott s az ablakon kivettetett. Mária, hogy férjét a pártosoktól elvonja, őt Edinburg elhagyására birta, de szive a kitsapongásainak élő hitszegő férj iránt meghidegült. Eközben 1566. júl. 19-én fiút hozott a világra, ki I. Jakab név alatt Anglia királya jön. A szülés szerencsés eseménye sem lépett kiengesztelőül a királyi pár közé. Darnley annyira ment, hogy Skóthont el akarta hagyni. A királynő visszatartóztatá őt. Alig kételkedhetni, hogy a becsület érdeke bírta őt e marasztalásra , de szíve folyton vérzett. „Szeretnék meghalni!“ e fájdalommal ejtett szavakat halló Máriától gyakran környezete. Darnieyt pillanatra a bánat szállta meg. Tévédé-