Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1960 (67. évfolyam, 10-103. szám)

1960-11-23 / 93. szám

1960 nov. 23. KÉPEK AZ AMERIKAI GAZDASÁGI ÉLET TÖRTÉNETÉBŐL­ ! A népi kapitalizmus újabb pionírjai írta: MIKE JÁNOS Egy newyorki bőrkereskedő 1859 karácsonya előtt türel­metlenül várt egy pénzküldeményt Kínából, amely egy nagyobb bőrszállítmányért már régen esedékes volt. Pénz helyett rövid értesítést kapott, hogy a kínai kereskedő nehézségekkel küzd s egyelőre még ígéretet sem tehet, hogy mikor tud majd fizetni. Megnyugtatására felajánlották neki, hogy további várakozás helyett esetleg átvehet egy nagy teaszállítmányt, amely az egyik newyorki kikötőben máris rendelkezésére áll. A pótajánlat első pillanatra nem sok vigasztalást nyújtott, mert tapasztalat és összeköttetések nélkül csak veszteséggel szabadulhat meg a teától. Hosszas tépelődés után mégis belement. Ez a kényszer elhatározás sorsdöntő lett a fiatal bőrkereskedő életében s ezen túlmenőleg elindított valamit, ami méreteiben és kihatásában egyedülálló az egész világon. AZ OLCSÓ TEA ÉS AZ “A & P” Az amerikai életet abban az időben még az angol szokások dominálták, mindenki teát ivott. Nagy volt a teafogyasztás, de sok volt a kereskedő is és a tea sok kézen ment keresztül mielőtt a fogyasztóhoz került volna. A fiatal bőrös gyorsan és vesz­teség nélkül akart túladni a sok teán s ezért a közvetítők ki­kapcsolásával egy karácsonyi teavásárt rendezett a fogyasztók számára. A kiskereskedésben egy kiló tea 2 dollárba került, ő 36 centért kapta nagytételben a kínaitól és 60 centért adta kilóját a fogyasztóknak. Szinte napok alatt szétkapkodták. A gyors eredmény váratlanul jött, mert sok volt a tea azon a környéken. Egy kis utánjárás rávezette a fiatal borkereskedőt, hogy hová lett a sok tea ilyen rövid idő alatt. A 60 centes áron azok is vették, akik azelőtt csak vizet ittak, mert teára nem tellett a magas ár miatt. Ez a felismerés arra az elhatáro­zásra bírta őt, hogy búcsút mondjon a bőrszakmának és a jól bevált módszer alapján teát áruljon a kis jövedelmű embe­­­reknek. A fiatal­embert Georg Hartfordnak hívták, 26 éves ko­rában alapította első tea-kereskedését New Yorkban, The Great Atlantic­­ Pacific Tea Company elnevezéssel, mely azóta a világ legnagyobb kereskedelmi vállalatává nőtte ki magát. Eleinte csak teát árult. Az üzletétől távoleső városrészekben lo­vaskocsikat járatott utcáról-utcára, teát kínálva olcsó áron. Ahol nagyobb érdeklődést talált, ott új üzletet nyitott. Rövid időn belül New Yorkban 18 üzlete volt. Közben bevezette a cukrot, a fűszereket és a kávét. 1876-ban, — 16 évi kitartó munka eredményeként — 6 nagy­városban már összesen 67 üzlete volt. Az 1880-as években két fiát vette be az üzletbe s a teával induló vállalkozást kiterjesztette minden élelmiszerre. AZ ÖNKISZOLGÁLÁS FELÉ 1912-ben a fiatalabbik fiú, John Hartford egy uj ideával állt elő és hosszú harc után rávette a családot, hogy adjanak neki 3000 dollárt az új elgondolás kipróbálásához. Egyik leg­nagyobb és legjobban menő üzletük közelében egy új boltot nyitott. Az új helyen nem volt hitel, nem volt hazaszállítás, ellenben a legtöbb áru előre becsomagoltam súly és ár­meg­­jelöléssel szembetűnően elhelyezve, s ami fontos, lényegesen ol­csóbban várt mint máshol. Hat hónapon belül legjobb üzletük kiszorult a