Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1960 (67. évfolyam, 10-103. szám)
1960-11-13 / 90. szám
Amerika egyetlen katolikus magyar lap)« Catholic Hungarians* Sunday The only Catholic Hungarian Newspaper in the United States Egyes szám ára: 10 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 10 cent 517 South Belle Vista Ave-, Youngstown 9, Ohio, USA — Teleton: SWeefbriar 9-1889 SZABADSÁG ÜNNEPÉLY CSIKÁGÓBAN Eddig még sohasem látott hatalmas tömeget mozgatott meg Csikágóban a szabadságharc negyedik évfordulója. Ragyogó, napsütötte vasárnap, október 23-án ünnepelt Csikágó magyarsága. Ezt a napot Csikágó magyarbarát polgármestere, Richard J. Daley a "MAGYAR HAZAFIAK NAPJÁVÁ" nyilvánította. Ünnepi határozatát a polgármester a csikágói lapokban közzétett kiáltványában hozta a csikágói polgárok tudtára. A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG helyi elnöke Bocskay József a csikágói egyházakkal és egyletekkel karöltve készítette elő és rendezte meg a szabadságünnepélyt. Az ünnepély programját hetekkel előre gondosan kidolgozták és az ünnepség méltó kifejezése lett a nagy nap mondanivalóinak. Vasárnap délelőtt a magyar templomokban kezdődött a csikágói magyarság szabadságünnepe. A Szent István egyházközség templomában 10 órakor vette kezdetét az ünnepi szentmise. A SZENTBESZÉDBEN Vitéz Bán ferences atya az IMÁDKOZÓ MAGYAR HADSEREGRŐL szólott, amelynek ostroma, felkészülése és áldozatos rendíthetetlensége tudja egyedül méltóan képviselni a magyar ügyet. És ez a hadsereg tudja megszerezni a magyar nép igazsága mellé azt a természetfeletti mozgatóerőt is, amely ma már egyetlen reménye minden igazságot tisztelő és igazságban bizakodó embernek, nemzetnek. A megrázó erejű szentbeszéd bizonyosan sok hívet és jelentkezőt fog szerezni az imádkozó hadsereg mozgalmának, amelynek jelentkezési lapjait most nem rég küldötték ki az erdélyi ferences atyák. A SZENTMISE ALATT a Szent István énekkar régi, magyar egyházi énekeket énekelt négy szólamban. Az “Ó, Nagyasszony nemzetünk reménye" könyörgést Russ Annuska az énekkar kiváló szólóénekesnője adta elő. A szentmisén a helyi elnök Bocskay József vezetésével a szabadságharcosok nagyobb csoportja zászlóval együtt vett részt. A hívek egy része ünnepi magyar ruhában jelent meg a szentmisén. AZ ÉVFORDULÓ VILÁGI ÜNNEPSÉGEI délután folytak le és nagyszabású autófelvonulással kezdődtek. Közel félezer autó vett részt a csikágói szabadság felvonuláson éspedig ötvenes csoportokban, minden autón magyar és amerikai zászló lobogott. A felvonulás eddig még soha nem tapasztalt feltűnést és érdeklődést váltott ki a hatalmas városban. A gépkocsik feliratos táblákat is vittek, amelyek óva intették Csikágó népét: “Mi elveszítettük szabadságunkat, vigyázzatok, nehogy ti is elveszítsétek!’’ A felvonulásban a többi rabnemzetek képviselői is résztvettek. AZ AUTÓS FELVONULÁS VÉGCÉLJA a Roosevelt Highschool volt, amelynek hatalmas színháztermében rendezték meg a szabadságünnep műsorát. A közönség teljesen megtöltötte a nézőteret. A művészi ízléssel feldíszített színpad felett hatalmas magyar zászló függött a következő felírással: "Justice for Hungary”. A színpadot ezenkívül az összes rabnemzetek zászlói díszítették. A MŰSORT az amerikai és magyar Himnusz vezette be, amelyet Csikágó magyar énekművésznője, Russ Annuska énekelt. Az ünnepi estét ft. dr. Magyar József, a Szent István egyházközség templomépítő plébánosa nyitotta meg imával. Ezután Bernard J. Sheil DD. csikágói érsek táviratát olvasták fel, amelyben üdvözölte a szabadságünnepséget rendező