Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1958 (65. évfolyam, 28-99. szám)
1958-11-09 / 88. szám
4-es olds! PÜNKÖSD UTÁN 24. VASÁRNAP Szentleeke Szent Pál apostolnak a tesszalonikaiakhoz irt leveléből (I. 1, 2—10). Testvérek: Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért, mikor megemlékezünk rólatok imádságainkban; szüntelenül gondolunk Istenünk és Atyánk előtt a mi Urunkban, Jézus Krisztusban való hitetek munkájára, szeretetetek művére és tűrő reménységtekre, és tudjuk, testvérek, kiket az Isten szeret, hogy ti választottak vagytok, mert mi az evangéliumot nálatok nem egyedül beszéddel hirdettük, hanem erővel és Szentlélekkel is és nagy teljességgel, hiszen tudjátok, milyenek voltunk köztetek tiérettetek. És ti követőink lettetek és az Űréi, elfogadtátok az igét sok szorongatás közt a Szentlélek örömével. Ekként példakép lettetek minden hivő előtt Macedóniában és Achajaban. Az Úr igéjének hirdetése ■ ugyanis tőletek haladt tovább, nemcsak Macedóniában és Achajában, hanem az Istenben való hitetek eljutott mindenhová, hogy szükségtelen is arról beszélnünk. Hiszen azok maguk hirdetik rólunk, mikép léptünk be nálatok, s mikép tértetek az Istenhez, a bálványoktól, hogy szolgáljatok az élő, igaz Istennek s várjátok a mennyből a Fiát (akit feltámasztott halottaiból), Jézust, aki megmentett minket a jövendő haragtól. A szent evangélium szakasza Szent Máté szerint (13, 31 —35). Az időben: Mondá Jézus a seregnek a következő példabeszédet: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, melyet vévén az ember, elvété földjébe, mely kisebb ugyan minden magnál, mikor pedig felnő, nagyobb minden veteménynél, és fává lészen, úgy hogy az égi madarak eljönnek és ágai közt laknak. Más példabeszédet monda nekik: Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, melyet vévén az asszony, elvegyite három véka lisztbe, míg mind megkovászosodott. Mindezeket példabeszédekben mondá Jézus a seregnek, és példabeszédek nélkül nem beszélt nekik. Megnyitom számat példabeszédekben, hirdetni fogom, ami el volt rejtve a világ kezdetétől. A „Vasárnap" irodájának és könyvosztályának hivatalos órái A „Vasárnap" irodája és könyvosztálya a közönség ráérő idejének megfelelően minden hétköznap délután 3 órától 6-ig, szombaton pedig délelőtt 9 órától délután 2 óráig lesz nyitva. A könyvosztály vezetője, Goda Ferenc arra kéri a könyvosztály vevőit és az érdeklődőket, hogy ebben az időben keressék fel a könyvosztályt. S mivel a könyvosztály és az iroda új, nagyobb és közös helyiségbe költöztek, a clevelandi előfizetők, akik személyesen óhajtják előfizetésüket behozni, ugyanebben az időben, ugyanott fizethetnek elő. Az iroda és a könyvosztály új és nagyobb helyiségbe költözött, de az új helyiség is a „Vasárnap“ épületében van, így tehát sem a címünk, sem a telefonszámunk nem változott. A „Vasárnap“ irodájának és könyvosztályának a címe a régi cím: 4160 Lorain Ave., Cleveland 13, Ohio s a telefonszáma is a régi: ME 1-9338. A titkos perek írta: DR. TÖTTÖSSY ENDRE a Belgiumi Szabadságharcos Szövetség elnöke. 3. 