Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1962 (69. évfolyam, 11-51. szám)

1962-12-23 / 50. szám

2. oldal Katolikus Magyarok Vasárnapja CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. V'oungstown Office! 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown 9, Ohio, Telefoni 799-1888 Established October 24, 1894 by Rev. Msgr Charles Böhm, Papal Prelate — Pástor EDITOR-IN-CHIEF: FATHER GABRIEL TAKÁCS O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT ___________________ORGANIZATION SUBSCRIPTION RATES» ELŐFIZETÉSI ARAK. For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ....... $16.00 For one year in the U. S. $ 9,00 Egy évre a U. S.-ben..... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ..... $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ..... $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ..... $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában ......... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános A Szent István Ferences Komisszáriátus megbízásából FELELŐS SZERKESZTŐ: FATHER TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Főmunkatárs: ESZTERHAS ISTVÁN. Second class postage paid at Youngstown, Ohio SOMOGYI B. GERŐ: Karácsonyi Virrasztóra Ha jól emlékszem csütörtöki napon történt. A kará­csonyi vakációt megelőző utolsó tanítási napon. A Strázsa és a Vaskapu fölött már erősen havazott. A Prímás-kertben hideg, csontig vágó volt a szél és a Duna színén úszó jég­táblákon borzongva “hajóztak” a sirályok. A Várdomb te­tején díszelgő bazilika keresztjét már napok óta nem lehe­tett látni. Bevallom: már erősen fáztunk, amikor Illés test­vér kiadta a parancsot: “Vissza a kollégiumba!” Vala­mennyien felsóhajtottunk a megkönnyebüléstől! Nemcsak azért, mert a meleg kollégiumi tantermek egyszerre átvál­toztak ígéretes menedékhelyekké, ahol a meleg mellett a csokoládé is várt ránk — mi a IV. B. diákjai sem voltunk sem jobbak, sem rosszabbak mint a többiek! — de azért is, mert tudtuk, hogy hazatérésünk után vár ránk a kará­csonyfa. A fenyőfa is, meg a jó Rinárd atya ajándéka is. A k'.-v/TCCoUY; ’■ „ l^Tp, v— c/t'1' “ — karácsonyfadiszités “szent szertartása” is oka volt. Ilyen­kor a gyerekeknek nincs mit keresniük otthon, hogy a szü­lök nyugodtan élhessenek jóságos szerettüknek. Ezen az estén ugyanis Rikárd bácsi nem volt többé a rettegett ma­tematikai professzor, aki előtt nem lehetett tréfálni a köb­gyökökkel és az egyenletekkel, és az őrizetünket biztosító Illés testvér is elfelejtette egy délutánra összes kémiai kép­leteit, melyek annyi fejtörést okoztak annak idején — és bevallom — félő tisztelettel töltik meg telkemet ma is. Illés testvér vezetése alatt tehát hazaértünk. De még korán a karácsonyfa gyújtáshoz, így a tanterembe riasz­tott­ bennünket, és az asztalsarkára ülve — már ez is rend­kívüli volt! — mesélni kezdett. Arról, hogy mi is történt a világban ezen a rendkívüli napon, amelyet ma karácsony­nak nevezünk, vagyis december 25-én, Kint egyre havazott tovább. A hópelyhek az indulatos szél kedvére különös táncot jártak az ablaküveg előtt, de mi erről hamar megfeledkeztünk, mert álmélkodva hall­gattuk, hogy mi minden történt ezen az egyetlen napon!... Ma itt ülök az ablak mögött, és nézem a hulló hó­pelyheket. Eszembe jut Illés