Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1962 (69. évfolyam, 11-51. szám)
1962-12-16 / 49. szám
1962 december' 16. Keresünk CLEVELANDBAN. HÁZI- ÉS KERTI MUNKÁRA alkalmas egyéneket és szakácsnőket, állandó, vagy „part-time” alkalmazásra. Jobb házakhoz. Érdeklődők jelentkezzenek! WO 1-6063 telefonszámon. GYÓGYSZERSZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA ÚJ OLCSÓ ARAKI Minden gyógyszert receptre vagy recept nélkül garancia mellett repülővel szállítunk. Gyógyszerekhez magyar nyelvű utasítást mellékelünk. Zoltán Reichman Inc. 152t> First Ave., New York 21, N.Y • Telephonét TR 9-3980. • MMMMHIMtfMMMMMMKIIMMtMglgMgHHn SCHANDL GYULA ARANYMŰVES és VÉSNÖKMESTER címeres gyűrük, arany-ezüst ékszerek és javítások 8340 Memphis Avc., Cleveland 9, Ohio. Tel. 741-0418 PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! Jubileumi piarista A Magyar Piarista Diákszövetség jelenti, hogy New Yorkban, 1962 december 16.-án vasárnap a Szent István Egyházközség (414 East 82nd Street, a First és York Ave. között) templomában és Fehértermében tartja meg tíz éves jubileumi kongresszusát, melynek rendje a következő: 10 órakor ünnepi nagymise, P. Dr. Bátori József Sch. P. rendi önök celebrálásában. Nagymise közben szentbeszédet mond: P. Máriaföldi Lukács, OFM, piarista öregdiák. Nagymise után kb. 11 óra 15 perckor kezdődik a kongreszszus világi része, melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki megnyitó beszéd. Elmondja Prof. Pulvári Károly, elnök. 2. a Generális Atya üzenete. Felolvassa Dr. Szily László, alelnök. 3. Főtitkári jelentés. Elmondja Dr. Telegdy György, főtitkár. 4. Ünnepi beszéd. Elmondja P. Dr. Bátori József, Sch. P., nv. alelnök. 5. Jubileumi vers. Irta és elmondja Flórián Tibor választmányi tag. 6. Honfitársainkhoz szól: Dr. Eckhardt Tibor, díszelnök, kongresszus. 7. A Számvizsgáló Bizottság jelentése. Elmondja Bod Pál számvizsgáló. 8. Indítványok. 9. Himnusz. Indítványt a Diákszövetség minden rendes és pártoló tagja tehet s ezt a Diákszövetség New-yorki címére, a kongreszszus előtt írásban kell eljuttatni. A kongresszus világi részén kizárólag a Diákszövetség rendes és pártoló tagjai, valamint hozzátartozóik és a meghívott vendégek vehetnek részt. Szavazati jogukat csak a rendes tagok (öregdiákok) gyakorolhatják. A kongresszus után, délután 1.15 perckor a Fehér Terem melletti kisteremben közös ebéd lesz, amelyre december 8-ig kell jelentkezni a Diákszövetség főtitkáránál. Kérjük öregdiáktársainkat, pártolótagjainkat, hogy ezen a bensőséges jubileumi találkozón hozzátartozóikkal együtt, minél nagyobb számban jelenjenek meg. A Diákszövetség tagjai részére a Szent István templom jobboldali részében, elkülönített helyeket biztosítunk. A meghívót Prof. Pulvári Károly, elnök: Dr. Telegdy AZ OLTÁRI SZENTSÉG A SZERTARTÁSOK KERETÉBEN. A II. vatikáni egyetemes zsinat liturgiai vitatervezetének 2. fejezete az Oltáriszentség külső, nyilvános tiszteletét tárgyalja. E fejezet címe: “Az Oltáriszentség titka.” Magában foglalja a történeti tényt: az Úr Jézus alapította az utolsó vacsorán, meghagyta apostolainak, hogy újítsák és mindenkori utódaik által újíttassák meg e húsvéti áldozatot, egészen a világ végéig, hogy megmaradjon az Egyház számára mint az egység, kegyelet és dicséret örök záloga. Október 30.