Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1958 (65. évfolyam, 28-99. szám)

1958-11-05 / 87. szám

2-es clda! Katolikus Magvarok CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY The Oldes! Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Wednesday and Sunday by the Catholic Publishing Co, Inc. Cleveland Office! 4160 Lorain Ave., Cleveland 13, Ohio. Tel.» MElrose 1-933S Youngstown Officei 517 So. Belle Vista Ave.. Youngstown 9, Ohio. Telefoni SWeetbriar l-1888. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm. Papal Prelate — Pastor EDITOR-IN CHIEF: FATHER GABRIEL TAKACS O. F. M THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATESi ELŐFIZETÉSI ARAKi For two vears in the U. S........$16.00 Két évre a U. S.-ben ...............$16.00 For one year in the U. S.........$ 9.00 Egy évre a U. S.-ben ................$ 9.00 For six months in the U. S.......$ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ...................$5.00 For two years In Canada ......$18.00 Két évre Kanadában ...............$18.00 Por one year in Canada ..........$10 00 Egy évre Kanadában ..................$10.00 For six months in Canada .....$ 5.00 Félévre Kanadában ....................$ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A legrégibb katolikus, magyar lap az Egyesült Államokban es Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános Ä~SZENT ISTVÁN FERENCES KOMISSZÁRIÁTUS MEGBÍZÁSÁBÓL FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKACS GÁBOR O.F.M. Second Class Maii Privileges Authorized at Cleveland. Ohio Second class postage paid at Cleveland, Ohio and at additional mailing offices. Itt jár nálunk Tollas Tibor, a költő Patkányos, bűzös, penészesfalu börtönök mélyéből szabadí­totta ki a költőt a forradalom. Halálra szánva, megkínozva is lel­kük fényét akarták menteni, így kínlódtak, bebádogozott ablak mögötti sötétségben, a bányák nedves levegőjében, összetörve­­verve, de újból feléledve, megcsonkítva és újból emberré téve húz­ták, vonszolták azt, amit a föld alatt magyarok sorsának nevez­tek. Évek után betört a fény, a szabadságharc égető sugara kar­jaira emelte őket s a hősi harc szünetében eljöttek hozzánk, ha­tárokon át, vizen túl, s most egyikük itt van közöttünk. Tollas Tibor, a költő. Már két éve van szabadon. A börtön évtizede már csak a szemén látszik, amikor a múltban jár, emlékezik. Árnyas szeme mintha most is sírna, siratná az agyonkínzott, börtönbe zárt magyarságot. Az ünnepélyre jött ki, hiszen évforduló van, emlékezünk. Már két éve, hogy a szabadságharc megindult. . . Két éves fa borítja a gyermeksírokat.. . Az ünneplők ezerfejű tömege után itt ül közöttünk, kis ba­ráti körben. Beszél.. . mesél. .. elmond .. . emlékezik. Vele já­runk otthon, a szürke, halott utakon, a vérrel telített Dunán, a fakóarcú fáradt embertömeg között, a reménytelen, halálra­­szánt országban, az agyontiport ősi magyar földön. Átéljük vele a börtönök, a kínzások, a vallatások borzalmait, újból temetjük az elhullottakat, a kivégzetteket — vele hordjuk a szenet a bá­nya mélyén és vele ássuk az árkot, kidőlt bajtársak számára. ) Itt ül velünk szemben. A szavak rímmé válnak. Elénk tárják a múltat, a szenvedést — és mégis a hitet. A lemondást és mégis a mindent átélő uj reményt. A siratást és a jövőről szóló uj éne­ket. Döbbenten hallgatjuk. Olyan, mint egy új próféta, ki min­dent felejt, mindent megért és mindent megbocsát. Rímelő sza­vaiban benne van a hit, a fény, a szeretet, az Isten és hiányzik a bosszú, a gyűlölet és hiányzik az átok. Emberfeletti