testvér különös karácsonyi krónikája és a régi történelem eseményei mögé felsorakoz­nak a maiak is. Egyiknek-másiknak magam is tanúja voltam. Már régen nem jártam a Kis-Duna partján, régen nem láttam a Primás-kert fáit és igen régest nem rikkan­tott felettem egy dunai sirályy . . . Ma mégis érzem a szívem körül a régi kollégium melegét... diákjainak fecsegő tere­­ferélését is hallom... Csak éppen a Kollégium, az öreg Kollégium hiányzik... No meg a növendékei, akik közül nem egynek a fia ma növendékem lenne — már, ha... Eltűnik mellőlem az idegen város ... A dunaparti sétá­ról ma én kisérem haza a hajdani IV. B. utódait ... És nekik mondom el — karácsonyfa-gyújtás előtt, úgy, mint hajdan nekünk mesélte Illés testvér — hogy mi is történt ezen a nevezetes december 25-i napon ... 303-BAN VÉRTANUK KARÁCSONYA. Törökországban van egy kis város, melyet úgy hívnak ma, hogy Izmit. De az első századok folyamán még Nikomédiának nevezték és Dioklécián császárnak kedves tartózkodási helye volt. A Római Birodalom alkonyán vagyunk már, és a haragos császár tekintélyét úgy akarta növelni, hogy egész erejével a keresztények ellen fordult, akiket udvaroncai mindenféle bűnök­kel vádoltak. Itt adta ki híres 303-as rendeletét, amelynek értel­mében a keresztény istentiszteleti helyeket le kellett rombolni, a szent könyveket elégetni, a keresztényeket pedig a halálig ki­nézni. A történelem szerint ez lett az utolsó nagy keresztény­­üldözés, de ugyanakkor az egyik legvéresebb is. Az általános és császári végzéshez személyi gyűlölet is járult, hiszen palotájának ablakából láthatta a szomszédos bazilikában imára gyülekező hívek nagy tömegét. A támadást éppen karácsony reggelére hatá­rozta el. Katonái ekkor körülvették a zsúfolásig megtelt bazilikát. A harsonák szava után szabad elvonulást ígértek mindenkinek, aki megtagadja hitét és tömjén-áldozatot mutat be Jupiter po­­gány­ isten oltárán. A válasz azonban egyhangú volt: “Keresz­tények vagyunk, mi csak egy Istent ismerünk. És csak neki ál­dozhatunk.” (Fölytsöss a következő hasábos.) KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: 80 East doth Street, New York 16, N. V. — Telefon: HCrray Hill 4-3628 A KATOLIKUS LIGA KARÁCSONYI SEGÍT­ŐAKCIÓT INDÍT a kommunizmus ártatlan magyar áldozatainak segítésére. Szo­morúan gondolunk az otthoni magyarokra, akik nem ünnepelhetnek karácsonyt úgy, aho­gyan szeretnék, mert hiányzik még a legszük­ségesebb is. Hogyan is lenne lehetséges, hogy a Földreszállott Isteni szeretet ünnepén ne gondolnánk a közös otthonra, ahonnan kisza­kadtunk, ne gondolnánk azokra, akik odahaza maradtak, de az otthon melegét és védelmező gondoskodását nélkülözniük kell egy olyan rendszerben, mely testet és lelket egyaránt tönkretesz. Hogyne tennénk meg mindent, hogy nekik elviselhetőbbé tegyük az életet és könnyebbé a terhet, amit saját hibájukon kí­vül viselniök kell. A Gondviselő Istentől is mindig sokszorosan kapjuk vissza, amit mások­nak adunk, de még ha nem így lenne, akkor sem lehet, hogy legyen egyetlen magyar, aki ne gondolna Karácsony Ünnepén azokra, akik nélkülöznek. Aki sokat kapott a jó Isten­től, az sokat adhat, akinek kevesebb van, az adjon annyit, amennyit tud, de ne legyen az idei Karácsonyon egyetlen magyar sem, aki a másik magyaron ne segítene. A karácsonyi akcióra szánt pénz vagy más adományokat kérjük a legközelebbi magyar egyházközség vezetőjénél leadni, vagy a Katolikus Liga köz­ponti irodájának (30 East 30 Street, New York 16, N.Y.) küldeni. A karácsonyi akcióra ér­kező adományokat haladéktalanul nyugtázni fogjuk. Ft. GÁSPÁR JÁNOS A Liga pénzügyi bizottságának elnöke. Msgr. SZABÓ JÁNOS P.A. elnök. BEÉRKEZTEK AZ ELSŐ ADOMÁ­NYOK a Liga karácsonyi segítőakciójára. 