Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1961 (68. évfolyam, 1-74. szám)

1961-03-22 / 22. szám

1961 március 22. HOGYAN ÜDÜLNEK A KOLHOZ PARASZTOK BUDAPESTEN? A Vasárnap szerkesztőségéhez a követ­kező levél érkezett: Igen tisztelt Szerkesztőség! Kezembe került a kommunisták által kiadott Szabad Föld január 15-iki száma. Annak harmadik oldalán egy igen muta­tós fényképfelvételt látunk: tűrhetően be­rendezett szobában békésen üldögél több ember. A kép aláírása azt mondotta, hogy a felvétel Budapesten üdülő tsz paraszto­kat ábrázol. A “tsz”, kommunista szójárás szerint termelőszövetkezetet, tehát kolhozt jelent. Mikor a képet jobban megnéztem, szinte felkiáltottam meglepetésemben, mert a képen lévő embereket felismertem. Ezek a képen üldögélő férfiak ugyanis nem vol­tak kolhozparasztok, de még szabad parasz­tok sem, hanem veszprémi, egyetemi taná­rok és kutató mérnökök, akiket jól ismer­tem. És amikor a képet figyelmesebben megnéztem, rájöttem arra is, hogy a kép egyáltalán nem budapesti felvétel, mert a veszprémi műszaki otthon társalgóját áb­rázolja. Nagyon rosszul állhat a kommunista kormány hazugság­gyára ha már ilyen durva és nyilvánvaló csalásra van szükség ahhoz, hogy elhitessék a magyarokkal és a külvilággal, milyen jó dolga is van a kol­hoz-parasztnak. A magam részéről csak azt kérdem, lehet-e annak a kommunista saj­tónak, amely ilyen fogásoktól sem riad vissza, egy szavát is elhinni? Los­ Angeles, California, 1961 március 5. B. K. volt veszprémi mérnök. A NŐSÜLÉST a HONVÉDELMI MINISZTER ENGEDÉLYHEZ KÖTHETI MAGYARORSZÁGON. A Budapesten működő kommunista rádió­állomás, amely Kossuth adónak nevezte el magát, állandóan bővíti tudá­sunkat arról, milyen tág térre is terjed ki a kommunista párt által létesített dikta­túra Magyarországon? Most például elá­rulták azt, hogy Magyarországon a házas­ságkötéshez katonai engedély szükséges. A híradás a következőképpen hangzott el. Gazda László oroszlányi hallgató tette fel a következő kérdést a rádiónak: Igaz-e, hogy nem köthetnek házasságot a fiatalok, akik még nem töltötték le a tényleges ka­tonai szolgálatot? Mire a válasz így hang­zott: " A honvédelemről szóló 1960 évi 4. törvény 37. paragrafusa a következőket tar­talmazza ezzel kapcsolatban: A sorkatonai szolgálatot teljesítő személynek, valamint sorkatonai szolgálatot még nem teljesített. 21. évét be nem töltött hadkötelesnek a nősülését a honvédelmi miniszter enge­délyhez kötheti á á­­­lami üzemekben, és árulhatnak az állami ke­reskedésekben. Mivel másutt ruhát készíteni és árusítani nem lehet, mindez egyszerű. Egy­szerű és félelmetes. A FESZÜLTSÉG CSÖKKENTÉSE AGITPROPPAL. Fidel Castro azért érti meg magát jól Moszkvával és csatlósaival, mert a termé­szetükben van a hasonlóság. Amint Prágá­ból jelentik, a Rude Pravo című cseh lap­nak nagy nyilatkozatot adott Castro. A nyilatkozat győzelmi nyilatkozat, a USA feletti győzelemről zeng dicséreket.