magyarságot. Biztosította őket barátságáról. EZT KÖVETŐEN HENRY CABOT LODGE republikánus alelnökjelölt beszédét jelentette be a műsor vezetője Dr. Hoványi Gyula. Henry Cabot Lodge feleségével együtt jelent meg a magyar szabadság ünnepségen. A magyarság nagy szeretettel és szűnni nem akaró tapsviharral fogadta őket. A csikágóimagyar asszonyok a republikánus alelnökjelölt feleségének vörös rózsacsokorral és a mesterművű "Ludas Matyi" herendi porcellán figurával kedveskedtek, míg a Szabadságharcos Szövetség díszoklevelet nyújtott át Henry Cabot Lodgenak. HENRY CABOT LODGE BESZÉDÉBEN kijelentette, hogy soha addig nem lesz megelégedett és nyugodt, amíg a magyar nép vissza nem nyeri önrendelkezésének teljes jogát. Minden alkalmat meg kell ragadni a NN-ben, mondotta a republikánus alelnökjelölt, hogy leleplezzük a magyarországi merényletet, amelynek révén a Szovjet kiáltó módon sértette meg a SÍN alapokmányát. "A magyar hazafiak szabadságtörekvése örök emlékeztető, hogy a becsület meg tud mérkőzni a zsarnoksággal." És hosszabb távon, mint a történelem folyamán eddig mindig, a becsület fog nyerni és a zsarnokság fog veszíteni”. A magyar szabadságharcosok áldozata, fejtegette tovább Henry Cabot Lodge, nem volt hiábavaló. A Szovjetunió kérlelhetetlen és rideg kegyetlensége a világhoz kiált. Amikor az oroszok tankokkal és katonákkal lőtték és ölték Budapest utcáin a fegyvertelen embereket és gyermekeket, halálos csapást mértek a kommunista rendszerre egész Európában. Ezzel meghiúsult az a kommunista terv, hogy az egész világ szakszervezeti mozgalmának a vezetését a kezükbe kaparintsák. A világ nem felejti, hogy a magyarországi szabad szakszervezeti mozgalom állt a szabadságharc első sorában és esett áldozatul az elsők között a szovjet Barbarizmusnak. A magyar szabadságharc ellen alkalmazott katonai erőszak hiúsította meg azt a szovjet kísérletet is, hogy a maga táborába csalja Afrika újonnan függetlenné vált nemzeteit. A magyar szabadságharc, hasonlóképpen a mi amerikai szabadságharcunkhoz, mindörökre szimbóluma marad az önzetlenség és a legmagasabb fokú bátorság szabadságharcának. Mi, amerikaiak, megfogadjuk, hogy mindig magunk előtt tartjuk Magyarország példaképét és nem nyugszunk addig, amíg Magyarország meg nem kapja az önrendelkezés jogát. A Szovjetunió pedig magán fogja hordani azt a bélyeget, amelyet a NN ütött rá, amikor a magyar szabadságharc után lelkiismeretlen támadónak bélyegezte. Henry Cabot Lodge republikánus alelnökjelölt beszédét Zwack Péter köszönte meg. Ezután olvasták fel Csikágó magyarbarát polgármesterének Major Daleynek az üzenetét. A SZABADSÁGHARCOSOK HELYI CSOPORTJA RÉSZÉRŐL Bocskay József elnök hívta fel összefogásra a magyarságot. Szabó István református püspök beszéde után Vitéz Bán ferences atya a szabadságharcosok országos társelnöke beszélt a vértanúk emlékezetéről, az akarat és gondolat egységéről. A szabadságharc egységes volt gondolatban és akaratban, de kivitelben színes volt. Áldozatosság jellemezte, senki sem azt nézte, hogyan vonhatná ki magát, hanem arra törekedett, hogy a legtöbbet adja. A magyar szabadságharc Amerikába jutott katonái négy év alatt jóllakhattak és eltelhettek mindazzal, amit a szabad világ nyújt. Itt az ideje, hogy újból visszatérjenek a kötelességteljesítéshez, amely egységes gondolatban és akaratban, ha kivitelben többszínű is. Az ünnepi szónokok, úgy rév. Szabó István, mint ft. Vitéz Bán beszédét lelkes tetszéssel és tapsviharral fogadta az ünneplő közönség. EZUTÁN A CSIKÁGÓI RABNEMZETEK ÉNEKKARA adta elő a Rabnemzetek Himnuszát, amelynek szövegét ft Norbert