ember, emberfeletti új hittel. Megért és szeret. Az elesett társat, a munkában kidőlt bá­nyászt, az őrt, a kinzót. És megbocsát még a kancsukénak is. Megbocsátja az elvett ifjú éveket, az éhezést, börtönt és feltépett sebeket. Megbocsátja a múltat és csak előre néz, magyart, test­vért­ kereső lélekszemeivel. Ülünk és hallgatjuk, a szoba megtelik a hozzá hasonlók ár­nyaival, akik már szabadok, vagy még valahol a börtönök mé-­­lyén írják apró rejtett papírszeletkékre az új hitet, az örök sze­­­­retetet. A versek elfogynak... Az óra éjfélbe fordul... A vers most az anyához szól, ki valahol odahaza egyedül él és gyermekeivel­­ már csak lélekben lehet együtt. Az anya egyedül maradt, vi­­­lággá küldte új igét hordozó mindegyik fiát. . . egyik most kö­rünkben reá emlékezik. .. Szenvedés árnyalta ,szemeiből s a mienkből is könnyek hullanak — amikor búcsúzunk tőle. Innen továbbmegy az egész, a nagy Amerikába. Megkeresi volt börtön­­társait, az új ifjúságot, mely nemrég jött otthonról. . . Elviszi hozzájuk lelkének gazdag kincseit... A megbocsátásra, az örök ígéretre emlékeztetést, az örök ígéretre, hogy sohsem felejtjük azokat, akik otthonmaradtak és azt, hogy mi itt a tennivaló. Azért jött, hogy uj fogadalmat vegyen az örök ígéretre. Kint piros levelek hullanak a fákról, s szél dobja, pörgeti s földre teríti őket. Puha, meleg őszi takaró szövődik s takarják, védik az­ őszi földbe vetett magot. Amerre jár szerte ez országban keressétek, hallgassátok meg, kapjatok lelketek földjébe az uj magból, hogy hosszú tél után uj virágerdővel boríthassuk be ezt az egész fáradt, szeretetlen, halálraítélt borús világot.­­ Thiery H. Ilona ,j Tollas Tibor clevelandi előadása, a Szent János görögka­to­­l­­ikus egyházközség dísztermében: 2779 Ambler Ave. (Buckeye , sarok), november 2-án, délután 2 órakor. • NIAGARA FALLS MAGYAR HANGJA • “Niagara Falls Magyar Hangja” minden vasárnap este B­7-ig közvetíti műsorát a CHVC rádióállomás 1600 méteres hullámhosszán. A magyar adás vezetője: TÓTH JÁNOS, 779 St. Paul Ave., Niagara Falls, Ont., Canada. Telefon: Elgn 4-5798. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Tovább harcolunk a magyar szabadságért C L­E V­E L­A N­D "A NÉPEK ÉLETÉT MAGASABBRENDŰ TÖRVÉNYEK IRÁNYÍTSÁK" A magyar szabadságharcra való emlékezte­tés Cle­velandban a Magyar Felszabadító Bizottság felkéré­sére az MHBK clevelandi csoportja által rendezet autós tüntető­ felvonulással kezdődött, amelyen köze félezer autó vett részt. A felvonuláson r­észt vettek a vasfüggöny mögött élő többi népek küldöttségei is zászlókkal, részben nemzeti viseletben. A gépkocsis táblákat vittek, amelyek a szabadságharc eltiprása és az azóta is tartó véres megtorlás ellen tiltakoztak . Követelték a rab­ népek felszabadítását s védelme kértek a szovjet imperializmus ellen. A menet a Kos­suth-szobor előtt vonult el, amelyre koszorút helye­­zett a Magyar Felszabadító Bizottság, a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége s más egyesületek, így­­ a volt csendőrök újonnan alakult szervezete is. A tün­­­­tető felvonulás után vette kezdetét a hatalmas néző­­terű Moreland filmszínházban a szabadság-ünnepség. A közönség zsúfolásig megtöltötte a Moreland színház termét. A kétezer főnyi magyar közönség so­raiban jelen volt Carl Weygandt Chief Justice of the Supreme Court of Ohio, Ohio állam kormányzójának képviseletében Fodor József volt ohiói államügyész­­helyettes, Frances P. Bolton, és Michael A. Feighan szövetségi képviselők, Krupansky Robert bíró s szá­mosan a clevelandi amerikai közéleti személyiségek­­ közül. A vasfüggöny mögött élő népek itteni szerve­zetei közül az alábbiak képviseltették magukat né­pes küldöttséggel: Circle Against Russian and Com­munist Imperialism Dr. G. Tabakov vezetésével, Uni­ted American Croatians Rudolph Eric vezetésével, Society of the Danubian Schwaben Anton Karl Rumpf vezetésével, League of Esthonian Liberation Ins. Ants Traks vezetésével, Latvian National Group Teofils Cirkelis vezetésével, Lithuanian Council in Cleveland Jonas Daugela vezetésével, Polish Vete­rans in Exile Association Post No. 2. J. Domanski vezetésével, Slovak Liberation Committee in USA Joseph Trubinsky vezetésével. Az angol ünnepi szónok Carl W. Weygandt Chief Justice of the Supreme Court of Ohio volt. Magas fi­lozófiai keretbe foglalt beszédében azt fejtegette, hogy amint az amerikai függetlenségi nyilatkozat és alkotmánynak a kitűzött célja s szelleme az, hogy a­­ népek életét ne egyes emberek, ne önkény, hanem a magasabbrendű törvények irányítsák, úgy a magyar nép szabadságharca is ezeknek az eszméknek az új­bóli visszaszerzéséért folyt. A magyar nép nem­ nyu­godott bele abba, hogy ezeket az elidegeníthetetlen jo­gokat a kommunizmus tőle elvegye s ezzel az egész világ előtt bebizonyította életképességét. Fodor József, Ohio volt helyettes államügyésze, felolvasta William C. O'Neillnek, Ohio állam kor­mányzójának Kovács Gyula altábornagyhoz, a Ma­gyar Felszabadító Bizottság alelnökéhez írott leve­lét, amelyben kifejezte a magyar nép iránt érzett sze­­­­retetét és nagyrabecsülését és azt az óhajtását, hogy a szenvedő magyar nép Isten és a világ népeinek se­gítségével mielőbb nyerje vissza szabadságát, ame­lyért oly sokat áldozott s amelyet becsülettel kiér­demelt. Ünnepélyes keretek között felolvasásra került a kormányzó proklamációja, melyben az október 19. és 26. közötti időt a “Magyar Szabadságharc Hetének” rendeli. Ennek felolvasása után a kormányzó képvi­selője, C. William O'Neill üzenetét személyesen is tolmácsolta. Ezt követőleg Kovács Gyula altábornagy angol nyelven köszöntötte a vendégeket és a magyar sza­badságharc nemzetközi s erkölcsi jelentőségét dom­borította ki. Rámutatott arra, hogy a szabad világ­­népeinek szabadsága és biztonsága nemcsak saját erejüktől, hanem a rab-népeknek a beléjük helye­zett bizalmától is függ. Vissza kell adni a rab-népek­nek a hitét, mert hit nélkül nem lehet szenvedni s hit nélkül nem lehet küzdeni. — Ezen a mai ünnepen külön köszönettel tar­­­­tozunk Ohio kormányzójának azért — mondotta be­szédében Kovács Gyula —, hogy a magyar szabad-,­ságharc emlékére ezt a hetet a “Magyar Szabadság­­harc Hetének” rendelte. A magyar jövendőbe vetett hitünket erősítette meg ez a kiáltvány, mert bizo­nyítja, hogy Ohio állam népe és választott vezetői lelki közösségben élnek a kommunista imperializ­mus és gyarmaturalom áldozataival. Nem feledtük el azt a beszédet, amelyet William C. O’Neill kormányzó itt, Clevelandban, mondott el 1956. őszén, a magyar szabadságharc legsúlyosabb óráiban. De különöskép­pen nem feledkeztünk meg arról, hogy ezt a beszédet­­ cselekedetek, tettek követték. William C. O’Neill kor­mányzó állandó összeköttetést teremtett a szövet­ségi kormánnyal abból a célból, hogy az újonnan ki­vívott szabadság megőrzésére, majd a szovjet fegy­veres beavatkozás megállítására s végül a véres bosz­­szu meggátlására minden lehetséges lépést idejében megtehessen. — E nemes cselekedetért fogadja Kormányzó Tér a mi hálánkat, megbecsülésünket és őszinte ragaszko­dásunkat. — A magyar szabadságharc hősi halottai és már­tírjai áldozatának jogán Amerika népe és az Egye­sült Nemzetek világszervezete előtt a magyar sza­badságharc évfordulóján nemcsak arra emlékezte­tünk, hogy a függetlenségi nyilatkozat csak egyféle szabadságot ismer a földön és hogy a hozzávaló hű­ségben nincsenek közbeeső fokozatok. Arra is figyel­meztetjük a szabadságukat féltő népeket, hogy Kö­zép- és Kelet-Európa rab­ népeinek felszabadítása nél­kül nincsen, nem lesz biztonság, nyugalom és szabad jövendő ezen a földön.