50 dollárt küldött Mrs. Rose Zimmerman Newfield, N.J.-ből a menekült magyar euró­pai egyetemisták segítésére. Vékony András San Diegoból 10 dollárt küldött a Liga ka­rácsonyi segítőakciójára. MAGYARORSZÁGRÓL ÉS EURÓPÁ­BÓL kérések tömege érkezik a Liga közpon­ti irodájába alátámasztva igazolásokkal és megfelelő indokolásokkal. A sokgyermekes családok tömege kér bárminemű segítséget a Szeretet ünnepére. Európából betegek és öregek kérnek valamelyes segítséget míg a több gyermekkel megáldott nehéz helyzet­ben lévő menekült családok gyermekeik részére kérnek, hogy örömet szerezhessenek Szent Karácsony ünnepe alkalmával. A Liga készséggel bocsátja rendelkezésre a nyomorúságban lévő magyarországi csalá­dok címeit, amennyiben valaki közvetlenül óhajtana segítséget küldeni. A segítőakcióra szánt adományokat küldjük a Liga központi irodájába (30 East 30th Street, New York 16, N.Y.) vagy ad­juk át továbbítás céljából a legközelebbi ma­gyar egyházközség vezetőjének. S­ 1 597-BEN AZ ANGOLOK MEGTÉRÉSE. Pontosan százegy esztendővel később Nagy Szent Ger­gely csodálatos apostoli előrelátása következtében egy tag­gal ismét szaporodott a keresztények nagy családja. A kró­nika úgy tudja, hogy még egyszerű barát korában a római rabszolgapiacon megvett három angol eredetű rabszolgát, akiket a kolostora mellet tanítani kezdett a bölcseletre, de a kereszténységre is! Amikor pápává választották, vissza­emlékezett derék angol diákjaira és az Angol szigetek meg­térítésére küldte Ágoston szerzetest negyven rendtársával együtt. A remélt vértanúság helyett azonban szíves foga­dásra találtak és barbár uralkodó helyett Ethelbert király ünnepélyes köszöntése várta őket, amiben nagy része volt Berta hercegnőnek, Kalibert párisi király leányának is. Ethelbert maga is szívesen elvitatkozott a tudós barátok­kal. Végül bölcseségük és jámbor életük láttán maga is el­határozta, hogy keresztény hitre tér. Az ünnepi szertartást 507 karácsonyára tűzték ki. A krónikás barát elbeszélése szerint: “Ekkor a király, tízezer katonájával, azok feleségei­vel és gyermekeivel alászállott a királyi város falainál hömpölygő folyóba, hogy ott az evangélium prédikátorai­nak a kezéből felvegye a keresztség szentségét.. A pápa az örvendetes hit hallatára Ágostont Carter­­béry érsekévé nevezte ki. (Folytatjuk. i­­ (Folytatás az előző hasábról.) A császár katonái erre lelakatolták a kapukat és a bazilika négy sarka tövében négy hatalmas máglyát gyújtottak. A bazilika a porig égett — és benne égtek a keresztények is. 496-BAN KLOVIS MEGKERESZTELÉSE. Klovis (vagy Klodvig) és Klotild története magán hordja a régi krónikák minden báját és indulatát. A Genfi-tó partján élt két gyönyörűséges hercegnő: Klotild és Króna. Királyi vér­ből származtak mind a ketten, de mire felnőttek, egész család­jukat elveszítették: hatalomra vágyó nagybátyjuk