piacról, az összes vevők átjöttek az uj boltba s ez döntő módon bebizonyította, az uj módszeré a jövő. Egymásu­tán létesítették az uj üzleteket az egész országon keresztül s 20 éven belül, 1932-ben már 15.700 üzletük működött az USA területén. A harmincas években bevezették az önkiszolgáló rendszert, mely abból áll, hogy a vevő a bejáratnál fog egy tolókocsit, körül megy az üzletben, a polcokról — ár és minőség szerint — összeszedi amire szüksége van, a kijárati pénztárnál egy segéd összeszámolja és becsomagolja. Mindez percek alatt történik. Ezt a rendszert csak nagyobb területen lehet lebonyolítani, mert a tolókocsinak hely kell. Hartfordék csökkentették üzle­teik létszámát, az egymáshoz közelfekvőket összeolvasztották, hogy mint nagy élelmiszer-csarnokok szolgálják a vevőket. A cég eredeti nevét meghagyták, de most már csak A­ & P. rö­vidítést használják. NÉHÁNY SZÁMADAT AZ AMERIKAI JÓLÉTRŐL A világon közismert dolog, az amerikai nép életszínvonala olyan magas, hogy szinte kilátástalan, hogy bármelyik más nép ezt valaha is utolérje. A legújabb­­kimutatások szerint egy nyugatnémetországi munkás három és félszer annyi ideig s egy orosz munkás tízszer annyi ideig dolgozik mint az ame­rikai munkás azonos mennyiségű és minőségű élelmiszerért. Az amerikai élelmiszer fogyasztás fejenkénti átlaga­­— különösen a magas értékű élelmiszerekben — olyan nagy, hogy egy nyu­gateurópai munkás teljes jövedelmét felemésztené, s egy orosz munkás napi 24 órai munkával sem tudná megkeresni. A fo­gyasztás évi átlaga: 95 kiló hús és baromfi, 360 tojás, 180 liter tej, 25 kiló vaj, 70 kiló gyümölcs, 80 kiló friss főzelék, 50 kiló cukor, 8 kiló szemeskávé, 60 kiló liszt és kenyér, és 50 kiló burgonya. Az átlagba a csecsemők és haldoklók is beleszámí­tanak. A hivatalos kimutatás szerint a liszt, kenyér és burgonya mennyisége együttesen alig valamivel több mint a hús fogyasz­tás, de ha a hal­fogyasztást is hozzászámítjuk, akkor még ke­vesebb is. Feltűnően magas a gyümölcs és friss főzelékfélék fogyasztása, melyeknek kezelése és szállítása közismerten költ­séges. A nagy mennyiség azt bizonyítja, hogy az úgynevezett finom ételek nemcsak a gazdagoknál, hanem a legegyszerűbb munkás asztalán is egész éven át megtalálhatók. JÓLÉT-TERMELÉS-KERESKEDELEM . Ez az általános jólét elsősorban Amerika termelési kapaci­tásának köszönhető. Az élelmiszer mennyisége és minősége mellett döntő jelentőségű az a kereskedelmi hálózat, amely ezt a sok élelmet nyersen, félig vagy egészen elkészítve s a leg­rafináltabban aggusztálva a fogyasztókhoz juttatja. A USA-ban 1954-ben közel 400.000 élelmiszer-kereskedés működött, me­lyek együttesen 740.000 alkalmazottat foglalkoztattak és évi 40 milliárd dollár forgalmat bonyolítottak le. A kereskedők kí­méletlen versenye nagy mértékben hozzájárul az általános élet­színvonal emeléséhez, mert a vevő oda megy, ahol ár és minő­ség szerint jobban jár. Ezt minden kereskedő tudja és alkal­ mazkodik hozzá. , " (folytatása a következő hasábon)­ ­. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA XII. PIUS PÁPA BERLINBE ÉS VARSÓBA KÉSZÜLT REPÜLNI EGY NAPPAL A HÁBORÚ KITÖRÉSE ELŐTT Ismert amerikai megállapítás: valakinek a véleménye annyit ér, mint a tájékozódottsága. Éppen ezért érdekel bennünket minden olyan munka, amely az események ed­dig előttünk ismeretlen oldalait világítja meg. A háború kétfelé választotta a világot s itt az ideje, hogy az emberek ismerjék meg a másik oldalt, azt az oldalt, amelytől a háború tűz és propagandafüggönye elválasztotta őket. Ezért fogadja nagy érdeklődés azt a hírt, hogy a vatikáni könyvkiadó most jelentette meg msgr. Alberto Giovannetti “A VATIKÁN ÉS A HÁBORÚ” című könyvét, amelyben a szerző a II. világháború előtti vatikáni magatartást tár­gyalja. A szerző művében okmányokat hoz nyilvánosságra, amelyek XII. Pius pápa nagy békefáradozásait bizonyítják. A könyv eddig ismeretlen okmányokkal — amelyeket a va­tikáni könyvtár őriz — bizonyítja, hogy XII. Pius pápa milyen odaadással fáradozott a II. világháború kitörésének megakadályozásán. A könyv közli, a volt pápa leveleit, üzeneteit, amelyekben kérve­ kéri, hogy békésen oldják meg a vitás kérdéseket. Aug. 31.-én, tehát egy nappal a háború kitörése előtt Pius pápa Berlinbe és Varsóba akart repülni. A könyv nem ad választ arra, hogy miért maradt el ez a szokatlan elhatározás, de közli, hogy a pápa az­nap délben személyes üzenetet juttatott el Németország, Franciaor­szág, Anglia és Lengyelország nagyköveteihez. A varsói kormánynak már nem sikerült átadni az üzenetet. —­o — MAROSÁN BUCI PÓRULJÁRT A TAPSOKKAL A magyarországi bábkormány és a kirendelt nézők is megünnepelték “az orosz, októberi szocialista forradalom 43.­ évfordulóját.” Az ünnepély nívóját Marosán képviselte. Hosszú beszédet mondott, mit néha-néha megszakítottak a megrendelt tapsok, de jellemzően sohasem akkor amikor Marosán szerette volna. Ha a békéről, vagy a háború ellen kiáltozott, ugyan el-elhangzott taps, de amikor dühösen elordította magát, hogy “tiltakozunk, hogy az Egyesült Nemzetek tárgyalja az úgynevezett magyar kérdést” nem volt taps. Ellenkezőleg, ellenséges csend fogadta Marosán kitörését. Egy alkalommal azonban belefojtották Marosánba a szót, amikor arról beszélt, hogy “a társadalmi haladás ér­deke megköveteli a szégyenteljes gyarmati elnyomás min­den formájának és megnyilvánulásának mielőbbi teljes és végleges felszámolását és támogatjuk a nemzeti független­ségükért és szabadságukért harcoló népek jogait” . . . a taps olyan elementáris erővel tört ki, hogy Marosán, meg­rémült, gyorsan abbahagyta a “gyarmatosítási” témát. . . A NÉPI KAPITALIZMUS ÚJABB PIONÍRJAI (Folytatás az előző hasábról.) MONOPÓLIUM AZ “A . P”? Az élelmiszer kereskedelem versenyét a Hartford család, vagyis az A. & P. diktálja az egész országban. Az A. & P. 4.218 élelmiszercsarnokával, 145.000 alkalmazottjával és évi 4 és fél milliárd dollár forgalmával mint­egy mindent elnyelni kész óriás terpeszkedik rá az élelmiszer és fűszerszakmára. A kormány már két ízben indított pert ellenük a Sherman törvény alapján. Az első pert a kormány teljesen elvesztette. A farmerek ezrei és a háziasszonyok százezrei vonultak fel a vállalat mellett; a farmerek azért, mert tőlük magas áron vették át a terményeket, a háziasszonyok meg azért, mert olcsón árusítottak. Ettől füg­getlenül is, a kormány nem tudta bebizonyítani, hogy az A.­­ P. megszegte a monopólium ellenes törvényt. A második pert azon a címen indította a kormány az A. & P. ellen, mert egy újonan létrehívott központi bevásárlószervével módjában áll több irány­ban is megszegni a Sherman törvényt. A legfelsőbb bíróság helyt adott a kormány vádjának, kötelezte az A. & P.