-án tárgyalta a hittitok szertartásbeli vonatkozásait a 10. általános munkaülés. Minden felszólaló megegyezett abban, hogy az eucharisztikus áldozatban a híveknek cselekvőleg kell részt venniök a pappal együtt, Istennek hálát adva minden kapott jótéteményért és Neki felajánlva magukat a szeplőtelen ostya mellett. Ehhez azonban szükséges, hogy a hívek értsék a szentmise lényegét, és ismerjék minden apró rítus, szertartás jelentőségét. A felszólalók közül néhányan bővebb szöveget, hosszabb olvasmányt kívántak a Szentírásból a mise alatt; mások a két szín, vagyis az ostya és kehely révén történő áldozást ajánlották; ismét mások a papok közös szentmise mondásáról adták elő véleményüket. E “koncelebráció” tekintetében utaltak a nyugati Egyházban mindmáig fennálló szokásra a pap- és püspökszentelés alkalmával. Az okt. 30.-i ülésen 2.257 zsinati atya vett részt, és a felszólalók között 7 bíboros, valamint 16 érsek, püspök, szerzetes főelöljáró volt. Mint érdekességet, megemlítem, hogy minden zsinati atyának két sorozatos vatikáni bélyeget adtak a zsinattartás kapcsán: egyet bélyegezetlenül, a másikat lebélyegezve. Az okt. 11-i ülésen tetszésre talált a terv, hogy a szentmisékben mintegy sorba kell venni az egész Szentírást, hogy pótolhatatlan forrásává váljék a szentbeszédeknek. Sőt, többen a felszólalók közül azt tanácsolták, hogy előírásnak kellene szabályoznia minden szentmisében a homilia megtartását, amely nem más, mint a napi szentírási szöveghez fűzött tudományos fejtegetés, hogy ez is szerves része legyen a liturgiának. A mise tanító része ugyanis, az úgynevezett “missa didactica”, nem másodlagos szerepű, hanem nagyon is lényeges eleme az áldozatnak, annak szükségszerű előkészítése. Az ülésen szóba került a misehallgatás kötelezettségének hangoztatása a hívek előtt. Szerintem igen szükséges volt annak megemlítése is, hogy a hívekkel közösen, fennhangon mondott misén lehetővé kell tenni a csendben imádkozást egyes hívők számára, akik nem képesek az előbbi módon elmélyülve imádkozni. Két bíboros és 23 főpásztor beszélt ezen az ülésen a zsinati atyák közül, akik összesen 2.230-an voltak. Az ülés 12.20-kor fejeződött be. Távozásuk előtt azonban kiosztották még közöttük a pápa Őszentsége ezüstérmét, amely “camauro”-val, prémes téli sapkával ábrázolja, az érem egyik oldalán avval a jelenettel, hogy megölel egy palástos püspököt, a másik oldalon evvel a felírással: “Una Sancta Catholica et Apostolica”. Az érem alkotó művésze: Manzu. NÉGYNAPOS SZÜNET A ZSINAT ALATT. Minden szentnek közös ünnepén, november elsején, a Szentatya áldást adott a téren egybegyűlt óriási hivő seregnek, szokás szerint, dolgozószobája ablakából. Nov. 2.-án reggel, Halottak napján, magánszemélyként lement a Szent Péter bazilika altemplomába (“Sacre Grotte”), hogy lerójja kegyeletét VI. elhunyt elődjei sírjánál. Majd átment a S. Maria in Camposanto temetőjébe, amely a bazilika tőszomszédságában van. Végül meglátogatta a vatikáni Szent Anna plébániatemplomot, ahol az oltártól a hívekkel együtt elmondta a “De profundis” zsoltárt. Temető- és templomlátogatásai után viszszatért palotájába. A L’OSSERVATORE ROMANO szombaton, nov. 3.