Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1960 (67. évfolyam, 10-103. szám)
1960-12-14 / 99. szám
2-ik oldal Katolikus Magyarok Vasárnapja CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United State» and Canada Published Every Wednesday and Sunday by the '< Catholic Publishing Co. Inc. Youngstown Office» 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown 9, Ohio. Telefoni SWeetbriar 9-1888. Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm. Papal Prelate .— Pástor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKACS O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT _______________________ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATESI ELŐFIZETÉSI ARAKi For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ........ $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben ...... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ...... $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ...... $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ...... $10 00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ........ $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKACS GABOR O.F.M._________ SZERKESZTŐSÉG ÉS KÖNYVOSZTÁLYI 4160 Lorain Ave., Cleveland 13, Ohio, U. S. A. Tel. MElrose 19338 Kéziratokat, híreket, tudósításokat, cikkeket erre a címre kérjük küldeni Szerkesztő: ESZTERHÁS ISTVÁN. Könyvosztály: GODA FERENC Nyitva: délelőtt 9-12-ig, szombaton 9-2-ig. Second class postage paid at Youngstown, Ohio Gondoljunk csak a mai ifjúságra » Minden időben és korban sok beszéd hangzott el a “generációs különbségekről, sőt ellentétekről” is. A mi ifjú korunkban is folytak ilyen generációs harcok. Vajjon ma ,erősebb lenne ez az emberi különbözőség is? Ugyanis ezt állítják sokan, köztük egy neves európai ifjúsági lélekbúvár. Előadását, amellyel nem értünk mindenben egyet, igen megszívlelendőnek tartjuk, mert a veszélyeket, amelyektől óvakodni kell akkor is megmutatja, ha nem is hisszük el, hogy minden ifjú ember ilyen a hatvanas években. Az ifjúság kérdéseivel foglalkozó bécsi intézet meghívására Dr. Hans Heinrich Muchow ismert ifjúsági pszichológus előadást tartott a mai ifjúságról. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük előadását.” A nyugati országokban sok probléma merül fel az ifjúsággal kapcsolatban. Botrányok, túlzott mértékű alkoholfogyasztás, bandasexualitás a legszembetűnőbb jelenségek. A mai ifjúság és a felnőttek generációja között sohasem volt oly mély ellentét, mint manapság. Az évtizedek óta bevált nevelési módszereknek semmi foganatja sincs. A pszichológusok először azon a véleményen voltak, hogy a háborúban évekig távollevő apák nevelő hatásának a hiánya és főleg Németországban a nácizmus kihatásai okozzák ezt a változást. Újabban azonban már más vélemények is kialakulnak. Megfigyelések azt mutatják, hogy a fiatalokban egy alapvető, fel nem tartóztatható változás következett be: a mindent átfogó technizálás új évszázada — amely tulajdonképen 1917-ben indult meg — alapjaiban alakította át az új generációk lelkületét. A televízió, mozi, az autó, konyhagépek, rádió azaz egy teljesen technizált világ — amelyet már a gyermek magától értetődőnek tart — olyan átalakító hatást gyakorolt a fiatal generációra, hogy azt a teljesen más világban felnőtt idősebb nemzedék előtt a megérthetetlenségig különbözővé tette. A mai fiatalságnak ez az alapvető különbözősége már a biológiai szektorban is kiviláglik. Ha egy fiatal rááll egy régi mérlegre és a mérlegre erősített táblázaton megnézi a korának megfelelő “normális súlyt és magasságot”, úgy meg kell állapítania, hogy 15 kilóval