Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1964 (71. évfolyam, 1-48. szám)
1964-07-19 / 29. szám
2. Gidai CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. Youngstown Office! 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown, O., 44509 Telefon: 799-1888 Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pástor EDITOR-IN-CHIEF: Father GABRIEL TAKÁCS O.F.M. Managing-Editor: Father NICHOLAS DENGL O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT _______ORGANIZATION_____________________ SUBSCRIPTION RATESi ELŐFIZETÉSI ARAKt For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ........ $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben....... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ........ $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ....... $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ....... $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában .. ..... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriátus megbizásából Főszerkesztő: Fr. TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Felelős szerkesztő: Fr. DENGL MIKLÓS O.F.M. Főmunkatárs: ESZTERHAS ISTVÁN. 2602 Queenston Rd., Cleveland Heights, Ohio 44118 ADVERTISEMENT RATESi $ 1.80 per column inch 1.—2 times; $ 1.70 per column inch 3—4 times; $ 1.60 per column inch 5—10 times; $1.50 per column inch 11—25 times; $ 1.40 per column inch 26—51 times; J4 page $ 50.00; Vi page $ 90.00; 1 full page $ 170.00. ________________________________ Second class postage paid at Youngstown, Ohio. Gondoljunk csak az emigráns történetkutató fiára Veress Endre atyja, Sándor, az 1848-as szabadságharcban kapitány volt. Világos után Kossuth szárnysegédeként külföldre menekült, a kiegyezés után sem jött haza. Az idegenben először szabómesterséget tanult, azután tolmácsként működött, majd angol nyelven mérnöki oklevelet szerzett, harcolt Türr tábornok olaszországi csapatában, végül Bukarestben telepedett le, mint földmérnök. Felesége a békési származású, görög eredetű Birizdó Lujza volt, aki első gyermeke születését várva hazajött övéihez. Endre nevű fia így Békésen látta meg a napvilágot 1868-ban. Állandó lakóhelyük azonban tovább is Bukarest maradt, s itt növekedett Endre az utána érkező hat kis testvérével együtt. Az idegen környezet nem élte ki belőle a magyar érzést, ellenben kifejlesztette benne a fogékonyságot a nyelvek iránt, aminek később oly nagy hasznát vette. Tizenhatéves volt, amikor atyja gyomorvérzésben meghalt. Az özvegy ekkor Kolozsvárra költözött gyermekeivel. Endre, mint elsőszülött, kötelességének érezte, hogy a megélhetés gondjait legalább részben levegye édesanyja vállairól, ezért kereskedelmi tanfolyamot végzett, hogy minél előbb kenyérkeresője legyen a családnak. De közben már elemi erővel jelentkeznek történelemkedvelő, kutató hajlamai, ezért beiratkozik a kolozsvári egyetemre. Történelem-földrajz szakos képesítését a bécsi egyetemen két tanév hallgatásával fejezi be. Utána hét esztendeig tanít a dévai főreáliskolában, majd 1905-ben a kolozsvári egyetem levéltárosa lesz. 1915-ben Budapestre kerül a kultusz-, majd egy év múlva a külügyminisztériumba. Nyelvtudása folytánelőadásokat tart a magyaron kívül németül, olaszul, románul) gyakran dolgozik hivatalos kiküldetésekben, de első szerelme, a történelemkutatás annyira uralkodik rajta, hogy külföldi útjait mindig meghosszabbítja a könyvtárak, levéltárak miatt. Sőt rövidesen nyugdíjaztatja magát a minisztériumban, mint osztálytanácsos, hogy teljesen