Katholikus Néplap, 1868. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)
1868-10-22 / 43. szám
PEST, II. félév, 43. szám. Október 22. iscs. Megjelenik e lap minden héten egyszer, csötürtiikiul. Előfizetési ár : helyben félévre 1 forint 31 A pályázatok beigtatásáért tíz sorig minden egyszeri Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kéziratokat 1kr., egész évre 2 forint 62 kr., vidékre fél- fölvételért 1 frt, tiz soron fölül, egyszeri közlésért 2 frt, a Szent István Társulat igazgatóságához kérjük intéztetni.N évre 1 frt 70 kr., egész évre 3 frt 40 kr. ha többször közöltetik, 1 forint 50 krajczár számittatik. Toldalék „a népiskolai közoktatási törvényjavaslatára tett észrevételekhez. (Vége.) Már most, ha „a vallás hatása az emberi kedélyre nagy részint — úgymond b. Eötvös József — az egyház önállásától függ“, (és ha) „a kereszténység feladata abban áll, hogy minden egyest jobbá, bensőleg elégedetté tegyen , hogyan felelhet meg e föladatának, ha elveszti függetlenségét?“ (A 19. század uralkodó eszméi stb. II. 436. 431.) És ha ennek folytán az állam egyoldalúlag készített tanrendszerét ráerőszakolja az egyházra, fia fölállíttatja a közös iskolákat, elválasztva az egyháztól a tanodát, ha azon iskolákban a vallástant rendkívüli tantárgygyá alacsonyítja, és ha a püspököktől, valamint az ő megbízottjaiktól, a lelkipásztoroktól még a saját híveik tanodái fölött való felügyeletet is elvonja, és még a tisztán hitfelekezeti iskolák igazgatását is, a magyar törvényjavaslat szerint, a kormány által kinevezendő vármegyei felügyelőre, és a különféle vallásúakból alakítandó vármegyei iskolai tanácsra bízza, úgy valójában nem felelhet meg az egyház ama feladatának eléggé, miszerint minden egyest jobbá és bensőleg elégedetté törekszik tenni, mert nem mozoghat szabadon, áldásos életerejének kifejtésében korlátoztatván. Ily sérelmes lévén a népiskolai törvényjavaslat, megfoghatatlan, hogy egy t. névtelen czikkíró „felteszi a magyar (katholikus) főpapságról, miképp ez örömmel fog azon javaslat törvénynyé emeléséhez járulni.“ (Pesti Napló 1868. 152. sz.) Megfoghatatlan ama föltevés annál inkább, mert a magyar katholikus főrendű papság csakis oly törvény hozatalához járulhat beleegyezőleg, a mely az egyház szabadságát még inkább biztosítja, és a közoktatást, legalább saját híveit illetőleg, az ő valláserkölcsi tanaira fektetendőnek rendeli, különben is, mindenek előtt és fölött vallásosságra leven szükségünk. Avagy a gonosztevők egyik legveszedelmesebb faját, nem azok képezik-e, kik nagyon is értik a jogok és törvények százfelé ágazó tekervényes útjait, e tudományukat egyedül arra használván, hogy annál nehezebben lehessen őket gaz cselszövényeikben, és ravasz előrelátással szőtt terveikben megfogni ? Hisz : „kétséget nem szenved, — bizonyítja egy t. névtelen — ,hogy az Asztalos-, Madarász- és Balsághy iskola szünet nélkül piszkálja a szenvedélyeket a nép alsó rétegeiben. Tudjuk pedig, hogy ha a kedélyekben az erkölcsi fenyíték megszűnik , csak egy további lépés szükséges, s a szabadság azon értelmezést nyeri, mely a zsiványok közt otthonos. (Különben is) „köznépünkben — úgymond — sok jó tulajdona mellett, megvan a hajlam a rabláshoz.“ (Pesti Napló 1868. 200. sz.) Ha tehát való igaz , — miként fájdalom! csakugyan az,— hogy köznépünknek hajlama van a rabláshoz, és ha kétséget nem szenved, hogy annak szenvedélyeit ép olyanok piszkálják szüntelen, kik bírnak ugyan tudománynyal, de azt roszra használják, úgy csak csodálni lehet, hogy a népiskolai törvényjavaslat, nem a mindenek fölött valláserkölcsi oktatásban és nevelésben részesítő hitfelekezeti iskolákat, hanem a minden bevett vallásfelekezet tanaival ellenkező, mert vallási közönyösségen alapuló közös tanodákat pártfogolja, minél inkább leendő elterjedésekről gondoskodik, és mindenféleképen előnyözi , kedvezésekkel elhalmozza, holott a vallás, melyben a különböző hitfeleketnek gyermekeiket kiválólag oktattatni és neveltetni akarják, és melyben, — mint b. Eötvös József közoktatásügyi m. kir. miniszter úr a képviselőház ez évi június 14-diki ülésében, hangsúlyozá : „a honpolgárok milliói megnyugvásukat keresik és találják, a törvényhozás előtt közönyös nem lehet.“ (Pesti Napló 1868. 145. sz.) De még kevésbbé közönyös dolog a vallás, a felekezetek szemében. Innen van, hogy a protestánsok ugy. 43