nehezebb és 20 centivel magasabb. Ez az óriási növés, amely nagyon gyakran korán lép fel és sok esetben ugyanazon osztályban hihetetlen magassági különbségeket eredményez, a fiatal részére nagy problémákat hoz magával. Ezzel együtt jár a korai szexuális érés, amely a fiút és a leánykát a legtöbb esetben a gyermekkor szellemi állapotában lepi meg. Mivel a gyermek ebben a korban még társadalmi érzelmeket és a másneműekkel társadalmi kapcsolatokat nem fejlesztett ki, úgy ez az állapot kizárólag egy saját magára vonatkozó, ego-szexualitást eredményez. Míg a korábbi nemzedékekben, amelyekben a szexuális fejlődés csak évekkel később következett be, a közösség, a barátság már kifejlesztette a társadalmi érzelmeket és így megteremtődött a másneműekre vonatkozó rajongó és ábrándozó erotika; ezt az erotikát ma a puszta szexualitás igázza le. Ehhez járul az is, hogy ma ezt a területet már nem veszi körül a titokzatosság fátyla. Általános fogyasztási cikk lett, mint a cigaretta és az ajakrúzs. Igen gyakoriak a korai szexuális élmények ezekre ösztönzést adnak azok az “alkoholos partik’’ azaz összejövetelek, amelyeken 14-16 éves fiatalok vesznek részt. Nem tartozik ritkaságszámba az sem, hogy 17 évesek rendszeres szexuális viszonyt folytatnak. A mai fiatalok szexuális nevelése nagy nehézségekbe ütközik, mert a fiatalok egyszerűen nem fogadják el az idősebbek tanácsait. A szexuális inger tárgya is megváltozott. Míg régebben a meztelen emberi testből indult ki a legerősebb szexuális inger, ez ma egyenesen “semleges” hatást gyakorol a fiatalokra. A legerősebb szexuális ingert ma a “betakart sejtetés” gyakorolja. Ma “befedett meztelenségről” beszélnek, ami a halász-blúzban és a szűk pullóverben nyilvánul meg. De ez a “sejtetés” nemcsak szexuális Somogyváry: VIRÁGZIK A MANDULA III. A RAJNA KÖDBEVÉSZ és egyéb MAGYAR KÖNYVEK nagy raktára. Kérjen árjegyzéket. FORUM BOOKS' L. Iványi 140 Kipling Ave, North, Islington-Ont, Canada.________ KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az igazság mégis győzni fog" A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAROK NEMZETI BIZOTTMÁNYA a trianoni országcsonkítás negyvenedik esztendejében emigrációs munkásságának fontos állomásához, fennállásának tizedik évfordulójához érkezett el. Ez alkalomból a CSMNB clevelandi csoportja emlékünnepélyt rendezett. Az ünnepség az elszakított Felvidék fiainak az ezeréves magyar állameszme mellett tett újabb hűségnyilatkozata volt. A nyugatoldali lutheránus templom nagytermét megtöltő közönség előtt délután 5 órakor kezdődött az emlékest műsora. Sirchich László CSMNB alelnök mondott megnyitót. Bevezető szavaiban a felvidéki szellem nyilatkozott meg. Ez a szellem töltötte meg az elnyomatás idején a magyar lelkeket és éltetett a felvidéki magyarok szívében. Hogy milyen jó talajba hullt a rabságban elvetett mag, azt 1956 ősze bizonyítja, mikor a forradalmi szabadságharc kitörésének hírére, — mondotta Sirchich László, — a Felvidéken is megdobbantak a magyar szívek és dübörögni kezdett a föld. A Felvidék népe kész volt a legnagyobb áldozatra, anyaországi testvéreinek megsegítésére. Sirchich László felhívta a szabadföldön élő magyarok figyelmét az erők koncentrálásának fontosságára és annak a tudatnak a felemelésére, hogy a felvidéki magyarság kérdésének megoldása változatlanul igazságos rendezésre vár és jelentőségében jóval felülmúlja a ma már európai problémát képező déltiroli, német kisebbség problémáját. A magyar Felvidéken sokkal erősebb és gazdagabb népcsoport él. Ha a déltiroli németség kérdése európai probléma lehetett, akkor nem lehet félretenni az elintézetlen európai