Katolikus Nevelés, 1940 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1940-01-01 / 1. szám

A női munkatáborok Magyarországon, 3 fizikai irányt kell-e képviselni a nevelésben. A kérdést ez a tény szabja meg: amilyen az ember természete, annak megfelelő legyen nevelése. Ebben a nevelő munkában pedig a legtekintélyesebb és legértéke­sebb szerep jut a hitoktatónak és a hittanárnak. Az élet lelki vonatko­zásainak oroszlán munkája reá várakozik. Ő foglalkozik az élet fel­­értékelésének, az élet magasrendű céljával, az ember és Isten kapcsola­tának, majd a célravezető, az élet kiteljesülését szolgáló téren, és ter­mészetfeletti eszközök tanításával. . . Rövidesen ő áll a fejlődő em­berek mellett, hogy isteni küldetésének tudatában az élet Szkilla és Karibdiszei között, a számtalan lelki elsötétülés és lélekomlás idején is az örök idealizmus és optimizmus erejével küzdelemre hangoljon. A hittan tárgyilag adja az Úr jelölte emberélet kialakulását, a hitoktató pedig alanyilag segíti a gyermekélet fejlődését. Mindezekből az következik, hogy a hitoktatás szent munkára egyenesen és lényegesen igénye az az életre nevelés, mely mert egy­részt tárgyi részét adja a valóságos életkiteljesülésnek, de másrészt rendszeresen is azon fáradozik, hogy a küzdelmes élet valóságára elő­készítse a felfejlődés alatt álló gyermekembert. Ez a megállapítás nem új. Az evangéliumi Mester és egyházi szent tanításának gyakorlati útmutatása. Az igehirdetésre küldettünk — a pásztori lelkűlét értékesítésével. Régi, ősi irányok ezek. De tán az újév kezdetén azért kell elevenebben kihangsúlyoznunk, mert újra ha­tározottabban hangoskodik az életet leszürkítő állásfoglalás. Mi a régi, evangéliumi alapokon állva, az Úr Jézus parancsait hűségesen követve, szolgái akarunk lenni — a természetfeletti életnek! Hogy pedig a közelgő új esztendőben sok siker koronázza ezt a működésünket, azért imádkozva kérjük az Isteni Nevelő áldását!* A női munkatáborok Magyarországon. Tamás Ernő, Budapest. Az egyetemi és főiskolai nőhallgatók önkéntes munkaszolgála­táról fogok szólni, mert hazánkban ennek keretében valósították meg a munkatáborok gondolatát. Talán nem felesleges, ha meg­említem, hogy itt nem a német munkatáborok szolgai utánzásáról van szó. A női munkatáborok első szervezői azt az utasítást kapták, hogy önállóan, minden idegen mintától mentesen készítsék el a táborok neve­lési és munkarendjét. Hogy van mégis bizonyos hasonlatosság a német és magyar munkatáborok között, az a dolog természetéből és az alap­­gondolat azonosságából következik. A munkaszolgálat gondolata különben is nem új és nem német találmány. A gondolat kezdetleges megvalósítását látjuk már 1870-ben . Elnöki megnyitó a Hitoktatók és Hittanárok Orsz. Egyesületének közgyűlésén.

Next