Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1964 (71. évfolyam, 1-48. szám)

1964-07-19 / 29. szám

2. Gidai CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY A legrégibb katolikus magyar lap az Egyesült Államokban és Kanadában The Oldest Hungarian Catholic Newspaper in the United States and Canada Published Every Sunday by the Catholic Publishing Co., Inc. Youngstown Office! 517 So. Belle Vista Ave., Youngstown, O., 44509 Telefon: 799-1888 Alapította 1894 október 24-én Msgr. Böhm Károly pápai prelátus-plébános Established October 24, 1894 by Rev. Msgr. Charles Böhm, Papal Prelate — Pástor EDITOR-IN-CHIEF: Father GABRIEL TAKÁCS O.F.M. Managing-Editor: Father NICHOLAS DENGL O.F.M. THIS NEWSPAPER IS WHOLLY FOR THE PURPOSE OF PROMOTING CATHOLIC WELFARE AND IS A NON-PROFIT _______ORGANIZATION_____________________ SUBSCRIPTION RATESi ELŐFIZETÉSI ARAKt For two years in the U. S. $16.00 Két évre a U. S.-ben ........ $16.00 For one year in the U. S. $ 9.00 Egy évre a U. S.-ben....... $ 9.00 For six months in the U. S. $ 5.00 Fél évre a U. S.-ben ........ $ 5.00 For two years in Canada $18.00 Két évre Kanadában ....... $18.00 For one year in Canada.... $10.00 Egy évre Kanadában ....... $10.00 For six months in Canada $ 5.00 Fél évre Kanadában .. ..... $ 5.00 Foreign Countries are same as Canada Egyéb külföld egy ár Kanadával A Szent István Ferences Komisszáriátus megbizásából Főszerkesztő: Fr. TAKÁCS GÁBOR O.F.M. Felelős szerkesztő: Fr. DENGL MIKLÓS O.F.M. Főmunkatárs: ESZTERHAS ISTVÁN. 2602 Queenston Rd., Cleveland Heights, Ohio 44118 ADVERTISEMENT RATESi $ 1.80 per column inch 1.—2 times; $ 1.70 per column inch 3—4 times; $ 1.60 per column inch 5—10 times; $1.50 per column inch 11—25 times; $ 1.40 per column inch 26—51 times; J4 page $ 50.00; Vi page $ 90.00; 1 full page $ 170.00. ________________________________ Second class postage paid at Youngstown, Ohio. Gondoljunk csak az emigráns történetkutató fiára Veress Endre atyja, Sándor, az 1848-as szabadságharcban kapitány volt. Világos után Kossuth szárnysegédeként kül­földre menekült, a kiegyezés után sem jött haza. Az idegenben először szabómesterséget tanult, azután tolmácsként működött, majd angol nyelven mérnöki oklevelet szerzett, harcolt Türr tábornok olaszországi csapatában, végül Bukarestben telepedett le, mint földmérnök. Felesége a békési származású, görög ere­detű Birizdó Lujza volt, aki első gyermeke születését várva ha­zajött övéihez. Endre nevű fia így Békésen látta meg a nap­világot 1868-ban. Állandó lakóhelyük azonban tovább is Buka­rest maradt, s itt növekedett Endre az utána érkező hat kis testvérével együtt. Az idegen környezet nem élte ki belőle a magyar érzést, ellenben kifejlesztette benne a fogékonyságot a nyelvek iránt, aminek később oly nagy hasznát vette. Tizenhatéves volt, amikor atyja gyomorvérzésben meghalt. Az özvegy ekkor Kolozsvárra költözött gyermekeivel. Endre, mint elsőszülött, kötelességének érezte, hogy a megélhetés gond­jait legalább részben levegye édesanyja vállairól, ezért keres­kedelmi tanfolyamot végzett, hogy minél előbb kenyérkeresője legyen a családnak. De közben már elemi erővel jelentkeznek történelemkedvelő, kutató hajlamai, ezért beiratkozik a kolozs­vári egyetemre. Történelem-földrajz szakos képesítését a bécsi egyetemen két tanév hallgatásával fejezi be. Utána hét eszten­deig tanít a dévai főreáliskolában, majd 1905-ben a kolozsvári egyetem levéltárosa lesz. 1915-ben Budapestre kerül a kultusz-, majd egy év múlva a külügyminisztériumba. Nyelvtudása foly­tán­­előadásokat tart a magyaron kívül németül, olaszul, romá­nul) gyakran