Katolikus Nevelés, 1939 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

1939. január. A modern fizika világnézeti vonatkozásai.* Dr. Bárdos István. Budapest. Bevezetés. A gondolkodó emberiség ősidőktől fogva egyetlen egyből — mint kiinduló pontból — próbálta megmagyarázni a világmindenséget. Az ógörög tudomány — mint bölcselet — ezt az ősegyetlent: archénak (ag­y), kezdetnek, legfőbbnek nevezte. Az ólatin műveltség p­edig ugyanezt: princípiumnak, elvnek mondotta. Madách is ezt az emberi ősvágyat juttatja kifejezésre, mikor azt mondja: ..Átpillantását vágyjuk az egésznek“. A fizika is erre az egységes világmagyarázatra törekszik. I. A fizika fejlődésmenete. A fizikai tudománynak is, mint minden tudománynak, meg van a maga érdekes fejlődésmenete. Mégpedig ennek legrégibb, vagyis első a­ fázisa az u. n. pluralizmus. Ez azt jelenti, hogy a régi fizikusok a fizikai jelenségek megmagyarázására általában többféle erőt vettek fel. A pluralizmus sokáig uralmon levő korát azonban az újabbkori fizikában (18—19. sz.) egy második b) fázis az u. n. trializmus vál­totta fel. Ez pedig azt jelenti, hogy az újabbkori fizika a fizikai jelen­ségek megmagyarázására a régi többféle erőt háromra redukálta: moz­gási energiára, hő­energiára és elektromos energiára. S végül jött a jelenkori fizika (20. sz.), mint a fejlődés harmadik c) fázisa az u. n. monizmus elméletével. Ez pedig azt jelenti, hogy a jelenkori fizika a fizikai jelenségek megmagyarázására a föntebbi három energiát egyre redukálta: az elektromosságra. Vagyis ma már a fizikusok a fizika összes jelenségeit végelemzésben elektromossággal próbálják megmagyarázni. Jól megjegyzendő azonban, hogy ez a fizikai monizmus nem azo­nos egyes jelenkori, hitetlen fizikusok világnézeti monizmusával. A modern természettudomány komoly művelői, a lelkiismeretes fizikusok, u. i. (közéjük tartozik a kétszeri Nobel-díjas Planck is) a fizikai jelen­ségek legvégső magyarázatául a legfőbb Lényt és Törvényhozót, Istent veszik föl.­ Náluk tehát a hitetlen monistáktól eltérően a fizikai mo­­ n E tanulmány fizikai adatai dr. Szénásy Barna: A modern fizika bölcseleti vonatkozásai c. cikkéből valók. (Magy. Kult. 1938. júl. 5—20. XXV. évf. 13—14. sz.­­ Az igaz, hogy az Istenről való fogalmuk nem mindig felel meg teljesen a keresztény személyes istenfogalomnak. De ez az ingadozás nem annyira rossz­akaratnak, mint inkább a keresztény theológiában való járatlanságnak és a túlzottan egyoldalú fizikai képzettségnek rovására írandó. Sajnálatraméltó vergődésük (pl. a híres Planck-é) az Isten léte, illetve mihejiléte körül ép azt mutatja, hogy mekkora áldás a keresztény fizikus számára axkati.­­he&krgia fölséges útmutatása és biztos elirányítása.

Next