Trepsa litván katolikus pap, zenéjét pedig dr. Nagy Frigyes magyar zeneszerző szerezte. A rabnemzetek énekkarában az énekesek nemzeti viseletben vettek részt. Vezényelt: Prof. Myron Federiv ukrán zenetanár. A CSIKÁGÓI UKRÁNOK nagy fúvószenekara több számot adott elő Barabás János vezényletével, meglepetésül a magyar Himnuszt is. Ezután Dankó Nándor cigányprímás zenekara gyönyörködtette a közönséget Hosszú János cimbalomművész egyéni számaival. Az EMKE részéről dr. Sólyom Fekete István beszélt. A megjelent közönségnek Kisgyörgy Áron a szabadságharcosok Világszövetségének társelnöke mondott köszönetet. A műsort az ünnepséghez méltó, emelkedett stílusban dr. Hoványi Gyula a "CHICAGO KÖRNYÉKE” szerkesztője vezette, Várfay István. ROCHESTER (N.Y.) MAGYARSÁGA tartalmilag és külsőségekben is méltó módon ülte meg a szabadságharc negyedik évfordulóját. Az ünnepély október 23-án, vasárnap este 8 órai kezdettel folyt le a War Memorial épület méltóságteljes hangulatú márványtermében, a Hősök Csarnokában, a Szabadságharc Emlékbizottság rendezésében. A Bizottság díszelnöki tisztét ezúttal is a város alpolgármestere töltötte be, tiszteletbeli tagjai az amerikai egyházak egy-egy képviselője, az Amerikai Légió parancsnoka, egy állami képviselő, bírák és a szakszervezeti elnök, magyar részről Havas János jezsuita atya, Tőrös Sándor ref. lelkész (Buffalo), Virágh László és Vas Sándor, zongoraművész voltak. AZ EMLÉKÜNNEPÉLY DÍSZVENDÉGE: MRS. JUDITH WEIS szövetségi képviselő, ünnepi beszédében hódolattal emlékezett a szabadságharc hőseiről és hitet tett arról, hogy az Egyesült Államoknak mindent meg kell tennie a szovjet rabságban élő magyarság és más európai nemzetek felszabadítására békés eszközökkel. Beszédének másik fő témája a magyar történelem volt; hangsúlyozta a magyar nemzet szabadságszeretetét és hősiességét, mellyel mindig kész volt a harcra függetlenségének megvédése érdekében akár a török, akár a Habsburg elnyomással szemben. KOVÁCS LÁSZLÓ TEOLÓGUS, a Colgate Divinity School hallgatója, magyar nyelvű ünnepi beszédben a szabadságharc alatti tökéletes magyar egységet emelte ki, és a szabadságharcot történelmi fordulópontnak jelölte meg, mely lerombolta a kommunista ideológiát. Köszönetet mondott, hogy az Egyesült Államok 55.000 menekültet fogadott be és rámutatott arra a nagy ROCHESTERBEN felelősségre, ami az Amerikába szakadt magyarságra hárul hazánk küzdelmeinek szellemi támogatása és a magyarság jó hírnevének öregbítése terén. AZ ÜNNEPÉLY az amerikai és magyar zászlóvivő magyar ruhás lányok és fiuk bevonulásával kezdődött (Horváth Marika, Oltean Nusi, Helesfai Gábor és Teremi István). Az amerikai Himnuszt Miss Sarah Crouch, a Hiszekegyet a közönség énekelte. Rt. Rev. Msgr. Arthur E. Ratigan, a CATHOLIC CHARITIES igazgatója mondott bevezető fohászt. Magyar Loránd, műsorvezető üdvözölte a termet zsúfolásig betöltő közönséget, és köszönetet mondott a nagyszámú amerikai vendég és a lengyel, ukrán, litván, észt és orosz küldöttségek megjelenéséért. Löte Lajos, a Bizottság elnöke, megnyitó beszédében kifejtette, hogy amerikai notabilitásokat nem azért kérünk fel aktív részvételre, hogy ezúton nemzeti céljainknak propagandát kovácsoljunk, hanem azért mert úgy érezzük, hogy — ha szerény eszközökkel is — de folytatnunk kell azt a missziót, melyet a szabadságharc hagyott ránk, szabad magyarokra, drága örökség gyanánt a kommunizmus elleni szellemi harc terén: a szabadság egyetemességének propagálását. FARBO JÓZSEF POLGÁRMESTER a város nevében üdvözölte az ünneplő közönséget és fejezte ki tiszteletét a