­Castro kijelentette, hogy a Kuba ellen szervezett összeesküvés meghiúsult és az északame­rikai imperializmus nagy vereséget szen­vedett. Castro szerint az Amerikai Egyesült Államok úgy megrémültek Kubától és a Szovjetuniótól, hogy a Castro ellen terve­zett támadást lefújták. Az események szovjet agitprop szabá­lyok szerinti meghamisítása tipikus. Mivel a USA nem is szándékozott megtámadni Kubát, most a rágalmazók azt állítják a támadás elmaradt, mert Amerika meg­ijedt . . . Igen figyelemreméltó példa arra, ho­gyan igyekeznek a feszültséget csökkenteni a vasfüggöny mögött. AZ ÖLTÖZKÖDÉSI SZOVJET. A kommunista uralom és szószólói igye­keznek a nyugat felé bizonygatni, hogy Rá­­kosi-Sztálin óta mennyire leszelidültek a kom­munisták, hogy már majdnem nyugatiak, tehát lehet már velük békésen együttélni. Közben azonban a rendszer reménytelen diktatúra és ezen nem is lehet változtatni, ha nem akarják, hogy egy szép napon hatalom nélkül ébred­jenek fel a fő és aldiktátorok, így hát mindent, de mindent elő kell írni, meg kell szabni és el kell rendelni. Többek között azt is, hogy az állami konfekcióüzletekben milyen ruhákat le­het árusítani, hogy tehát a boldogtalan ma­gyar ember milyen ruhát vehet magának. Ki­felé ezt tagadják, de befelé megírják. A Ma­gyar Nemzet közli nagy címmel: “Az öltöz­ködési tanács javaslatai szerint elkészült az első idei kollekció”. És a szöveg ezeket mond­ja: ‘‘Most kezdődnek Párisban a nagy modell­­házak bemutatói. Ezzel egyidőben készült el a Ruhaipari Tervező Vállalat első kollekciója is, amelyet az öltözködési tanács javaslatára választottak ki több száz terv közül . ..” A szöveg ravasz, mert a párisi nagy di­vatbemutatókkal kezdi. Azt már nem mondja meg, hogy a nagy párisi ruhabemutatók telje­sen szabadok, az államot ugyan kinevetnék Párisban, ha ebbe bele akarna szólni, viszont a Ruhaipari Tervező Vállalat állami vállalat és csak ennek az állami szervnek szabad kivi­telezni a következő évben vásárolható ruha­­neműeket. És mivel ráadásul csak állami ru­hásüzletek léteznek, tetszik vagy nem tetszik, ennek a ruháit fogja mindenki viselni. Hogy pedig ez az államosított ruhaközpont mit gyár­tathat, azt egy még magasabb kommunista szerv, a ruhadiktatúra m­ondja meg, amelynek a neve Öltözködési Tanács. A kép teljesen tiszta lesz, ha a tanács szót behelyettesítjük a meg­felelő orosz szóval. Oroszul ez a szó, hogy tanács, ugyanis annyit tesz, mint szovjet. Te­hát Magyarországon az Öltözködési Szovjet dönti el, hogy milyen ruhát gyárthatnak az ál­ KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA HÚST, SZALONNÁT FEKETEPIACON VÁSÁROLNAK. A kommunista párt hivatalos beszámo­lói és jelentései arról lelkendeznek, hogy az elmúlt évben minden termés növekedett, több kenyérgabonát termeltek, több húsál­­latot vágtak. Mégis a vidéki, kommunista lapok híranyagában már a téli hónapok­ban ilyesfajta híreket olvashatunk: FEKETE HÚSÁRULÁS — 200 FORINT BÍRSÁG Levágott sertésének húsát bocsátotta áruba Vass Imre (Justh Gyula utca 22) és Szeri Lajos (Deák Ferenc utca 1) csongrádi lakos. Mindkettőjüket 200-200 forintra büntették. Állatorvosi igazolás nélkül árusított a piacon sózott szalonnát Pető Sándorné (Vasút utca 20) Palásti Istvánná (Kolozs­vári utca 16) és Marik Józsefné (József utca 2). A szalonna elkobzása mellett 50-50 forint pénzbírságot kaptak. (Csongrád megyei Hírlap.) FEKETEVÁGÁS — HÁROM HAVI BÖRTÖN Ribár István sükösdi lakos árdrágító üzérkedésért és engedély nélküli borjúvá­­gásért került a bajai járásbíróság dr. Lan­tos büntetőtanácsa elé. 900 forintért vásá­rolt bikaborjút és azt engedély nélkül le­vágta, majd húsát 20 forintért mérte ki­j­­ónként. Három hónapi börtönbüntetésre­­ és 300 forint pénzbírságra ítélték. Az ítélet­­ még nem jogerős. (Petőfi Népe.) Egy bizonyos: ahol minden élelmiszer kapható , soha sem jó létre a feketepiac. Gazdasági