Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1964 (71. évfolyam, 1-48. szám)
1964-05-24 / 21. szám
Május 20-án este öt 8 órakor a második Erdélyi-Est a Rákóczi Rádión Mint már jelentettük, a múlt hónapban megtartott erdélyi rádióműsor folytatásaként május 20-án egy órán át újra Erdélylyel foglalkozik a KRASZNAI RÁDIÓ speciális programmja, amely RÁKÓCZI RÁDIÓ műsoraként egyenlőre havonta egy izben jelentkezik fontos magyar problémákkal a SZAK állomás 93.2-es hullámhosszán. A második ERDÉLYI EST főprogramszáma az Erdélyi Bizottság elnökének Ft. Takács Gábornak a magyarsághoz intézett szózata lesz, amelyben a teljes vallásszabadságot kimondó tordai országgyűlés közelgő 400 éves évfordulójáról is megemlékezik. A vasfüggönyön kívül élő erdélyiek nagyszabású ünnepségekkel készülnek a világ elé tárni az emberi szabadságjogok e nagyszerű dokumentumát, amelynek jubileumáról a vallásüldöző rendszer uralma alatt sem Tordán, sem Erdélyben és természetesen Magyarországon sem emlékezhetnek meg a határozathozatalban résztvevő szabadságszerető népek ma élő fiai. Az ERDÉLYI ESTEN, a SZABADSÁGHARCOS (NEMZETŐR) VILÁGSZÖVETSÉG nevében P. Vitéz Baán a Világszövetség amerikai elnöke beszél, aki a rádiótájékoztató szolgálat jelentőségét méltatja és a szabadságharcosok álláspontját ismerteti az erdélyi kérdésben. A második ERDÉLYI EST-en három erdélyi városról emlékeznek. Marosvásárhelyről: Broszekné, Józsa Piroska, Nagyenyedről: Zilahi Farnos Eszter, Brassóról: Kálnoki Kis Tibor emlékezik meg s végül Clevelandról, mint egyik legnagyobb erdélyiek lakta városról. Incze Gábor a MAGYARSZÉKELY SZÖVETSÉG elnöke szól, a szövetség életét és célkitűzéseit ismertetve. Benz Kató, Mózsi Etelka és Ormay Ildikó erdélyi magyar és székely dalokat énekelnek, — főképen Bartók és Kodály gyűjtésből, — Dömötörffy Emilné, Mészáros Gyuláné és Mózsy István zongorakíséretével. Pekló József az "Erdély-országban van az én hazám” című dalt adja elő tárogatón. Fálk Ildikó és Búzás Ágnes erdélyi költeményeket szavalnak. A program egyik kiemelkedő zenei eseménye és egyben zárószáma lesz Bartók Béla Este a székelyeknél című műve, melyet Mózsy István zongoraművész ad elő. A Szabadegyetem hírei A MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG Ifjúsági Csoportja által rendezett szabadegyetemi történelmi előadás sorozatban Sirchich László előadása hangzott el legutóbb. Sirchich László a Magyarország széttörésére irányuló politikai összeesküvés széles szellemtörténeti hátterét rajzolta meg különös gondossággal, majd bemutatta ezeknek a mozgalmaknak ez első világháborús vereség következtében érvényesülő hatását a Páris környéki békék igazságtalan döntéseiben. Sirchich László, aki ennek a kérdésnek egyik kiváló ismerője ezzel az előadásával vezette be a trianoni évforduló emlékezését. A szabadegyetemi előadás sorozat következő előadója Dr. Balló István, akinek az előadása egyben a sorozat záróelőadása is. A nagy érdeklődéssel várt előadás címe: A győri programtól az összeomlásig. Az előadás az Ifjúsági Teremben (11213 Buckeye Road) május 23-án este 7 órakor kezdődik. etoCJT^ettartaltae3eae3 peieteaataiaeieafc3tetBM«g«-n-n-m-i(--n-i-n-a r-i—n-n-^i—tgiesgeaeae igoganianpgnacPQauBn aauHt Mr. John Sturdy megjárta az eszmével Elbeszélés. Irta: ESZTERHÁS ISTVÁN A BAJUSZA ÉPPEN OLYAN FEKETE és éppen olyan tömötten, kajlán borul a