Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1964 (71. évfolyam, 1-48. szám)

1964-06-21 / 25. szám

1964. janin® 21. írta: F. K. A Svájci Nemzetközi Katolikus Hírügynökség értesülése szerint a Kádár-kormány újabb támadásra készül a magyar emigráció ellen és ezúttal a társutas békepapokat is mozgó­sítja. Az első szervezett támadást a tavaly indították, de ez nem annyira a magyar emigráció, mint inkább a külföldi ka­tolikus egyházi vezetők ellen irányult, beleértve a Vatikánt is. A kormány kisebb nagyobb békepapi csoportokat menesztett Rómába, majd novemberben egy 31 tagú zarándokcsapatot indított útnak Lourdes-on keresztül Rómába. A zarándoklat vezetői előre értesítették a nyugati katolikus egyházi vezető­ket és kérték, hogy hivatalosan fogadják őket. A hivatalos fogadásból semmi sem lett. Amikor pedig a zarándoklat Ró­mába érkezett és pápai kihallgatást kívánt, a Vatikánban elu­tasították. A megbukott zarándoklatnak az lett volna a felada­ta, ha netalán sikerült volna végrehajtani, hogy a nyugati egy­házi vezetőkkel és Rómával is elismertessék a kiközösített bé­kepapok tragikus egyházpolitikáját és a külfölddel elhitessék, hogy Magyarországon minden rendbe jönne, ha Mindszenty bí­boros elhagyná az országot. Miután zarándokútjuk nem járt f eredménnyel, a kormányzat legújabban tervbe vette, hogy egyenként vagy legfeljebb párosával küldi ki békepapjait, akik azzal az utasítással keresik fel a nyugati, nagyobb emigrációs központokat, hogy ott beszéljenek a magyarokkal és papjaik­kal. Mondják el nekik, hogy milyen mértékben javult otthon a helyzet, megszűnt az egyházüldözés és az embert is kezdik már megbecsülni. A kormány abban bízik, hogy az emigráns ma­gyarok támogatásával a rendszer követei majd bejutnak mér­tékadó katolikus hivatalokba és ami a tavaly nem sikerült, az az emigráció közreműködésével majd sikerülni fog az idén. FÖLÖSLEGES KÍSÉRLET A Svájci Nemzetközi Katolikus Hírügynökség az ille­tékes egyházi közegek tájékoztatására közli, hogy nincs értelme a kormány békepapjaival szóba állni. Ha ez mégis megtörténne, ne vitatkozzanak velük, hanem tegyenek fel nekik néhány idősszerű kérdést. Kérdezzék meg többek között, hogy a Vatikán szabadon gyakorolhatja-e jogait Ma­gyarországon? A kinevezett püspököket: Bellon Gellért pécsi, Winkler József szombathelyi segédpüspököt fölszen­­telték-e és Bárd János püspök, kalocsai apostoli kormány­zót visszaengedték-e már hivatalába. Kérdezzék meg a kormány békepap követeitől, hogy a székhelyükről erő­szakkal eltávolított püspököket visszaengedték-e hivata­lukba és Mindszenty bíborost rehabilitálták-e már? Az ál­lam visszavonta-e az Egyház jogait eltipró rendelkezéseit és a szülők szabadon beirathatják-e gyermekeiket vallások­tatásra? Másik ilyen kérdés lenne még, hogy mi van a börtönből szabadult papokkal és világiakkal? Visszake­rültek-e állásukba és szabadon gyakorolhatják-e hivatá­sukat? Kérdezzék meg a nem kívánatos látogatóktól, hogy mi van a szerzetesrendekkel? Visszaállították-e már a jog­talanul feloszlatott 150 férfi és több mint 400 női szerzetes­házat? Mi van a kórházi betegek lelkigondozásával? Azt nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a magyar emigráció nem engedi magát megtéveszteni szánalomra méltó tévely­gő emberektől. Ismerjük jogainkat, tudjuk mi a köteles­ségünk! nem vagyunk se jobboldaliak se baloldaliak, se reakciósok sem keleti értelemben vett haladók. Mi egy­szerűen az emberi méltóság és jogok hívei vagyunk. Jo­gainkból nem engedünk és csak abban az esetben látjuk értelmét a dialógusnak, ha megvan a lehetősége annak, hogy a hazai rendszer felszámolja a terrort és utat nyit a jogoknak és a szabadságnak. MI