ugyanis a Rhone folyóba vettette anyjukat és megölette két testvérüket. Króna kolostorba készült, míg Klotild bosszút forralt családja kiirtója ellen, amikor a száli frankok vezére, Klovis, leánykérő­be érkezett. Klotild két kikötéssel élt: megbosszulni családja ki­irtását, és hogy jövendő férje a keresztény hitre térjen. Az elsőt lelkesedéssel fogadta a vőlegény, de a keA»e^i­ től igencsak óvakodott. Elfogadta ugyan első fiánal^^ n^tí^sztelését, de ívezoen dz‘aSnt'ántri'aasi-tfcfi ‘ mannok ellen vívott tolbiaci csatában. Ekkor kiáltott fel: "Jézus­­ Krisztus, akit Klotild Isten Fiának nevez, ha megsegítesz, úgy hiszek benned és megkeresztelkedem!" Valóban győzött és a frankok királya ünnepi menetben in­­­­dult meg 496-ban a Reims-i katedrális felé, ahol generálisai,­­ tisztjei és katonái élén valóban felvette a keresztséget. A frankok­­— akiknek országa megfelel a mai Francia­­országnak — ettől a karácsonytól számítanak hivatalosan is ke-­­ resztényeknek! ' v j, ■ ,.v;;;; , / ! KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁN­t vevőinek, barátainak és az összmagyarságnaki ! FARRON's Shoetown FARRON JENŐ TULAJDONOS § 11701 Buckeye Rd., Cleveland, Ohio. Tel.: WA 1-7876 FRANCIS JAMES: Lourdes (Kosztolányi Dezső műfordítása.) A vasúton Lourdes-ba utaztam én, kék partokon, és szikrázott a fény. Cin-szina hegy a sugaras után. “Jézus!” dalolt a nép a vasúton. Lázas, szilaj és vakbuzgó csapat, az arca csupa por és csupa nap. Nagy hassal bicegett sok nyomo­rult, karját kitárta s a porba borult. •­­ »L­áss ! állt:­­ Imádkozzunk” mondotta s pré-­­­dikált. ] És néha-néha jöttek furcsa nők: “Jézus! Jézus!” busán daloltak ők! Dalolt a körmenet. A lobogók selymén betűk arany­­a lobogott. A nap fehéren-izzón tündökölt, lángolt a vén torony, az ég, a föld. De egy hordágyon pihegett né­hány száraz gallyon egy haldokló leány. Az apja hajadonfőtt vitte őt ott álltak bátyjai az ágy előtt. Oly szép volt, tizennyolc éveske volt, és mosolygott, fehér volt mint a hold. Dalolt a körmenet. A lobogók selymén betűk aranyja lobogott. Sírtam, de összepréseltem fogam s szerettem őt — éreztem — bol­dogan, ó­­rám mosolygott, bánattal tele, fehér rózsát himbált szelíd keze. Jaj, hol van most!­ó jaj, mi van veled ? Meghaltál édes? úgy szerettelek. Uram, ne üld meg, a keze finom, a karja lágy volt, most a liliom. Ne öld meg őt! — jaj szánd meg a szegényt, agg apja hajadonfőtt, esdre kért. SZI' Q­­O­V Alapítva: 1925. évben mint Kanada egyik legrégibb, jó hírnévnek örvendő utazási irodája kéri, hogy Ön is csatlakozzék ügyfelei nagy táborához. • Utazások intézése repülőn, hajón • Rokoni látogatások intézése, hivatalos fordítások, hitelesítések kanadai útlevelek beszerzése • IKEA kanadai főképviselete, TUZEX főmegbízott gyarmatáruk, automobilok, építőanyagok tüzelőanyagok , szabadválasztású átutalás • TUZEX átutalások Szlovákiába • Gyógyszerküldés soronkívül, pénzküldés, bankátutalások,, Kelen Travel Service (Alex A. Kelen Limited) 1467 Mansfield Street, Montreal, Telefon: VI 2-9548 1962 december 23. Impersonal: Kruscsev vissza akarja szerezni nemzetközi tartalékait. MÚLT HETI ÖSSZEFOGLALÓNKBAN UTALTUNK RÁ: Kruscsev, hogy a békés koexisztencia támogatására a moszkvabarát semlegesek további hajtásának a lehetőségét megtarthassa, odaveti