­­ A mai napon, az emlékezés napján büszkén és tisztelettel tekintünk fel az óhazában szenvedő magyar népre. Szívünk és lelkünk mélyéig megren­dülve hódolunk a magyar szabadságharc hősi ha­lottai és mártírjainak szent emléke előtt — mondotta beszédének befejező részében Kovács Gyula, a MFB alelnöke. Frances J­. Bolton szövetségi képviselő arról be­szélt, hogy járt Magyarországon, szereti a magyar népet s bízik abban, hogy a magyar nép megérdemelt szabadságát vissza fogja kapni. Congressman Michael A. Feighan meleg ün­neplésben részesült, amikor a mikrofon elé lépett, mert ezúton fejezték ki a szabadságharcosok iránta köszönetüket azért, hogy az általa életrehívott tör­vénnyel állandó tartózkodást biztosított Amerikában­­ a szabadságharc menekültjei számára. Fölemlítette,­­ hogy többször járt Magyarországon, 1945-ben azon­ban már nyoma sem volt a régi Magyarországnak. 1956 óta azonban rendületlenül hisz abban, hogy Ma­gyarország ismét szabad lesz. A vasfüggöny mögött élő népek képviseletében Rudolph Erich a United American Croatians repre­zentánsa, mint a Coordinating Committee of Nations Under Communist Voice soros elnöke beszélt. Felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy a rabnépek csak ön­magukban bízhatnak és csak az lesz az övék, amit a­­ maguk erejéből kiharcolnak. A rab­ népeknek a saját I. NEW YORK: A new-yorki és New York környéki magyar egy­házak, egyesületek karöltve a magyar egyetemista diáksággal, cserkészekkel és az októberi Mozgalomb£ tömörült szervezetekkel, október 20-án, hétfőn esti r­endezték meg New Yorkban, a Carnegie Hall nagy termében a magyar szabadságharc második évfor­dulója emlékünnepélyét. A hatalmas terem ezútta színültig megtelt a lelkes, méltóságteljesen, lélek­ben ünneplő közönséggel, amelynek soraiban feltűnő sok amerikai kitűnőség is helyet foglalt. A fényes ün­nepély színhelyét amerikai és magyar zászlók ékesí­tették s a sorokban sok szinpompás magyar öltözetet láthattunk. A nagyszabású műsort az amerikai és a magyar Himnusz lélekbemarkoló akkordjai vezették be a ma­gyar egyházak egyesített énekkarának intonálásában,­­amelyet fj. Kilián Csaba, OFM vezényelt. A bevezető t­émát ugyancsak Kilián Csaba ferences atya mondotta.­­ Ezután Hajdu György, az Amerikai Magyar Szövet­­­ség országos elnöke lépett a mikrofon elé s angol és magyar nyelven üdvözölte a vendégeket és a több száz főnyi közönséget. — Szabad világban élő magyar, meglelted-e kö­telességedet? — kérdezte Hajdu György drámai ha­tású beszédében. — Szabad világban élni különös ajándék és boldognak kell lennünk, hogy az nekünk megadatott, de nem méltó a magyar­ névre az, aki nem érzi a felelősségét is annak, hogy ugyanezen sza­badság megilleti azokat is, akik nemcsak az általános emberi jog alapján, hanem egy forradalom véres való­ságán keresztül is akarták és követelték azt. Vajon tettünk-e valamit egységesen? Tettünk-e valami olyat, amely egy új órájában a cselekvés idejének, sorain­kat rendezetten találja? — Több mint egymillió magyar származású ame­rikai polgár él az Egyesült Államokban ... El tudjuk-e képzelni, hogy