-án délután megjelent, de (mint mindig) már másnapra keltezett ünnepi száma első oldalon hozta XXIII. János pápa sajátkezűsg aláírt fényképét 1962.XLI.-i kelettel, megkoronázásának negyedik évfordulójára. A mosolygós pápakép bal és jobb oldalán a Vatikán félhivatalos lapjának igazgatója, Raimondo Manzini írt vezércikket. Mindjárt idézi dicsőségesen uralkodó Szentatyánknak, a “zsinati pápának” október 11.-i kijelentését, hogy az egyetemes zsinat újra bebizonyítja “az Egyház tanítói hivatalának folytonosságát és azt a mi időnk minden emberének különleges módon ismét feltárja”. Sajátságos kifejezése János pápának, ami szintén az Egyház szerepét jelenti az emberiség történelmében: “A béke zörget az ajtón!” A pápa, minden pillanatban készen az Evangélium hirdetésére és fejtegetésére az ő szelíd, behízelgő modorában, nem pusztán elméleti igazságokat hirdet, hanem hozzáférhetőkké, megvalósíthatókká is teszi az örök isteni igazságokat minden ember, minden nép számára. Azaz, XXIII. János pápa, amíg egyrészt orvosságot nyújt a beteg emberiségnek, egyúttal képessé teszi arra, hogy az orvosságot használja is, ne csak megcsodálja... Föltétlenül szem előtt kell tartani a pápának mindenkit egyaránt szerető atyai lelkületét, amely mondatta vele: “A pápa, — bármit mondjanak vagy állítsanak azok, akik nem akarják megérteni —, összefoglalja mindazt, amit elődei végbevittek és mindazt, amit utódai majd megtesznek: minden léleknek és minden nemzetnek egyetemes atyaságát, a megrendíthetetlen hűséget a mi Urunk Jézus Krisztushoz, aki szelíd és alázatos szivű volt, és forrása minden megbocsátásnak, testvériségnek és a békének.” A pápát, valóságot látó, bizakodó és derűs lelkülete “nyitott kapujává” tette minden emberi haladásnak a hit falai között. Benne hiába vártak “államférfit, tudóst, társadalomszervezőt, vagy olyasvalakit, akinek felfogása minden korunkbeli haladásnak kivétel nélkül nyitva áll . . .”, amint ő maga figyelmeztette hallgatóit koronázása napján. Nem. “A központi érték a Jó Pásztor buzgósága, készen minden nemes és egyenes tettre, amely egyúttal állhatatos is a legnagyobb áldozatkészségig.” Ez János pápának az ereje: “a nagymértékű szelídség és alázatosság”, hogy megnyerje vele az embereket az Evangéliumnak és így üdvözítse őket. XXIII. János pápaságának méltatásánál talán a legmegkapóbb Manzini utalása a Szentatyának azon kijelentésére, hogy az irányt vesztett, lelki levertségben szenvedő embereknek “inkább az Egyház tanításának erejét megmutatva, mint kárhoztatással kell segítségére sietni.” Ezért “Krisztus Jegyese előszeretettel alkalmazza az irgalmasság gyógyírját.” A L’OSSERVATORE ROMANO igazgatója, Raimondo Manzini, így összegezi János pápa uralkodását: “Szent Péter székének meg nem szűnő tanítói hivatalával bölcsen kormányozni, és a mi korunk várakozásának és gondterhes reménykedésének időszerűen megfelelni. ..” A PÁPA MEGKORONÁZÁSÁNAK NEGYEDIK ÉVFORDULÓJA. November 4.