LESZ MINDSZENTY HERCEGPRÍMÁSSAL? Amióta a budapesti kormány megkapta a Vatikán 11 pont­ból álló jegyzékét, mélyen hallgat. Az amerikai kormánnyal tervezett tárgyalásokról sincsenek újabb híreink. Közben a ro­mánok igen előnyös megállapodást kötöttek Washingtonnal, mely mind diplomáciaiig, mind gazdaságilag nagy segítséget jelent Bukarestnek. Sajnos Washington a tárgyalásoknál nem vette figyelembe Bukarest belpolitikai sztálinizmusát, az alkot­mányban biztosított jogok erőszakos elnyomását, a magyar ki­sebbség ellen folyó szervezett hajszát. A keleteurópai népek joggal elvárják a nyugati hatalmaktól, melyek az emberi mél­tóság és szabadság védelmezőinek mondják magukat, hogy a kommunista kormányokkal folytatott tárgyalások illetve meg­állapodások során rávegyék ezeket, hogy legalább a saját népi­demokratikus alkotmányukban biztosított jogokat tartsák tisz­teletben. Az erdélyi magyarságnak már ebből is nagy haszna származnék. Minden bizonnyal Budapestet nagy mértékben iz­gatja a románok washingtoni sikere és ez rákényszeríti majd, hogy a Mindszenty-kérdés rendezését komolyan vegye. Ha a budapesti kormány tiszteletben tartja a saját alkot­mányában lefeketetett jogokat, semmi sem állhat útjába az állam és egyház viszonya rendezésének és a Mindszenty probléma is megoldódik. Eddig azonban a Vatikán minden jóakarata el­lenére azt tapasztaljuk, hogy Kádár és társai nem hajlandók alkotmányosan kormányozni. Változatlanul ragaszkodnak az erőszak teremtette jogtalan állapotokhoz és így az egyházüldö­zéshez is. ADAL GYULA : Magyar, angol betűs írógépek, /V&iSsg&fteh / Rádió, gramofon. Taperecorder, lemezek. Könyvek, kerámia stb. S ' 1425 Grace Ave., Lakewood, (Cleve IKK A TUZEX GYÓGYSZER Telefont 226-8868 és LA 1-5526 and 7,) Ohio. Meg kellett volna hallgatni az öregeket A magyar falu orvosló tu­dománya, amit sokszor ne­veztek lebecsülően baboná­nak tüzetesebb figyelmet ér­demelt volna. A penicilin fel­fedezése előtt sokszáz évvel a magyar faluban, ha vala­kinek a testén nyílt seb ke­letkezett, vérzés kezdődött, a pince faláról kapart penész­szel gyógyították. A penici­­lint pedig penészből állítják elő. Ugyanilyen falusi, javas­asszony-tudomány volt, amit az öregek sokszor ajánlottak: a lápnak az iszapja. És most jelentik: Ausztriában megál­lapították a tudományos ku­tatók hogy a lápok segítik a sejtek regenerálódását, első­sorban a nyílt sebek behege­­dését gyorsítják meg. KATOLIKUS MGYAROK VASÁRNAPJA ki amerikai-orosz atlétikai verseny előkészítője Ferenczy Sándor clevelandi edző Ferenczy Sándort, a Cleve­­landban élő magyar edzőt igen szép elismerésben részesítették az amerikai sporthatóságok, amivel igen szép elismerést szerzett a magyar névnek is. A USA országos női atlétikai bi­zottsága, amely eldönti, hogy nemzetközi mérkőzésre ki ké­szítse elő az amerikai, váloga­tott atlétákat, úgy határozott, hogy a legfontosabb nemzet­közi mérkőzés, az amerikai­orosz találkozó előtt és alatt, a clevelandi Ferenczy Sándor lesz az amerikai, válogatott női atléták edzője. Ferenczy Sándor Cleveland város atlétikai szakértője és szakoktatója 1957 óta. A rend­kívül rokonszenves, lelkes sportember 1954-ben tett edző vizsgát még Magyarországon, a tatai edzőtáborban. Mint sza­badságharcos hagyta el az or­szágot és érkezett Amerikába. Már eddigi működése is sok szép eredménnyel dicsekedhet, a CLEVELAND RECREA­TION női atlétikai, akik Fe­renczy Sándor útmutatása sze­rint készültek fel versenyeikre több mint 10 országos bajnok­ságot nyertek, több amerikai rekordot döntöttek meg és tartják elsőségüket. A VASÁRNAP megkérte Ferenczy Sándort, hogy tájé­koztassa olvasóit a kitüntető sportmegbízás részleteiről. — A