milyen erő ez, ha egységes? ... Ha mint egy ember, egy akarattal kér, követel valamit?... — Mint az Amerikai Magyar Szövetség országos elnöke, amikor az emlékezésnek ezt a felemelő ünnep­ségét megnyitom és a Szövetség nevében gondolat­ban elhelyezem koszorúnkat a szabadságharc hősei­nek sírjára, szeretném azt hinni és érezni... , hogy ez a koszorú . . . nemcsak az emlékezés könnyes érzé­seit jelképezi . . . , hanem belefonódik abba minden amerikai magyarnak az az erős elhatározása is, hogy most, azonnal megkezdjük rendezni .... egységesí­teni sorainkat, és ígérjük, hogy ha még egyszer itt az óra, nem leszünk felkészületlenek . . . , és méltóak leszünk 1956 szelleméhez. Isten minket úgy segéljen! Ezután Bogáthy Mihály színművész Kónya La­jos “Magyarokhoz” című költeményét szavalta el, azt követően pedig Viadana: “Örvendező zsoltár” c. művét a Szent István egyházközség “Hit Szava” ének­kara adta elő st. Kilián Csaba, OFM vezetésével. Ez­után Nelson Rockefeller, a Rockefeller Alapítványok igazgatója, New York állam republikánus párti kor­mány­zó jelölt­je tartotta meg ünnepi beszédét. — A magyar szabadságharc vérbefojtása a sza­badságnak új értelmet adott szerte a nagyvilágban — mondotta Nelson A. Rockefeller, New York állam kormányzójelöltje. — A magyar szabadsághősök éle­tüket adták a szabadságnak ezért az új értelmezé­séért. A Szovjet olyan halálosan megrémült ettől, hogy mindent felhasználtak ellene az árulástól és csalástól a gépágyukig és tankokig, csakhogy meg­­semmisíthessék. A szabadságharc elbukott, azonban a Szovjet nem győzött. Csupán egy kis időhaladékot ért el borzalmas áron, amelyet nemcsak az áldoza­tnaguk lábán kell járni. A magyar nép minderre kö­vetendő példát mutatott. Páncélos P. Mihály, a Kárpátaljai Ruszinok Sza­badság Mozgalmának elnöke, a ruszin népnek a tör­ténelmi Magyarországhoz való változatlan hűségét tolmácsolta. T. Károlyi Katalin a magyar szabadságharc utolsó óráinak rádió adásait tolmácsolta drámai erő­vel angol nyelven, majd egy Ady Endre költeményt adott elő. Takács Teodor szavalatával, Dosztál Miklós művészi hegedüjátékával s Ecker László magas szín­vonalú énekszámával megérdemelt sikert arattak s nagyban hozzájárultak az ünnep színvonalának eme­léséhez. Mózsy István Liszt Ferenc XII. rapszódiáját ját­szotta zongorán a nála már megszokott művészi tö­kéletességgel. Az amerikai és a magyar Himnuszt Palask­sné Majoros Ilonka adta elő Mózsy István zongorakísé­­retével. A magyar ünnepi beszédet s­t. Vitéz Bán mon­dotta. Beszédének első részében arra mutatott rá, hogy valamennyi rab­ nép közül egyedül a magyar volt az, amelyből a szovjet elnyomás nemcsak belső elé­gedetlenséget, hanem áldozatos harcot váltott ki. A továbbiakban pedig azt hangsúlyozta, hogy a világon szétszórt szabadságharcosoknak önmagukban kell keresni az Istent s az ő segítségével küzdeni a jobb, szebb s emberhez méltó jövendőért. Az ünnepséget a magyar Hiszekegy fejezte be, amelyet az ünneplő közönség ft. Vitéz Bánnal együtt fennhangon mondott el. A rendezőség a tüntető felvonulás és Cleveland egész magyarságát összegyűjtő szabadság-ünnepség méltóságteljes és példás rendezéséért dicséretet érde­mel.