a történelmi adatgyűjtésnek szentelhesse magát. Ez irányú munkásságát már dévai tanár korában megkezdte a hazai, bécsi és lengyel levéltárakban, majd 1901-ben a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjasaként Olaszországba ment. Később még hatszor tért vissza Rómába s minden alkalommal hónapokat töltött ott. De ismételten megfordult a többi olasz levéltárban is. Érdeklődési köre elsősorban Erdély, abból is a Báthoryak kora, a XVI. század. Amikor látja, hogy milyen rengeteg anyag rejlik ismeretlenül a levéltárak mélyén, nagy elhatározás érlelődik meg benne. 1911-ben összeállítja az Erdélyi és Magyarországi Történelmi Források (Fontes Rerum Transylvanicarum et Hungaricarum) kiadásának tervezetét. A kibocsátott tájékoztatóban már ekkor ötven kötet anyagát rögzítette. A világháborúk és a nyomukban járó gazdasági nehézségek lehetetlenné tették az elgondolás maradéktalan megvalósítását, de a sorozat még csonkaságában is tiszteletreméltó teljesítmény. Magyarországon megjelent belőle 12 kötet, Romániában pedig a magyarromán kapcsolatokról 14 kötet. Ez utóbbiak között van három kötet könyvészet (Bibliográfia romano-ungara). Velük kapcsolatban a Román Tudományos Akadémia elnöke nem habozott kijelenteni, hogy Veress Endre e művével “az európai államok valamennyi bibliográfusának az élére jutott’’. Nyomtatásban meg nem jelent kézirat-hagyatéka 28,000 ívlap és 39,500 jegyzetlap. Ezeknek összegyűjtéséért rengeteget utazott. Bejárta fél Európát. Felkereste Magyarország csaknem minden könyv- és levéltárát (jegyzetei 33 helyet sorolnak fel), továbbá számosat Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Romániában, Lengyelországban, Oroszországban. Természetes, hogy az óriási anyagot csak munkatársak segítségével tudta megszerezni. Közülük említésre méltó Achille Ratti, a későbbi XI. Pius pápa, a milánói Ambrosiana prefektusa, Albano Sorbelli bolognai könyvtárigazgató, Münster László, a magyar származású bolognai orvos és orvostörténész, Domenico Presutti olasz szerzetes a Vatikánban, Todor Avram bukaresti tanár, Petőfi és Ady fordítója, Ion Bianu, a Román Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Constantin Giurescu bukaresti egyetemi tanár, a román kötetek kiadásának megszervezője, Jan Dabrowsky krakkói egyetemi tanár, Csorba Tibor történész, Lengyelországban élő hazánkfia, itthon Izsó Lajos kitűnő latin tudású tanár, szorgalmas másoló stb. De ügyszeretetére jellemző, hogy másolóit maga ellenőrizte és díjazta. S akikkel egyszer kapcsolatba jutott, azokkal levelezett is. Hagyatékában 15 ezernél több hozzá intézett levél van, köztük három Achille Ratti könyvtárostól, aki pápává megválasztása után magánkihallgatáson fogadta Veress Endrét. Ezt a mozzanatot annál inkább (Folytatása a következő hasábos.! KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: 30 East 30th Street, New York, N. 10016. — Telefon: MUrray Hill 4-3623 John W. McCormack jelenlegi alelnök,aparlament elnöke tájékoztatta Msgr. Szabó Jánost, a Liga elnökét a rabnemzetek hetével kapcsolatos felszólalásáról. Johnson elnök julius 12-én kezdődő hetet a rabnemzetek heének nyilvánította. A Parlamentben tartott fszólalásával kapcsolatban John W. McCormack kéri az Egyesült Államok polgárát, hogy támogassák a népeknek az igazság alpján álló nemzeti törekvését és emberi szabdságát. A magyar szabadságharc a legjob példája volt annak, hogy az elnyomottak vérldozatoktól sem rettennek vissza, hogy embd szabadságjogaikat és nemzeti függetlenségükt kivívhassák. John