Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1959 (66. évfolyam, 38-63. szám)
1959-05-17 / 39. szám
2-es oldal Katolikus Magyarok Vasárnapja CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY JTxe Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United State» and Canada Published Every Wednesday and Sunday by the Catholic Publishing Co. Inc. Cleveland Office; 4160 Lorain Ave., Cleveland 13. Ohio. Tel.; MElroae 1-9338 Youngstown Officer 517 So. Belle Vista Ave„ Youngstown 9, Ohio. Telefon; SWeetbriar <>-1888. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm. Papal Prelate — Pastor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKACS O. F. M THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ORGANIZATION SUBSCRrPTlŐíTRATES; ......ßLÖFIZETßSl ARAkT" For two years 1» the U. S, -.......$16.00 Két évre a U. S.-ben ..............$16.00 For one year in the U. S...........$ 9 00 Egv ívre a U. S.-ben ..................9.00 For sbt months iu the U. S..........$ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ..................$5.00 For two years in Canada .......$18.00 Két évre Kanadában ..............$18.00 For one year In Canada ...........$10.00 Egy évre Kanadában .................$10,00 For six months In Canada .......$ 5.00 Félévre Kanadában .....................$ 5.00 Foreign Countries are same a* Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A legrégibb katolikus magyar iap ai Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános A SZENT ISTVÁN FERENCES KOMISSZARJÁTUS MEGBÍZÁSÁBÓL FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKÁCS GABOR O.F.M. Second Class Maii Privileges Authorized at Cleveland. Ohio "Second class postage paid at Cleveland, Ohio and at additional mailing offices." Gondoljunk csak ' a szürszabó fiára Nyolcvan éves lenne az idén, ha 25 évvel ezelőtt váratlanul itt nem hagy bennünket a kiskunfélegyházi szürszabó fia, Móra Ferenc. Ez a csendes, csupa szív ember, akinek az írásait úgy olvassa az ember, hogy közben fülel is. Mert a szavak a fülében csengenek olyképpen, mintha az író mellette ülne s maga mondaná el, amit akar, a világról s a világ dolgairól, magyar emberekről s magyar emberek dolgairól. Csak bölcseségben megöregedett magyar parasztoktól hall az ember ilyen jóizű történeteket, este a pitvarban, pipaszó és pohár bor mellett. Nem is lehet más hangja annak, aki olyan nagy örökséget kapott népétől, fajtájától, mint éppen Móra Ferenc. Ősei kiskunok voltak, a Duna-Tisza táján, ahol a megmaradás, az élet is már egyféle titok volt bizonyos történelmi időkben, mint a török megszállás alatt, amikor faluk néptelenedtek el, vesztek ki. De szívósan megmaradt a gyökér s mikor az ár eltakarodott, ismét csak kivirágzott az élet. A környezet, amelyben a kis Móra Ferenc felnőtt, szegényes volt, mint minden alföldi magyaré, mint általában a magyar paraszté, a magyar kisiparosé. De már gyerekkorában feltűnt az iskolában a jófejű kis nebulós«-zóna alá nyúlt a falu papja. Taníttatták, elvégezte a középiskolát, egyetemre került, tanári oklevelet szerzett, aztán visszatért népéhez. Igen, Móra Ferenc nem tartozott azok közé ,az írók közé, akik belevették magukat a budapesti aszfaltdzsungelbe, akik a világváros forgatagában kerestek ivói élményeket. Nem, ő feldobott kő