dolgozik hivatalos kiküldetésekben, de első sze­relme, a történelemkutatás annyira uralkodik rajta, hogy kül­földi útjait mindig meghosszabbítja a könyvtárak, levéltárak miatt. Sőt rövidesen nyugdíjaztatja magát a minisztériumban, mint osztálytanácsos, hogy teljesen a történelmi adatgyűjtésnek szentelhesse magát. Ez irányú munkásságát már dévai tanár korában megkezdte a hazai, bécsi és lengyel levéltárakban, majd 1901-ben a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíja­saként Olaszországba ment. Később még hatszor tért vissza Rómába s minden alkalommal hónapokat töltött ott. De ismé­telten megfordult a többi olasz levéltárban is. Érdeklődési köre elsősorban Erdély, abból is a Báthoryak kora, a XVI. század. Amikor látja, hogy milyen rengeteg anyag rejlik ismeretlenül a levéltárak mélyén, nagy elhatározás ér­lelődik meg benne. 1911-ben összeállítja az Erdélyi és Magyar­­országi Történelmi Források (Fontes Rerum Transylvanicarum­­ et Hungaricarum) kiadásának tervezetét. A kibocsátott tájékoz­tatóban már ekkor ötven kötet anyagát rögzítette. A világhá­borúk és a nyomukban járó gazdasági nehézségek lehetetlenné tették az elgondolás maradéktalan megvalósítását, de a sorozat még csonkaságában is tiszteletreméltó teljesítmény. Magyaror­szágon megjelent belőle 12 kötet, Romániában pedig a magyar­román kapcsolatokról 14 kötet. Ez utóbbiak között van három kötet könyvészet (Bibliográfia romano-ungara). Velük kapcso­latban a Román Tudományos Akadémia elnöke nem habozott kijelenteni, hogy Veress Endre e művével “az európai államok valamennyi bibliográfusának az élére jutott’’. Nyomtatásban meg nem jelent kézirat-hagyatéka 28,000 ívlap és 39,500 jegyzetlap. Ezeknek összegyűjtéséért rengeteget utazott. Bejárta fél Európát. Felkereste Magyarország csaknem minden könyv- és levéltárát (jegyzetei 33 helyet sorolnak fel), továbbá számosat Ausztriában, Németországban, Olaszország­ban, Romániában, Lengyelországban, Oroszországban. Termé­szetes, hogy az óriási anyagot csak munkatársak segítségével tudta megszerezni. Közülük említésre méltó Achille Ratti, a későbbi XI. Pius pápa, a milánói Ambrosiana prefektusa, Albano Sorbelli bolognai könyvtárigazgató, Münster László, a magyar származású bolognai orvos és orvostörténész, Domenico Pre­­sutti olasz szerzetes a Vatikánban, Todor Avram bukaresti ta­nár, Petőfi és Ady fordítója, Ion Bianu, a Román Tudományos Akadémia jelenlegi elnöke, Constantin Giurescu bukaresti egye­temi tanár, a román kötetek kiadásának megszervezője, Jan Dabrowsky krakkói egyetemi tanár, Csorba Tibor történész, Lengyelországban élő hazánkfia, itthon Izsó Lajos kitűnő latin tudású tanár, szorgalmas másoló stb. De ügyszeretetére jellem­ző, hogy másolóit maga ellenőrizte és díjazta. S akikkel egyszer kapcsolatba jutott, azokkal levelezett is. Hagyatékában 15 ezer­nél több hozzá intézett levél van, köztük három Achille Ratti könyvtárostól, aki pápává megválasztása után magánkihallga­táson fogadta Veress Endrét. Ezt a mozzanatot annál inkább (Folytatása a következő hasábos.! KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA Az Amerikai Magyar Katolikus Liga közli: 30 East 30th Street, New York, N. 10016. — Telefon: MUrray Hill 4-3623 John W. McCormack jelenlegi alelnök,a­­parlament elnöke tájékoztatta Msgr. Szabó Jánost, a Liga elnökét a rabnemzetek hetével kapcsolatos felszól­alásáról. Johnson elnök j­u­­lius 12-én kezdődő hetet a rabnemzetek heé­­nek nyilvánította. A Parlamentben tartott f­­szólalásával kapcsolatban John W. McCor­­mack kéri az Egyesült Államok polgárát, hogy támogassák a népeknek az igazság alp­­ján