Katholikus Nevelés, 1921 (13. évfolyam, 1-10. szám)

1921-01-01 / 1. szám

TEREPSZEMLE jogot és így a vallásos nevelést ekkor alapelvileg biztosították, még nem hárítottak el minden veszélyt maguk fölött. A szocialisták törek­vése a birodalmi „Einheitsschule“ marad, és e törekvésükben a vallás­­ellenes pártok kivétel nélkül támogatják őket. A nevelést centralizálni vallásellenes kezekben, ez volna az eszme. Egyelőre a „Simultanschule“, a felekezetközi iskola a programm, melyben katholikusok, protestánsok és zsidók vegyest tanulnának, azután a teljesen vallástalan iskolák következnének. A programm 10 évet szán az államosítások keresztül­vitelére, és sikere esetén 1930-ban már nem volna kath. iskola. Egyik­másik vidéken máris munkához látnak a szociáldemokrata hatóságok. Szászországban pl. a miniszter már bezáratott kath. iskolákat. Ugyanitt 1920. ápr. 1.-én az állami iskolákból száműzték a vallásoktatást, ugyanezt tették Hamburg és Bréma katonatanácsai. A birodalmi kormány azonban az utóbbi határozatokat megsemmisítette, mivel a birodalmi törvény a tartományi fölött áll, amaz pedig az alkotmány 13-ik §.-ával előírja a vallásoktatást. Sok helyütt rendszeres mellőzést tapasztalnak a katholikusok a tanerők kinevezésénél, ez a jelenség azonban nem aggasztó, mert sokkal több a tanítói hivatás a katolikusoknál, és így reájuk szorulnak. A nagy iskolaharc a biro­dalmi gyűlésen fog végbemenni, bízvást mondhatjuk azonban, hogy a katholikusok meg fogják védeni a vallásos nevelést. 1920. jún. 11. és 19. között tartották a birodalmi iskolakongresszust, mely afféle sereg­szemle volt. E kongresszuson a legkülönbözőbb világnézetek képviselői álltak egymással szemben, és a katholikusok annyira kitűntek, hogy a szász kultuszminiszter megállapítása szerint a törvény sorsát ők fogják eldönteni. Anglia csak újabban tér át az iskolaszabadság letörésének útjára. Úgy látszik, hogy a háborútól megrázott államok az iskolaállamosítással akarják jövőjüket biztosítani. Az angol iskolaállamosítás törvényterve­zete a Fisher-féle javaslat, mely szerint minden iskola közvetlen a „local authorities“ hatósága alá kerülne. Az iskolák vallásilag vegyesek volnának, és a hitoktatást az említett hatóság ellenőrizné, — ahogy a törvényjavaslat mondja: adaequat módon, azaz minden felekezet tanításának megfelelően. „Hogyan fogják a protestánsok a kath. hit­oktatást adaequat módon ellenőrizni?“ — kérdi a „Table“, mely 1920. május 1.-i számában élesen kikel a tervezet ellen. „Mi gyer­mekeink számára kath. nevelést akarunk — írja e lap —, azért kath. iskolákra van jogunk, ahol kath. tanítók nevelik őket kath. légkörben és ahol a vallásoktatást katholikusok ellenőrzik."­ Mgr. Brown általános helynök így nyilatkozik a Fisher féle javaslatról: „Nyakunkra teszik a kést, ma vagy holnap vágják-e el, nem tudjuk, de hogy elvágják, az bizonyos !“ Amerikában ugyancsak veszedelem fenyegeti a kath. nevelést. Újabban a szabadság országában is iskolaállamosításra törekszenek. Az amerikaiak­ ­ Az angol katholikusok olyan fontosnak tartják a kath. iskolában való neve­lést, hogy sok püspök kiközösíti azt a szülőt, ki gyermekét vallásilag vegyes iskolába adja. (Szerk.)­ ­

Next