volt, aki visszahullt övéihez, ott is maradt haláláig. Szegeden lett újságíró, majd lapszerkesztői tanárkodása egészen rövid ideig tartott é s írói pályáját nem kisebb és nem kevesebb írónak oldalán kezdte, mint Tömörkény István. Egy kicsit aztán az ő folytatása lett, az ő munkájának a folytatója, nemcsak a szegedi újságírásban, nemcsak a szegedi múzeumiján, hanem a magyar irodalomban is. Mennyire ismerte a magyar nyelvet! S mennyire ismerte a magyar népet, a magyar parasztot, a magyar szegény embert, akikkel örökké együtt volt, akikkel a népvándorláskori sírokat ásta ki távoli pusztákon, akiknek szavát jól megértette. De amellett tudós is volt Móra Ferenc, akinek roppant nagy tudása meglátszik minden írásán. A szegedi könyvtárban valóságos polihisztorrá lett. Éppen ez adja meg egyéniségének érdekes vonásait, hogy teljes egyensúlyba, teljes szintézisbe tudta a tudóst, az írót, az újságírót hozni anélkül, hogy egyik a másiknak a kárára lett volna. Az újságírás kegyetlen mesterség, a mindennapok krónikásának lenni nem könnyű. Az ember stílusa könnyen válik pongyolává, felületessé, — de Móra Ferenc teljesen mentes volt ettől. Sőt, az újságírásban is klasszikussá lett. Valahogy kiemelte a mesterséget a megszokott keretei közül a művészet és az irodalom felé. Évtizedeken keresztül a szegedi lapokban jelentek meg, úgyszólván napról-napra tárcacikkei és ennek a műfajnak egyik legnagyobb klasszikusa lett. S most, évtizedek távlatában is, ahogy lapozgatunk írásaiban, érezzük azt a felelősségtudatot, amellyel a tollat mindig kezébe vette és forgatta. Teljesen mindegy, hogy miről ír: a pápuákról, a japánokról, az emberevésről vagy a prehisztorikus kor őslényeiről, — éppen, olyan meggyőző, éppoly művész, mint amikor az alföldi parasztok, halászok, kisemberek mindennapi gondjait, örömeit veszi tollára, vagyaikor a múltba kalandozik, visszaidézve a török időket, a pasák és a bégek korát, esetleg egy gepida királylány történetét. A tárcának, ennek a mostoha és az első világháború után pusztulásra ítélt műfajnak nemcsak feltámasztója lett, hanem új élettel is töltötte meg annak kereteit. Regényírónak is nagyszerű volt. Akár az „Ének a búzamezőkről“, akár az „Aranykoporsó“ című regényére gondolunk, látjuk, hogy mindig a legnagyobbra törekedett: mindig a legtisztább művészi eszközökkel akarta kifejezni magát. Mégis a rövid novellában, elbeszélésben, tárcában, a karcolatban lett a legnagyobb művész. Talán csak a nagy holland és flamand mesterek műveihez lehet hasonlítani ezeket az írásokat, amelyekben minden szónak, betűnek és írásjelnek megvan a maga értelme, szervesen beleépül az egészbe, hogy tökéletesen kifejezze azt, amit az író akar. Nagyon tisztaszívű, nagyon becsületes és tisztességes ember volt. Távol az irodalmi élet vitáitól, élete végéig megmaradt „vidéki írónak“, amely bizony azokban az időkben valami lekicsinylést jelentett, de éppen Móra Ferenc óta már egyféle rangot is jelenthet. Szeretett csevegni, meghitten beszélgetni, de azért nem ment el az élet problémái mellett. Tele volt költészettel, de amikor a magyar paraszti élet mélységeit, tragédiáit látta, akkor felelősségre hívta a kort, a társadalmat s kemény bírálatában a szociális igazság tüze lobogott. Talán azzal jellemezhetnénk legigazabban, és legemberibben portréját, hogy