Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1960 (67. évfolyam, 10-103. szám)

1960-11-13 / 90. szám

Amerika egyetlen katolikus magyar lap)« Catholic Hungarians* Sunday The only Catholic Hungarian Newspaper in the United States Egyes szám ára: 10 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 10 cent 517 South Belle Vista Ave-, Youngstown 9, Ohio, USA — Teleton: SWeefbriar 9-1889 SZABADSÁG ÜNNEPÉLY CSIKÁGÓBAN Eddig még sohasem látott hatalmas tömeget mozgatott meg Csikágóban a szabadságharc ne­gyedik évfordulója. Ragyogó, napsütötte vasárnap, október 23-án ünnepelt Csikágó magyarsága. Ezt a napot Csikágó magyarbarát polgármestere, Richard J. Daley a "MAGYAR HAZAFIAK NAP­JÁVÁ" nyilvánította. Ünnepi határozatát a polgár­­mester a csikágói lapokban közzétett kiáltványában hozta a csikágói polgárok tudtára. A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖ­VETSÉG helyi elnöke Bocskay József a csikágói egyházakkal és egyletekkel karöltve készítette elő és rendezte meg a szabadságünnepélyt. Az ünne­pély programját hetekkel előre gondosan kidolgoz­ták és az ünnepség méltó kifejezése lett a nagy nap mondanivalóinak. Vasárnap délelőtt a magyar templomokban kezdődött a csikágói magyarság szabadságünnepe. A Szent István egyházközség templomában 10 óra­kor vette kezdetét az ünnepi szentmise. A SZENTBESZÉDBEN Vitéz Bán ferences atya az IMÁDKOZÓ MAGYAR HADSE­REGRŐL szólott, amelynek ostroma, felkészülése és áldozatos rendíthetetlensége tudja egyedül mél­tóan képviselni a magyar ügyet. És ez a hadsereg tudja megszerezni a magyar nép igazsága mellé azt a természetfeletti mozgatóerőt is, amely ma már egyetlen reménye minden igazságot tisztelő és igaz­ságban bizakodó embernek, nemzetnek. A megrázó erejű szentbeszéd bizonyosan sok hívet és jelentkezőt fog szerezni az imádkozó had­sereg mozgalmának, amelynek jelentkezési lapjait most nem rég küldötték ki az erdélyi ferences atyák. A SZENTMISE ALATT a Szent István ének­kar régi, magyar egyházi énekeket énekelt négy szó­lamban. Az “Ó, Nagyasszony nemzetünk reménye" könyörgést Russ Annuska az énekkar kiváló szóló­énekesnője adta elő. A szentmisén a helyi elnök Bocskay József vezetésével a szabadságharcosok nagyobb csoportja zászlóval együtt vett részt. A hívek egy része ünnepi magyar ruhában jelent meg a szentmisén. AZ ÉVFORDULÓ VILÁGI ÜNNEPSÉGEI délután folytak le és nagyszabású autófelvonulás­sal kezdődtek. Közel félezer autó vett részt a csi­kágói szabadság felvonuláson éspedig ötvenes cso­portokban, minden autón magyar és amerikai zász­ló lobogott. A felvonulás eddig még soha nem ta­pasztalt feltűnést és érdeklődést váltott ki a hatal­mas városban. A gépkocsik feliratos táblákat is vittek, amelyek óva intették Csikágó népét: “Mi elveszítettük szabadságunkat, vigyázzatok, nehogy ti is elveszítsétek!’’ A felvonulásban a többi rab­nemzetek képviselői is résztvettek. AZ AUTÓS FELVONULÁS VÉGCÉLJA a Roosevelt Highschool volt, amelynek hatalmas szín­háztermében rendezték meg a szabadságü­nnep mű­sorát. A közönség teljesen megtöltötte a nézőteret. A művészi ízléssel feldíszített színpad felett hatal­mas magyar zászló függött a következő felírással: "Justice for Hungary”. A színpadot ezenkívül az összes rabnemzetek zászlói díszítették. A MŰSORT az amerikai és magyar Himnusz vezette be, amelyet Csikágó magyar énekművész­­nője, Russ Annuska énekelt. Az ünnepi estét ft. dr. Magyar József, a Szent István egyházközség temp­­lomépítő plébánosa nyitotta meg imával. Ezután Bernard J. Sheil DD. csikágói érsek táviratát ol­vasták fel, amelyben üdvözölte a szabadságünnep­séget rendező