-én, vasárnapi napon, töltötte be pápaságának negyedik évét Krisztus földi Helytartója, az Egyház látható feje, XXIII. János pápa. A Szent Péter bazilikában, jelenlétében, ünnepélyes főpapi mise volt, amelyet különleges engedély alapján ambrózián rítusban mutatott be Montini bíboros, milánói érsek; ő volt ugyanis az első, akit XXIII. János pápa bíbornokká kinevezett. A Szentatya tíz óra előtt érkezett a bazilikába a Szent Márta kapun át; a bazilika főpapja, Marella bíboros fogadta a vatikáni káptalan élén. Szent Simon és Szent Judás Tádé apostol bal kereszthajójában, a központi Szent József oltárnál (amely alatt éppen a fenntemlített apostolok nyugszanak) magára vette a palástot és a hármas koronát, majd hordozható trónszékére ült és követve a bíborosok meg a pápai udvar menetét, a Confessio alatti trónjához vonult. Ugyanekkor Montini bíboros, papi segédletével megindult a Szent József oltártól, hogy elénekelje a főpapi misét. A zsinati atyák kóruskápolna előtti emelvényéről figyeltem végig a szokatlan szertartást, az erre az alkalomra kiadott puhakötésű vékony misekönyvből, “MISSA RITU AMBROSIANO IN FESTIVITATE S. CAROLI”, amely tartalmazza a teljes szöveget az ünnepre, a hozzátartozó gregorián dallammal. A díszkiadás, fejlécén a nem mindennapi kelettel: “CONCILIUM OECUMENICUM VATICANUM SECUNDUM”, sokáig tartó emlék lesz a zsinati atyáknak és a szerencsés hozzájutóknak. A szertartás ezekkel a szavakkal kezdődik: “Pax in caelo, pax in terra, pax in omni populo, pax sacerdotibus ecclesiarum Dei.” Béke az égben, béke a földön, béke minden nép körében, béke Isten gyülekezetei papságának. A 12-szeres Kyrie eleison után felcsendült az “Ecce sacerdos magnus”, mindez azonban bevezetésképpen. Maga a szentmise a lépcsőimával vette kezdetét, amelyben azonban nem szerepel a 42. zsoltár. A háromszoros Kyrie eleisont a Gloria megelőzte. A népért és pápáért mondott könyörgés után kettős lecke következett, ezután pedig az evangélium. A Szentatya latinul kezdte meg homiliáját, “integro Latino sermone”, amelyet minden egyházfő használ, amikor a Szentszékkel érintkezik, és amelyet a most folyó egyetemes zsinat is hivatalos nyelvéül választott. Hivatkozva arra, hogy a jelen ünnepi szertartás nem tartozik a szorosan vett zsinati rendbe, és a zsinati atyákon kívül igen sok olasz hivő, elsősorban római van jelen, elégségesnek tartja a bevezetést latinul mondani, hogy azután olaszul folytassa azok számára, akik benne megyés főpásztorukat és atyjukat tisztelik. Borromei Sz. Károly érdemeit emlegetve, a pápa felidézte két nagy elődje, XIII. Gergely és XIV. Benedek dicséretét, amelyben a neves egyházfőnek része volt. — Nem tudom, nem tévedek-e, de úgy tűnik nekem, hogy János pápának a kis és nagy eseményekre egyaránt kiterjedő figyelme, nem kevésbé ritka lélekismerete és az emberi természet fogyatékosságaival szembeni finom megértése késztette arra, hogy — talán éppen a közelmúlt egyik zsinati esetére célozva szó szerint ismertessen egy felemás latin-olasz mondatot, amit Alciati bíboros irt 1575 okt. 27.