törvény az, hogy ahol feketepiac létezik, inség uralkodik. t A ROTHADÓ KÖZELLÁTÁS. Szociális termelésből fakad a népjólét, hirdetik Marx ósdh hírnökei. Közben, hogy miképpen rothad meg ez a jólét, arról ma­ga a kommunista Belkereskedelmi Minisz­térium állít ki bizonyítványt, amikor ke­resi ki legyen a romlott közellátásért fele­lősségre vonható bűnbak. Ma már ugyanis nemcsak az a baj, hogy valami nincs, de az is, hogy ami van annak is rossz a minő­sége. A Belkereskedelmi Minisztérium nem­rég közzétett jelentése ezeket mondja: “Néhány élelmi cikk ma sem felel meg a követelményeknek, sőt többnek a minő­sége romlott is, például a fehér kenyéré... Átmenetileg romlott a párizsi, a szalámifé­­­lék zsírtartalma a fehérjetartalom rovására növekedett ... A Terv és Kossuth cigaretta minősége nem javult, sőt időnként rosz­­szabbodott ... Ismételten megállapították, hogy a vékonytalpú női és férficipők talp­­bőre átengedi a nedvességet, könnyen pe­nészesedig Gyakran előfordul, hogy a ra­gasztott talpú cipők néhány nap után szét­válnak . . .” Már csak a gerstli és a tök hinyzik, mint egyetlen népélelem, hogy visszatér­jünk a kiinduláshoz, Kun Béla és Szamuely Tibor rémuralmához ... ÁTHIDALHATATLAN ELLENTÉT A püspöki kar nevében Grósz József kalocsai érsek ka­rácsony előtt kijelentette, hogy a kommunizmus és a ke­reszténység között áthidalhatatlan ellentétek vannak. Az érsek nyilatkozatát a katolikus sajtó azóta többször megis­mételte. Újévkor a püspöki karból senki sem vett részt a kor­mány hivatalos fogadásán. Grósz érsek fogadta az ÚJ EM­BER szerkesztőit és buzdította őket, hogy lelkiismeretesen teljesítsék feladataikat “ebben nehéz időben.” Kádár beszámolója a kolhozcsata után A kommunista párt Központi Bizottsága összeült Buda­pesten, hogy megtárgyalja a mezőgazdaság helyzetét. Fehér Lajos, a párt agrárpolitikájának irányítója volt az előadó, Ká­dár az első hozzászóló. A kiadott jelentés szerint “a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetekben és egyszerűbb szövetkezetek­ben egymillió kétszázezer dolgozó paraszt kereken kilencmillió kát, hold földön gazdálkodik. Az ország szántóterületének ke­reken 90 százalékát kolhozosították. A jelentés leszögezi, hogy ez a “nagy győzelem" a mar­xista-leninista elmélet és a kommunista politika gyakorlati eredménye. Ezek tehát a megadott eredmények, melyeknek valódisá­gát nehéz lenne ellenőrizni. Még a párt jelentése is leszögezi, hogy “mezőgazdaságunk jelenlegi állapotában még korántsem érte el a gépesítettségnek, a műtrágyaellátásnak azt a fokát, mely szükséges és kívánatos lenne . . . Olyan mély társadalmi átalakulásnak, mint amilyen a magyar faluban az elmúlt évek­ben végbement, elkerülhetetlen velejárója, hogy a termelés és áruellátás bizonyos területein zökkenők, átmeneti nehézségek keletkezzenek." NINCS GABONAKIVITEL, DE KENYÉR SINCS A beszámoló szerint 3 év alatt 11 százalékkal emelkedett volna a mezőgazdasági termelés. Ez erősen kétségesnek látszik. A kommunisták szívesen használják összehasonlítási alapul az 1955-57 közötti 3 évet a most befejeződött 3 éves terv éveivel szemben (1958-60), holott 1956-ban a szovjet beavatkozás kö­vetkeztében nemcsak az ipar de a mezőgazdaság terén is je­lentékeny termeléskiesések mutatkoztak. Ennek ellenére 1955- 57-ben, két év alatt 429.000 tonna búzát exportált az ország, a hároméves terv idején csak 133.000 tonnát. Ugyanakkor