magyarságot. Biztosította őket ba­rátságáról. EZT KÖVETŐEN HENRY CABOT LODGE republikánus alelnökjelölt beszédét jelentette be a műsor vezetője Dr. Hoványi Gyula. Henry Cabot Lodge feleségével együtt jelent meg a magyar sza­badság ünnepségen. A magyarság nagy szeretettel és szűnni nem akaró tapsviharral fogadta őket. A csikágói­­magyar asszonyok a republikánus alelnök­jelölt feleségének vörös rózsacsokorral és a mes­­terművű "Ludas Matyi" herendi porcellán figurával kedveskedtek, míg a Szabadságharcos Szövetség díszoklevelet nyújtott át Henry Cabot Lodgenak. HENRY CABOT LODGE BESZÉDÉBEN kijelentette, hogy soha addig nem lesz megelégedett és nyugodt, amíg a magyar nép vissza nem nyeri önrendelkezésének teljes jogát. Minden alkalmat meg kell ragadni a NN-ben, mondotta a republi­kánus alelnökjelölt, hogy leleplezzük a magyaror­szági merényletet, amelynek révén a Szovjet kiáltó módon sértette meg a SÍN alapokmányát. "A ma­gyar hazafiak szabadságtörekvése örök emlékezte­tő, hogy a becsület meg tud mérkőzni a zsarnok­sággal." És hosszabb távon, mint a történelem folyamán eddig mindig, a becsület fog nyerni és a zsarnokság fog veszíteni”. A magyar szabadság­­harcosok áldozata, fejtegette tovább Henry Cabot Lodge, nem volt hiábavaló. A Szovjetunió kérlelhe­tetlen és rideg kegyetlensége a világhoz kiált. Ami­kor az oroszok tankokkal és katonákkal lőtték és ölték Budapest utcáin a fegyvertelen embereket és gyermekeket, halálos csapást mértek a kommunista rendszerre egész Európában. Ezzel meghiúsult az a kommunista terv, hogy az egész világ szakszerve­zeti mozgalmának a vezetését a kezükbe kaparint­sák. A világ nem felejti, hogy a magyarországi sza­bad szakszervezeti mozgalom állt a szabadságharc első sorában és esett áldozatul az elsők között a szovjet Barbarizmusnak. A magyar szabadságharc ellen alkalmazott katonai erőszak hiúsította meg azt a szovjet kísérletet is, hogy a maga táborába csalja Afrika újonnan függetlenné vált nemzeteit. A ma­gyar szabadságharc, hasonlóképpen a mi amerikai szabadságharcunkhoz, mindörökre szimbóluma ma­rad az önzetlenség és a legmagasabb fokú bátorság szabadságharcának. Mi, amerikaiak, megfogadjuk, hogy mindig magunk előtt tartjuk Magyarország példaképét és nem nyugszunk addig, amíg Ma­gyarország meg nem kapja az önrendelkezés jogát. A Szovjetunió pedig magán fogja hordani azt a bélyeget, amelyet a NN ütött rá, amikor a magyar szabadságharc után lelkiismeretlen támadónak bé­lyegezte. Henry Cabot Lodge republikánus alelnökjelölt beszédét Zwack Péter köszönte meg. Ezután olvasták fel Csikágó magyarbarát pol­gármesterének Major Daleynek az üzenetét. A SZABADSÁGHARCOSOK HELYI CSO­PORTJA RÉSZÉRŐL Bocskay József elnök hívta fel összefogásra a magyarságot. Szabó István református püspök beszéde után Vitéz Bán ferences atya a szabadságharcosok or­szágos társelnöke beszélt a vértanúk emlékezetéről, az akarat és gondolat egységéről. A szabadságharc egységes volt gondolatban és akaratban, de kivi­telben színes volt. Áldozatosság jellemezte, senki sem azt nézte, hogyan vonhatná ki magát, hanem arra törekedett, hogy a legtöbbet adja. A magyar szabadságharc Amerikába jutott katonái négy év alatt jóllakhattak és eltelhettek mindazzal, amit a szabad világ nyújt. Itt az ideje, hogy újból vissza­térjenek a kötelességteljesítéshez, amely egységes gondolatban és akaratban, ha kivitelben többszínű is. Az ünnepi szónokok, úgy rév. Szabó István, mint ft. Vitéz Bán beszédét lelkes tetszéssel és taps­viharral fogadta az ünneplő közönség. EZUTÁN A CSIKÁGÓI RABNEMZETEK ÉNEKKARA adta elő a Rabnemzetek Himnuszát, amelynek