W. McCormack a parlamat elnöke az amerikai magyarok nagy baráti, akit Msgr. Szabó Jánoshoz szívélyes kapcsoltok fűznek. ESZTERHÁS ISTVÁN MEGVÁLASZTÁSA alkalmával isgr. Szabó János szerencsekivánatait fejezte ki. Eszterhás István nemcsak mint közíró fejtett ki magyar szempontból páratlanul értékes munkát, hanem a Katolikus Liga életében is aktív szerepet játszott annak újjászervezése óta. Eszterhás István neve ismert úgy rab-Magyarországon mint a szabad világ magyarjai között. Kiegyensúlyozottsága és megfontoltsága mindig meghozta a maga gyümölcseit. A Liga vezetősége egy újabb áldozatvállalást vél látni abban, hogy Eszterhás István a választást elfogadta. Bizonyára mély hite és töretlen magyarsága késztette az újabb közösségi munka elfogadására. A jó Isten áldása kisérje munkáját. A gyermekek imádkozzak azokért, akik megtiltották, hogy imádkozzanak A Legfelsőbb Bíróság, amint tudjuk eltiltotta az amerikai állami iskolában a tanulókat ez imától és a Biblia-olvasástól. A törvényhozás házában most készülnek arra, hogy módosítsák az alkotmánynak azt a részét, amelyből a Legfelsőbb Bíróság téves vélekedése kiindult. Erről a kérdésről rendkívül érdekes cikket írt Fulton J. Sheen püspök. Cikkében Sheen püspök ezeket mondotta: “Amikor alkotmányunkat írták, George Washington valósággal kétségbeesett azon a lassúságon, ahogy a munka haladt. Felkérte Benjamin Franklint, hogy siessenek. Benjamin Franklin az alkotmányozó munka előbbrevitelét imahadjárat révén tartotta lehetőnek: “A törvényhozók gyűlésének ebben a helyzetében, amikor úgy tapogatódtunk, mintha sötétben járnánk, hogy megtaláljuk a politikai igazságot, hogyan a történhetett meg, hogy eleddig egyszer sem gondoltunk alázatos lélekkel. Atyánkra, akitől világosságot és megértést kaphatnánk. Kezdetben, amikor Nagy-Brittaniával szembenállva éreztük a veszély közelségét, naponta imádkoztunk ebben a teremben védelemért. Imáink meghallgatásra találtak . . . Vagy talán mi most már azt hisszük, hogy tovább nincs is szükség a jó Isten sejtségére? Szép időt megéltem, és minél tovább élek, annál több meggyző bizonyítékát látom annak a igazságnak, hogy a jó Isten hományozza az emberek ügyeit és egy madár nem hullhat le az ágról Isten akarata nélkül. Ha ez így van, egész valósmű az, hogy egy ország sem melkedhet fel segítsége nélkl. Amikor Lioln Springfieldből Washintonba utazott barátaitól és somszédaitól a vonat peronjául vett búcsút. ‘Nos, bartaim és szomszédaim,’ monotta Lincoln elnök, ‘már csak gy dolgot tehettek értem, amit értem is, imádkozzatok értem Embereknk vezető helyen.’ írta Sheen püspök cikkében, “sokkal inkáb szükségük van az imára, mit más embereknek, részben azér mert súlyosabb a teher, amely vállaikat nyomja, de azért is, azért szükségük van az útmutatásra, hogy helyes döntéseket hozhassanak, hiszen mindinkább tdtára ébrednek annak, hogy a hatalom, amelyet gyakorolnak, az Ő nevében jött, Aki adta azt. Én még azt is indítványoznám," mondta befejezésként" Sheen püspök, “hogy az iskolásgyermekek az Egyesült Állmokban különösképpen a Legalsóbb Bíróságért imádkozzanak amely közölte velük, hogy z iskolában nem szabad imádlozni ...” »GONDOLJUNK.c. cikk folytatása érdemesnek tartjuk megjegyezni, mert Veres Endre református vallású volt. De pártatlanul, részrehajlás nélkül szolgálta a tudományt és az igazságot akkor is, ha az katolikus érdemekre derített fényt. Ezért készségesen siettek Veress Endre segítségére a katolikus történettudósok: Fejérpataky László, Fraknói Vilmos, Holub