­­ tokkal fizettet meg, de amelyért maga is fizet. Ma-­agyarország nem tört meg. Az élet folyik. A magyar­­nép dolgozik, arat, imádkozik és emlékezik. Egy nap­­megmozdulnak a szabadság erői és a magyar nép is­mét békében és tisztességben élhet. — Ne feledjük a magyar szabadságünnepen,­­hogy nagy választás előestéjén vagyunk. A világban­­ milliók és milliók figyelik azt a fel nem értékelhető jogunkat, hogy titkosan választhatunk, mert ez a­­szabadság védőpajzsa. Millió és millió magyar fog irigyelni bennünket, akik szintén a szavazóhelyi­ségbe mennek a jövő hónapban, de csak egy pártra szavazhatnak és nem választhatnak. — Ne feledjük — fejezte be beszédét Nelson A. Rockefeller, New York állam kormányzójelöltje —, az utolsó üzenetet, amely a szabad Magyarországról Eisenhower elnökhöz kijutott. Mindszenty bíboros küldötte, amikor az amerikai követségen kért mene­déket a szovjet politikai rendőrség elől menekülve. Arra kért minket, ne feledjük el a magyar nemzetet,­­ amely “kicsiny, becsületes nép és most minden gyöt­­­­relmet és halált elszenved az emberiség szolgálatá­­ban”. Ez a szabadság-ünnepély legyen a válasz. Ma­gyarországnak és a világnak: Nem fogjuk elfeledni! A közönség hosszasan ünnepelte a magyarbarát kormányzói elültet. Tóbiás Margit énekművésznő, Pongrácz István zongorakiséretével énekszámokat adott elő. Szeó József dr., az Egyesült Egyházak és Egye­sületek elnöke, bemutatta a magyarság ügyének lel­kes pártfogóját, Jakob K. Javíts szenátort, aki ugyan­­­csak fel-feltörő tapsvihar között beszélt. — A magyar nép szabadságharca — kezdte a sze­nátor — felrázta az egész világot. Bámulat, a legma­gasabb elismerés és dicséret övezi. Magyarország tör­­­ténelme során sok súlyos megpróbáltatáson ment ke­resztül, sok szenvedés után vívta ki minden esetben szabadságát elnyomóival szemben. Nemcsak önma­gáért, hanem a nyugati kulturnemzetek védelmében is. Az egész világnak súlyos adóssága van Magyaror­szággal szemben. Amerika is teljes egészében tuda­tában van ennek s nem vonja ki magát belőle. Sőt, minden erőfeszítést megtesz, hogy Magyarország s az elnyomott rabnemzetek felszabaduljanak és visz­­szanyerjék teljes szabadságukat. A magyar emigráció magyarsága lépjen fel egységesen és követelje, hogy a kommunista budapesti kormány delegátusait kép­viseleti jogaiktól fosszák meg s ebrudalják ki őket az Egyesült Nemzetek testületéből. Én hiszem s biztosra veszem — fejezte be nagyhatású beszédét a szená­tor —, a magyarság, miként a múltban, ezúttal is kivívja teljes, jól megérdemelt szabadságát! A szenátor beszéde után Frank S. Hogan, New York állam ügyésze, szenátor jelölt emelkedett szó­lásra. Frank S. Hogan a demokrata-liberális jelölt, valamennyi szabadságharcos menekült Amerikába való bebocsátását követelte. — Napjainkban — mondotta Hogan szenátor­je­lölt — mi itt, a USA-ban a világ legboldogabb népe vagyunk. Ezért mindent meg kell tennünk, amivel a szabadságharcosokat segíteni tudjuk. Magyarorszá­gért küzdve ezek mindent feláldoztak az egész világ szabadságáért! Ezután a passaici református egyházközség ve­gyeskara, nt. Bertalan Imre vezetésével egy 250 éves Rákóczi-dalt és Ádám: Elindultam szép hazámból c. (Folytatása a negyedik oldalon) "A SZABADSÁGHARCNAK NINCS VÉGE!" RECORDINGS "MiiiiiiiIHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiisiiiiiiiiiniii,r 3046 EAST 123RD STREET • PHONE: LO 1-5524 CLEVELAND 20, OHIO, USA. A LEGÚJABB ..MAGYAR LONG-PLAYING LEMEZEK AMERIKA LEGNAGYOBB ÉS LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKKAL RENDELKEZŐ HANGLEMEZ LERAKAT SZÁLLÍTUNK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KANADA BÁRMELY RÉSZÉBE! KÉRJE INGYENES ÁRJEGYZÉKÜNKET! Ha költözködni akar FORDULJON BIZALOMMAL! GERZENY & SON'S | Minden tárgy BIZTOSÍTVA VAN! ! 1 3924 LORAIN AVE., Cleveland ! Tel.­ ME 1-1925 ! GYÓGYSZERT AZ ÓHAZÁBA CSAKIS A PATIKÁVAL KÜLDJÜNK 3824 LORAIN AVENUE • CLEVELAND 13, OHIO 1958 november 5.

Next