álló nemzeti törekvését és emberi szabd­­ságát. A magyar szabadságharc a legjob példája volt annak, hogy az elnyomottak vérl­­dozatoktól sem rettennek vissza, hogy embd szabadságjogaikat és nemzeti függetlenségükt kivívhassák. John W. McCormack a parlamat elnöke az amerikai magyarok nagy baráti, akit Msgr. Szabó Jánoshoz szívélyes kapcsol­tok fűznek. ESZTERHÁS ISTVÁN MEGVÁLASZ­TÁSA alkalmával isgr. Szabó János sze­­rencsekivánatait fejezte ki. Eszterhás István nemcsak mint közíró fejtett ki magyar szem­pontból páratlanul értékes munkát, hanem a Katolikus Liga életében is aktív szerepet ját­szott annak újjászervezése óta. Eszterhás Ist­ván neve ismert úgy rab-Magyarországon mint a szabad világ magyarjai között. Kie­gyensúlyozottsága és megfontoltsága mindig meghozta a maga gyümölcseit. A Liga veze­tősége egy újabb áldozatvállalást vél látni ab­ban, hogy Eszterhás István a választást elfo­gadta. Bizonyára mély hite és töretlen ma­gyarsága késztette az újabb közösségi munka elfogadására. A jó Isten áldása kisérje mun­káját. A gyermekek imádkozza­k azokért, akik megtiltották, hogy imádkozzanak A Legfelsőbb Bíróság, amint tudjuk eltiltotta az amerikai ál­lami iskolában a tanulókat ez imától és a Biblia-olvasástól. A törvényhozás házában most ké­szülnek arra, hogy módosítsák az alkotmánynak azt a részét, amelyből a Legfelsőbb Bíróság téves vélekedése kiindult. Er­ről a kérdésről rendkívül érde­kes cikket írt Fulton J. Sheen püspök. Cikkében Sheen püs­pök ezeket mondotta: “Amikor alkotmányunkat ír­ták, George Washington való­sággal kétségbeesett azon a lassúságon, ahogy a munka ha­ladt. Felkérte Benjamin Frank­lint, hogy siessenek. Benjamin Franklin az alkotmányozó mun­ka előbbrevitelét imahadjárat révén tartotta lehetőnek: “A törvényhozók gyűlésének ebben a helyzetében, amikor úgy tapogatódtunk, mintha sö­tétben járnánk, hogy megtalál­juk a politikai igazságot, ho­gyan a történhetett meg, hogy eleddig egyszer sem gondoltunk alázatos lélekkel. Atyánkra, akitől világosságot és megér­tést kaphatnánk. Kezdetben, a­­m­ikor Nagy-Brittaniával szem­­benállva éreztük a veszély kö­zelségét, naponta imádkoztunk ebben a teremben védelemért. Imáink meghallgatásra talál­tak . . . Vagy talán mi most már azt hisszük, hogy tovább nincs is szükség a jó Isten se­­jtségére? Szép időt megéltem, és minél tovább élek, annál több meggyző bizonyítékát lá­tom annak a igazságnak, hogy a jó Isten hományozza az em­berek ügyeit és egy madár nem hullhat le az ágról Isten aka­rata nélkül. Ha ez így van, egész valósmű az, hogy egy ország sem melkedhet fel se­gítsége nélkl. Amikor Li­oln Springfield­­ből Washintonba utazott ba­rátaitól és somszédaitól a vo­nat peronjául vett búcsút. ‘Nos, bartaim és szomszé­daim,’ monotta Lincoln elnök, ‘már csak gy dolgot tehettek értem, amit értem is, imádkoz­zatok értem Embereknk vezető helyen.’ írta Sheen püspök cikkében, “sokkal inkáb szükségük van az imára, mit más embereknek, részben azér mert súlyosabb a teher, amely vállaikat nyomja, de azért is, azért szükségük van az útmutatásra, hogy helyes döntéseket hozhassanak, hiszen mindinkább t­dtára ébrednek annak, hogy a hatalom, amelyet gyakorolnak, az Ő nevében jött, Aki adta azt. Én még azt is indítványoznám," mondta befejezésként" Sheen püspök, “hogy az iskolásgyermekek az Egyesült Állmokban különös­képpen a Legalsóbb Bíróságért imádkozzanak amely közölte velük, hogy z iskolában nem szabad imádlozni ...” »GONDOLJUNK.c. cikk folytatása érdemesnek tartjuk megjegyezni, mert Veres Endre reformá­tus vallású volt. De pártatlanul, részrehajlás nélkül szolgálta a tudományt és az igazságot