1950-ben kisrrt szemű munkásasszony jött az irodámba. Fiatal, feketehajú, kerekarcú asszonyka volt. Két kisgyerek anyja. Elmondotta, hogy másfél hónapja nem tud semmit a férjéről. — Hol lehet a férje? — kérdeztem. — Az ÁVO vitte el. Óvatosan nézett az ablak felé, mintha a háztetőig felnyúló vadgesztenyefa kihallgathatná a beszédünket. — Honnan tudja, hogy az ÁVO? — Megmondták az éjszakai házkutatásnál, amikor a férjemet elvitték. Kinyitotta kopottas táskáját s egy zsebkendőt halászott elő belőle. — Az Isten szerelméért, tegyen valamit ügyvéd úr! — Semmit sem tehetek, asszonyom! — feleltem szomorúan. A ÁVO-hoz csak a „titkos ügyek“ kiválasztott pár védőjét engedik be. Az ÁVO által letartóztatott személyekről nem tudhatjuk meg, hol vannak, mivel vádolják őket. . . Egyszóval semmit! — De ügyvéd úr ... — az asszonyka hangja felcsuklott — hallottam, hogy meg lehet érdeklődni valahol a büntető ügyek számát. — Csak köztörvényi ügyekben. Politikai ügyben senkinek a sorsa után sem lehet érdeklődni. El sem lehet indulni semerre. Teljesen tehetetlen vagyok. A huszadik században szomorúan hangzott ez a beismerés. Abban az országban, mely valamikor a nyugateurópai jogrendszerek élén állott, melynek aranybullája egyidős a Magna Chartával, melynek majd minden jogalkotása vetekszik Nyugat bármelyik államával. El kellett ismerni, hogy ott most nincsen jogvédelem. Az államhatalom úgy vitethetett el embereket, hogy érdeklődni sem lehetett utánuk. És mit tegyek? — kérdezte az asszonyka. — Várjon türelemmel. Akkor fog először hallani férjéről, ha már megvolt az elsőfokú ítélet. És reméljük, hogy élni fog. * * * A fenti beszélgetés hihetetlen a szabad világ jogászainak. Pedig ez az eljárás nem volt újdonság 1945 után, „intézményesen" azonban csak 1950-től kezdve lépett életbe. Akkor kezdődött el a titkos eljárás. Titkosság, mely sok esetben egészen a sírig — meg is valósult. Biztosítékát és fő erejét az 1950-ben felállított — a belügy és igazságügyminisztériumtól teljesen független — saját hatóságként működő, állam,védelem képezte. A világháború előtti Magyarországnak is volt egy 80 főből álló politikai rendőrségi osztálya. A kommunista rendnek 80.000 tagot számláló ÁVO-s nyomozó és őrszemélyzete, valamint százezrekre menő besúgó hálózata. Ez az „intézmény“ és annak mai örökösei végezték az előkészítés munkáját. Hogy miként, arról nem e pár sornak a feladata beszámolni. A letartóztatottnak minden alkalommal elmagyarázták, hogy sorsa az államvédelmi hatóságnál dől el. Ebben teljesen igazuk volt, hiszen a politikai rendőrség karmából sohasem került ki a politikai fogoly, mert az rendelkezett vele mind a nyomozás, mind a bírósági eljárás, mind az ítéletvégrehajtás során. Igazán sputniki újítást jelentett az a megoldás, hogy a nyomozó és ítéletvégrehajtó hatóság ugyanaz. Lehet-e abban az eljárásban bármiféle biztosíték a szabad védekezésre? A titkos eljárásnak azonban nem is volt célja a szabad védekezés. Csak a formai keretet adta meg ahhoz, hogy a nyomozó hatóság utasításai szerint a bíróság meghozza ítéletét. A bírósági eljárás titkossága elsősorban abban állott, hogy a letartóztatott személy senkivel sem érintkezhetett. Sem ügyésszel, sem hozzátartozókkal, de még a saját „irataival“ sem. Az ügyeket „dupla nullás" ügyeknek nevezték, mivel a politikai ügyek nyilvántartási számát két nulla előzte meg. Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy ezeket az ügyeket — legalább — a törvényszéken nyilvántartották. Korántsem. A törvényszéken csak akkor kerültek első nyilvántartásba a duplanullás ügyek, mikor a letartóztatottra kimondták az ítéletet, haját kopaszra nyírták s elszállították az ítéletvégrehajtó intézetekbe. Abban az esetben, ha az ügyészség előtt védőt kért, vagy kifogásolta a nyomozó hatóság bánásmódját, az ügyész azonnal közbevágott: — Mit hazudik! Azt akarja, hogy visszakisértessem az államvédelmi hatósághoz? Ennél nagyobb fenyegetés nem kellett s természetes, hogy az ügyész előtt megismétlődtek a kétsoros beismerések: „Nyomozati vallomásomat fenntartom!“ A szegény letartóztatott sokszor azt hitte, hogy majd a bíróság előtt kiöntheti sok méltánytalansággal megrakott szívét. A vádiratot nem adták a kezébe, hanem a bírósági titkár szobájában olvasták fel s ha védőt akart választani kijelentették, hogy csak a bíróság által kirendelt védő védhet. A „kirendelt, titkos védők“ nagy része az államvédelmi hatóság tagja vagy legalább bizalmi embere volt, mindössze körülbelül 20 budapesti „megbízható, ügyvéd. Csak abban az esetben látogatták meg védenceiket, ha erre a nyomozó hatóságtól utasítást kaptak s a vádlottból még valamit ki akartak szedni. Esetleg arra voltak kiváncsiak, hogy panaszkodik-e a vádlott a bánásmódra. Az államvédelmi hatóság feltűnően kényes volt arra, hogy ne mondják el viselt dolgait. Érezte, hogy még a gyűlöletet és megsemmisítést hirdető leninsztálini rendszerben is meg kell őriznie a humanitás látszatát. A vádlottat akkor érte további kínos meglepetés, amikor a jól előkészített, összedolgozó zenekar, — a bíróság — elé került. Ha itt a bántalmazásokról beszélt, ha feltörte kabátját, kikapcsolta ingjét, felgyűrte rongyokra szakadt nadrágját s nem volt kétség a kiáltó stigmák előtt, akkor is ugyanaz volt mindig a tanácselnöki felelet: — Mit hazudik!. . . Biztos bántalmazta az őröket! A letartóztatott hamar felismerte, hogy csak a díszlet változott, de a lényeg ugyanaz maradt. (Fattatása következik) . KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA VASÁRNAPI SZENTBESZÉD Father György ISTEN - VALLÁS - EGYHÁZ MINT ELŐBBI SZENTBESZÉDEINKBEN LÁTTUK, a vallás akkor jött létre, mikor Isten az embert megteremtette. Ezzel a ténnyel ugyanis erkölcsi kapcsolat jött létre az ember és Teremtője között, mely egyrészt alárendelt függő viszonyának elismerésére, másrészt Teremtője iránti hódolatra, imádásra késztette. Más szóval az ember részéről létrejött a religio, a lekötelezettség Teremtője iránt, a Teremtő részéről pedig létrejött a hódolat, az imádás jogos igénylése eszes teremtménye részéről. Ez a vallás lényege. TÁRGYILAGOS SZEMPONTBÓL, a vallás mindazon igazságok és magasztos elvek foglalata, mely az embert Istenhez, mint élete, sorsa legfőbb céljához vezeti. A vallás nem valami belső érzelem, nem is csupán egy tudatalatti belénk oltott szent ösztön, sőt nem is csupán az Isten létének bensőnkben való öntudatos átérzése. A VALLÁS EGY REÁLIS VALÓSÁG, mely átszövi az ember, a társadalom, a népek életének minden változatát és ráüti bélyegét a kultúra, a civilizáció, a történelem minden fázisára. A vallás az ember életének legfontosabb tényezője, akár az egyén, akár a nagy összesség szempontjából, mert földi jóléte, békéje és örök sorsa van elválaszthatatlanul hozzá fűzve. Ahol igaz vallásosság van, ott van békesség és viszonylagos jólét úgy a család mint a népek életében. Ahol pedig azt lábbal tiporják, mint a bolsevisták,vagy jégre teszik, mint a Nyugat, ott nincs békesség, hanem lefelé való csúszás, nyugtalanság, mert az „Istenteleneknek nincs békességük ...