mérkőzés, — mondotta Ferenczy Sándor edző, ■— e­gyike a legjeletősebb atlétikai versenyeknek, mert ezen az amerikai és orsz nki atlétika méri össze ereit és tudását. A versenyt komoy előkészületek előzik meg. Flelősségem ak­kor kezdődik, amikor Kalifor­niában 9-10-1 -én megtörténik az amerikai vrsenyzők selej­tező mérkőzése Aki ezen a versenyen első s második he­lyezést ér el, bekerül a USA atlétikai válogaottjába. A vá­logatott atlétákt két hétig ké­szítem elő az amerikai-orosz női atlétikai vesenyre. Kétheti előkészület után Los­ Angeles­­ben, az olympiai stadionban történik meg az erők összemé­rése. Az amerikai orosz verseny után Ferenczy Sándor prog­ramja továbbra is sok tenniva­lót ír elő. — Augusztus 1-én, — mond­ja Ferenczy Sándor. — New Yorkban rendeik az olimpiai válogató versenyt Ugyanak­kor dönt az olimpiai bizottság arról is, hogy ő lesz az olim­piai, női atlétikai­ csapat edzője. A clevelandi magyarok tisz­ta szívből kivonják, hogy az amerikai-orosz női atlétikai mérkőzésen az­merikai atléta­nők győzzenek és majd már nemzetközi eredmény is igazol­ja Ferenczy Sándor edzői mód­szerének helyességét. Ferenczy Sándor sokat dolgozik és ered­ményesen. Nemcsak a cleve­landi iskolák, de távoli egye Románia szüntesse meg az erdélyi magyarok üldözését! (Folytatás az első oldalról.) a magyarok nem akarnak éhen halni, felveszk a hátizsákot és elindulnak a Regátba munkát keresni. Az erdélyi magyar városokat magyarnak "zárt város”­sá nyilvánították, ami azt jelenti, hogy magyar ezekben a városokban nem telepedhetik le. Regáti románokat azonban korlátlan számban befogadnak. A kolhozokban is leváltották a magyar tisztviselőket. Tiszta magyar kolhozokban is román vezetők parancsolnak és a gyű­lésen csak románul szabad beszélni. A magyar nyelvet hiva­talból üldözik. Mintegy másfél évvel ezelőtt bevezették, hogy a hivatalokban is csak románul beszélhetnek. Az üzletekben is csak románul szólhatnak a kiszolgálók még akkor is, ha magya­rok és magyar vevőkkel állnak szemben. Az üzemekben a magyar munkásokat a személyzeti főnök, illetve az igazgató szokta figyelmeztetni, hogy jól felfogott saját érdekükben kéri őket, ne beszéljenek olyan nyelven, amit a románok nem érte­nek, mert joggal azt hihetik, hogy róluk beszélnek. A hang­súly a jól felfogott érdeken van, ami azt jelenti, ha nem kerülik a magyar beszédet, elbocsátják őket. Ugyanilyen szívósan ül­dözi a bukaresti kormány a városokban cselédkedő, — mert ilyenek ma is léteznek — magyar lányok és legények vasár­nap délutáni összejöveteleit is. Régi szokás, hogy az egy faluból jött lányok és legények a város egy pontján vasárnaponként találkoznak, elbeszélgetnek, énekelnek és táncolnak. Az erdélyi magyar cselédlányoknak újabban ez is tilos. A román rendőr­ség azzal kergeti szét őket, hogy zavarják a csendet. Ilyenkor és az üzemekben is egyre gyakrabban hallani a "bangyina” kifejezést az erdélyi magyarokról, ami az elmúlt években egé­szen kiment a divatból. Abban az időben szigorúan büntették az efajta diszkriminációt, ami mélyen bántja az erdélyieket és joggal, hiszen ők nem jövevények, nem hazátlanok Erdélyben, mert a “bangyina" ezt jelenti. Előbb ott voltak, mint államal­kotó nemzet, mint a románok. A bukaresti kormány azonban úgy látszik inkább bátorítja az efajta diszkriminációt, mert emiatt újabban senkit sem ér bántódás. INTERNÁLÓ TÁBOROK A washingtoni kormány vájjon azt tudja-e, hogy a gazda­sági segélyért könyörgő bukaresti kormány még mindig inter­náló táborokban tartja a magyar vezetők jó részét, beleértve a katolikus papok és szerzetesek tekintélyes számát. Egyik leg­­szörnyűbb ilyen internáló tábort a Regátban, Baragan pusz­tájában