szájára, köríti állát, mint amikor ötvenöt esztendővel ennekelőtte New Yorkban rátarti gőgösen és délcegen leereszkedett a "Wilhelm” német gőzösről. Az évek súlya nem rokkantotta meg, csak megpocakosodott, ahogyan a községi bírók szoktak otthon. És ha Regéte-Ruszkán marad, bizonyosan az is lett volna belőle, községi bíró. Azért a tekintély Amerikában sem hagyta el. A Washington Avenuen, a 70-dik utcától a 150-dikig különös tekintélynek örvendett. Mindenki ismerte ezen a vidéken Szurdyt Jánost és ha éppen nem is mindenki "halló”-zta, azért félszemmel mindenki ügyelt rá, amikor elment megfeketedett háza előtt. (A 150-dik utca után ugyanis már a taliánok következtek és ha Mr. Szurdy a magyar-tótokkal még néha váltott is szót, a taliánokkal már egyáltalán nem törődött.) És akihez szólt egyet is, az ugyancsak körülnézte magát és igyekezett nyájasan, fürgén válaszolni, mert nemcsak ocsos, barna képe, hanem busa, fekete szemöldöke, villogó fekete-fehér szeme is zord, haragos embernek mutatta Szurdy Jánost, vagy ahogyan itt hívják az embert, Mister John Szurdyt. Ott állt naphosszat a háza előtt és aki elvonult a 16840 Washington Avenue előtt, még a legvásottabb kamasz is, nagyobb vigyázattal szedte a lábát, ha villanó fekete szemével rápillantott. Az emberek úgy érezték, ha kint állt az utcára nyitott kis ambituson, hogy boszorkányos bajuszával, kidülledt, üvegesen öreg szemével őrzi az utcát. Ötvenöt amerikai év mindenkinek kidülleszti a szemét. Közben azt is tudta mindenki ezen a környéken, hogy Mr. Szurdy "az eszmét illetőleg kommunista.” Ezt ő maga mondotta el, nem is egyszer, hanem sokszor és hangosan. És nem is a basementben, hanem az uccasarkon. Hogy mindenki értse és hallja. Hozzátartozott különös tekintélyéhez. "Engem úgy hinak, hogy miszter John Szurdy, magyar ember volnék születésemet tekintve, amerikai citizen lennék jogászilag, az eszmét illetően pedig kommunista vagyok.” HOGY HOGYAN VÁLT SZURDY JÁNOS KOMMUNISTÁVÁ, azt legjobban az öreg Csertő tudta elmondani. Azonban az öreget is kipirosítozta már a Lázár funerálos, elküldték őt is a többi magyar után akiket a nagy útra divános koporsóban helyez el, a finomul udvarias undertaker, hogy az utolsó nagy felserkenésig megfáradt derekuk kipihenhesse a földi fáradalmakat. És hogy Csertő csapzott, kusza-fehér bajuszát Lázár funerálos nagy szakértelemmel kibodorította, az öreg végső csikorítással összeharapott fogsora fölött, már csak az erről szóló mende-monda és a Washington Avenue magyarjai között, amit annál inkább érdemes megörökíteni, mert Csertő Jóska bácsit már úgy sem lehet hallani többé. , Csertő Jóska bácsi akkoriban éppen ott lakott Szurdynál, mert mint aféle lóértő, kocsis ember csak farmán érezte jól magát. Szurdy János megfeketült háza körül pedig harminchat évvel ezelőtt még erdőségek és farmák élték virágokkal, levelekkel lélekző, csendes világukat. Szurdy háza is farmának épült és esténként amikor a gyárból szabadult, kezdetben gazdálkodott is Szurdy János. Csak úgy, magának. Később aztán egy huncut real estates ember elcsaklizta tőle bagóért a földjét. Az udvar végén ágaskodó, büdös műselyemgyárat arra építették fel. Más világ volt errefelé, negyvenhat évvel ezelőtt. Daliásán terebélyesedett a diófa Szurdy udvarán, amelyet Csertő szerint úgy szeretett Szurdy, mintha a felesége lett volna. Éjszakánként, italos állapotában tán