“. Éppen azért csak bárgyú naivság, gonosz gőg, vagy megátalkodott vakság szajkózhatja, hogy papok találták ki a vallást és hogy annak a mai modern időkben csupán annyi értéke van, mint öreg nénikék meséinek. A vallástalan ember teremtő istenét hívja ki maga ellen és önmagát állati nívóra süllyeszti, mert csak az oktalan állatoknak nincs vallása. AMILY VÉGTELENÜL FONTOS A VALLÁS, éppen olyan fontos az ezzel kapcsolatos kikerülhetetlen kérdés: HOL VAN, MELYIK AZ IGAZ VALLÁS...?! Ádámtól Krisztus urunkig két vallás volt. Az egyik az igaz Isten vallása, melyet az őspátriárkák hagyományain keresztül Ábrahámra, illetőleg Izrael népére bizott az Úr. A másik, a bálványimádásba süllyedt népek pogány vallásának sokféle változata. Krisztus Urunk eljövetele után azonban megsokasodtak a vallási formák magának a keresztény vallásnak keretén belül. A létező pogány vallások mellett ott volt a zsidó vallás, mely Krisztus Urunk istenségét és benne az eljött Messiást elvetette. Ehhez jött azután az eretnekek, szakadárok vallásainak sokféle változata, ahol azok alapítói, az embernek Istenhez való viszonyát, az üdvösség módját, másvilágot, főképpen pedig Krisztus Urunk személyét a rövidlátás, az elfogult önigazolás, vagy emberi szenvedélyek ferde szemüvegén magyarázták. És nemcsak magyarázták, hanem máma is magyarázzák erősen hangsúlyozva, hogy az ő portékájuk a legjobb a marketten és a vásárlóknak kényelmes, olcsó utazást biztosítanak a mennyek országába. Eme felekezetek száma csak itt Amerikában 250 és 300 között mozog. MINDEME VALLÁSI ZŰRZAVAR KÖZEPETTE, sőt éppen azért, mint kiáltó jel mered a hivő ember elé, HOGY EMEZ EGYMÁSSAL ELLENKEZŐ ÉS EGYMÁSNAK ELLENTMONDÓ SOK FELEKEZET MELLETT KELL LENNI EGY IGAZ VALLÁSNAK, MELY NEM EMBERI SZESZÉLY, HANEM AZ ISTEN AKARATA SZERINT SZABÁLYOZZA AZ EMBER TEREMTŐJÉHEZ VALÓ VISZONYÁT ÉS ÜDVÖSSÉGÉT. Igen, kell, muszáj lenni egy igaz vallásnak, mert az Isten ügye, az ember, a lélek örök sorsa nem lehet ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes piaci áru. Mert kétszer kettő nem lehet sem öt, sem három, hanem csak négy! Mert Szent Pál szerint EGY AZ ISTEN, EGY A HIT ÉS EGY A KERESZTSÉG. MERT NÉZZÜK CSAK, ATYÁMFIÁI. A Szentírásból világosan látjuk, hogy az Úristen mint szabta meg az igaz vallás törvényeit — vagyis az embernek Teremtőjéhez való viszonyát — kezdettől fogva a paradicsomban és később a zsidó nép számára. Tudjuk, hogy az Úristen írta elő a tízparancsolatban, majd a mózesi törvényekben, hogy miként kell őt imádni, szolgálni, ha az ember Teremtője kegyében akar maradni. Egy szóval az egész Ószövetségből napnál világosabban tárul elénk, hogy MINDIG AZ ISTEN ÉS NEM AZ EMBER SZABTA MEG A VALLÁS FÖLTÉTELEIT, TÖRVÉNYEIT. Ádám ugyan, mint tudjuk próbálkozott egy magacsihálta új vallással, mint a későbbi hitujitók, de erre keservesen ráfizetett és sajnos nemcsak ő, hanem vele együtt mi is valamennyien. NOS, ATYÁMFIAI, ha az Úristen ily féltő gonddal, oly határozott törvényekkel, oly erős kézzel írta elő az igaz vallás föltételeit az ószövetségben, mely pedig az Újszövetségnek csupán árnyéka volt, akkor el lehet-e hinni, képzelni, hogy ezt ne tette volna meg az Újszövetség hitének biztosítására?! Annak a hitnek biztosítására, védelmére, melyet