-t az új szerv azonnali feloszlatására és egy negyedmillió dollár perkölt­ség megfizetésére. A kormány azt is kérte a bíróságtól, hogy a nagy és az egész országra kiterjedő vállalatot több kisebb egy­ségre bontsák szét. A bíróság nem hozott ilyen ítéletet, mert a kormány nem tudott arra vonatkozó bizonyítékokat produkálni, hogy az A. & P. kihasználta a lehetőséget és tényleg elkövette a visszaélést. Egyetlen nagy tranzakció vált ismertté, melyet az A. & P. központi bevásárló szerve lebonyolított, de arról is kitűnt, hogy azt nem a saját érdekében tette. A floridai narancs termelők bajba kerültek, mert a narancsárak olyan mélyre zu­hantak, hogy a termelési költségeket sem fedezték. A termelők százai már áruba bocsájtották farmjaikat s más irányban ke­restek boldogulást. Mikor a helyzet már tarthatatlanná vált, az A. & P. bevásárló szerve megjelent a színen és a napi ár felett 10%-al minden készletet felvásárolt, s ezzel a farmereket megint talpra állította. Ezért a tettért, — bármennyire is mono­­polisztikus jellege volt — túl nagy büntetés lett volna a vállalat feldarabolása. A 99 éve fentálló vállalat tovább fejlődik, azzal az egyetlen kifogásolható hibával, hogy túl nagy. Ez a két per 10 és 12 évvel ezelőtt folyt le. Egészen addig nagyon kevés szivárgott ki a vállalat belső ügyeiről, mert zárt családi részvénytársaság, részvényeit nem jegyzik a tőzsdén s ezért semmi ok sincs, hogy üzletpolitikájukat és eredményeiket részletesen publikálják. A perek folyamán több érdekes dolog került napvilágra. A legérdekesebb s talán egyedülálló: sem az alapításhoz, sem a terjeszkedéshez soha bankkölcsönt nem vet­tek igénybe. A 99 év alatt soha senkinek sem tartoztak, mindig csak a saját pénzükkel spekuláltak és gazdálkodtak. Az alapító Georg Hartford és mind­két fia, akik vele dolgoztak, hosszú életűek voltak. Az apa 84 évet élt, az egyik fia 79 évet s az utolsó nem régen halt meg 92 éves korában. Mind a hárman csak az üzletnek éltek és kerülték a nyilvánosságot, nem en­gedték meg, hogy róluk bármit is írjanak. Az is ismertté vált, hogy az évi forgalmuk tiszta haszna 1% körül mozog, s inkább kevesebb mint több. Minthogy rezsiköltségeik mindenki másé­nál alacsonyabb s hozzá ilyen kis hasznot számítanak, érthető, hogy miért tudnak olcsón adni s hogy a nép miért ragaszkodik hozzájuk. 400,000 ÉLELMISZER KERESKEDÉS Újabban már a kisfűszeresek sem panaszkodnak annyit el­lenük, az A. & P. a terjeszkedésében úttörő munkát is végez. Uj eljárásokat és módszereket dolgoz ki, új fajta élelmiszereket vezet be, mindezt a kisebbek is átvehetik s azáltal az ő forgal­muk is növekszik. Az a tény, hogy közel 400.000 élelmiszer ke­reskedés létezik és boldogul, azt látszik bizonyítani, hogy az A. & P. nem azért nagy, mert másokat tönkre tesz, hanem azért, mert az alapító szelleméhez híven mindig több kisjövedelmű embert segít hozzá a több fogyasztáshoz. Az ellenük lefolytatott vizsgálatok eredményei azt igazolják, hogy a maguk módján ők is pionírjai a népi­ kapitalizmusnak. 