rendezték be. Ide olyan magyarokat, papokat, szerze­teseket és világiakat internáltak, akik már kitöltötték 5-6 évre szóló jogtalan börtönbüntetésüket, de utána ahelyett, hogy sza­badon engedték volna őket, a Baraganban deportálták. Sen­kivel sem levelezhetnek, csomagot sem kaphatnak. Hollétükről és szomorú életükről csak hosszú évek múltán értesültünk. Bu­karest szigorúan titkolta a világ előtt, hogy ilyen szörnyű in­ternáló táborok is vannak az országban. És mi van a Csíksze­redai női börtönben, a nagyenyedi, szamosújvári és más hírhedt börtönökben, ahol a magyar foglyokat embertelen normák mel­lett dolgoztatják? Se vasárnapjuk, se ünnepnapjuk és a bánás­mód hallatlanul durva, mert emberségre a magyarok a börtön­ben sem számíthatnak. Tud erről a washingtoni kormány? Ennyi bűn és embertelenség tudatában vájjon számíthat­­nak-e a románok Washington gazdasági támogatására? Ideje lenne, hogy a gazdasági támogatást a jogok biztosításától te­gyék függővé és a bukaresti kormányt rávegyék, hogy leg­alább saját alkotmányát tartsa tiszteletben. Várjon gondot rá Washington, hogy a Bukarestnek juttatandó segélyben sok amerikai magyar adópénze is benne van, akiknek hozzátartozóit a bukaresti kormány embertelenül gyötri. Ha a nyugati hatal­mak ebben a pontban sem állnak az emberi jogok védelmére, hogyan fogják majd meggyőzni a keleti rabságban sínylődő népeket arról, hogy Nyugat valóban az emberi jogokért és szabadságért küzd? temről is kértek már tanácsot az ottani testnevelők és okta­tók. Ferenczy Sándor erről ezt mondja: — A szigorú és következetes európai edzői módszert haszná­lom, amelynek azoknál, akik komolyan készülnek, meg van a látszata és eredménye. Az egyik atlétám ,Eleanor Mont­gomery, magasugró, ma már a világ­ranglistáján az első tíz között áll. 800 méteres síkfu­­tónk, Sandra Knott pedig két­szeres amerikai bajnok, aki az amerikai rekordot is tartja. Az edző azonban nem láthatja eredményeinek teljes kibonta­kozását, mert a versenyzők leg­több esetben valamelyik egye­tem színeiben sportolnak to­vább. Éppen sporttudásuk alap­ján nyernek ösztöndíjakat, és elhagyják a CLEVELAND RECREATION-t, ahol edzésü­ket megkezdették. Ennek azon­ban másrészről örülni is kell. Ezért, amikor egy-egy kiváló versenyzőmet valamelyik egye­tem ösztöndíjjal tünteti ki és elviszi, egyik szemem sír, mert tovább már nem tartozik a CLEVELAND RECREA­­TION-hoz, másik szemem azonban nevet örömében, hogy a kitartó és szorgalmas edzés segítségére van még a tanul­mányaiban is, — mondotta Fe­renczy Sándor az amerikai női atléta válogatottak most kije­lölt edzője. napja South-Bend-ben A Magyar Harcosok Baj­társi Közösségének south-bendi (Indiana) csoportja május utol­só vasárnapján emlékezett meg a magyar nemzet hősi halotta­­iról. Az ünnepély a temetőben az elhunyt bajtársak sírjánál folyt le. Hajnal György bajtárs nagyszabású ünnepi beszédet mondott, amelyben széles ala­pokon fejtegette a magyar emigráció nagy kötelességeit, amelyet a hazáért elhalt hősök példája mutat és követel, magyar nemzet fennmaradásá­nak és felszabadításának nagy céljaiért. Miksé Mihály (Kalamazov) bajtárs magas szárnyalása imát mondott vitéz Pinnyei András elhunyt csoportvezető sírjánál, Bikfalvy András csoportve­zető bajtárs kegyeletes szavak kíséretében virágot helyezett az elhunyt bajtársak sírjára. Az ünnepélyt a magyar Hiszekegy eléneklése fejezte be. A Rákóczi Rádió műsor legközelebbi adása június 24-én. (A Szabadságharcos Tájé­koztató Iroda jelenti.) A Krasznai Rádió speciális programján a legközelebbi RÁ­KÓCZI RÁDIÓ MŰSOR jú­nius 24-én szerdán este 1l 8-tól 3-­9-ig SZABADSÁGHAR­COS RÁDIÓTALÁLKOZÓ címen kerül közvetítésre. A program a