a búza-behozatal így emelkedett: 1958-ban 100, 1959-ben 256, 1960-ban 322 ezer tonna. Ennek ellenére 1955-57 között a ma­gyar sajtóban nem találunk utalást arra, hogy kenyérhiány lett volna. Amikor viszont a kolhozosítás 1959-ben megindult, egy­szerre egymást érik a kenyérhiánnyal foglalkozó cikkek, pedig a hivatalos statisztika jelentős terméstöbbletet mutat ki. Hol van hát ez a többlet? Exportra nem ment, a nép ellátásából hiányzik, elpárolgott tehát? — kérdezik sokan Magyarországon, majd, majd ... Kádár, tudva, hogy ez a kérdés mennyire él a népben, így felelt rá egyik beszédében: — Akiknek nem tetszik az ami nálunk történik, nagyon gyakran emlegetik, hogy a múltban Magyarország volt Közép- Európa gabonaraktára, hogy sok gabonát adtunk el külföldre, most meg Magyarország nem exportál gabonát, hanem egyes években még be is hoz. (Mindezt évben­ a Statisztikai Év­könyv szerint. Szerk.) Gondolom, a mi országunk nem is olyan sokára szállít majd gabonát külföldre is . . . Másik kedvelt megokolása a gabonahiánynak statisztikák közlése arról, hogy mennyit emelkedett a fejenkénti fogyasz­tás évről évre. Csakhogy ezekkel a statisztikákkal az a baj, hogy senki sem hiszi el. A Rákosi időszakban is, mikor hetekig, sőt hónapokig nem volt kenyér az ország egyes részein, a Sza­bad Nép arról írt, hogy mennyit emelkedett a fogyasztás és csupán ez az oka a hiánynak. Valahányszor hiányzik valami a kommunisták rögtön a fogyasztás emelkedésével érvelnek... Köszönetnyilvánítás Alulírott mind a magam, mind gyermekeim nevében mélységes hálával köszönöm meg azt a sok szeretetet, ami­vel Istenben boldogult férjemet hosszú betegsége alatt elhalmozták, ravatalát meglátogatták és azt virágerdővé varázsolták, a temetésén részt vettek és érte sok-sok szent­misét szolgáltattak. Különösen köszönöm FT. HORÁNYI LAJOS plébános úrnak fáradhatatlan szolgálatkészségét, amivel annyi sok vigaszt adott sok-sok látogatása alkal­mával, FATHER MÁTÉ és FATHER BABOS jezsuita atyáknak, akik hetente meglátogatták és a Szentségek vi­gaszában részesítették. Köszönöm a gyönyörű búcsúbe­szédeket, az ünnepélyes Requiemet, köszönöm FATHER FORGÁCS megjelenését, aki hosszú éveken át családunk barátja. Köszönöm MR. VLOSSAK, a SZENT NÉV TÁRSULAT elnökének gyönyörű szavait, amelyekkel az Egylet nevében búcsúztatta DRÁGA FÉRJEMET és JÓ­SÁGOS ATYÁNKAT ... Köszönöm MR. ASZTALOS­NAK a BRANTFORDI BETEGSEGÉLYZŐ EGYLET nevében mondott búcsúzó szavait. Köszönöm MRS. KOCZKA és a SZENT ERZSÉBET NŐEGYLET tag­jainak azt a jóleső figyelmét, amivel a temetés után gon­dosan megvendégelték a temetésen résztvevőket és nekem, férjem legkedvesebb képét: “Az Utolsó Vacsora” képét ajándékozták. Köszönöm a SISTEREKNEK azt az igazi testvéri szeretetet, amivel segítettek nekünk a nehéz ke­resztet elfogadni és vinni. Köszönöm FATHER UGRIN, courtlandi plébános és FATHER SOLYMÁR hamiltoni plébános megjelenését. Köszönöm MR. ÉS MRS. BAKOS és MR. ÉS MRS. GECSEY eljövetelét, akik a DOHÁNY­­VIDÉKI MAGYARSÁGOT képviselték. Mindaz a sok jóság, ami felénk áradt mélységesen meggyőzött arról, hogy szeretett férjemnek igaza volt, amikor a SZENT ERZSÉBET EGYHÁZKÖZSÉGET második családjának tekintette, azt örömmel szolgálta és nekünk is meghagyta, hogy mindvégig kitartsunk mellette. Hő imánk, hogy áldja meg a jóságos Isten a torontoi SZENT ERZSÉBET EGYHÁZKÖZSÉGET, annak lel­­készi karát és minden tagját. Toronto, Ont, Kanada, 1961. március 8.