József, Iványi Béla, Karácsonyi Jánc, Márki Sándor, Szekfü Gyula; a levéltári másolások munkjában sok fiatal szerzetes historikus vett részt, egy-egy kötet kiadási költségeinek viselői között pedig ott találjuk a Collectum Germanicum- Hungaricum volt növendékeit, azután Hirscher József kolozsvári prelátust, plébánost, Vécsey Aurél gyjafehérvári teológiai tanárt, Fraknói Vilmos c. püspököt, Horiy Károly veszprémi bíboros püspököt, Csernoch János eszteromi bíboros érseket. Ez a pártfogás a magyarázata annak, hogy a Fontessorozatnak mindjárt az első kötetei katolikus jellegűek. Erdélyi jezsuiták levelezése és iratai a Báthoryak kőiből. I-II. Possevino Antal jezsuita atya Transylvániája. Az erdélyi jezsuiták évi jelentései a római központnak. Erdélyi és magyarországi tanulók a páduai egyetemen; a római Collectim Germanicum Hungaricum erdélyi és magyarországi tanulói Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve is iratai. Az ernyedetlen adatgyűjtés mellett még rra is tudott időt szakítani, hogy munkaköréből számos előadót tartott (magában a budapesti rádióban több mint tízszer olvasott fel), kb. háromszáz cikke jelent meg folyóiratokban, vay önállóan. Külön kötetben, élvezetes módon, szinte szépirtalmilag megírta Báthory István erdélyi fejedelem-lengyel irály, Berzeviczy Márton erdélyi kancellár, Izabella királyné,Geszthy Ferenc várnagy, Halmágyi István zsoldosvezér, Keény József történetíró, Kakas István perzsiai követ (Rudol király részéről) és Ázsia-kutató, Czélkuti-Züllich Rudolf sztrászművész életét. Utolsó éveiben ezeket lerövidítve és háro ujjal — Békés, Gritti, Gyulay — kiegészítve Arcélek Erdei viharos múltjából című, 600 gépírásos oldalterjedelmü művétz foglalta össze. Kézirat-hagyatékában a nagyobb művei a Báthory-családról okmánytár 3651 ívlap, a göncz-ruszin gróf Korniscsalád oklevéltára 4783 lap, a tizenötéves matyar-török háború oklevéltára 1200 lap, a moldvai csángómagorok oklevéltára 1743 lap, Magyarország-Erdély kapcsolatai Moldvával és Havasalfölddel 1050 lap, Monumenta Hungarium in Polonia 1333 lap, erdélyi jezsuiták levelezése és iratai. Báthoryak korából a nyomtatásban megjelent két köteten kívül még négy kötet stb. Veress Endre 1915-től 1945 februárjáig Idán lakott. Kis kertes otthona ekkor a bombázások következően romhalmazzá változott, ezért Pécsre költözött. Ez a megpibáltatás jelképe is volt küzdelmes életének. _____ ______________ [—SS — n) A Rabnemzetek Hetében nem mi írjuk, mások mondják: tájékozatlanság Emilio Q. Daddario connecticuti kongresszusi képviselő a Rabnemzetek Hete alkalmából ezt állapította meg a Kongreszszusban: — Rendkívül fontos, hogy emlékeztessük nemcsak a keleteurópai népeket, hanem saját állampolgárainkat is: mi a mi politikánk a rabnemzetek ügyében? Immár terjed annak a felismerése, hogy a Szovjetunió nem azonos népességű egység, hanem különböző nemzetek uralmi gyűjteménye, amelyben a nemzeteknek egyéni jellegük van és nagyon sokan közöttük csak akaratlan tagjai a Szovjetuniónak. A tájékozatlanságnak a szovjet viszonyok tekintetében, a mi külpolitikánk szemszögéből is az lesz a legjobb orvoslása, hogy ha állandóan hangoztatjuk és ismertetjük a valóságot. Az ingolstadti miseszövetség igazgatója a Szentatyánál Jórészben a Vasárnapban való ismertetés nyomán csatlakoztak több, mint kétezren az ingolstadti miseszövetséghez. A tagokkal közöljük a következő örvendetes hírt: a Szentatya Fr. Hildebrand Dölleint, a miseszövetség igazgatóját magánkihallgatáson fogadta. VI. Pál pápa