még ölelgette is és lelkem-virágomnak nevezte a nagyhangú, nagyerejü és nagytekintélyű Szurdy. Ki tudná ma már megmondani, hogy ebben volt-e némi szikrája is az igazságnak? Aki ma az ijesztő, halszemű, a rettenthetetlenül szigorú Mr. John Szurdyt látja és ismeri, nehezen hiszi el Csertő Jóska fogatlan, oktalan, vénasszonyos latyakolását. De annyi bizonyos, hogy a sokat emlegetett diófa kiszáradt törzse, zörgő, állandóan hulló ágai még ma is ott kísértenek Szurdy udvarán, mint valami régen volt kedves csontváza. Az eltelt évek alatt, és ezt is tudták még sokan az öregek között, ez a diófa volt a magános Szurdy világa. Ide húzódott be szemeit méregetve és elmaradhatatlan pipáját szíva. Egy szép nyári napon itt, a hazai diófa alatt, kereste fel Szurdy Jánost Folyam ur, aki Kassáról származott és akit még ott Follmannak tiszteltek. Igaz későbbet pedig Folyam urat errefelé a magyarok már Mr. Ernest Rivers-nek nevezték. Folyam ur elmondotta, hogy őt azért küldötték, mert hallották a városban, milyen ribilliót csinált Mr. Szurdy, amikor a superintendent Szurdy egyik munkástársával ki akart babrálni a gyárban. Folyamur mindent jól megtekintett a házban és a ház körül. Aztán két hét múlva eljött ismét, de ez alkalommal egy másik férfiú kíséretében, aki ugyanolyan fekete keménykalapot hordott, mint Folyam ur és éppen úgy tolta fel a feje tetejére, és ugyanolyan szépen tudott szónokolni magyar nyelven, mint Folyam ur. Igaz, mesélte Csertő Jóska bácsi, ez a második keménykalapos már kétéltű volt, ugyanis magyarul beszélt az istenadta, de angolul irt. Ez a keménykalapos aztán olyan angol históriát kerekített John Szurdyról, a hunky munkásról, hogy minden magyarnak keresztbe állt a szeme, aki olvasta és kétfelé állt a füle, aki hallotta (magyar fordítását). A kétéltű olyasfélén formázta Szurdy János históriáját, amit a Washingtonon röviden csak storinak neveznek, mintha Szurdy Jánost a nagybirtokosok, szolgabirók, meg huszártisztek egyesült erővel üldözték volna el Magyarországról, vadregényes szépségű kis falujából, ahol — meg volt írva fehéren feketével, sőt ki is nyomtatták, — ahol hiábavaló szorgoskodással, mezítlábas szegénységben tengette napjait egy harangtorony alatti kis, Tamás bátya kunyhójában. Búcsúzóul a kerekded cikk még valami korbácsot is emlegetett. Azonban azt, hogy a korbácsot ki csattogtatta, már nem derült ki a kétéltű történetéből. Szurdy a korbácsot erőst restellette is és a szomszédságnak, amikor a diófa alatt megbeszélték a cikket, nagyfennen ki is jelentette, hogy olyan ember nem él ezen a földön, aki reá korbácsot emelt volna. Vagy meg sem született, de az is lehet, hogy azon nyomban meghalt, amikor ráemelte a korbácsot. Emlegetett a kétéltű ezenkívül különféle mismusokat is, amik hazájában sorsára hagyják, itt, Amerikában, pedig ghettóba kényszerítik Szurdy János hunky munkást. És idézte az ügyes cikkíró a diófát is, a hazai jellegű diófát, amely külön világa Szurdynak, de még a diófa alá készített kerek asztalt és az asztal köré cövekelt támlanélküli padot is. És Szurdynak azt a vélekedését is, hogy bolond, aki kifelé szépíti a házát és nem befelé. Csertő Jóska bácsi azonban sohasem mulasztotta el felemlíteni azt is, hogy mit nem irt bele a cikkbe a kétéltű. Pedig arról is szó esett azon a tanácskozáson, amely a cikkírást megelőzte, és amelyen Csertő Jóska bácsi is