kérdések közül a felvidéki magyarság szabadságának az ügyét. Hogy a felvidéki magyarság milyen szívós életerővel rendelkezik, azt bizonyítja a nemrégen Gömör megyében megrendezett Csemadok kulturális találkozó, amelyen táncegyüttesek, színjátszó csoportok, énekkarok mutattak be magyar műsort, és amelyet legalább tízezer magyar nézett végig. Valóban, — mondotta Sirchich László beszédét befejezve, — olyan stafétában haladunk, amelynek nincs váltása, éppen ezért életünk végéig szolgálnunk kell. A tízéves jubileumi megemlékezésnél a CSMNB számára nincs megállás, csak előre lehet menni, szívós, lankadatlan és céltudatos munkával. Erre kötelez a kettős járom alatt élő felvidéki magyarság reményt nyújtó népi élete és kulturális tevékenysége. Ezután Szilassy Béla dr. emelkedett szólásra. A CSMNB elnöke, történelmi visszaemlékezésben mérlegelte a CSMNB eddigi munkásságát és vázolta fel a jövő feladatait. Méltatásában kitért az elmúlt tíz év több emigráns jelenségének a jellemzésére is, majd figyelmeztetett az önrendelkezési jog követelésének szükségességére. A CSMNB érdemes elnökét, Szilassy Béla dr.-t beszéde végezetével a felvidéki ifjúság nevében Kalmár Erzsike (Losonc) beszédben üdvözölte ésvirágcsokrot, nyújtott át neki. Az ŐSZ elnök láthatóan meghatódott, amikor Clevelandban szeretett városának Losoncnak a szülötte nyújtotta át az elismerés és megbecsülés virágcsokrát. . Ezután a CSMNB kezdettől fogva lelkes és áldozatos tagja, Magyar-Amerikának ismert közéleti munkása dr. Stibrán Jánosné, Dunajszky Teréz olvasott fel trianoni részleteket angol nyelvű, sajtó alatt lévő regényéből, amelynek a rime “THE STREETS ARE NOT PAVED WITH GOLD”. A közönség nagy szeretettel és érdeklődéssel hallgatta a szerzőnő sikert ígérő angol regényének részleteit. A trianoni emlékév tanulságai és a magyar jövő címmel Eszterhás István író, a Vasárnap szerkesztője beszélt. Beszédének bevezetőjében emlékeztetett a régi magyar falusi házakban található gondolkozó székre, amelyet elődeink úgy szerkesztettek, hogy az pihentetve, valóban elgondolkoztatta azt, aki beleült. Ilyen gondolkozó székbe kellene idézni az emigrációt, hogy végigpillantson az elmúlt éveken, eredményeken, és azon, amit még meg tud tenni. A trianoni évre visszagondolva emlékeztetett arra, hogy az év elején az emigrációban volt olyan felfogás, amely arról beszélt, hogy nem szabad szóbaállni a szomszéd népek emigráns képviseleteivel, ha arra gondolunk, mennyi pusztítást és gyötrelmet szenvedtünk miattuk; de volt olyan felfogás is, amely azt mondotta, hogy a szomszéd népek emigrációinak a kedvéért nem szabad beszélni Trianonról és arról, amit szenvedtünk, veszítettünk, nehogy megbántsuk őket. Apponyi Albert meghatározását idézte, amely szerint a trianoni béke “az emberiség magasabb érdekeit szolgáló erőtényezők gyengítése” volt, tehát a Trianon elleni küzdelemben az emberiség magasabb érdekeit szolgáló tényezőket kell gyarapítani. A trianoni év tapasztalata arra sürget, hogy Trianonról, mint szilárd, az emberi és nemzeti jogokhoz ragaszkodó jogászok beszéljünk és pedig politikus módon, jogainkat mindenkivel fogadtassuk el és értessük meg még a szomszéd népek emigrációban élő képviselőivel is. Utalt a trianoni megnyitón elmondott beszédére, amelyet annak a három apellátának szentelt, amelyet eddig a magyarság a trianoni igazságtalanság ellen alkalmazott, a fegyveres apellátának, amely elvetélt, a hatalompolitikai apellátának, amely nem tudta az igazságot érvényesíteni, és végül az erkölcsi apellátának, amelynek a fóruma még nem alakult ki. Sokan vannak, akik azt állítják, hogy amikor a tudomány a negyedik dimenzióról