ugyanis tagja lett a miseszövetségnek, s az igazgató atya erről díszes oklevelet állított ki, melyet a kihallgatás alkalmával a Szentatyának adott át. A pápa németül beszélt az igazgató atyával. Érdeklődött arról is, hogy az egyes országokból mennyien csatlakoztak a miseszövetséghez. A Father beszámolója után a Szentatya mondotta: “Örülök annak, hogy megismertetett a miseszövetséggel. Imádkozzon értem." Az igazgató atya meghatottan felelte: "kérni fogom a miseszövetség összes tagjait, hogy a Szentatya szándékára imádkozzanak." Mint külön érdekességet említjük fel, hogy a rendkívül közvetlen kihallgatással kapcsolatban az igazgató atya a következőket írta: “nem hittem volna, hogy az Egyház feje annyira közvetlen egyéniség, mintha csak rendi testvérrel folytattunk volna tárgyalást; egyszer csak azon vettük észre magunkat, hogy mindannyian jóízűen nevetünk . . .’’ (Az igazgató atya társaságában volt. P. Luchesius a rend római főiskolájának németországi tanára). Másik rendkívüli örömöt adott Fr. Hildebrand igazgató tudomásunkra: az ingolstadti ferences templom, tehát a miseszövetség központja “basilica minor" ("kisebb bazilika”) rangra emelkedett, ami rendkívüli kitüntetés. Németországi lapok részletesen számoltak be mindkét eseményről. (Az ingolstadti miseszövetség amerikai megbízottja Sz. Király Kelemen OFM.) "Megemlékezzél arról, hogy az Úr napját megszenteljed" Csurka István kesernyés humorával az egyik legnagyobb magyar humoristának ígérkezett. A zsarnokság ezt az ígéretet is letörte. Most a pártlapok egyike megtámadta, mert olyan elbeszélő kötete jelent meg, amelyben azt mutatja be, milyen értelmetlenség is a zsarnokság által kialakított életformában a vasárnap. A kommunisták, úgy látszik, későn kaptak észhez és vették észre, az író miről is beszél. Előbb bizonyosan úgy gondolták, amit mond, azt a vallás parancsa, az Úr megszentelendő napja ellen mondja. A kötetben megjelent novellák tárgyait nézve, ennek is lehet vélni. A kommunista lap közlése szerint Csurka István most megjelent novelláskötetének ezek a legjellemzőbb történetei: VÉGZETES ÜRESSÉG “Legjellegzetesebben vásár-idegzetű és entellektüelséggel nem vádolható fuvaroskocsis tehetetlen céltalansággal kószál a városban, nem tudja, mit szeretne, nem tudja, kit szeretne és nem tudja, hol szeretne lenni: céltalan dühvel, vakon lobbanó, mélységekből robbanó indulattal miszlikekre zúzza lakása bútorait, felfortyanva a harmincéves moccanatlan egyhangúságon. Minden perc csoda című írásban egy rakodómunkás tévedésből vasárnap is bemegy munkahelyére, és amikor rájön, hogy nem kell dolgoznia, tehetetlenül rosszul érzi magát.” A kommunista könyvbíráló ezután el is mondja: napi darabja a Nyílt törés, amelyben egy egészséges fiatalemberre ráébred a vasárnap reggel, ő pedig ráébred végzetes ürességére, kiszakítottságára és társtalanságára. Meddő magányától iszonyodva, ürességétől irtózva, s hogy valami szerető figyelmet zsaroljon a maga számára, meg hogy bármi áron is végre valahára Történjen Vele Valami: lábfejét a liftrács kiszakadt résébe dugva szántszándékkal eltöri a lábát a lefelé haladó felvonó súlyával. De ugyanilyen írás A csillár is, amelyben egy párnázott- AZ ÜRES LELKEK “Ezek az írások már első mondatuk első sorában leszögezik, hogy vasárnap játszódnak, s történetüket ez a nap határozza meg pszichológiailag is, társadalmilag is. Mindegyik darabja olyan életpozíciókat rajzol meg, amikor a főszereplő kizuhan gépiesen ismétlődő életének mechanizmusából, rés támad a minden