-án. ÖZV. KORONYI ISTVÁNNÉ ÉS CSALÁDJA. , 5-ik oldal Magyar tragédia Londonban (Boldogasszony Népe­) A Lockington Road a batter­­sea-i iparnegyed egyik szegényes utcája. Beékelve a South­ern Railway viaduktjai közé, a gázművek és elektromos művek szomszédságában, raktárak, gyárak közelében. Éj­jel-nappal három oldalról dübörögnek a Victoriáról és a London Bridge állomásról kiinduló vonatok, a Battersea­ Park Road pedig szakadatlan sorban ontja a tehergép­kocsikat. Hatalmas kémények füstjében, dübörgő vonatok és autók zajában szinte fázósan húzódnak egymás mellé a múlt század végén épült kis házak. Szürkeségük, kopott­ságuk eláadja lakóiknak szűkös viszonyait is. A kis utca nemzetközi lakosságú, ahogy ez a ház is tipikusan jelzi ezt. A basementben ír család él, öreg apa öt fiával. Persze van nap, amikor kilencen is alszanak a szűk helyen, hisz Íror­szág állandóan exportálja a munkaerőt s a szegénység megosztja szűk helyét az újonnan érkezőkkel. A földszin­ten egy elvált négerasszony él két gyermekével s a háztu­lajdonos unokaöccse, aki szintén néger. Az első emeleten két szoba van. Az utcára néző szobában fiatal magyar család, két gyermekkel. A munkahely közel van s igy nem kívánkoznak el a szegényes környezetből. Mindketten dol­goznak, a kisgyermekekre napközben ismerős család vi­gyáz. A másik szobában, az udvar felől, Zsolnai Gusztáv lakik. Ő is az elektromos erőtelepen dolgozik, kisfia Gusz­­tika fekete göndör hajával és szép szemeivel a környék leg­szebb gyermeke. Zsolnai odahaza lelenc­ gyerek volt, bizo­nyára sok keserű napot látott, nem nagyon igényes. Az angol asszony jobb családból származik, de nem mer na­gyobb lakásról, vagy szebb környezetről álmodozni, hisz a második életet is szíve alatt hordja, a munkahelyek közel vannak, az útiköltséget meg lehet spórolni, a lakbér pedig olcsó. Január 18-án hajnalban a basementben, az ír család­nál veszekedés volt. Ily esetben a többi lakó, kopogtat a falon, vagy leordít a magasból, megtoldva kérését néhány nem egészen illendő megjegyzéssel. De az is lehet, hogy a többi lakók fáradtak, mélyen alszanak s nem veszik észre a lármát. A vonatok, autók úgyis elég lármát csapnak s azokkal nem is lehet pörlekedni. A baj azonban ott van, hogy az írek, az italos veszekedés közben feldöntöttek egy petróleum-kályhát. A petróleum kidőlt s nagy lánggal kezd égni. Egyikük a közeli rendőrségre megy jelenteni a ve­szekedést s a tüzet. Két rendőr siet a helyszínre. Gyakran hívják őket s tudják, hogy inkább csak jelenlétük kell, mint beavatkozásuk. A veszekedést a tűz elnémította, de a veszekedők a tüzet nem. Az utcai fronton lakó magyar asszony felébred. Füst­szagot érez. Az anyai ösztön éberebb mint más, és az asz­­szony fel szokott ébredni, kezével végigtapogatja a kicsiket, be vannak-e takarva, alszanak-e. Felébreszti férjét, panasz­kodik a füstre. Annak tanácsára megnézi a gázcsapot, el van-e zárva és kinyitja az ablakot. Az ablakon sürü füst csap be. A férfi is felugrik s az ajtót próbálja kinyitni. Maró sürü füst csap be onnan is. Lenn az utcán állnak az írek, a színesek és tanácskoznak, hogy mit lehet tenni. A magyar asszony szól férjének, hogy Zsolnaiékat fel kel­lene ébreszteni. Hisz nekik is kisgyermekük van s az asz­­szony várandós. Az ajtót azonban nem lehet kinyitni anélkül, hogy a maró füst­be ne vágjon s a tulajdon két