3-1R oldal békesség 273 SPADINA A­VE, TORONTO, ONT, CANADA. KIJELÖLT HIVATALOS IKKA KÉPVISELET Román vámmentes csomagok főképviselete REPÜLŐ ÉS HAJÓJEGYEK RÉSZLETRE IS KAPHATÓK. VÍZUMOT 3 HÉT ALATT INTÉZÜNK CSOPORTOS LÁTOGATÁSOK Tegye boldoggá hozzátartozói Karácsonyát! Ajándékozza meg őket a Szeretet ünnepén. MAGYAROK MAGYARRAL KÜLDJENEK! L. Csathó, A. Fekésházy, S. Halászy magyar előadók készségesen és személyes gonddal válaszolnak az Ön kérdéseire. Jelszavunk: becsületes magyar munkát magyar honfitársainknak. GARANTÁLT GYORS SZÁLLÍTÁS , VAMMtaN i­ns­ttcr.uviis/­.iikr.tv, klíma/./. 11- ts o k­rtK^iiMvi.iv, ÉPÍTŐANYAGOK, JÁRMŰVEK, LAKÁS­ ÉS HÁZVÉTELEK INTÉZÉSE. KÉRJ­E KÉPES KARÁCSONYI ÁRJEGYZÉKÜNKET! GYÓGYSZERKÜLDÉS — N. B. PÉNZKÜLDEMÉNYEK KÖZJEGYZŐSÉG, HITELESÍTÉSEK, FORDÍTÁSOK nOVAL GENERAL AGENCY » 1„ Kóródy-Katona János 16 éves. Svájcból írják: Kóródy-Katona János volt országgyű­lési képviselő, a Mindszenty Mozgalom euró­pai vezetője november 19-én tölti be 70-ik évét és a Katholikus Akcióban való részvéte­lének 50-ik esztendejét. Ez alkalommal sze­rettei veszi öt körül barátainak és híveinek sokasága. Az első világháborús tartalékos tiszt a demokratikus, szociális keresztény irány híve. 1919-ben Kun Béla terrorural­ma alatt fogságban volt. 1921-ben 30-ik évé­ben választották meg először keresztény ellenzéki képviselőnek. A parlament pad­jain a nagy Prohászkával és Slachta Mar­gittal ült együtt. Azóta parlamentben vagy azon kívül a politikai életben dolgozik, ke­resztény lapokban, katolikus szervezetek­ben. A Magyar Kultúra c. folyóiratban je­lent meg “az általános, titkos, választójog és a földreform”-ról, mint a keresztény ma­gyar politika alapjáról szóló cikke. Vezet Credo-egyesületekben, kongregációkban, ke­resztényszociális mozgalomban. Mindszenty prímás munkatársai közé tartozott. A szov­jet csapatok bevonulásakor élesen kommu­nistaellenes. Elnöke a kisgazdapárt józsef­városi szervezetének 1945-ben. Onnan kom­munista nyomásra Tildy lemondatja. 1947-től 8 hónapig kommunista fogság­ban, utána szigorú rendőri felügyelet alatt tartják. 1949 aug­ ban fiaival Svájcba menekül. Tizenegy éve él ott. Cikkei emi­gráns és külföldi lapokban jelennek meg. Fontosabb közöttük “Lexikon der Pedago­­gikban”. “Magyar iskolatörténet és iskola­­szervezet”. Schweizer Kirchenzeitung (1957) “Magyarország tárgyilagosságot kí­ván” (cikksorozat). Befolyását Kóródy-Katona János ön­zetlenül a külföldön és a UNO Hochkom­­missarnál magyar testvérei ügyében hasz­nálja fel. Magyar nem ment el még tőle meghallgattatlanul. 1957-ben Dr. Dobolyi Lajos ezredessel, Nagy József lelkipásztorral és társaival megalakítják a “Mindszenty mozgalom” ke­resztény munkaközösséget, ennek most eu­rópai vezetője és szervezője. PÁNTOS MÁRTON PÁPAI KAMARÁS HALÁLHÍRE. Pántos Márton pápai kamarás életének 56., papságának 33. évében Budapesten el­hunyt. Temetése az Újköztemető halottas­házában folyt le és a szertartást papi se­gédlettel dr. Schwarz-Eggenhofer Artur esztergomi apostoli kormányzó végezte és a papság élén ott volt Peisz Lajos buda­pesti helynök. ASSISI SZENT FERENC FILM. Római jelentés tudósít arról, hogy az amerikai Fox filmgyár októberben meg­kezdte Assisi Szent Ferenc életét bemutató filmjének a forgatását. A külső felvételek Assisiben, Perugiában, Sienában és Rómá­ban készülnek a jelentés szerint. Ugyanakkor Assisiből érkező jelentések már arról számolnak be, hogy ott meg is indult a film forgatása. A jelentések úgy tudják, hogy az Assisi Szent Ferencről szóló film főszerepét Bradford Dillman amerikai jellemszínész alakítja. A film va­lószínűleg még ez évben