akkor is, ha az katolikus érdemekre derített fényt. Ezért készségesen siettek Veress Endre segítségére a kato­likus történettudósok: Fejérpataky László, Fraknói Vilmos, Holub József, Iványi Béla, Karácsonyi Jánc, Márki Sándor, Szekfü Gyula; a levéltári másolások munk­jában sok fiatal szerzetes historikus vett részt, egy-egy kötet kiadási költségei­nek viselői között pedig ott találjuk a Collectum Germanicum- Hungaricum volt növendékeit, azután Hirscher József kolozs­vári prelátust, plébánost, Vécsey Aurél gyjafehérvári teoló­giai tanárt, Fraknói Vilmos c. püspököt, Horiy Károly veszpré­mi bíboros püspököt, Csernoch János eszteromi bíboros érse­ket. Ez a pártfogás a magyarázata annak, hogy a Fontes­­sorozatnak mindjárt az első kötetei katolikus jellegűek. Erdélyi jezsuiták levelezése és iratai a Báthoryak kőiből. I-II. Posse­­vino Antal jezsuita atya Transylvániája. Az erdélyi jezsuiták évi jelentései a római központnak. Erdélyi és magyarországi tanulók a páduai egyetemen; a római Collectim Germanicum­ Hungaricum erdélyi és magyarországi tanulói Olasz egyeteme­ken járt magyarországi tanulók anyakönyve is iratai. Az ernyedetlen adatgyűjtés mellett még rra is tudott időt szakítani, hogy munkaköréből számos előadót tartott (magá­ban a budapesti rádióban több mint tízszer olvasott fel), kb. háromszáz cikke jelent meg folyóiratokban, vay önállóan. Kü­lön kötetben, élvezetes módon, szinte szépirtalmilag megírta Báthory István erdélyi fejedelem-lengyel irály, Berzeviczy Márton erdélyi kancellár, Izabella királyné,Geszthy Ferenc várnagy, Halmágyi István zsoldosvezér, Keény József tör­ténetíró, Kakas István perzsiai követ (Rudol király részéről) és Ázsia-kutató, Czélkuti-Züllich Rudolf sztrászművész éle­tét. Utolsó éveiben ezeket lerövidítve és háro ujjal­ — Békés, Gritti, Gyulay — kiegészítve Arcélek Erdei viharos múltjá­ból című, 600 gépírásos oldalterjedelmü művétz foglalta össze. Kézirat-hagyatékában a nagyobb művei a Báthory-csa­­ládról okmánytár 3651 ívlap, a göncz-ruszin gróf Kornis­­család oklevéltára 4783 lap, a tizenötéves matyar-török háború oklevéltára 1200 lap, a moldvai csángómagorok oklevéltára 1743 lap, Magyarország-Erdély kapcsolatai Moldvával és Ha­vas­alfölddel 1050 lap, Monumenta Hungarium in Polonia 1333 lap, erdélyi jezsuiták levelezése és iratai. Báthoryak ko­rából a nyomtatásban megjelent két köteten kívül még négy kötet stb. Veress Endre 1915-től 1945 februárjáig Idán lakott. Kis kertes otthona ekkor a bombázások következően romhalmaz­zá változott, ezért Pécsre költözött. Ez a megpibáltatás jelképe is volt küzdelmes életének. _____ ______________ [—SS — n) A Rabnemzetek Hetében nem mi írjuk, mások mondják: tájékozatlanság Emilio Q. Daddario connec­ticuti kongresszusi képviselő a Rabnemzetek Hete alkalmából ezt állapította meg a Kongresz­­szusban: — Rendkívül fontos, hogy emlékeztessük nemcsak a ke­­leteurópai népeket, hanem sa­ját állampolgárainkat is: mi a m­i politikánk a rabnemzetek ügyében? Immár terjed annak a felismerése, hogy a Szovjet­unió nem azonos népességű egység, hanem különböző nem­zetek uralmi gyűjteménye, a­­melyben a nemzeteknek egyéni jellegük van és nagyon sokan közöttük csak akaratlan tagjai a Szovjetuniónak. A tájékozat­lanságnak a szovjet viszonyok tekintetében, a mi külpolitikánk szemszögéből is az lesz a leg­jobb orvoslása, hogy ha állan­dóan hangoztatjuk és ismertet­jük a valóságot. Az ingolstadti miseszövetség igazgatója a Szentatyánál Jórészben a Vasárnapban való ismertetés nyomán csatla­koztak több, mint kétezren az ingolstadti miseszövetséghez. A tagokkal közöljük a következő örvendetes