egyszülött Fia, a mi Urunk Jézus Krisztus a kálvária véres áldozata árán szerzett üdvösségünkre. Nos hihető-e, elképzelhető-e, hogy ezt a végtelen értékű drága kincset, üdvösségünk zálogát, EZT A KRISZTUSI HITET egymásnak ellentmondó vallásalapítók szeszélyes okoskodására bízta volna az Úristen?! Sok átka van az áteredő bűnnek, de talán az embernek a vallás terén való eme lelki vaksága a legnagyobb. Soha semmiből nem szakadt annyi szenvedés, háború nyomor az emberiségre, mint a „nem szolgálok“ hamis elvének százféle tragikus magyarázatából. De mindeme sötét zűrzavarból, mint világító tornyok fénye, felénk ragyog Krisztus hitének világossága. AZ IGAZ VALLÁS s csupán elménket és szívünket kell megnyitni alázattal, hogy ez a drága kincs a mienk legyen. Testvér rendeld meg a Fatima! Jelenések könyvét akár a Vasárnap Könyvosztályától, akár tőlem: 19562 Arlington St., South Bend 17, Ind. Ára portóköltséggel együtt csak $ 1.10. Minden haszon az óhazai árváknak megy. 1958 november 9. »A MAGYARSÁG LELKE SOHASEM LESZ A VÖRÖSÖKÉ“ (Folytatás az első oldalról.) jelentés hallatára, hogy az akkori idők egy híres hittudósát, Rubruck Vilmos ferencrendi atyát megfelelő kísérettel útnak indította Szibériába, hogy felderítse az ottani keresztényeket. A Nagy Khán fővárosába utaztában megállt a félelmetes Batu vezér táborában; annak seregeivel haladtak együtt öt héten át, miközben magyar foglyokkal találkoztak a Volgán túl. Ezek nagy része papnövendék volt, akik egyházi himnuszokat énekeltek és így tartották ébren hitüket a barbár ázsiai viszonyok között. Rubruck Vilmos atya és társai megjelenésükkel rendkívül nagy örömet keltettek a magyarok között. „Igen fájt, hogy kérésüket nem teljesíthettem, amennyiben imakönyvet kértek és magamnak is mindössze egy Szentírásom és egy breviáriumom volt“ — jelentette Lajos királynak Vilmos páter — „úgyhogy végül is papirost kerítettek elő és arra kiirtani részükre a Boldogságos Szűz, valamint a halottak officiumát a breviáriumból.“ Lehet ennél felemelőbb megnyilatkozása a Boldogságos Szűz iránti ájtatosságnak, mint az imádságos magyar léleknek ez az óhaja? Nem tudhatjuk, mi volt ennek a ragaszkodásnak a közvetlen jutalma, viszont tudjuk azt, hogy a mongol hordák végül mégis kitakarodtak Magyarország földjéről, akárcsak a téli hó elolvad az első tavaszi napsugárra. Ugyancsak tudjuk, hogy a magyar nemzet feltámadt és a legközelebbi veszedelemben mint a kereszténység védőbástyája állott ellent a keleti beözönlésnek. Ugyan ki beszél manapság Dzsingiz Khánról, a világhódító Baturól, avagy a Buda várát is megvívó, roppant török hadseregről? Valóban a múlté és minden erőfeszítésük dacára a magyarság lelkileg csak megacélosodott. Éppen úgy áll a helyzet a modern kor tirannusaival is. Mert ki retteg ma már Kun Béla vagy Rákosi Mátyás nevétől és akad-e kishitű, aki vitatni merné, hogy váljon a szabadságharc hőseinek a neve, avagy Kádár Jánosé fog-e fennmaradni az utókor emlékezetében? Magyarország és a magyar nép lelke el nem nyomható, el nem pusztítható. Éppen úgy az Egyházat sem lehet elhallgattatni azáltal, hogy Mindszenty kardinálist a budapesti amerikai követségen tartják elszigetelve. Ez Magyarország történelmének lényege, ez van beágyazva emlékműveinek körébe, ez él a magyar nép lelkű időben. És a magyarság, amely körömszakadtáig, utolsó