szabadságharc hősei előtt, akik életáldozatukkal felnyitották a világ szemét a kommunizmus igazi arcát illetően. Felkérte a rendezőséget, hogy a jövőben, mint a város hivatalos megbízottai rendezzék meg a Szabadságharc évfordulóit, mely immár hagyománnyá vált és beletartozik a város életébe. MAGYAR LÓRÁND ezután felolvasta Rockefeller kormányzó deklarációját, mellyel október 23-át New York államban a MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK NAPJÁNAK nyilvánítja. (Az Emlékbizottság ezért köszönetét fejezte ki a kormányzónak.) ROBERT W. ZIELINSKI, az Amerikai Légió megyei parancsnoka megtiszteltetésének adott kifejezést azért, hogy az Emlékbizottság tagja lehet és hangsúlyozta, hogy az Amerikai Légió a kommunista ellenes harcnak egyik úttörője volt és ma is egyik legerősebb pillére itt Amerikában. AZ EZUTÁN ELHANGZOTT KÉT ÜNNEPI BESZÉDET követőleg Mrs. Anne Keefe, az ACADEMY OF SACRED HEART tanára megrázó erővel olvasta fel “A Student Remembers October 25, 1956” c. szemtanú leírását a parlament előtti vérengzésről (“The Hungarian Student"-ból). A leírás a nem-magyar közönség körében is mély benyomást keltett. A műsorvezető egyperces felállásra szólította fel a közönséget az elesett szabadságharcosok tiszteletére, majd az Amerikai Légió kürtösének művészi ima dallama közepette a zászlókíséret egy-egy koszorút helyezett el az örök lánghoz, az elesett szabadságharcosok és amerikai katonák emlékére. EZUTÁN HELESFAY ISTVÁNNÉ a tőle megszokott művészettel adta elő Ramon Cue Romano, spanyol költő “Magadra hagytunk Tégedet” c. költményét Tollas Tibor fordításában. (A vers, valamint a magyar beszéd angol kivonata a nem-magyar közönségnek rendelkezésre állt). Összeesküvés Kruscsev ellen a Kremlinben Kruscsev parancsára a szovjet csapatok november 4-én törtek rá a kivívott szabadságának örvendő Magyarországra. Ennek a balvégzetű napnak negyedik évfordulóján Bécsben hire támadt, hogy a zsarnokot a Moszkvában folyó hatalmi vetélkedés kivetette hatalmából. A híradás az Abend Presse című bécsi lap első oldalán jelent meg ezzel a címmel: “Küzdelem a hatalomért Moszkvában! Kruscsevet kidobták. Malenkov az utód.’’ A híradás elképzelhető izgalmat keltett az egész világon. A rádióadások, amelyek leggyorsabban veszik át a felbukkanó híreket, szerte a világon, mindenütt megkezdték a hír adását és kommentálását. A szovjet ügynökségek és képviseletek válaszul mindenfelé dühödt hangú ellennyilatkozatokat bocsájtottak ki. Azonban a híradások az egész pénteki napon makacsul tartották magukat. Péntek estére mégis kezdték átvenni a nagy hírirodák a moszkvai cáfolatokat. Különösen miután a nagy, nyugati hírszolgálati irodák és lapok moszkvai tudósítói azt jelentették, hogy Moszkvában minden csendes . .. A híradás forrását kutatva azt állítják, hogy az a bécsi szovjet követség egyik nem orosz alkalmazottjától származik.. Ez a szovjet követségi alkalmazott állítólag látta a Moszkvából érkező és már megfejtett titkos írású távirat szövegét, amely a változást bejelentette. A pénteki híranyagban olyan tudósítás is bukkant fel, francia forrásból, amely arról tudott, hogy katonai puccs vetette ki a zsarnokot hatalmából. Mikor ezeket a sorokat írjuk, újabb megerősítése a bécsi hírnek még nem található. Ez azonban nem jelenti, hogy a zsarnok ellen nem történt ilyen megmozdulás, összeesküvés, vagy kísérlet. Hogy ezt Kruscsevnek sikerült leküzdeni, vagy még mindig folyamatban van, vagy valóban nem történt semmi, azt a szovjet mai hírszolgálati korlátozásai mellett senki sem tudja biztosan megmondani. Az bizonyos, hogy — amint