hírt: a Szentatya Fr. Hildebrand Dölleint, a mi­seszövetség igazgatóját ma­gánkihallgatáson fogadta. VI. Pál pápa ugyanis tagja lett a miseszövetségnek, s az igazga­tó atya erről díszes oklevelet állított ki, melyet a kihallgatás alkalmával a Szentatyának adott át. A pápa németül be­szélt az igazgató atyával. Ér­deklődött arról is, hogy az egyes országokból mennyien csatlakoztak a miseszövetség­hez. A Father beszámolója után a Szentatya mondotta: “Örülök annak, hogy megismertetett a miseszövetséggel. Imádkozzon értem." Az igazgató atya meg­­h­atottan felelte: "kérni fogom a miseszövetség összes tagjait, hogy a Szentatya szándékára imádkozzanak." Mint külön érdekességet említjük fel, hogy a rendkívül közvetlen kihallga­tással kapcsolatban az igazga­tó atya a következőket írta: “nem hittem volna, hogy az Egyház feje annyira közvetlen egyéniség, mintha csak rendi testvérrel folytattunk volna tárgyalást; egyszer csak azon vettük észre magunkat, hogy mindannyian jóízűen neve­tünk . . .’’ (Az igazgató atya társaságában volt. P. Luchesius a rend római főiskolájának né­metországi tanára). Másik rendkívüli örömöt a­­dott Fr. Hildebrand igazgató tudomásunkra: az ingolstadti ferences templom, tehát a mise­szövetség központja “basilica minor" ("kisebb bazilika”) rangra emelkedett, ami rendkí­vüli kitüntetés. Németországi lapok részle­­tesen számoltak be mindkét eseményről. (Az ingolstadti miseszövet­ség amerikai megbízottja Sz. Király Kelemen OFM.) "Megemlékezzél arról, hogy az Úr napját megszenteljed" Csurka István kesernyés humorával az egyik legna­gyobb magyar humoristának ígérkezett. A zsarnokság ezt az ígéretet is letörte. Most a pártlapok egyike megtámadta, mert olyan elbeszélő kötete jelent meg, amelyben azt mu­tatja be, milyen értelmetlenség is a zsarnokság által kiala­kított életformában a vasárnap. A kommunisták, úgy látszik, későn kaptak észhez és vették észre, az író miről is beszél. Előbb bizonyosan úgy gondolták, amit mond, azt a vallás parancsa, az Úr megszentelendő napja ellen mondja. A kötetben megjelent novellák tárgyait nézve, ennek is le­het vélni. A kommunista lap közlése szerint Csurka István most megjelent novelláskötetének ezek a legjellemzőbb törté­netei: VÉGZETES ÜRESSÉG “Legjellegzetesebben vásár-idegzetű és entellektüelséggel nem vádolható fuvaroskocsis tehetetlen céltalansággal kószál a városban, nem tudja, mit sze­retne, nem tudja, kit szeretne és nem tudja, hol szeretne lenni: céltalan dühvel, vakon lobba­nó, mélységekből robbanó in­dulattal miszlikekre zúzza la­kása bútorait, felfortyanva a harmincéves moccanatlan egy­hangúságon. Minden perc csoda című írásban egy rakodómunkás té­vedésből vasárnap is bemegy munkahelyére, és amikor rájön, hogy nem kell dolgoznia, tehe­tetlenül rosszul érzi magát.” A kommunista könyvbíráló ezután el is mondja: napi darabja a Nyílt törés, a­melyben egy egészséges fiatal­emberre ráébred a vasárnap reggel, ő pedig ráébred végze­tes ürességére, kiszakítottságá­­ra és társtalanságára. Meddő magányától iszonyodva, üres­ségétől irtózva, s hogy valami szerető figyelmet zsaroljon a maga számára, meg hogy bármi áron is végre valahára Történ­jen Vele Valami: lábfejét a liftrács kiszakadt résébe dugva szántszándékkal eltöri a lábát a lefelé haladó felvonó súlyá­val. De ugyanilyen írás A csillár is, amelyben egy párnázott­­- AZ ÜRES LELKEK “Ezek az írások már első mondatuk első sorában leszö­gezik, hogy vasárnap játszód­nak, s történetüket ez a nap határozza meg pszichológiailag is, társadalmilag is. Mindegyik darabja olyan életpozíciókat rajzol meg, ami­kor a főszereplő kizuhan gépie­sen