áldozatul akár a mai, kínai kommunista­­ vezetőket is. A békés koexisztencia szovjet taktikáját egyszerre , két helyen is tetten érték: Kubában, ahol a békés koexiszten­­­­ciát szavaló kremlini zsarnokság, amint kitűnt, titokban a USA­­ megsemmisítésére alkalmas röppentyű-telepeket állított fel és­­ a USA elleni repülőtámadásra alkalmas orosz bombázó gépeket ■ helyezett ell, a másik tettenérés pedig az indiai-kínai határon történt, ahol a vörös-kínai csapatok az egyik szovjetbarát és • a szovjetet majdnem minden külpolitikai kérdésben támogató, • békésen koexisztáló semlegest támadták meg, vitathatatlanul , olyan fegyveres és véres katonai rohammal, amely nem tűr­t mellébeszélést.­­ A RÉGI PESTEN JÁRTA EGY MONDÁS, amely ilyen­­­­formán szólt: akit meg akarsz buktatni, vagy ahogy akkor mond­­­­ották Pesten, akit meg akarsz fúrni, azt előbb barátsággal érzéstelenítsd, aztán fűrészeld el a lábát térdben... Az egy­­­­szerűsítés, bármilyen kérdésről is legyen szó, egy kicsit mindig­­ csalás, tehát ez a kissé triviális egyszerűsítés sem tökéletes pár- L huzam. Azonban mégis hasonló az a folyamat amit a békés­­ Koexisztenciával a Kremlin el akar érni, amikor a nemzetközi életben szakadatlanul együttélésről és békéről beszél, közben­­ a titkos és szabad választás lehetőségét nem engedi. Már­pedig a békés együttélés elfogadása előtt, még ha valaki igen udvarias­­ is kíván lenni a mai zsarnokokkal szemben, nyugodtan meg­­­­kérdezheti tőlük: honnan tudjuk, amíg hangoztatják a békés együttélés vágyát, mi a véleménye erről annak a népnek, amely­­­­nek a nevében a zsarnokok szónokolnak, amikor ez a nép a zsarnokok uralma alatt még soha szabadon és titkosan nem­­ nyilváníthatta véleményét? És honnan tudhatná egy másik nép? A háborút senki sem szereti, de mi a különbség a háború és a kommunista terror, a kremlini “szent” felszabadító háborúk kö­zött, ha azt ellenünk irányítják? A vasfüggöny mögötti kommu­nista proletár-diktatúra áldozatai szempontjából, akiket millió­­számra ölt meg a zsarnokság államszervezete, ugyan lényeges volt a különbség a háború és a kommunista uralom kivégző és megsemmisítő terrorakciói között, mert a háborúban a szem­benálló feleknek joguk és lehetőségük van a védekezésre, de a kommunista államhatalom liquidáló és megsemmisítő osztagai is (amit most tapintatosan “személyi kultusznak” maszkíroznak a holttetemekkel játszó együttesek), még ez a védekezési lehe­­­­tőség sem volt meg. A szabadságát féltő nyugati ember nem szereti a háborút, azonban még kevésbé a proletárdiktatúrának nevezett “állam” kivégző intézményeit, hívják azt osztályura­­da lomnak, internáló tábornak, munkatábornak, politikai rendőr­­s* ségnek, ÁVO-nak, államvédelmi hivatalnak, vagy akár nép­­k* bíróságnak.­­• A KREMLIN FŐGONDJA A SEMLEGESEK KÉR­DÉSE. A kommunista párt a világra kiterjesztett osztályuralom élcsapata és nemzetközi vonatkozásban a semlegesek alkotják az élcsapat tartalékát. A tettenérés pedig Dél-Amerikában és népek színes nacionalizmusát uszító, nemzetközi játékot.