Katholikus Nevelés, 1918 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1918-01-01 / 1. szám

2 IFJÚSÁGUNK ESZMÉNYEI A küzdelmek az eszmék próbakövei, életrevalóságuk, tartalmas­ságuk, hallóképességük légsúlymérői, fejlődés és fejlesztőképessé­gük megacélozói. Soha még eszmények kapcsán nem csüggött annyira mozgalom, mint a világháború epokális drámája. Az erkölcsi törvények, a tisztesség, becsület, erkölcs s e triumvirátus ántantja: a panamák, árulások s vesztegetések soha hatásaikkal nem mozgattak még annyira vállalatot, mint a négyéves világküzdelem vajúdásait. Az idegen nép beteges álmainak lázas ábrándjait szolgáló cári biroda­lom az erkölcsi igazságszolgáltatás súlya alatt nyög. A hűség eskü­jét parodizáló olaszhon lelkiismeretét a késő bánat mea culpa-ja égeti. A független morál, a szentesített „érdek“ évtizedei alatt összegyülemlett erkölcsi lávát, gyilkos gőzt és lávát mind felszínre dobja a nagy világrengés. A napilapok hasábjain halomszámra gyü- temlik napról-napra a beteg lelkű, megmételyezett társadalom kiiz­zadt salakja, mely a független erkölcsi rendszer ateista törekvéseire kiált anatémát. Ám legyen világosság! Lássa ifjúságunk saját tapasztalatainak szemeivel a metafizika eszményi magasaiból felé szálló aggodalmak alaposságát. S ha fölényes mosolyával fizette ki egykor őket, könnyeivel fizet meg ma értük. Független, szabad, erkölcs alá mo­­sott partjai repedeznek, amely társadalom továbbra is e talajra építi jövőjét, annak katasztrofális összeomlása elkerülhetetlen. Leg­alább ifjúságunk új világa épüljön újra fel a keresztény erkölcsi törvények rendületlen pillérein, ezredévek súlya alatt kipró­bált ivein. A becsület és hitszegés tárgyilagos megítélésének lehetőségéhez tág teret nyújt ifjú világunk számára az élet felkavart fergetege. Feltekinthet az egyiknek eszményi magzatába, s lenézhet a másik­nak scyllai sötétjébe. A lezajlott rövid négy esztendő négyszázad hosszú szenvedéseit felölelő minden napján megtanulhatta, hogy a valláserkölcstől áthatott becsületnek helyét, vagy a bizalmatlan vadállatnak ragadozó ravaszsága töltheti ki, vagy az állagfegyver pótolhatja a társadalmi élet szövevényeiben. A világháború nagy próbára tette a kultúrember becsületbeli teherképességeit. Azok, akik királyi szóval sem átallották meg­pecsételni a hitszegés ármányait, s banditarejteknek használták a becsület látszatát s a bajtársi árulás után fellengző üdvözletek sorfalai között triumfáltak, olasz földön immár elvették méltó bün­­hődésük egyik részletét. Az eszmék iskoláit járják ifjaink s a világborzalmak szemléltető előadásain megtanulhatják, hogy az erkölcsellenes önmagukban hordják romlásuk végzetét. Mert érdekes ! Hős fiaink most azon hatalmak ellen villogtatják csillogó szuronyaikat, ahonnan a szer­vezeti irányelvek indultak ki az erkölcs és vallás birodalmai ellen. Vallás és erkölcs meghal álláspont Franciaországban, a füg-

Next