kisgyermek életét féltik. Kinéznek az ablakon s látják az érkező rendőröket. Az asszony kinyitja ismét az ablakot s segítséget kér gyermekei és a saját maguk részére. Létrát hoznak s maró füstben, lángnyelvek között kimentik a két gyermeket és a magyar házaspárt. Megérkeznek a tűzoltók. Behatolnak az égő házba, de már késő. Zsolnaiék az örökkévalóságban ébredtek csak fel. Zsolnai Gusztáv férfeje, jobb karja súlyosan megpörkö­­lődött. Az asszonynak és a gyermeknek nincsen külső sérü­lése. De segíteni nem lehet rajtuk. A füst végzett velük. Január 24-én temettük őket a Lambeth Cemetery-ben. Ab­dra két koporsó került, felülre egy kis fehér. A teme­tésen a környékbeli ismerősök jelentek meg. Angolok, írek, színesek. Néhányan hivatalosan — az üzemekből, ahol dol­goztak. Azután az angol asszony szülei. A magyar pap vé­gignéz a közönségen, egy magyart sem lát. Angolul imád­kozik. De szeme előtt látja Celldömölköt, a vasúti pályaud­vart, a bencés templomot, a fő­utcát, ahonnan Zsolnai ilyen messze került. S látja lélekben az éjtszakában italozó ve­szekedő embereket, akik miatt a sírba két nagy koporsó került s föléjük Gusztikáé — a kis fehér. Őt két évvel ez­előtt kereszteltük, a környék legszebb gyermeke volt s most bizonyára az angyalok között játszik. Várjon éreznek-e ezek az emberek lelkiismeretfurdalást? Ital — tűz — halál . . . ez volt a hármas állomás. A bíróság valószínű megbünteti őket. De a hónapok letelnek, a börtönből ki fognak jönni. Milyen jó volna, ha életük végéig látnák szemük előtt a kis Gusztika fehér koporsóját . . . 9ll!llll!!t!!!ll!ltllllllf!l!lll!líll!!!lltlll!llll!!l!lilifl!!lllll!ltlli!llinTIII!!llll!ljllllll!l!ll!lÍlllllllÍII0 t Himuiiiiim'.iiiiiiiiimiiiimimiiiimiimimitiHMiiiiimuiimiiiiiimiiimmiimimiimmiiMim Beteg édesanyám mellé bentlakó, házvezetőnői kéré­se. Magyarul beszélő, magá­nyos öregebb nő, aki otthont keres fizetéssel. Írjon: A. Scheuer ,P. O. Box 730 Ellwood City, Pa. Ha könyvet akar vásá­rolni előbb kérje a Vasárnap könyvosztályának könyvár­­jegyzékét, írjon a következő címre: Vasárnap Könyvosztálya 1739 Mahoning Avenue YOUNGSTOWN 9, OHIO Telefon: SW 9-2600 TORONTÓBAN Ladányi Zoltánnál lehet előfizetni a „Vasárnap“-ra (SOS Palmerston Avenue, Telefont LEnox 4-1347.) Hirdetéseket ugyancsak nála lehet megrendelni a „Vasárnap“ számára. Példányonként a „Vasárnap“ leg­frissebb számai a Steve Cigar üzlet­ben (276 Spadina Avenue­) kapha­tók, a magyar katolikus templom mellett. 1 1.500 LEFIZETÉS 2 csa­ládos, W. 73 Lorain környé­kén, 5 és fürdő az emeletén; 5 és fürdő a földszinten: gon­dozott kert, 2 autóra garázs, teljes pince, gáz furnace. Tu­lajdonos elköltözik, sürgősen eladó. LAKEWOOD, 5 csal. tégla Warren Rd. - Hilliard környé­kén. $ 400 havi jövedelem, al­kalmi vétel. 12 CSAL.-TÉGLA — W. PARK, Bosworth Rd., $­1015 havi bevétel, tégla garázsok. Minden apartment kiadva. 1 CSALÁDOS — TÉGLA, PÁRMÁBAN Ridge Road és Pearl Rd. között, 6 éves ház, teljes pince, beépített bár, gáz tornáce, 2 autó garázs, 2 háló a földszinten, 2 az emeletten. Csak: $21.900.» CSERÉLJE be öreg cleve­landi­­házát, uj házaink vannak PÁRMA - ban, FAIR VIEW­­ PARK - ban, BROOKPARK­­VILLAGE-ben. Hívjanak bármikor megbeszélésre házhoz megyek Tábor István az M. SCHILL REALTY magyar képviselője otthon, a vagy az irodában: AT 1-2554 SU 1-6690 M. SCHILL REALTY Michael Schill Realtor 2999 W. 25. St. Cleveland, O.

Next