az ifjúságnak, a magyar ifjúságnak kedves írójává is lett. Valahogy ez adja meg egy író klasszikus év(Folytatása a következő hasábon.) ILLÉS LAJOS: GYEPES GÁT ŐRZI. Két óriás kígyó Zabolázza szertelen kedvét. Állok a gáton. Csöndesek itt ma A szurtos, fülledt nyári esték. I VÉN HALASZ SZÖSZMÖTÖL, dünnyös, Varsákkal bajlódik, halra les, Csobban a viz, koppan a ladik S pára hátán jön felém a nesz. BOKROK GUGGOLNAK egymásba bújva, Pár sovány nyárfa szimatol az űrbe. Libeg, puffad néhány lomha felhő, Csillag szikrázik szemükbe’. PARASZTOK JÖNNEK lassan, mélán. Léptük halk zaját beissza a gát. Fáradtak. Párologva öntik Magukból a szikes föld szagát. ÉNEK NYÚJTÓZIK. Suttyó gyerek öblíti torkát az éjben. Zizeg a sás. Madár rebben, Dereng a hold ridegen, kevélyen . .. SZELLŐ SURRAN s a fák boga Feltépi a büszke hold hegyét. Fröccsen a fény és a Zagyva vize Sárga, aranyos tűzben ég. A ZAGYVA KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA 1 Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: 30 East 30lh Street, New York 16, N. Y. — Telefon: MUrray Hill 4-3628. A KATOLIKUS LIGA 1959. ÉVI TAGSÁGI JEGYEI ÁTVEHETŐK A MAGYAR EGYHÁZKÖZSÉGEKNÉL, VAGY A MAGYAR EGYHÁZKÖZSÉGEKTŐL TÁVOLLÉVŐKNEK KÖZVETLENÜL A LIGA KÖZPONTI IRODÁJA KÜLDI MEG ÍRÁSBELI KÉRÉSRE. ÁLLÁSOK ÉS LAKÁSOK BEJELENTÉSÉT KÉRI A LIGA. A bevándorlási hatóságok külön engedélyével a Liga assurancot biztosított a menekültek egy csoportjának, akik egyébként elvesztették volna bevándorlási lehetőségüket az Egyesült Államokba, tekintve, hogy hosszú időre visszanyúló jelentkezésük óta nem sikerült szponzort találniuk. Kényszermegoldásként ezen menekültek megmentése érdekében a Liga felelősséget vállalt elhelyezésükért, illetve munkába állításukért. Ezen menekültek is,, mint a többiek, kötelezvényt írtak alá bármilyen munkának a vállalására. A Liga a nagy felelősség vállalásánál az amerikai magyar társadalom segítőkészségében bízott, remélve, hogy mint a múltban, nehéz időkben, úgy ez alkalommal is segítségére fog sietni a Ligán keresztül az exisztenciát kereső bevándorlóknak. A menekült csoport megérkezése után, New Yorkban marad, míg elhelyezést és lakást nem sikerül részükre az ország valamely részében találni. Tekintve, hogy az ideiglenes new yorki tartózkodás jelentős összegeket emészt fel, az elhelyzésnek a megérkezés után gyorsan kell megtörténni. Megnehezíti az elhelyezést az a körülmény, hogy a menekültek érkezéséről csak megérkezésük előtt néhány nappal kap értesítést a Liga. A Liga elnöksége ismételten szeretettel kéri az amerikai magyarságot, a magyar egyesületeket, hogy segítsék adományaikkal, valamint munkalehetőségek és olcsó lakások bejelentésével a probléma megoldását. A Liga kéri továbbá, hogy jelentsék be szándékukat mindazok, akik hajlandók a megérkezés után egyedülálló menekült, vagy egy menekült család elhelyezését, illetve munkába állítását vállalni. Az elhelyezést felajánlókat a menekültek megérkezése után a Liga központi irodája telefonon felhívná, és kérné végső beleegyezésüket, jelezve a menekültnek, vagy a menekült családnak az útbaindítását és érkezési idejét. Az elhelyezés felajánlásánál elég egy levelező lap, az alábbi szöveggel: Egy menekült család, vagy egyedülálló férfi elhelyezését vállalom. Telefonon elérhető vagyok... . telefonszám