bemutatásra ke­rül, mondják a jelentések. OLCSÓ HÁZAT JÓ KÖRNYÉKEN VEHET! Problémájában legjobban segíti önt: SZABÓ REASTY­ER 1-3795­ iiiiiiim>iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiii OLVASSA ÉS TERJESSZE A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJÁT! MAGYAR GYÓGYSZERTÁR 3001 West 25. St. és Walton St. sarkán Cleveland 13, Ohio._________Telefon: MA 1­ 0559 A „Liberty“ patikából kiléptem és a fenti cím alatt lévő volt „Hare“ gyógyszertárat megvettem. Az áru minősége, ára és a kiszolgálás tekintetében a legtöbbet ígérhetem. Mindenféle ÓHAZAI GYÓGYSZERSZÁLLÍTÁST vállalok. Az itteni gyógyszer-rendeléseket kívánságra házhoz szállítom. Kérem barátaim és ismerőseimet, valamint minden magyar honfi­­■ társamat, hogy bizalommal forduljanak hozzám. KABDEBÓ FERENC gyógyszerész. HOL VESZNEK LEGTÖBB TMV­ KÉSZÜLÉKET MAGYARORSZÁGON? Magyarországon 1956-ban kezdték meg a kísérleti adásokat. A rendszeres műsor­szolgáltatást pedig 1958 május 1-től vezet­ték be. Az előfizetők száma ma meghaladja a 78.000-et. Magyarországon ma egyetlen televízió­­stúdió működik, Budapesten, Pécsett, Mis­kolcon, Sopronban, a Kékesen és Szentesen egy-egy közvetítő állomás áll. Az adó- és közvetítő állomások az ország kb. 40 száza­lékában teszik lehetővé a televízió műsoráé­nak vételét. Az észak-dunántúli megyékben azonban a budapesti műsor mellett a po­zsonyi, gráci és a bécsi televíziós adók mű­­­sora is jól vehető, ezért ebben az ország­részben magasabb az előfizetők száma, mint az alföldi, különösen a tiszántúli megyék­ben. A televízió vevőkészülékek ára 4.600 forinttól 6.900 forintig terjed. A BELGIUMI SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG NYILATKOZATA. A Magyar Szabadságharcos Világszö­vetség brüsszeli világkongresszusa, távollé­tében alelnöknek választotta Tollas Tibort, a NEMZETŐR főszerkesztőjét. Tollas Tibor értesítette a Magyar Szabadságharcos Vi­lágszövetséget, hogy más irányú elfoglalt­sága következtében a tisztséget nem tudja betölteni. • Bélyeggyűjtő posta Az United States posta igazgatósága kiadta hivatalos jelentését, az 1960-as évi bélyeg, ideértve az airmail, boríték és a postai levelezőlap forgalmáról. Ezek szerint a posta eladott 23.773.570.200 drb. postai bélyeget. Ebből 2.492.757.000 commemora­­tiv. A bélyeggel ellátott borítékokból, ide­értve az airmail borítékokat is, összesen 30.820.000 drb.-ot. Postai levelezőlapot pe­dig 1.733.090.000 drb.-ot. Ezeket a számo­kat olvasva és látva, megállapíthatjuk: a IIS. Posta forgalmát nem igen múlja felül, a földkerekség egyik állama sem. A Magyar Posta az 1960-ik évben ösz­­szesen kiadott 16 féle arcképpel ellátott emlékbélyeget. A bélyegeken látható képek a következőket ábrázolják: 1- ső sorozat: Hámán Kató-Klára Zet­kin, 2- ik sorozat: Garibaldi-Türr István- Tüköry Lajos, 3- ik sorozat: Beethoven-Móra Ferenc- Hermann Ottó. 4- ik sorozat: Bánki Donáth-Pattantyus Géza-Semmelweis Ignác-Juliet Curier-Erkel Ferenc-Bólyai János-V. I. Lenin. 6-ik sorozat: Tóth-Bucsoki István. Rovatvezető: Dobay Jenő, 7125 Lorain Avenue, Cleveland 2, Ohio. Telephone: Olympic 1-7022. Bélyegüzletében beszerezhetők: Hasz­nálatlan és használt bélyegek, U.S. Plate Blokk, sorozatok és összeállítások, bélyeg­­gyűjtéshez szükséges kellékek, berakós és előnyomott albumok. Érdeklődéshez felbélyegzett boríték.

Next