pillanatot programmal betöltő rendszerében: ott marad egyedül saját magával, szembekerül az unalommal, amely nyújtózkodni kezd és hiába küzd ellene gépies cselekedetekkel, hiába számolja át újra meg újra az aprópénzét, hiába takarítja ki albérleti szobáját lomha ráérőséggel, hiába fűzi pedáns lassúsággal a cipőjét, hiába eszi és rágja ebédjét egy talponállóban, az üresség benne terjeszkedni kezd és befalja. Üres lelkek támolyognak ezeknek az írásoknak a lapjain. Kiürült, kapcsolattalan lények, akikben a társadalmi és emberi tartást csak a hétköznapok sodra adja meg, akiket csak a megszokott, begyakorolt, féltudatos tevékenységek egyhangú ismétlődései tartanak össze a teljes széthullástól. Ameddig a hétköznap gépezetében csavarként működnek, ameddig nem néznek szembe önmagukkal, addig problémátlanok, addig vegetálhatnak. Mihelyt azonban rés támad életükön, egy taktusnyi szünet van életritmusukban, rögtön fuldoklani kezdenek. Vasárnap légürességet éreznek. Nem határozza meg senki cselekedeteik irányát, és ők önmagukból képtelenek kitölteni egyetlen délutánt is.” ILYEN AZ ATEISTA VASÁRNAP úgy látjuk mindebből, hogy Csurka István kötete kemény vádirat lehet. Vádolja az istentagadók által kiépített életformát, amelyben elrabolták az embertől azt, ami a vasárnap lényege: hogy az Istennek a napja, amelyet meg kell szentelni. És az a fiatal, akit el tudtak választani az Istentől, az istenhittől, vallásától, nem tudja, mire használja vasárnapját. Vasárnap is keresi az anyagiasság rabságában a helyét, a munkahelyet, vagy akár a kórházat is, ahol valami melegségre számíthat, vagy szétzúz és szaggat mindent, amit köréje raktak és amivel el akarják előre takarni a vasárnap igazi értelmét, hogy az a magunkba szállás, az Istennek tartozó és magunkat megerősítő, megszépítő imádás napja legyen. MILYEN IGAZSÁGOT BETŰZÖTT KI AZ ÍRÓ? Soha kísértetiesebb könyvet. Érthető, ha a kommunista kritika, amely előbb az hitte, Csurka könyve vasárnapellenes könyv, most dühödten szidalmazza, mert a könyv a kommunista, ateista vasárnap szörnyű képét adja. Éppen ezért a kommunista bírálat lepolgári-hozza Csurkát és megállapítja róla: “Hiszen a tehetetlen dühön- felismerhetetlennek véli zörges, vasárnapi neurózis , ,, , , vényeit. Az írónak azonban csak akkor áll elő, ha valaki nem érti és nem is akarja meg társadalmi és művészi kötelesérteni a körötte levő világot, vége kibetűzni a valóság jeleit.” Az író kibetűzte. És el is mondotta: a felsőbb, a lelki élet, az Isten felé nyújtózó idealizmus nélkül nincs vasárnap, hanem legfeljebb öncsonkító, rémület, őrjöngő düh — az emberi céltalanság érzete. Úgy látjuk, Csurka István könyve is bizonyítja: ez az igazság. A vasárnap Isten napja és nem az anyagé. 1964. július 19. Magyar nyelvű lelkigyakorlat nők részére Az idén júl. 31-aug. 2 között lesz magyar nyelven nők részére lelkigyakorlat a magyar ferencesek De Witt-Michigani lelkigyakorlatos házban. Ez a lelkigyakorlatos ház 42 ackeres fenyőerdőcskékkel borított parkban fekszik, tehát üdülés szempontjából is páratlan hely. Irány Lansingtontól hét mérföldre északra, a 27-esHighway mellett. (East DeWittnél a blinkertől (pislogó) félmérföldnyire.) A lelkigyakorlat kezdete 31-én, péntek este 7 órakor (vacsora), befejezés vasárnap, aug. 2-án d.u. 4 órakor. Teljes ellátása három napra $ 15.00. Autóbuszon, vonaton, repülőn érkező lelkigyakorlatozók szállításáról a rendház gondoskodik. Érdeklődők forduljanak a következő címre: Franciscan Fathers P.O. Box 250. DeWitt, Mich, 48820.