Katholikus Néplap, 1868. július-december (21. évfolyam, 27-53. szám)

1868-10-22 / 43. szám

PEST, II. félév, 43. szám. Október 22. iscs. Megjelenik e lap minden héten egyszer, csötürtiikiu­l. Előfizetési ár : helyben félévre 1 forint 31 A pályázatok beigtatásáért tíz sorig minden egyszeri Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kéziratokat 1kr., egész évre 2 forint 62 kr., vidékre fél- fölvételért 1 frt, tiz soron fölül, egyszeri közlésért 2 frt, a Szent István­ Társu­lat igazgatóságához kérjük intéztetni.N évre 1 frt 70 kr., egész évre 3 frt 40 kr. ha többször közöltetik, 1 forint 50 krajczár számittatik. Toldalék „a népiskolai közoktatási törvényjavaslatára tett észrevételekhez. (Vége.) Már most, ha „a vallás hatása az emberi kedélyre nagy részint — úgymond b. Eötvös József — az egy­ház önállásától függ“, (és ha) „a kereszténység feladata abban áll, hogy minden egyest jobbá, benső­leg elége­detté tegyen , hogyan felelhet meg e föladatának, ha elveszti függetlenségét?“ (A 19. század uralkodó esz­méi stb. II. 436. 431.) És ha ennek folytán az állam egyoldalúlag készí­tett tanrendszerét ráerőszakolja az egyházra, fia fölál­­líttatja a közös iskolákat, elválasztva az egyháztól a tanodát, ha azon iskolákban a vallástant rendkívüli tantárgygyá alacsonyítja, és ha a püspököktől, valamint az ő megbízottjaiktól, a lelkipásztoroktól még a saját híveik tanodái fölött való felügyeletet is elvonja, és még a tisztán hitfelekezeti iskolák igazgatását is, a ma­gyar törvényjavaslat szerint, a kormány által kineve­zendő­ vármegyei felügyelőre, és a különféle vallásúak­­ból alakítandó vármegyei iskolai tanácsra bízza, úgy valójában nem felelhet meg az egyház ama feladatá­nak eléggé, miszerint minden egyest jobbá és benső­leg elégedetté törekszik tenni, mert nem mozoghat szaba­don, áldásos életerejének kifejtésében korlátoztatván. Ily sérelmes lévén a népiskolai törvényjavaslat, megfoghatatlan, hogy egy t. névtelen czikkíró „felteszi a magyar (katholikus) főpapságról, miképp ez öröm­mel fog azon javaslat törvénynyé emeléséhez járulni.“ (Pesti Napló 1868. 152. sz.) Megfoghatatlan ama föltevés annál inkább, mert a magyar katholikus főrendű papság csakis oly tör­vény hozatalához járulhat beleegyezőleg, a mely az egyház szabadságát még inkább biztosítja, és a közok­tatást, legalább saját híveit illetőleg, az ő valláserkölcsi tanaira fektetendőnek rendeli, különben is, mindenek előtt és fölött vallásosságra leven szükségünk. Avagy a gonosztevők egyik legveszedelmesebb faját, nem azok képezik-e, kik nagyon is értik a jogok és törvények százfelé ágazó tekervényes útjait, e tudományukat egyedül arra használván, hogy annál nehezebben lehes­sen őket gaz cselszövényeikben, és ravasz előrelátással szőtt terveikben megfogni ? Hisz : „kétséget nem szen­ved, — bizonyítja egy t. névtelen — ,hogy az Aszta­los-, Madarász- és Balsághy iskola szünet nélkül pisz­kálja a szenvedélyeket a nép alsó rétegeiben. Tudjuk pedig, hogy ha a kedélyekben az erkölcsi fenyíték meg­szűnik , csak egy további lépés szükséges, s a szabad­ság azon értelmezést nyeri, mely a zsiványok közt ott­honos. (Különben is) „köznépünkben — úgymond — sok jó tulajdona mellett, megvan a hajlam a rablás­hoz.“ (Pesti Napló 1868. 200. sz.) Ha tehát való igaz , — miként fájdalom! csak­ugyan az,— hogy köznépünknek hajlama van a rablás­hoz, és ha kétséget nem szenved, hogy annak szenve­délyeit ép olyanok piszkálják szüntelen, kik bírnak ugyan tudománynyal, de azt roszra használják, úgy csak csodálni lehet, hogy a népiskolai törvényjavaslat, nem a mindenek fölött valláserkölcsi oktatásban és ne­velésben részesítő hitfelekezeti iskolákat, hanem a min­den bevett vallásfelekezet tanaival ellenkező, mert val­lási közönyösségen alapuló közös tanodákat pártfogolja, minél inkább leendő elterjedésekről gondoskodik, és mindenféleképen előnyözi , kedvezésekkel elhalmozza, holott a vallás, melyben a különböző hitfeleketnek gyer­mekeiket kiválólag oktattatni és neveltetni akarják, és melyben, — mint b. Eötvös József közoktatásügyi m. kir. miniszter úr a képviselőház ez évi június 14-diki ülésében, hangsúlyozá : „a honpolgárok milliói meg­nyugvásukat keresik és találják, a törvényhozás előtt közönyös nem lehet.“ (Pesti Napló 1868. 145. sz.) De még kevésbbé közönyös dolog a vallás, a fele­kezetek szemében. Innen van, hogy a protestánsok ugy. 43

Next