jelentettük — a Malinovszky — Nedejin tábornoki párviadalban Kruscsev embere Nedejin esett le repülőgépével és halt meg. És Molotov új állomáshelye Bécsben van ... Sir Leslie Monroe , a UN közgyűlés magyar ügyben kiküldött képviselője: , , A UN és a magyar ügy Ezen az estén a magyarok összegyűltek, hogy megemlékezzenek egy eseményről, amely örökké élni fog az emberiség emlékezetében a magyar népfelkelésről 1956. októberében, amikor megkísérelték hogy visszaszerezzék a függetlenségüket. A gondolatom elkerülhetetlenül egy másik évforduló felé fordul, amelyet holnap fogunk ünnepelni, a UN alapokmány hatálybalépésének évfordulója felé. Nem oktalan összekapcsolni ezt a két évfordulót, mert létrehozva UN alapokmányát, a világ nemzetei bizonyos céloknak szentelték magukat. Az első és legfontosabb céljuk a nemzetközi béke fenntartása. De olyan békére gondoltak, amely az egész emberiség számára drága elvek általános elfogadásán alapul. Ezek közt az elvek között egyik sem oly fontos, mint az, hogy sem erőszakot, sem erőszakkal való fenyegetést ne alkalmazhassanak egyetlen állam területi épsége és politikai függetlensége ellen. Abban is megegyeztek, hogy a béke szükségképpen attól függ, hogy fokozatosan elérjük minden nép önrendelkezését az egész földön, így bizalommal és reménnyel tekintettünk azon idő elé, amikor a NI össze fogja kapcsolni az összes népeket, teljes mértékben biztosítva a politikai szabadságot. És örömmel kell megállapítani, hogy 1945 óta egymás után ázsiai, középkeleti és most afrikai népek emelkedtek ki idegen uralom alól és csatlakoztak a NN által összefogott államok közösségéhez. Ezáltal új jelentőséget kaptak az egyik legnagyobb magyar hazafi 90 évvel ezelőtt elhangzott szavai. A londoni Guildhallban 1851 októberében Kossuth ezt mondta: “Világbéke csak akkor lehetséges, amikor a világ népei elégedettek. A népek megelégedettsége olyan fa, amely a szabadság kertjében nő.” 1960-ban ezek a szavak olyan jelentősek amiről Kossuth maga nem is álmodhatott. Milyen tragikus, hogy 1956-ban, az európai kontinensen, Magyarország hiteles hangja el lett némítva, vezetőit megölték vagy bebörtönözték, és népét idegen fegyverek erőszakával újból alávetették egy elnyomó kormányzatnak. A NN közgyűlése 1956 óta, egyik ülésszakban a másik ülésszak után felhívta a figyelmet a tragédiára, amely Magyarországot érte, hogy a Szovjetunió, a NN alapokmányát megsértve Magyarországot megfosztotta szabadságától és politikai függetlenségétől, a magyar népet az alapvető emberi jogok gyakorlásától, és hogy a jelenlegi magyar kormányt, a magyar népre a Szovjetunió fegyveres beavatkozása erőszakolta rá. Amint a közgyűléshez tavaly tett jelentésemben kifejtettem: “nyilvánvaló hogy a MN cékitűzéseinek teljesülése a tagok lojális együttműködésétől függ. “Ilyen lojális együttműködés hiányában képtelenek voltunk megtenni mindazt, ami hasonló helyzetben megtörtént a föld más részein, hogy a rosszat helyrehozzuk. A legtöbb, amit elértünk az volt, hogy gondoskodtunk arról, hogy az egész világ tudja, milyen méltatlanságot követtek el Magyarország ellen és hogy az erőfeszítések, amelyek arra irányultak, hogy elkenjék a gazságot vagy, hogy a rosszat jónak nevezzék, nem vezetnek célra. —o — Szabadságünnepély NT. TÖRÖS SÁNDOR a rochesteri Református Egyházközség lelkésze mondott áldást, majd a Himnusz éneklésével a műsor bejeződött. AZ AMERIKAI SAJTÓBAN több cikk jelent meg az ünnepélyről. Mindkét televízió és néhány rádió állomás is foglalkozott a rochesteri magyarság mindvégig emelkedett szellemű, mély érzésű megemlékezésével.