beszél és az ember a világűrbe hatol, nevetséges dolog Trianonravisszatekinteni. Trianon azonban nem múlt el, mert a trianoni békeszerződésből származó igazságtalanság hatásai súlyosan érintik a magyar nép életerejét és még ma is folyik a magyarság irtása ennek az igazságtalan nemzetközi döntésnek az alapján. A trianoni év egy másik tanulsága, hogy az igazságtalan béke tarthatatlanságát nem okoltuk meg ennek a folyamatos magyar pusztításnak a felmutatásával, amely a szomszéd államoknak még ma is programja, sőt össze sem foglaltuk érvként azoknak a szörnyű veszteségeknek az adatait, amelyeket a magyarságelszenvedett. Trianon vezette be a magyarság üldöztetését, kiűzetését, a magyar menekültek fájdalmas problémáját és míg más nemzetek a nemzeti gyász tiszteletreméltó gondosságával és pontosságával egyénenként jegyzik fel az üldöztetések közepette elszenvedett veszteségeiket, a magyarság elmulasztotta a pusztítások és pusztulások pontos számadatainak a megállapítását, amivel a trianoni béke tarthatatlanságának emberi argumentációját adhatta volna. A hazai értelmiségről éppen most állapította meg a kommunista pártlap, hogy továbbra is valláserkölcsi világnézetű és nemzeti szellemű. Viszont ugyanakkor a hazai Statisztikai Szemle bizonyítja, hogy a magyarság születési aránya mennyire süllyedt. Az új világ képének a felvetése és felrajzolása szükséges tehát és abból a hűségből kell kiindulni, amelyről a kommunista pártlap tudósít. Kossuth Lajos, amikor a new-yorki sajtó állításaival szemben beszélt a nemzetiségi, bábeli átokról, ezzel ösztönzést adott a Deák féle nemzetiségi törvényre, amelyről a törté-,, netírók azt állítják, hogy a magyar politikai nemzetfogalom törvénybefoglalása volt; ugyanígy kell a hai emigráció legjobbjainak, íróknak, költőknek, tudósoknak a magyar jövőt felvetíteni és ezzel bátorítást és biztatást adni. A szabadságharc fegyveres apelláta volt a magyar szabadságért, majd hatalompolitikai apelláta lett a N-ben és most erkölcsi apelláta világ lelkiismerete, a jövendőt kialakító erkölcsi fejlődés sodrában. Láthatóan ugyanaz a küzdelem, mint a trianoni volt, mert elképzelhetetlen, hogy a szabadságharc, amely társadalmi osztályra való tekintet nélkül minden magyarnak a szabadságáért folyt, a szomszédállamoknak adott magyarságot ne akarta volna a kivívott magyar szabadságban részeltetni. A kialakuló erkölcsi világrend csak úgy lehet erős, fejtegette az előadó, ha annak erkölcsi meggyőződése a nemzeti társadalmakban győzedelmeskedik. A kis népek egyetlen reménye ma csak az erkölcsi tényező megerősödése lehet. Ezért kell küzdeni az emigránsoknak az erkölcsi világrendért és társadalmakért és akkor azok válnak majd nevetségessé, akik más nép ellen elkövetett gyilkosságokból, deportálásokból és népirtásokból, kollektív rablásokból akarnak még ezek után a szörnyű tapasztalatok után is gyarapodni fejezte be beszédét Eszterhás István. A felvidéki magyar lélek szólalt meg Kossányi József és Kálnokyné Tóth Kurucz Mária felvidéki költők verseiben. A könnyben és vérben, otthoni börtönök szenvedéseiben és a bujdosás keserűségében megtisztult felvidéki lélek üzenetét Machánné, Biró Anna a M. kir. Nemzeti Színház volt művésznője tolmácsolta tökéletes előadásban. Az ünnepség hangulatát magas színvonalú zenei műsor emelte, amelyben Rétháti Schill Angéla, Rétháti Schill András, Dosztál Miklós és Mózsy István működtek közre. A műsort dt. dr. Egyed Aladár állította össze, akinek zenei alkotását nagy sikerrel adta elő a művészek együttese. A nemzeti emigráció nevében v. Kovács Gyula a MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG alelnöke