részt vett. A kétéltű cikkíró azt már kihagyta az újságból, hogy miként lopta el Szurdy János feleségét Pennsylvaniában, egy olyan emberárus, aki a mániásprészekre szállítja a bárdos legényeket. Elragadták magukkal a kislányát is. Pedig Szurdy még azt a megsárgult, öreg táviratot is megmutatta, amit évek után egy éjszaka kézbesítettek neki és amelyben a hűtlen perszóna arra kérte Szurdyt, hogy azonnal utazzon Bostonba, ahol a Mercy Hospitalban magára hagyottan, halálán van. Szurdy egy lépést sem tett, aki elment, elment mondotta, a fák az ember igazi barátai, azok nem mozdulnak a helyükből. Hát ezt mind nem vette a kétéltű az újságba, Mr. Rivers szerint, aki akkor még Folyam úr volt, ez a történet nem volt eléggé humanista. De Csertő Jóska bácsinak egészen más volt a véleménye. Meg is mondotta mindjárt a nagy tanácskozás után, amikor magukra maradtak ketten a diófa alatt. Ez a kétéltű újságíró ismerhette az emberárust, aki elcsaklizta Szurdy feleségét. Látszott az orrán Szurdy beszéde alatt. Dehát nem lehetett a cserfes Csertőnek hinni. Mint aféle lóértő, istállóban élő ember sokat égottmegött magában füstölögve. És mindenhez hozzáspekulált valamit. ÍGY LETT SZURDY JÁNOSBÓL KOMMUNISTA. Az újság ugyanis, amely ráadásul igen szépen meg is képezte Szurdy öles alakját, délceg tartását és villogó szemét kommunista újság volt. Szurdy ráadásul éppen akkor csapott össze a papjával is, mert megellenezte a fatemplom eladását és kijelentette, vagy a kőtemplom, vagy ő. És a plébános, mint aféle papi ember, inkább a kőtemplomot választotta, mint SzurdyJánost. (Folytatjuk.) Az MHBK és a Diákszövetség Wass Albert előadó estje május 23-án A MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGÉNEK clevelandi csoportja és a DIÁKSZÖVETSÉG clevelandi szervezete jelentik, hogy folyó hó 23-án, szombaton este 8 órakor a Carter Hotel Oak Room-jában együttes rendezésben tartják Wass Albert irodalmi estjét, amelyre ezúton is szeretettel hívják és várják az irodalom szerető közönséget. CATHOLIC HUNGARIANS’ SUNDAY KÖNYVOSZTÁLYA — BOOK DEPARTMENT 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio, 44509 Telefon: 799-2600 ÚJABBAN ÉRKEZETT KÖNYVEINK: Cser László: Téli ösvény (Versek) (,,A Szív", 1964, 111 oldal) ............................. $1.00 Csighy Sándor: Tükör (Versek) (A.M.K., Köln, 1963, 175 oldal) .................... $2.00 Endrey Tivadar: Nagyságoddal telve ég, föld (É. V. T., Cleveland, 1961, 64 old.) $0.35 Endrődy László: Így szenvedtem (É. V. T., Cleveland, 1962, 64 old.) $0.35 Eszterhás, Stephen: Social Proportion (Sunday’s Press, Cleveland, 1960, 111pp.) $2.00 Kilenced a Mindenkor Segítő Szűzanya tiszteletére $0.15 (Ugyanez kapható angol vagy szlovák nyelven is!) Kővári Károly: Krisztus nyomában (É. V. T., Cleveland, 1963, 76 old.) $0.25 Koós Kálmán: Voltunk, Vagyunk, Leszünk. (H.M., Argentina, 1960, 344 oldal.) Kötve $3.00 Magyar Sándor: A harmadik világháború története (Dante, Toronto, 1960, 299 oldal) ................ $2.80 Padányi Viktor: Dentumagyaria (Diszbőrkötésben) (Transsylvania, Argentina, 1963, 450 old.) .... $6.30 Reskó János: Tanuljunk magyarul (Reskó, Cleveland, 1963, 174 old.) $2.60 S. J. A halhatatlan ember (É. V. T., Cleveland, 1961, 64 old.) $0.35 Serédi Jusztinián: A dinasztikus törekvések meghiúsítása (Mikes K. Kör, München, 1964, 32 old. soksz.) $1.00 Szentiványi Rezső: Bábeltől Pannóniáig (sokszorosított kiadás, é.n., 33 oldal) ............ $ 1.00 Szy Tibor: Hungarians in America (Hung. Univ. Ass., New York, 1963, 592pp.) $ 15.00 Tollas Tibor: .... Csak ennyi fény maradt (Magyar Ház, Brüsszel, é.n., 111 old.) ....... $2.00 Whitcomb, Paul: Egy katolikus vallomása (É. V. T., Cleveland, 1961, 64 old.) $0.35 * EGYÉB KÖNYVEINK: A Magyar Ház Szakácskönyve ......................................................... $ 2.80 ARANY JÁNOS: Toldi trilógia I-III................................................... $3.60 BARÁT KATA: Gyöngyharmat (meséskönyv) ............................... $ 1.75 BÁTORI MIKLÓS: Halál a szőlőskertben ....................................... $ 1.60 BOGNÁR ÁGNES: Árnyékban a Dóm ............................................ $ 1.25 BORBÉLY LÁSZLÓ: „Halálraítélt!” Gyakran ellenőrizendő!” éve. $ 2.00 CSÁRDÁS JÓZSEF: Életfogytiglani börtön ................................... $ 1.75 CSER LÁSZLÓ: Téli ösvény (Versek) .......................................... $ 1.00 A fenti könyvek csak kis része a Könyvosztályunkon kapható könyveknek. Helyszűke miatt nem tudjuk összes könyveinket felsorolni. Rendelés előtt tehát kérje legújabb könyvjegyzékünket. Jelek a hírekben A RICHMOND PALLADIUM-ITEM című, Indiana államban megjelenő lap a következő kissé indulatos cikket közölte: “Az Egyesült Államoknak ismét nem sikerült rávenni arra Angliát, hogy korlátozza az Oroszországnak és a szovjet által elnyomott országoknak adott hitelt öt évre. A jelenleg fennálló kereskedelmi egyezmény júniusban lejárt, azonban ugyanolyan időtartamra új egyezményt írtak alá az elmúlt héten Anglia és a Szovjetunió. Az egyezmény szerint a két ország évente 8.400.000 dollár értékű kereskedelmet bonyolít le. Az angolok, akik hírhedten ravasz kereskedők, arra törekedtek, hogy még több árut sózzanak a Szovjet nyakára, azonban a kommunisták nem voltak hajlandók ezt vállalni, hanem azt hangoztatták, “az az angol valuta, amit az Angliába való kivitellel keresünk a font-sterling területen levő más országokban esedékes vásárlásainkhoz szükséges...’ Anglia, a mi külföldi segélyünk egyik élvezője, következetesen elutasítja, ha valami szívességet kérünk tőle akár pénzügyileg, akár diplomáciailag, még azokban az években sem lett volna erre hajlandó, amikor adófizetőink megengedték, hogy a washingtoni bürokraták a világba, szerteszét szórják a pénzüket. Anglia gondosan őrködik kereskedelmi és ipari érdekei felett. Ezt teszi Kanada is és ebben, nem marad el tőlük Franciaország sem. Ezek az országok mind a saját jólé,tüket tartják szem előtt, még a mi költségünkön is csak erre törekszenek. A helyzetet mérlegelve nem lehet megróni az amerikai adófizetőt, amikor erősen kétli, hogy a volt szövetségeseink akár gazdasági, akár nemzetközi válságban is segítségünkre jönnének...” OLVASSA ÉS TERJESSZE A KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJÁT! Reskó János: Tanuljunk magyarul (Képekkel, 174 oldal, a szerző kiadása) Amikor János bácsi a clevelandi Szent István napi ünnepségen megjelent és szálfa alakja, mosolygó, elérzékenyült arca kiemelkedett az ünnepi vidám sokadalomból, olyan volt, mintha a hazai tanító szeretett és tisztelt emléke öltött volna hirtelen testet közöttünk. És a sárospataki görögkatolikus igazgató-tanító az alatt a rövidnek tűnő idő alatt, míg itt volt közöttünk, valóban