-én Borromei Sz. Károlynak, XIII. Gergely pápa nevében megdicsérve, hogy a milánói egyházmegyei zsinaton olyan szépen beszélt latinul kétszer is, “in tanto consesso de rebus gravibus abbia orato latinamente ...” Tizennegyedik Benedek pápa a püspökök példájának és ragyogó fényességének nevezte Borromei Sz. Károlyt, és kívánta, hogy ez a két erény, az egyéni életszentség és a jó kormányzás legyen minden püspök legszebb ékessége. Latin beszéde végén a Szentatya megismételte az ambrózián rítus bevezető szavait: “Pax in caelo, pax in terra, pax in omni populo, pax sacerdotibus ecclesiarum Dei.” Olaszul folytatva, örömmel állapította meg, hogy B. Sz. Károly ünnepét még sohasem ülték meg akkora fénnyel, mint most, amikor a zsinatra, az “opus magnum” alkalmából összejött püspökök az egész katolikus világot képviselik, és jelenlétükkel az ünnepet “a múltban még soha felül nem múlt, de a jövőben is csak igen nehezen felülmúlható eseménnyé” avatták. Két nagy igazság megcsillogtatásával zárta beszédét a Szentatya az ambrózián mise evangéliuma után: “Nagyon természetes, hogy az új idők és új körülmények ugyanannak a tannak különböző külső megnyilvánulási módozatait és más mezbe öltöztetését sugallják, de az eleven lényeg mindig az evangéliumi és apostoli igazság tisztasága, amelynek teljesen megfelel az Anyaszentegyház tanítása, gyakran megengedve magának ez alapelv nyereséggel járó alkalmazását: “ars una species miile”, főleg, amikor a lelkek üdvéről van szó.” A másik: “Mily képek, milyen gyöngédség és mekkora aggodalom a jó pásztor lelkében, aki keresi a kapcsolatot az egyes lelkekkel, hogy behatoljon a keresztény világosság a társadalmi életbe!” Túl Szent János evangéliumának általános érvényű szavain, ez a felkiáltás különösen ráillik a mi Szentatyánkra, akinek “alázatos szolgálata az Úr előtt” az örökös tanításban, jóra figyelmeztetésben, megértésben, serkentésben áll, kivétel nélkül: mindenki javára. (Tudom, kedves Olvasóim, nehéz lépést tartani a zsinati tárgyalások anyagával, mert szeretett lapjuk hetente csak egyszer jelenik meg, tehát sűríteni kellene a tudósításaimat, amint erre kért is Főtisztelendő P. Takács Gábor, de viszont még nehezebb lenne a zsinati üléseket teljesen elvágva a zsinat alatt történtektől, a maguk tudományos elszigeteltségében ismertetni, amikor nyilvánvaló, hogy a zsinat sem más, mint a pápa legfőbb tanácsadó testülete, a pápának áldásos munkaközössége. Nemcsak illik tehát, hanem föltétlenül szükséges is foglalkoznunk avval, ami a zsinati atyák életében hivatalosan végbemegy, annál is inkább, mert jelenlétük a Szentatya számára igen fontos és nagyon kedves; a pápa Őszentségének atyai szeretete és tanítói munkája pedig a világzsinat atyáinak lelki erőt és eligazítást jelent. Ami szerény közleményeimet illeti, folytathatnám nyugodtan az első zsinati ülésszak befejezése után is, a téli hónapokban, — ha egyáltalán számolhatok kedves Olvasóim becses igényével! — sorra véve azokat a magánjegyzeteket, amelyek most bátran elhagyhatók, de amelyek nagyban hozzájárulnak majd az általános zsinati hangulat megfestéséhez.) Ennek előrebocsátása után, nov. 4.