szövegét ft Norbert Trepsa litván kato­likus pap, zenéjét pedig dr. Nagy Frigyes magyar zeneszerző szerezte. A rabnemzetek énekkarában az énekesek nemzeti viseletben vettek részt. Vezényelt: Prof. Myron Federiv ukrán zenetanár. A CSIKÁGÓI UKRÁNOK nagy fúvószeneka­­ra több számot adott elő Barabás János vezényleté­vel, meglepetésül a magyar Himnuszt is. Ezután Dankó Nándor cigányprímás zenekara gyönyör­ködtette a közönséget Hosszú János cimbalommű­vész egyéni számaival. Az EMKE részéről dr. Só­lyom Fekete István beszélt. A megjelent közönség­nek Kisgyörgy Áron a szabadságharcosok Világ­­szövetségének társelnöke mondott köszönetet. A műsort az ünnepséghez méltó, emelkedett stílusban dr. Hoványi Gyula a "CHICAGO KÖR­NYÉKE” szerkesztője vezette, Várfay István. ROCHESTER (N.Y.) MAGYARSÁGA tartal­milag és külsőségekben is méltó módon ülte meg a szabadságharc negyedik évfordulóját. Az ün­nepély október 23-án, vasárnap este 8 órai kez­dettel folyt le a War Memorial épület méltóság­­teljes hangulatú márványtermében, a Hősök Csarnokában, a Szabadságharc Emlékbizottság rendezésében. A Bizottság díszelnöki tisztét ezút­tal is a város alpolgármestere töltötte be, tisz­teletbeli tagjai az amerikai egyházak egy-egy képviselője, az Amerikai Légió parancsnoka, egy állami képviselő, bírák és a szakszervezeti elnök, magyar részr­ől Havas János jezsuita atya, Tőrös Sándor ref. lelkész (Buffalo), Virágh László és Vas Sándor, zongoraművész voltak. AZ EMLÉKÜNNEPÉLY DÍSZVENDÉGE: MRS. JUDITH WEIS szövetségi képviselő, ün­nepi beszédében hódolattal emlékezett a szabad­ságharc hőseiről és hitet tett arról, hogy az Egyesült Államoknak mindent meg kell tennie a szovjet rabságban élő magyarság és más euró­pai nemzetek felszabadítására békés eszközökkel. Beszédének másik fő témája a magyar történe­lem volt; hangsúlyozta a magyar nemzet sza­­badságszeretetét és hősiességét, mellyel mindig kész volt a harcra függetlenségének megvédése érdekében akár a török, akár a Habsburg el­nyomással szemben. KOVÁCS LÁSZLÓ TEOLÓGUS, a Colgate Divinity School hallgatója, magyar nyelvű ün­nepi beszédben a szabadságharc alatti tökéletes magyar egységet emelte ki, és a szabadsághar­cot történelmi fordulópontnak jelölte meg, mely lerombolta a kommunista ideológiát. Köszönetet mondott, hogy az Egyesült Államok 55.000 me­nekültet fogadott be és rámutatott arra a nagy ROCHESTERBEN felelősségre, ami az Amerikába szakadt magyar­ságra hárul hazánk küzdelmeinek szellemi tá­mogatása és a magyarság jó hírnevének öreg­bítése terén. AZ ÜNNEPÉLY az amerikai és magyar zász­ló­vivő magyar ruhás lányok és fiuk bevonulá­sával kezdődött (Horváth Marika, Oltean Nusi, Helesfai Gábor és Teremi István). Az amerikai Himnuszt Miss Sarah Crouch, a Hiszekegyet a közönség énekelte. Rt. Rev. Msgr. Arthur E. Ratigan, a CATHOLIC CHARITIES igazgatója mondott bevezető fohászt. Magyar Loránd, mű­sorvezető üdvözölte a termet zsúfolásig betöltő közönséget, és köszönetet mondott a nagyszámú amerikai vendég és a lengyel, ukrán, litván, észt és orosz küldöttségek megjelenéséért. Löte Lajos, a Bizottság elnöke, megnyitó beszédében kifejtette, hogy amerikai notabilitá­­sokat nem azért kérünk fel aktív részvételre, hogy ezúton nemzeti céljainknak propagandát kovácsoljunk, hanem azért mert úgy érezzük, hogy — ha szerény eszközökkel is — de folytat­nunk kell azt a missziót, melyet a szabadság­­harc hagyott ránk, szabad magyarokra, drága örökség gyanánt a kommunizmus elleni szellemi harc terén: a szabadság egyetemességének pro­pagálását. FARBO JÓZSEF POLGÁRMESTER a város nevében üdvözölte az ünneplő közönséget és