lehelletéig ragaszkodik hitéhez és ,hagyományaihoz, győzni fog a mai fojtogató ellenféllel szemben. Minden alkalommal, amidőn kiejtik Jézus Krisztus nevét a „dicsértessék“ köszöntésben, az mind-mind egy-egy szeg a kommunizmus koporsójában. A vörösöknek éppen úgy nem áll hatalmukban a kereszténységgel felvett harcukat eldönteni, mint ahogyan Iskarióti Judásnak nem adatott meg, hogy árulásával megakadályozza Krisztus eszméinek diadalát. A döntés ezúttal is a Mindenható kezében van és a győzelem azoké lesz, akiknek van Istenhite és szabadságvágya. Az egész keresztény világ, a szabad országokban élő, hűséges magyarok vezetésével, megilletődve köszönti a Magyarországon levő, szenvedésükben is diadalmas magyar népet, amely rendületlenül követi Krisztust, jól tudván, hogy ő az egyetlen Út, Igazság és Élet . . . Kevés szem maradt szárazon, de annál több magyar ajkon hangzott fel talán minden eddiginél bensőségesebb alázattal: „Szánd meg Itten a magyart, kit vészek hányának .. . “ * .i: H* MIRE BEALKONYODOTT, az amerikai főváros legelőkelőbb útvonalán levő orosz követséggel szemben hat emelet magasságú fehér kereszt gyulladt ki, immár harmadizben hitet téve az amerikai munkásságnak a magyar feltámadás melletti állásfoglalásáról. Az International Union of Electrical and Radio Workers, valamint a United Auto Workers washingtoni székháza ugyanis a modern hivatali épület, amelyet Philip Murray néhai munkásvezér tiszteletére neveztek el. Az IUE és a UAW vezetősége az Amerikai Magyar Szövetség kérésére 1956 óta minden évfordulón kereszt alakban világítja ki hatalmas ablakait — mementóként a szemben levő követségi palotában terpeszkedő orosz gyilkosok felé. NEW YORK ÉS VIDÉKE FIGYELEM! A MÁRIA MAGYAROK NAGYASSZONYA EGYLET 1958 november 8-án, szombaton este 9 órai kezdettel rendezi HAGY ŐSZI BÁLJÁT a Szent István hitközség Fehér Termében (408 E. 82 nd Sz.) A Rendezőség Bock János elnök vezetésével azon fáradozik, hogy ezen az estén mindenki jól mulasson, ezért ez alkalomra a Kara-Németh közkedvelt zenekarát szerződtették. Ne mulassza el senki a felejthetetlennek ígérkező estét, legyen ott mindenki, aki szeret jól mulatni. Ez alkalomra is a részvételi jegy ára csak $ 1.25. Mindenkit szeretettel vár a RENDEZŐSÉG KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA KÖNYVOSZTÁLYA — BOOK DEPARTMENT 4160 LORAIN AVENUE, CLEVELAND 13, OHIO, USA. Telefon: Milrose 19338 Őszi könyvújdonságaink ANTOINE DE SAINT-EXUFERY: A kis herceg (meséskönyv) $ 2.50 BABITS MIHÁLY: A gólyakalifa $4.50 GÁRDONYI GÉZA: Egri csillagok I-II bőrkötésben $ 7.50 GÁRDONYI GÉZA: Láthatatlan ember. Díszes bőrkötésben $4.00 HERCZEG FERENC: Pro libertate. Díszes bőrkötésben $4.50 JÓKAI MÓR: Erdély aranykora. Díszes bőrkötésben $ 3.70 KÖLCSEY FERENC: Összes művei (egy hatalmas kötetben) $7.50 KUNZ E. F.: Hungarian Poetry (angolul, kötve) $3.20 MÓRA FERENC: Csengő barack $2.50 MÓRA FERENC: Dióbél királyfi és társai (meséskönyv) $2.00 MÓRICZ ZSIGMOND: Légy jó mindhalálig kötve $2.80 NYIRŐ JÓZSEF: Madéfalvi veszedelem (ant.) kötve $3.00 TAMÁSI ÁRON: Összes novellái (ant.) kötve $5.80 VECSEY LAJOS: Ungarn, Retter des christlichen Abendlandes $1.20 Ezenkívül kaphatók még hitbuzgalmi-, ima-, tan-, valamint szépirodalmi könyvek, amelyeknek jegyzékét helyszűke miatt nem tudjuk közölni. Kérje tehát legújabb könyvjegyzékünket.