köszöntötte a CSMNB-t, kifejtve azt, hogy a CSMNB nemzetpolitikai programja adott indítást az MFB kialakításához. Üdvözlő szavakat mondott Holtky Károly a KÁRPÁTALJAI MAGYAROK SZÖVETSÉGE nevében. Táviratilag köszöntötte a tízéves fennállását ünneplő CSMNB-t ifjabb testvérszervezete a FELVIDÉKI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG. Fr. Hites Kristóf a CSMNB alelnöke a következő üdvözlést intézte a CSMNB közgyűléséhez. “A magyar igazságért vívott tízesztendős harcunkat mi, clevelandi magyarok ünnepelhetitek a legtöbb joggal. A CSMNB gondolata másutt fogamzott meg, de köztetek lett lelkesítő és példaadó nemzetszolgálattá. Az emigrációs vándorúton az indulás színterétől messze sodródva is úgy érzem, hogy a lelki kapcsok Veletek nem szakadtak el. Együtt tekintve vissza tíz év érdemes munkájának távlatába, csak köszönni tudom hálás lélekkel, hogy elsőnek álltatok mögénk és a kilátástalan esztendőkben segítettetek ápolni a hitel igazunk győzelmében, s erősítettétek elszántságunkat, az érte való áldozatos munkára. Az elmúlt tíz esztendőnek minden érdeme és eredménye biztatás, hogy maradjatok hűséges munkatársaink és barátaink, ésüggedetlenül egyek velünk abban a hitben és reményben, hogy küzdelmünk nem lesz hiábavaló, mert AZ IGAZSÁG MÉGIS GYŐZNI FOG!” A nagyhatású emlékünnepély a magyar Himnusz eléneklésével ért véget. ..GONDOLJUNK ...“ c. cikk folytatása téren jellemzője a modern fiatalságnak. A korábbi korszak formáit — amelyekben még nem nyilvánul meg a mindent átfogó technizálás — a fiatalok semmitmondó sablonnak, klisének érzik. A fiatalok 80%-a tüneményes zenének tartja a jazzt, amelyben az egyes hangok körvonalai elmosódnak: az ilyen zene mély hatást gyakorol a modern fiatalság lelkületére. Azt mondhatjuk, hogy “határozatlanul állanak ebben a világban”, hiányzik náluk a világos álláspont, a felelősség viselésére való készség. A fiatalság nem ismer gyűlöletet, sem szeretetet, mert nem akarja “kiszolgáltatni” önmagát. Bajtársiasság — egy mindenkiért és mindenki egyért — és barátság ritkán nyilvánul meg. Ennek helyére (Folytatás az előző hasábról.) a meghatározott idejű pajtásság, cimboraság lép, vagy egy közös cél megvalósítását szolgáló közösség. A nyugati fiatalság ma sok tekintetben cél nélkül él és nihilista. A tudat alatt azonban közösségi életforma után vágyakozik. Bízunk abban, hogy az apa, az anya vagy a jó pedagógus példával hatást gyakorolhat a fiatalra. Ahol egy határozott személyiség által nyújtandó jó példa hiányzik, ott megbuknak az összes nevelési kísérletek.” A keresztény ifjúsági szervezet Mainzban utcai filmelőadást rendezett és ily módon akarta a nehezen megközelíthető fiatalokat megnyerni. A “Miért vagy mi ellenünk?” című ifjúsági filmet mutatták be.,, KITETTÉK AZ ANGOL ALSÓHÁZBÓL, MERT MEGHALT AZ APJA. Anthony Wedgwood Benn az angol képviselőház megválasztott tagja volt, amikor máról holnapra elveszítette képviselőházi tagságát. Mert apja meghalt. Angliában ugyanis meghatározott családok családfői tagjai lesznek a főrendiháznak. És aki a főrendiháznak tagja lett, az automatikusan elveszíti képviselőházi tagságát, így tehát, amikor Viscount Stansgate, mr. Benn apja meghalt és fia lett az örökös, a fiú örökölte apja vicomte (algrófi) címét, nevét, ezáltal főrendiházi tag lett és elveszítette képviselőségét . . . Amiért most dühödt harcot indított. Mr. Benn ugyanis a Labor-párt tagja és mint ilyen továbbra is inkább a képviselőházban szeretne megmaradni és semmiképpen sem akar főrenddé lenni. Beismerés a gyermekáldozatok ügyében (Folytatás az első oldalról.) képpen: “Mert hiszen, ha tudna magyarul, akkor a saját maga