fe­jezte ki tiszteletét a szabadságharc hősei előtt, akik életáldozatukkal felnyitották a világ sze­mét a kommunizmus igazi arcát illetően. Fel­kérte a rendezőséget, hogy a jövőben, mint a vá­ros hivatalos megbízottai rendezzék meg a Szabadságharc évfordulóit, mely immár hagyo­mánnyá vált és beletartozik a város életébe. MAGYAR LÓRÁND ezután felolvasta Rocke­feller kormányzó deklarációját, mellyel októ­ber 23-át New York államban a MAGYAR SZA­BADSÁGHARCOSOK NAPJÁNAK nyilvánítja. (Az Emlékbizottság ezért köszönetét fejezte ki a kormányzónak.) ROBERT W. ZIELINSKI, az Amerikai Légió megyei parancsnoka megtiszteltetésének adott kifejezést azért, hogy az Emlékbizottság tagja lehet és hangsúlyozta, hogy az Amerikai Légió a kommunista ellenes harcnak egyik úttörője volt és ma is egyik legerősebb pillére itt Ameri­kában. AZ EZUTÁN ELHANGZOTT KÉT ÜNNEPI BESZÉDET követőleg Mrs. Anne Keefe, az ACADEMY OF SACRED HEART tanára meg­rázó erővel olvasta fel “A Student Remembers October 25, 1956” c. szemtanú leírását a parla­ment előtti vérengzésről (“The Hungarian Stu­dent"-ból). A leírás a nem-magyar közönség kö­rében is mély benyomást keltett. A műsorvezető egyperces felállásra szólította fel a közönséget az elesett szabadságharcosok tiszteletére, majd az Amerikai Légió kürtösének művészi ima dallama közepette a zászlókíséret egy-egy ko­szorút helyezett el az örök lánghoz, az elesett szabadságharcosok és amerikai katonák em­lékére. EZUTÁN HELESFAY ISTVÁNNÉ a tőle megszokott művészettel adta elő Ramon Cue Romano, spanyol költő “Magadra hagytunk Tégedet” c. költményét Tollas Tibor fordításá­ban. (A vers, valamint a magyar beszéd angol kivonata a nem-magyar közönségnek rendelke­­zésre állt). Összeesküvés Kruscsev ellen a Kremlinben Kruscsev parancsára a szovjet csapatok november 4-én törtek rá a kivívott szabadságának örvendő Magyarországra. Ennek a balvégzetű napnak negyedik évfordulóján Bécsben hire támadt, hogy a zsarnokot a Moszkvában folyó­ hatalmi vetélkedés kivetette hatalmából. A híradás az Abend Presse című bécsi lap első oldalán jelent meg ezzel a címmel: “Küz­delem a hatalomért Moszkvában! Kruscsevet kidobták. Malen­kov az utód.’’ A híradás elképzelhető izgalmat keltett az egész világon. A rádióadások, amelyek leggyorsabban veszik át a felbukkanó híreket, szerte a világon, mindenütt megkezdték a hír adását és kommentálását. A szovjet ügynökségek és képviseletek vá­laszul mindenfelé dühödt hangú ellennyilatkozatokat bocsájtot­­tak ki. Azonban a híradások az egész pénteki napon makacsul tartották magukat. Péntek estére mégis kezdték átvenni a nagy hírirodák a moszkvai cáfolatokat. Különösen miután a nagy, nyugati hírszolgálati irodák és lapok moszkvai tudósítói azt je­lentették, hogy Moszkvában minden csendes . .. A híradás forrását kutatva azt állítják, hogy az a bécsi szovjet követség egyik nem orosz alkalmazottjától származik.. Ez a szovjet követségi alkalmazott állítólag látta a Moszkvából érkező és már megfejtett titkos írású távirat szövegét, amely a változást bejelentette. A pénteki híranyagban olyan tudósítás is bukkant fel, francia forrásból, amely arról tudott, hogy ka­tonai puccs vetette ki a zsarnokot hatalmából. Mikor ezeket a sorokat írjuk, újabb megerősítése a bécsi hírnek még nem található. Ez azonban nem jelenti, hogy a zsarnok ellen nem történt ilyen megmozdulás, összeesküvés, vagy kísérlet. Hogy ezt Kruscsevnek sikerült leküzdeni, vagy még mindig folya­matban van, vagy valóban nem történt semmi, azt a szovjet mai hírszolgálati korlátozásai mellett senki sem tudja biztosan megmondani. Az bizonyos, hogy — amint