Katolikus Nevelés, 1943 (35. évfolyam, 2-12. szám)
1943-02-01 / 2. szám
26 A ciszterci pedagógia, arról, amit a ciszterci gondolatból megérzett és megőrzött az évek folyamán. Az általánosan felfogott nevelési gondolat háromféle síkon tükrözheti az egyéniség sugarait: az önnevelés, a család- és népnevelés, végül az iskolai ifjúság nevelésének síkján. A Ciszterci Rend az önnevelés mélyebb kiépítésére alakult. Távol minden emberi élettől, a vadonok magányában, a Dunántúl és a Bükk hegységeinek elrejtett katlanaiban épültek a kolostorok, hogy az élet zajától távol, a szemlélődésben s a vagyon bilincseitől elszakadva a teljes szegénység felszabadulásában követhessék Krisztust a szerzetesek. Ránevelni magunkat arra, hogy a tudás bölcseségénél többre értékeljük a krisztusi elvek átélésének bölcseségét: ebben áll az a jámborság, amelyről oly gyakran beszél Szent Bernát, a Doctor Mellifluus, A tudás és az élet harmóniája: ez a szentbernáti önnevelés lényege. „Vannak, akik azért akarnak tudni, hogy maguk is jobbak és többek legyenek: ez a bölcseség!“— mondja Szent Bernát. Mikor a Rend szembefordult Cluny szellemével és elszakadt attól, egyúttal el akart szakadni attól a szellemi vonalvezetéstől is, mely eltávolodva Szent Benedek eredeti gondolatától, sokszor szinte öncéllá tette a tudást és a szellemi kincseiért engedményeket tett a lelki kincsek rovására. Szent Bernát arra akarta ránevelni követőit, hogy minden vonalon lássák be és valósítsák meg a tudás eszközszerűségét, mert „a lélekben felhalmozott sok ismeret, hacsak nincs átemésztve a szeretet tüzétől s hacsak nem áll mellette tanúbizonyságként az élet kezessége, mely szerint a tudománytól jobbá lett, bűnnek számít, mint az az étel, mely csak a test ártalmas és kártékony nedveivé tudott válni.“ Ennek az önnevelésnek eszközei a fokozott mértékben gyakorolt szemlélődő élet, a testi munka és a teljes szegénység. Ezek által érhető el a legnagyszerűbb és legigazibb tudás, a szentek tudománya: élni tudni! Ennek az önnevelésnek sikeres keresztülvitele biztosította a Rend család- és népnevelői munkásságának eredményességét. Mert ez a munka is elkövetkezett rövidesen. Az önnevelés kemény munkájában kidolgozott és krisztusi szeretettől izzó szerzetesközösségek pszichológiai szükségszerűséggel vonzották magukhoz a környék lakóit. És ezen a ponton fejtette ki a Rend nevelői munkásságának egyik legértékesebb tevékenységét. Ránevelte az embereket a testi munka szeretetére és megbecsülésére, megtanította őket a földművelés, állattenyésztés és általában a mezőgazdaság egyes ágainak terv- és észszerű művelésére s ezáltal elindította a társadalmi közösségeket egy egészen új úton, a kultúrfejlődés útján. A testi munka becsületének terjesztésével szociális téren is óriási hatást fejtett ki a Ciszterci Rend. A testi kultúra mellett természetesen a lélek műveléséről sem feledkeztek meg. A szentbernáti elvek alapján álló népművelés soha eléggé meg nem becsülhető eredményeket mutatott fel ezen a téren is. Magyar vonatkozásban sajátos és minden más szerzetesrendtől elkülönítő érdeme a Rendnek, hogy megismertette nemzetünket a francia