által idézett szövegrészből is láthatná, hogy az a háborús és népellenes bűncselekményekkel kapcsolatos. Egyébként ezt a törvényt még 1945 elején hozták — annak utána, hogy Magyarország hadbalépett a náci Németország ellen a náci háborús bűnösök és a nyilas banditák ellen . . A Népszabadság beismerő cikke ezután, hogy mentse a hazudozásból, amit lehet, azt állítja, hogy ha ez a jogszabály létezik is, “a Magyar Népköztársaság fennállása óta soha nem alkalmazták. És az 1956-os ellenforradalomban elkövetett bűncselekményekért nem végeztek ki egyetlen fiatalkorút sem.” KÖVETKEZMÉNY? Az az érzésem, hogy elsősorban le kell szögezni a magyarországi kommunista párt hivatalos szócsövének beismerését, hogy ennek a törvénynek az alapján igenis történtek kivégzések. Ez letagadhatatlan beismerés. De továbbmenve rá kell mutatni a Népszabadság védekezésének alattomos és galád spekulációjára, amikor azt állítja, hogy kiskorúakat nem végeztek ki. Amíg a saját jogszabályuk áruló részeit a fejükre nem olvasták, tagadták az ilyen törvény létezését is. Most pedig amikor ezt nem tudják tovább tagadni, tagadják a kivégzéseket és tagadják, hogy ezt a törvényt alkalmazták volna. De nem állíthatják, hogy ezt a jogszabályt törölték volna, tehát a saját beismerésük szerint még ma is fenntart ennek a törvénynek az érvénye és csak a pártbíróság kegyén múlik, hogy alkalmazza-e vagy sem ... A Nemzetközi Jogász Szövetség megállapította, hogy a kommunista bíróság zárt ajtók mögött tárgyal, tehát azt, hogy mit alkalmaz és mit nem, a maga belső ügyének tekinti és ennek következtében úgy érzi, nyugodtan hazudhat. Míg egy újabb bizonyíték ezt ■ is le nem leplezi. A kegyetlen és embertelen kommunista felfogás világosan jelentkezik az idézett jogszabályokból. A fiatalkorút el lehet ítélni, mondja a kommunista jogszabály, mert kereső foglalkozást folytat, mert szabadságharcát a szovjet csapatok csak komoly katonai erők bevetésével tudták megtörni, és mert a szabadságharc eseményeit a zsarnokság súlyos bűncselekményeknek tekinti .. . Ennél végzetesebb beismerés még nem jelent meg hivatalos kormánylapban. A zsarnokság által mesterségesen kifejlesztett rabszolgaélet a magyar ifjúságot már gyermekkorában arra kényszeríti, hogy bekerüljön a gyárakba és mezőgazdasági kolhozokba, ennek következtében a büntetőjog legsúlyosabb büntetései alá is kerül. .. Beismerik, hogy a magyar gyermek és ifjú hősöket kellett szovjet, tehát idegen csapatoknak komoly katonai erők bevetésével leverni és ezért a kommunista felfogás szerint a legsúlyosabb büntetés járt. Beismerik, hogy a szabadságharc szerintük bűncselekmény volt, ami az emberi gondolkozás és felfogás szerint csak azt jelenti, hogy aki ezt állítja és ilyen törvényt hoz, az maga a legvéresebb kezű, legelmaradottabb és a legirgalmatlanabb zsarnok. ÉS A MT A sajtóviadal tehát lezajlott és a kommunista párt lapja, amely talán több is, mint a magyarországi kormány hivatalos szócsöve, inkább irányító, vezérlő orgánuma, ha köpködve is, de beismert... A sajtóviadalban tehát a Kádár-Münnich zsarnokság csupaszon, a maga szörnyűségében mezítelenül áll a világ közvéleménye előtt. Amit a szabadvilág sajtója megtehetett, azt megtette. Leleplezte a Magyarországot elnyomó zsarnokságot. Várjon, mit tesz most a MN, amely a nemzetközi erkölcs tételeit alapokmányaként elfogadta ? Meg-, őrizhetik-e ezek az alapelvek az érvényesség látszatát, ha az a kormány, amelyik mindezt beismerte, s továbbra is beszélhet a N-ben annak a népnek a nevében, mely népnek az ifjúságát ilyen büntető jog- szabályokkal viszi halálra vagy rabszolga életre? Bécs, 1960. november. 1960 dec. 14.