és időpont. EGY SÜKETNÉMA ÉS EGY FÉLKARÚ MENEKÜLT MAGYAR, aki karját a szabadságharc alatt vesztette el, kéri kétségbeesve a Ligát, hogy találjon szponzorokat a részükre. E két szerencsétlen magyar menekült ausztriai táborokban él a legnehezebb körülmények között és teljesen kilátástalan, hogy Európában, vagy a világ más országában elhelyezkedést találhasson. A múltban, egy, mindkét karját elvesztett magyar menekültnek, valamint 4 süketnémának segített az amerikai magyarság a Ligán keresztül. Ezek a menekültek" ma szorgalmasan dolgoznak, és munkájukkal tisztességes megélhetést biztosítottak maguknak. Kétségtelen, hogy sok nehézséggel kellett megküzdeni, míg elhelyezésük biztosítható volt. A Liga vezetősége ismételten kéri az amerikai magyarságot, hogy ne zárkózzék el e két szerencsétlen magyar menekült megsegítése elől, hanem siessen segítségükre, hiszen egyedül ebben az országban találhatnak exisztenciát. Mindkét menekült címét a Liga készséggel megadja azoknak, akik valóban segíteni szándékoznak e két szerencsétlen menekültnek.. 60%-OS VÁMOT TERVEZ KIRÓNI A MAGYAR KORMÁNY a külföldről érkező ruháscsomagokra. A szabadságharc előtti időkhöz hasonlóan a kommunista magyar kormány a használt ruhákat is erősebben kívánja megvámolni és ezáltal a szerencsétlen magyarság helyzetét még nehezebbé tenni. A Liga ruháscsomag küldési akcióját fenti körülményre való tekintet nélkül tovább fogja folytatni, hiszen a hálálkodó levelek tömegei bizonyítják, hogy milyen segítséget jelent egy ruháscsomag Magyarországon. A Liga tagjai továbbra is igénybe vehetik a kedvezményes csomagküldési akciót, csupán a Liga tagsági jegyének számát kéri közölni a csomagok rendelésénél. KRUSCSEV GOROMBA HÚZÁSÁRA SZÁMÍTANAK WASHINGTONBAN Amikor Christian A. Herter külügyminiszter elindult Genfbe, ugyanakkor indult egy amerikai jegyzék Moszkvába. Herter búcsúnyilatkozatában elmondotta, hogy a jegyzék a következőket tartalmazza: Eisenhower elnök a külügyminiszteri konferencia előestéjén ismét leszögezi, hogy egyszerűen nem fog találkozni Kruscsevvel, ha az nyomást kíván alkalmazni a Nyugatra akár azáltal, hogy különbékét köt Kelet-Németországgal, akár azzal, hogy Kelet- Berlint és a Nyugat-Berlinhez vezető utakat átadja a német kommunistáknak, vagy pedig ha bármilyen ultimátumot is intézne a Nyugathoz, amelyben kijelentené, hogy a békét csak a csúcstalálkozó révén lehet megmenteni. Herter ismét figyelmeztette az amerikai közvéleményt, a tárgyalás hosszú lesz és egyáltalán nem bizonyos, hogy bármilyen eredményre is fog vezetni. GONDOLJUNK CSAK... (Folytatás az előző hasábról.) tékét, ez lett a „sorsa“ Gárdonyi sok szép regényének, elbeszéléseinek és senki nem irt olyan szívhezszólóan és szépen az ifjúságnak, mint a szegedi bölcs, aki „a magyar irodalom szegedi kultikusának“ nevezte magát. Nyolcvanéves lenne, ha élne, de huszonöt évvel ezelőtt itt hagyott bennünket. De csak a teste — mert munkáiban, írásaiban most is eleven erővel él szelleme. Nemcsak él, hanem teremt, formál is. Nemzedékek lelkét formálja, tehát a jövőt — a holnap Magyarországot. Vájjon egy szó, egy magyar ízó elérhet-e ennél többet? Magyar László (A száműzetés kitűnő, irodalmi figyelőjének, Magyar Lászlónak a megemlékezésével egyidőben, tárca-rovatunkban Móra Ferenc bölcs, tanító elbeszélését „A sarkantyús csizma“-t közöljük.) A clevelandi Nemzetőr Malmi Kör Áprilishoz nem illő, de különben csak áprilishoz illő hideg esős estében léptem ki az East End Neighborhood House épületéből vasárnap, április 26-án. E télnek is beillő zord idő dacára tavaszt zengő verssor tolakodott elém, melyet akaratlanul minduntalan dúdoltam: „ .. . kis magokból nőnek ki a fák ... “ Ilyen kis magnak nevezhetjük az első clevelandi Nemzetőr délutánját, mely e hideg tavaszban a zörgő haraszt és süvítő szél dacára is rügyet hajtott, növekedett és úgy itt, mint sok magyarlakta városban dús virágzásnak indult. Ezen — a harmadik — Nemzetőr Irodalmi Kör teadélutánján szép számú közönség gyűlt össze, hogy meghallgassa Eszterhás István felolvasását a „Nyugodt lehetsz, elvtárs“ című pályadíjat nyert regényéből. A rendkívül érdekes és élethű fejezetek valóban elragadtatást váltottak ki a hallgatóságból. Olyan hit tükre az otthoni légkörnek ez a regény, hogy valaki — ötvenhatos menekült — megjegyezte: „Eszterhás úgy jellemzi a Szondy utcai szereplőket, mintha velünk jött volna át az andaui hídon.“ Reméljük mihamarább már az egész könyvet megismerhetjük. Tollas Tibor két versét hangszalagról közvetítették. Iráti Géza, aki rendezte ezt az irodalmi délutánt , vázolta a Kör célkitűzéseit: szellemi táplálékot kíván nyújtani az arra vágyó értelmiségnek, megvitatja Magyarország problémáit és baráti kapcsolatot létesít a Nemzetőr hívei között. Dr. Molnár Zsigmond szellemes konferálása következett, bemutatta Stepát Jenőt, kinek egy nagyon szép és egy vidám dalát a jó hangú énekművész Ekker László adta elő nagy sikerrel. A megjelentek között ott láttuk v. Kovács Gyulát, a Felszabadító Bizottság alelnökét, Gadányi Ernőt, az MHBK clevelandi vezetőjét, Falk Viktort és még számos irodalomkedvelőt. A közönséget az önzetlenül és fáradhatatlanul dolgozó háziasszonyok megvendégelték. Z. Fo E. ■V. EXULUM HUNGARICA CONCORDIA Számüzöttek magyar egyetértése Irta: ESZTERHÁS ISTVÁN I. Mi, magyar számüzöttek, meghajszolt kis emberek. — a két világháború sújtó szenvedései, — a kényszerbékék kétszeres ország törése, — a vesztett háborúk után ránk vetett jogtalanság és hontalanság sarcolásai, — a rabtáborok kegyetlenkedései, a párt és osztályharcos rémuralom vasvesszői és börtönei, titkos és nyílt kivégzései, — a világérvényű magyar szabadságharc csodálatos lelki győzelme és vérbefojtásának égbekiáltó bűne után — és még mindig a nagyvilágban való szétszóratásunk sanyarú állapotában, miután ezt a sok keserűségű és fokozatú iskolát elvégeztük, annak tanulsága alapján, egyetérthetünk abban, HOGY CSAK AZ ERKÖLCSI VILÁGREND HOZHAT BÉKÉT, SZABADSÁGOT ÉS IGAZSÁGOT AZ ELTIPORT KIS NÉPEKNEK. Éppen ezért az erkölcsi világrend eljövetelének szükségességét hirdetjük és azért harcolni is készek vagyunk. II. A magyar nemzet európai hivatása és történelme mindig is a nyugati keresztény erkölcs hirdetése, védelme és a nyugati keresztény erkölcs érvényesüléséért folytatott küzdelem volt. Egyetérthetünk tehát abban, HOGY EURÓPA ELJÖVENDŐ INTEGRÁCIÓJÁT IS A KERESZTÉNY ERKÖLCSI ELVEK SZERINT KÍVÁNJUK. MERT UGYANEZEKTŐL AZ ELVEKTŐL VÁRJUK A KÖZÉPEURÓPAI ANARCHIA UTÁN AZ ELSZAKÍTOTT ÉS SZÉTTÉPETT MAGYAR NÉP, ORSZÁG ÉS GAZDASÁGI ÉLET INTEGRÁCIÓJÁT IS A DUNA MEDENCÉJÉBEN. A magyar nép történelme