jelentettük — a Ma­­linovszky — Nedejin tábornoki párviadalban Kruscsev embere Nedejin esett le repülőgépével és halt meg. És Molotov új állomáshelye Bécsben van ... Sir Leslie Monroe , a UN közgyűlés magyar ügyben kiküldött képviselője: , , A UN és a magyar ügy Ezen az estén a magyarok összegyűltek, hogy megem­lékezzenek egy eseményről, amely örökké élni fog az em­beriség emlékezetében a magyar népfelkelésről 1956. ok­tóberében, amikor megkísérelték hogy visszaszerezzék a függetlenségüket. A gondolatom elkerülhetetlenül egy másik évforduló felé fordul, amelyet holnap fogunk ünnepelni, a UN alapok­mány hatálybalépésének évfordulója felé. Nem oktalan összekapcsolni ezt a két évfordulót, mert létrehozva UN alapokmányát, a világ nemzetei bizonyos céloknak szentelték magukat. Az első és legfontosabb céljuk a nemzetközi béke fenntartása. De olyan békére gondoltak, amely az egész emberiség számára drága elvek általános el­fogadásán alapul. Ezek közt az elvek között egyik sem oly fontos, mint az, hogy sem erőszakot, sem erőszakkal való fenyegetést ne alkalmazhassanak egyetlen állam területi épsége és politikai függetlensége ellen. Abban is megegyez­tek, hogy a béke szükségképpen attól függ, hogy fokozatosan elérjük minden nép önrendelkezését az egész földön, így bizalommal és reménnyel tekintettünk azon idő elé, amikor a NI össze fogja kapcsolni az összes népeket, teljes mérték­ben biztosítva a politikai szabadságot. És örömmel kell megállapítani, hogy 1945 óta egymás után ázsiai, középkeleti és most afrikai népek emelkedtek ki idegen uralom alól és csatlakoztak a NN által össze­fogott államok közösségéhez. Ezáltal új jelentőséget kap­tak az egyik legnagyobb magyar hazafi 90 évvel ezelőtt elhangzott szavai. A londoni Guildhallban 1851 októberé­ben Kossuth ezt mondta: “Világbéke csak akkor lehetséges, amikor a világ népei elégedettek. A népek megelégedett­sége olyan fa, amely a szabadság kertjében nő.” 1960-ban ezek a szavak olyan jelentősek amiről Kossuth maga nem is álmodhatott. Milyen tragikus, hogy 1956-ban, az európai kontinen­sen, Magyarország hiteles hangja el lett némítva, vezetőit megölték vagy bebörtönözték, és népét idegen fegyverek erőszakával újból alávetették egy elnyomó kormányzatnak. A NN közgyűlése 1956 óta, egyik ülésszakban a másik ülésszak után felhívta a figyelmet a tragédiára, amely Magyarországot érte, hogy a Szovjetunió, a NN alapok­mányát megsértve Magyarországot megfosztotta szabad­ságától és politikai függetlenségétől, a magyar népet az alapvető emberi jogok gyakorlásától, és hogy a jelenlegi magyar kormányt, a magyar népre a Szovjetunió fegyveres beavatkozása erőszakolta rá. Amint a közgyűléshez tavaly tett jelentésemben kifejtettem: “nyilvánvaló hogy a MN cékitűzéseinek teljesülése a tagok lojális együttműködésé­től függ. “Ilyen lojális együttműködés hiányában képtele­nek voltunk megtenni mindazt, ami hasonló helyzetben megtörtént a föld más részein,­­ hogy a rosszat helyre­hozzuk. A legtöbb, amit elértünk az volt, hogy gondoskod­tunk arról, hogy az egész világ tudja, milyen méltatlansá­got követtek el Magyarország ellen és hogy az erőfeszítések, amelyek arra irányultak, hogy elkenjék a gazságot vagy, hogy a rosszat jónak nevezzék, nem vezetnek célra. —­o — Szabadságünnepély NT. TÖRÖS SÁNDOR a rochesteri Református Egy­házközség lelkésze mondott áldást, majd a Himnusz ének­lésével a műsor bejeződött. AZ AMERIKAI SAJTÓBAN több cikk jelent meg az ünnepélyről. Mindkét televízió és néhány rádió állomás is foglalkozott a rochesteri magyarság mindvégig emelke­dett szellemű, mély érzésű megemlékezésével.

Next