­rés-Kína már kommunista, talán meg lehet fegyelmezni. A mai pekingi kínai zsarnokok nem térhetnek le teljesen a kommu­nista rendszerről, mert a kommunista zsarnokok számára nyug­­díjlehetőség nincsen, de a semlegesek, megriadva az indiai ese­ményektől és a kubai röppentyűktől, úgy Ázsiában, Afrikában, mint Dél-Amerikában kihátrálhatnak önkéntelen kommunista tartalékost, kommunistabarát, semleges szerepükből. A világuralmat csak úgy lehet megvalósítani békés koexisz­tenciával, ha egyenként el lehet ejteni az ellenállókat, miközben a többi semleges marad. Ehhez kell a szovjetbarát semlegesség, amely a magyarországi szabadságharc esetében egyenlően sem­mibe vette amit a magyar nép áldozott szabadsága kivívásáért és amit Kruscsev elkövetett a magyar szabadságharc vérbefoj­­tására. Ezek a semlegesek, ha a kis magyar nép drámai, igaz, erkölcsi jogossága és győzelmes szabadságharcának a letiprá­­sát nem akadályozták meg, sőt hitetlenkedő fejrázással ugyan, de végignézték, már nem tiltakoztak volna semmiféle szovjet lépés ellen sem. Minden úgynevezett semleges lelkesen ünne­pelte, amikor 1954-ben Vörös-Kína és India megállapodtak a békés együttélés öt pontjában, amelyet akkoriban Nehru mint a politikai bölcsesség követendő példáját dicsért. Az öt pont egyik legfontosabbja volt, hogy két állam között felmerült vitás kérdést nem szabad fegyveresen, hanem csak tárgyalások révén megoldani. Viszont a vörös kínaiak előbb elfoglalták fegyveres támadással és vérontással a vitás területet és csak azután szán­dékoznak “békésen” tárgyalni. Közben 2500 indiai katona meg­halt és tízszer annyi sebesült. És ugyanezt tette Kruscsev a békés együttélés öt pontjával Kubában. Érthető tehát, ha a szovjetbarát semlegesek nem érzik jól magukat. De azokra is nehéz napok következtek, akik Kruscsevvel szemben mindig is csak a "megbocsátó” tárgyalásokat ajánlották és az engedé­kenységet ... MIT TEHET A KREMLIN, HOGY EZEKET A KÉSZ­SÉGES SEMLEGESEKET visszahelyezze hiszékeny és hatá­sos állapotukba? Láthatjuk, amikor összeölelgeti és csókolja­­ Titot, aki a semlegesek táborában mindig is a Szovjetuniót kép­viselte és biztosította azt, hogy a semlegesek elvben ne rosz­­szallják a kommunista zsarnokság formáját. Hogyan is kifogá­solhatták volna ezek a most nem régen önállóvá vált államok , Titot, a kommunista zsarnokot, amikor az magától a USA-tól kapott anyagi és katonai támogatást. Az amerikai támogatás márkázta Titot valóban semlegessé, viszont a semlegesek tá­­­­borát éppen Tito jelenléte, részvétele tette kommunista­ baráttá. Tito helyzete ma már kissé m­egromlott, a semleges paróka kis­sé vedlett és néhol szakadozott, az eredeti vörös hajzat eléggé kilátszik. Ezt Európa okozta, az Európai Közösség, amiből Titót ■ — semlegesség ide vagy oda — kihagyták. Tito anyagilag ke­rült bajba, az Európai Közös Piac nem vásárol Titotól és nem ad el Titónak, csupán mint kívülállótól és kívülállónak. Titonak most szüksége van­­a kremlini zsarnokság segítségére, amit Moszkvától a külkereskedelmi kvóták felemelésével meg is ka­pott, de a semlegesi parókát ez is eléggé megviselte. Mégis, Tito mint semleges némiképpen talán még mindig egyensúlyoz­hatja a semlegesek táborában felrémlő félelmet, amit Moszkvá­tól mindenkinek éreznie kell, aki szereti a saját szabadságát, ha a másik szabadságát hajlandó is eladni Moszkvának. A sem­legeségért éppen ... •­ KRUSCSEV KÉNYTELEN VOLT RÖPPENTYŰIT ÉS BOMZAZÓIT Kubában ismét hajóra rakni és hazahurcolni ■ .­­ .*■■■ "V" . ■ (Fek­tetist! ötödik dMctt)

Next