-ének történetéhez hozzáfűzöm még, hogy XXIII. János pápa a délután folyamán meglátogatta Borromei Sz. Károly és Sz. Ambrus templomát Rómában (most már ki kell emelni azt is, hogy hol, mióta Itália számos városában járt az utóbbi esztendőkben.) Itt őrzik a szentnek szívét, és itt szentelték püspökké 1925-ben Monsignore Roncallit, szeretett Szentatyánkat. Mielőtt a templomhoz ért volna, betért az Apostoli Kamara palotájába, hogy meglátogassa római egyházmegyei helynökét, Micara bíborost, aki gyengélkedése miatt nem vehetett részt a reggeli szentmisén, és levélben köszöntötte a maga és Róma nevében a koronázási évfordulót ünneplő pápát. (Folytatjuk.) A II. VATIKÁNI ZSINAT HELYSZÍNÉN. Irta: P. RÁKOS RAJMUND, DR. O.F.M. CONN. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA György, főtitkár; P. Dr. Bátori József Sch. P. alelnök írták alá. KOMMUNISTA NYELVÖLTÖGETÉS RÓMÁBAN. Az olaszországi kommunista párt kongresszusán egy kínai kommunista delegáció is résztvesz, de megjelent ott Kruscsev elsőszámú segédje, Frol R. Kozlov is. Kozlov az első szovjet vezető, aki a kubai visszavonulás után szembekerült külföldön a pekingi kommunista vezetőkkel. A találkozót az tette érdekessé különösen a szabad, világ megfigyelői szempontjából, hogy a pekingi Vörös Zászló című lap éles támadást intézett Kruscsev ellen. Egy tokiói jelentés számolt be arról, hogy a pekingi lap vezércikkében a modern revizionistákat egyszerűen és általában gyáváknak nevezte, akik túlbecsülik az amerikai katonai erőt. Kozlov Rómában elsősorban is megtámadta Kínát, mert, amint mondotta, az India elleni támadással gondolkodóba ejtette a békeszerető embereket. Akik nem követik a Szovjetuniót, mondotta, azok kalandkeresők és semmi közük a marxizmushoz. Kozlov kijelentette azt is, hogy véleményük szerint a kommunizmus háború nélkül is győzni fog. De azonnal hozzátette azt is, hogy ne tartsák a Szovjetuniót békebolondnak, mert a Szovjetunió a legmodernebb fegyverekkel rendelkezik. És hogy háború lesz-e, vagy béke azt nem azok a hangoskodó és haszontalan frázisok fogják eldönteni, amelyeket Albánia vezetői hangoztatnak. Albánia, panaszolta Kozlov, sokkal erősebb vádakat hangoztat a Szovjetunió ellen, mint maguk az antikommunisták. HA ÁLMOS, TÉRJEN ÁT DIÉTÁRA. Angliában a nyár folyamán elterjedt a narkolepszia, a kóros aluszékonyság. Londonban 9700 ilyen beteg szorult orvosi kezelésre, míg régebben ez a kór a ritkaságok közé tartozott. Az e betegségben szenvedőkön naponta többször ellenállhatatlan alvási kényszer vesz erőt. A narkolepsziás álomból való ébresztés gyakran hisztérikus rohamot okozott. A betegség majdnem minden esetben a túltáplált embereken mutatkozott. Az orvosok e baj leküzdésére diétát, olykor kéthárom heti nyerskosztot rendeltek. 3, Gidai SZEREZZEN ÖRÖMET KARÁCSONYRA MAGYARORSZÁGI HOZZÁTARTOZÓINAK! KÜLDJÖN AZ INTEK NATIONAL AGENCY SERVICEN ,.. KERESZTÜL! KÉRJE ingyenes, 16 oldalas, képes árjegyzékünket TÖBBSZÁZ ÁRUCIKKBŐL, kb. 40 CSOMAGBÓL választhatja a legelőnyösebb segítési lehetőséget magyarországi hozzátartozóinak. I KKA - PÉNZÁTUTALÁS vámmentes küldemények, szabad választás, TÜZELŐANYAG, stb. DE A déligyümölcs, élelmiszer, húscsomagok, gyermekjátékok nagy választékban, GYÓGYSZEREK a világ minden részébe legolcsóbban és leggyorsabban, KÖZJEGYZŐSÉG Fordítások, hitelesítések, útlevelek, vízumok intézése, repülő- és hajójegyek részletre is, SZALONCUKOR szállítása Kanadába és Amerikába. — Kérje árjegyzékünket.