ismétlődő életének mecha­nizmusából, rés támad a min­den pillanatot programmal be­töltő rendszerében: ott marad egyedül saját magával, szembe­kerül az unalommal, amely nyújtózkodni kezd és hiába küzd ellene gépies cselekede­tekkel, hiába számolja át újra meg újra az aprópénzét, hiába takarítja ki albérleti szobáját lomha ráérőséggel, hiába fűzi pedáns lassúsággal a cipőjét, hiába eszi és rágja ebédjét egy talponállóban, az üresség ben­ne terjeszkedni kezd és befalja. Üres lelkek támolyognak ezeknek az írásoknak a lapjain. Kiürült, kapcsolattalan lények, akikben a társadalmi és emberi tartást csak a hétköznapok sod­ra adja meg, akiket csak a megszokott, begyakorolt, féltu­datos tevékenységek egyhangú ismétlődései tartanak össze a teljes széthullástól. Ameddig a hétköznap gépe­zetében csavarként működnek, ameddig nem néznek szembe önmagukkal, addig p­roblémát­­lanok, addig vegetálhatnak. Mihelyt azonban rés támad életükön, egy taktusnyi szünet van életritmusukban, rögtön fuldoklani kezdenek. Vasárnap légürességet éreznek. Nem ha­tározza meg senki cselekedeteik irányát, és ők önmagukból kép­telenek kitölteni egyetlen dél­utánt is.” ILYEN AZ ATEISTA VASÁRNAP úgy látjuk mindebből, hogy Csurka István kötete ke­mény vádirat lehet. Vádolja az istentagadók által kiépített életformát, amelyben elrabolták az embertől azt, ami a va­sárnap lényege: hogy az Istennek a napja, amelyet meg kell szentelni. És az a fiatal, akit el tudtak választani az Istentől, az istenhittől, vallásától,­­ nem tudja, mire hasz­nálja vasárnapját. Vasárnap is keresi az anyagiasság rab­ságában a helyét, a munkahelyet, vagy akár a kórházat is, ahol valami melegségre számíthat, vagy szétzúz és szaggat mindent, amit köréje raktak és amivel el akarják előre takarni a vasárnap igazi értelmét, hogy az a magunkba szállás, az Istennek tartozó és magunkat megerősítő, meg­szépítő imádás napja legyen. MILYEN IGAZSÁGOT BETŰZÖTT KI AZ ÍRÓ? Soha kísértetiesebb könyvet. Érthető, ha a kommunis­ta kritika, amely előbb az hitte, Csurka könyve vasárnap­ellenes könyv, most dühödten szidalmazza, mert a könyv a kommunista, ateista vasárnap szörnyű képét adja. Éppen ezért a kommunista bírálat le­polgári-h­ozza Csurkát és megállapítja róla: “Hiszen a tehetetlen dühön- felismerhetetlennek véli zör­ges, vasárnapi neurózis , ,, , , vényeit. Az írónak azonban csak akkor áll elő, ha valaki nem érti és nem is akarja meg­ társadalmi és művészi köteles­érteni a körötte levő világot, vége kibetűzni a valóság jeleit.” Az író kibetűzte. És el is mondotta: a felsőbb, a lelki élet, az Isten felé nyújtózó idealizmus nélkül nincs vasár­nap, hanem legfeljebb öncsonkító, rémület, őrjöngő düh — az emberi céltalanság érzete. Úgy látjuk, Csurka István könyve is bizonyítja: ez az igazság. A vasárnap Isten napja és nem az anyagé. 1964. július 19. Magyar nyelvű lelkigyakorlat nők részére Az idén júl. 31-aug. 2 között lesz magyar nyelven nők részére lelkigyakorlat a magyar ferencesek De Witt-Michigani lelkigyakorlatos házban. Ez a lelkigyakorlatos ház 42 ackeres fenyőerdőcskékkel borított parkban fekszik, tehát üdülés szem­pontjából is páratlan hely. Irány Lansingtontól hét mérföldre északra, a 27-es­­High­way mellett. (East DeWittnél a blinkertől (pislogó) félmér­­földnyire.) A lelkigyakorlat kezdete 31-én, péntek este 7 órakor (vacsora), befejezés vasárnap, aug. 2-án d.u. 4 órakor. Teljes ellátás­a három napra $ 15.00. Autóbuszon, vonaton, repülőn érkező lelkigyakorlatozók szállításáról a rendház gondoskodik. Érdeklődők forduljanak a következő címre: Franciscan Fathers P.O. Box 250. DeWitt, Mich, 48820.

Next