Katholikus Néplap, 1868. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)
1868-11-26 / 48. szám
PEST, II. félév. 48. Szám. November 26. 1868. Megjelenik e lap minden héten egyszer, csütörtökön.Előfizetési ár : helyben félévre 1 forint 311 A nálvírtunk. • f ------1---------—-----------------■ Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kéziratokatlkr., egész évre 2 forint 62 kr • vidékre fél fölvét«]/ fi , , T.S ** S& H Uz 80rig minden egyszeri »Szenthtvá.-T.rsiiJ.t uju, „ lr„,gi„ IT„"ff» «. A magyar gyarmatok Moldvában. A Szent-László-Társulat mind a katholicismusra, mind a hazára örök emléket állít magának az által, hogy nemzetiségekre és vallásukra egy iránt elhagyatott moldvai testvéreinket oltalma alá veszi, s tehetsége szerint odaműködik, hogy magyarok és katholikusok maradhassanak. Mert nem titok senki előtt, hogy Moldvában a katholicizmus és magyarság szoros kapcsolatban áll egymással, és ha az oláh kormánynak sikerül meggyengíteni vagy épen kiirtani az egyiket, utána dől a másik is. Hogy hazai közönségünket a Szent László-Társulat törekvéseinek minél buzgóbb támogatására lelkesítsük, közérdekűnek véljük leghitelesebb és legújabb adatok szerint kimutatni kerületek szerint, mily magyar faluk voltak Moldvában, s mint áll ezekben a magyarság jelenleg.) Bakói kerület. Ebben a következő falukban: Bakóban 450-en, Radomirestiban 30-an, Isvoróban 40-en, Saucestiban tizen, Kalugaraban 1200., Dialmnouban 20-an, Barátiban 150-en, Margineniben 400-an, Saccaturában 120-an, Románban 50-en, Krézsában 1300 an, Pokolpatakban 250., Uzfaluban 60-an tiszta magyarok, noha a román nyelvet is értik; Predesti, Mielocestie, Pojana falukban már teljesen eloláhosodtak. —Veleni,Dioseni, Parincze, Rakova, Trotusu, Quinestie, Tirgu Akna, Slobodzie, Gruravoi, Domanestie, Karakle, Doftuna, Grocestie, Bahna annyira uralkodó a magyar nyelv, hogy a románt csupán Tirgu Akna vidékén értik ; Ujfaluban és Szőllőhegyen csakis magyarul beszélnek, Hurtában a gyarmatosok többnyire németek: Hersza, Prate, Varesacca, Pustiana, Formosác, Lunkani, Stengaru, Bosotin, Larga, Valleneu, Baraniasa, Bersunti, Nagy- és Kis-Soronti, Moinesti, Romanestie, Cigesu, Faroana, Vallea mare falukban majdnem mindnyájan magyarul beszélnek. 2) Berlad-kerületben magyar községek nincsenek , de vannak magyar iparos családok és katonaszökevények. A magyar értelmiséghez tartozik Scholtz Kornél cs. kir. consulatusi hivatalnok Kassáról, Brettner Miksa gyógyszerárus Nagykikindáról és Pautsch József ácspallér Pestről. Mind a három buzgó magyar. 3) Foksány és Tekus-kerületek. Foksányban a katholikus község legnagyobb részt magyarokból és székelyekből áll. Bizante egészen magyar és katholikus. — Plausezeni igen nagy és jómódú község kizárólag magyar katholikusokból áll. A petnai és suszitzi völgyben, számos magyar molnár — Domestie, Adjud, Pauca, Odobestie és Seveszte falukban számos magyar iparos lakik. 4) A Bottusán-kerületben magyar gyarmatok nincsenek, de elszórva több magyar család él itt, mint Sombáry Sándor orvos Marosvásárhelyről Botusánban. Hajnal Imre gyógyszerész Marosvásárhelyről ugyanott; András János Komáromból gazda Bottusán mellett; Strauss Ignácz gépész Pestről. 5) Felticzenyi-kerület. Ebben két magyar gyarmat van: Sosie és Miroslavesztie. 6) Sajnosan a román kerületről azt kell jelentenem, hogy az ottani számos magyar gyarmat, úgymint: Sabvana, Román, Chiriestie, Ingáni, Terkani, Halauszestie, Rekiteny, Indeni, Farkaseni, Bukanestie, Támaszéni, Sagna már teljesen eloláhosodott; csak itt-ott néhány öreg ember és temploménekes érti meg a magyar nyelvet. 7) Piatra-kerület. E kerület Talpa és Bargonie nevű faluiban 1849-ben igen sok magyar telepedett le, kik legnagyobb részt földmiveléssel foglalkoznak. A hegyvidéki falukban egyes székely családok vannak, többnyire katonai szökevények és bűnvádi kereset alatt állott emberek, kik nagyobb részt oláh neveket vettek fel és az ó-hitre tértek. Ezen magyarok 48