során nem kívánta más nép életét, területét, jövőjét, vagyonát. Támadó háborút nem viselt. A keresztény erkölcsi rendhez tartotta magát a nemzetek közötti életben is. Egyetértetünk tehát abban, HOGY A MAGYAR MAGATARTÁS MÁS NÉPEK IRÁNT MA SEM LEHET MÁS, MINT AMI VOLT: ELISMERJÜK MIDEN NÉP JOGÁT A SZABAD ÉS ÖNÁLLÓ ÉLETRE, DE KÖVETELJÜK A MAGUNK NÉPÉNEK A JOGÁT IS UGYANERRE. AZ A NÉP, AMELY A MÁSIK NÉP IGAZÁT NEM ISMERI EL, MAGA SEM ÉRDEMEL JOGOKAT. EZT A TÉTELT MINDAZOKRA VONATKOZTATJUK, AKIK EGY MÁSIK NÉP, ÍGY A MI NÉPÜNK ÉLETÉNEK A ROVÁSÁRA KÍVÁNNAK GYARAPODNI, AKÁR AZ ELSZAKÍTOTT MAGYARSÁG, AKÁR A MAGYAR ÖNÁLLÓSÁG MEGRABLÁSÁVAL. Egyetérthetünk abban is, HOGY MINDEN EMBERNEK JOGA VAN ÉLETHEZ, MUNKÁHOZ, BOLDOGULÁSHOZ, KÉPESSÉGEINEK, GONDOLATAINAK, VALLÁSOS MEGGYŐZŐDÉSÉNEK SZABAD KIFEJTÉSÉHEZ. AMÍG EZZEL KORTÁRSÁNAK UGYANEZEKET A JOGAIT NEM SÉRTI, MINDEN EMBERNEK LEGYEN TULAJDONA A SZABADSÁG, DE EZZEL A TULAJDONNAL EGYÜTTJÁRÓ KÖTELESSÉGE LEGYEN A SZABADSÁGRA VALÓ ŐRKÖDÉS, HOGY SEM ÖNCÉLÚ ÁLLAM, GAZDASÁGI VAGY PÁRTHATALOM EZT EL NE VEHESSE. V. Ha nemzetünk történelmi hivatása a keresztény erkölcsi rend védelme és hirdetése, megfordítva ez azt jelenti, hogy amint ettől eltérünk, nemzetünk súlyos válságba kerül, mint minden nemzet, amely hivatását elveszítette. Nemzeti hivatásunkat, a keresztény erkölcsi rend terjesztését, fenntartását és védelmét kicsinységünk miatt is féltékenyen őrizni kell, mert csak ennek a jegyében remélhetjük azokat a jogokat és a biztosítékokat, amelyek a nagyhatalmak közelségében is megőrzik minden kis nép önállóságát és szabadságát. És mivel ebben egyetérthetünk, NEMZETI HIVATÁSUNK KÉPVISELETE A SZÁMŰZETÉSBEN LEGELSŐ KÖTELESSÉGÜNK. VI. A nemzet történelmi élet és a száműzetés szétszórtságában is, amíg magyarok vagyunk ennek a történelmi életfolyamatnak gyermekei maradunk. Egyetérthetünk tehát abban, HOGY AKI A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNELMI HIVATÁSÁT TAGADJA, AZ TAGADJA EZT A TÖRTÉNELMI ÉLETFOLYAMATOT ÉS AKÁR OTTHON, AKÁR A SZABAD FÖLDÖN, ÖNKÉNTELENÜL VAGY AKARVA ELVÁLASZTJA MAGÁT A MAGYAR NEMZET ÉLETÉTŐL. VII. De nemcsak történelmi életfolyamat, hanem történelmi fejlődés is. Éppen ezért történelmének elmúlt szakaszai olyan kinőtt állapotok, amelyekben csak a már elmúlt, meghaladott időszakban tudta kellőképpen hivatását teljesíteni a magyar nép. A kinőtt állapotokba a nemzetet visszavinni nem lehet. Éppen ezért egyetérthetünk abban, HOGY A SZÁMŰZÖTTEKNEK LÉPÉST KELL TARTANI AZ OTTHON SZABADSÁGHARCÁT VÍVÓ MAGYAR NÉPPEL ÉS A TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSÉRT FESZÜLŐ NEMZETET SOHASEM SZABAD AKÁR KÖZELMÚLT, AKÁR RÉGMÚLT ÁLLAPOTOK KERETÉBE VISSZAKÉPZELNI. VIII. A száműzetésben is kötelezőnek találtuk tehát a nemzet történelmi életének, hivatásának, fejlődésének szolgálatát. Éppen ezért úgy hisszük, hogy a magyar népet szegényíti az, aki lemond a magyar nép történelmi hivatásáról; a magyar nemzetet rövidíti meg, aki a történelmi életfolyamatot megtagadja és politikai pártállás szerint határozza meg a nemzet kezdetét és végét; a magyarság egyetemes jövőjét csonkítja az, aki a nemzet fejlődése elé helyezi a maga önző gazdasági, osztály, vagy politikai érdekeit. Éppen ezért egyetérthetünk abban. (Folytatása a harmadik oldalon.) .aj . III. 1959. május 17.