minden tekintetben ezt az annyira szeretett és mindenki által nagyrabecsült magyar tanítót jelenítette meg tetteiben is. Szeretettel és érdeklődéssel járta az amerikai magyarság és az emigráció központjait és fő érdeklődése, szándéka, terve mindenütt a tanítás volt. Mindenkit magyarrá, jobb magyarrá akart tenni. És ehhez a maga munkáját ajánlotta, így tanított fiatalt, öreget, míg itt volt és igy jelent meg most könyve, amelyet ez alatt az idő alatt, az itt szerzett tapasztalatok hatására irt. Mire a könyv megjelent Clevelandban, Reskó János igazgató tanító már újból eltávozott közülünk és visszatért Magyarországra. Azonban itt a könyve, amelynek a bűvkörében mindig is itt marad Magyar Amerikában Reskó János, a sárospataki görögkatolikus igazgatótanító. A 174 oldalas könyv címe: Tanuljunk magyarul. A könyv célja, lehetővé tenni a magyar nyelv tanítását és tanulását itt az angol nyelvtengerben. Talán leghelyesebb, ha Reskó János mondja el, mi is a könyv feladata. Reskó János ezt mondja: "Olyan könyvet szeretnék a tanuló kezébe adni, amely megkönnyíti a magyar nyelv tanulását. Nyelvkönyvem célja, hogy elsősorban azoknak nyújtson segítséget, akiknek eddig valamely oknál fogva nem volt alkalmuk a magyar nyelv elsajátítására. Személyes élményekből tudom, hogy sokan megkezdték, de azért hagyták abba a magyar nyelv tanulását, mert nem találtak megfelelő könyvet, mely a kezdet nehézségein átsegítette volna őket. Könyvem a magyar ABC-vel kezdődik és a legfontosabb hang- és nyelvtani ismereteket tárja röviden, mindig szemléltetve a tanuló elé. A beszédrészek nyelvtani elemzése során a legszükségesebb alakváltozások a ragok és képzők alkalmazásával tudatossá válik a beszéd és a helyesírás. Nem nyelvtant, nem szabályokat tanul a tanuló, de az élő nyelvet, — szóban és írásban. Állandóan az a cél volt előttem, hogy a tanuló gondolatait nemcsak beszédben, — szóban, — de az írásban is képes legyen kifejezni.” A könyv minden során érezhető a népnevelő egész élete során gyűjtött tapasztalat. A könyv valóban olyan, hogy aki egyszer átolvasta, megszereti és megőrzi. Amolyan kicsiny kincsestára a magyar nyelv szépségének és történelmi szemelvényeivel a magyar történelem emberségének. Egész bizonyosan így is őrizgetik majd a magyar otthonokban. Reskó János visszament Magyarországba, családjához. De itt Amerikában emléket állított magának. A legszebb emléket és a legmaradandóbb emléket, amit ember állíthat, élő, eleven, halhatatlan könyvet. Megtette, megtehette, mert nagyon szerette és életén át szolgálta a magyar népet. Sárospatakon a sokgyermekes, hóstáci igazgató-tanítói házban tanulta meg a szolgálatot és Clevelandban magyar nyelvkönyv megírásával és kiadásával teljesítette be. Szivet melengető könyv ez a díszes tankönyv. Mert ajánlásából kiderül, hogy kinek köszönhető megjelenése: "Ajánlom e könyvet”, mondja Reskó János, “Köteles Béla mérnök (Cleveland, Ohio) barátomnak és kedves tanítványomnak, — a szivgép első megalkotójának, — aki korunk rohanó életében megfáradt és beteg szivek gyógyításával kivívta a világ háláját és elismerését, lélekben megmaradt magyarnak, nemzetünk büszkeségére felsorakozott a nagy magyar alkotó szellemek közé." Reskó János könyve: "Tanuljunk magyarul’'’ kapható a Vasárnap könyvosztályán. Ára: portóköltséggel együtt $2.70. 1.3C3ncaC3C=ffi3t=tt3Cg3E=^C3gagC3r3C5C3C3C3e3C3CmC«3eWa