július 3-5 között megtartásra kerülő washingtoni Szabadságharcos Világtalálko­zóval foglalkozik főképpen. Pásztor László a Szabadság­­harcos Szövetség amerikai fő­titkára a Világtalálkozó prog­ramját ismerteti. Loiczly Lajos, a Szabadságharcos Kör alel­­nöke a szabadságharcosok ál­láspontjáról beszél időszerű politikai kérdések kapcsán. Il­lés Lajos szabadságharcos író működik még közre a program­ban, akinek egy versét is felol­vassák. Ezenkívül S. Kósa An­tal, Sári Gál Imre és Tollas Tibor egy-egy verse szerepei amelyeket fiatal szavalok ad­nak elő. A zenei rész kimagas­ló eseménye Kodály­ Zrínyi szózat­ának előadása lesz, mellyel a szabadságharcosok a Zrínyi évfordulóról kívánnak megemlékezni. A mű budapes­ti bemutatója 1956-ban volt. A műsor utolsó harmadában angol nyelven ismertetik a jú­lius 3-i Világtalálkozó program­ját, amelyen az angol bevezető beszédet Hannan püspök mondja, míg külpolitikai kér­désekről dr. Eszterhás István tart előadást. 5. oldal A Szent Korona kiadása ellen tiltakoznak a szabadságharcosok Mc Connell Mill State Park, Pennsylvania (A Szabadság­­harcos Tájékoztató Iroda munkatársától). Verőfényes vasárnap volt június 7-én reggel, amikor a Pittsburgh melletti állami parkba a szélrózsa minden irányából befordultak a különböző államok rendszámtábláját viselő autók szabadságharcosokkal és családtagjaikkal, főként sok gyerekkel megrakva, hogy a bajtársi érzést ápoló pikniken és ugyanakkor egy fárasztó munkaértekezleten is részt vegyenek. Az alkalom egy évek óta visszatérő szokás: területi érte­kezlettel egybekötött kirándulás ebben a gyönyörű erdőben, a­­mely sokakban nyolc év előtti emlékeket ébreszt. A Bakonyban és a pécsi Mecseken bujkáló utolsó töltényig harcoló bajtársak emléke ez, akik épen csak át tudtak vergődni a határon zse­bükben a szabadságharc féltve őrzött jelvényét rejtegetve, hogy megmeneküljenek a borzalmaktól, ami az elfogottakra várt. Az értekezlet amelyen Pittsburgh, Cleveland, Farier, Buffaló, Youngstown, és New York szabadságharcos vezető emberei és leglelkesebb tagjai vettek részt, legfőképpen a washingtoni sza­badságharcos világkongresszus előkészítését és programpont­jait tárgyalta Fr. Vitéz Baán, a Szövetség amerikai elnöke irányításával. Pásztor László főtitkár ismertette a rendezői munka állását és a programpontokat. A július 1-én kezdődő kongresszust Hannon washingtoni püspök nyitja meg imával és köszöntővel, külpolitikai beszámolót dr. Eszterhás István tart, — jelentette be Pásztor László. Az amerikai politikát a szená­tus egyik kiváló magyarbarát tagja képviseli, akinek nevét még nem közölték a nyilvánossággal. A kongresszust előkészítő megbeszélés egész nap tartott a rosszra forduló időben, a zuhogó eső miatt többször meg­szakítva. A Szabadságharcos Tájékoztató Iroda rendezésében sajtó­­értekezlet volt a megbeszélések szünetében, amelyen Szebe­­dinszky Jenő, a pittsburghi Magyarság főszerkesztője üdvözölte elsőként a szabadságharcosokat. Vitéz Baranc­i Tamáska Endre (Pittsburgh) leszögezte, hogy az úgynevezett Kossuth címer az 1956-os szabadságharc dicső jelvénye, viszont az ezer­éves államiságunkat jelképező Szent Korona a magyar címer in­tegráns része és a Szent Korona tana alkotmányunk alappillére. Ezért “mi szabadságharcosok tiltakozunk a Kádár kormánynak való kiadása ellen.” Dr. Lőte Pál, a SzTI vezetője szerint a Szent Korona kiszolgáltatása elleni tiltakozás és az Erdélyi kérdés a szabadságharcos világtalálkozó fontos tárgypontjai lesznek. Szilágyi Pál (Cleveland) annak reményének adott kife­jezést, hogy a nemzeti magyarság életének fontos közeli ese­ményei: a Felszabadító Bizottság tisztségválasztó közgyű­lése, a Diákszövetség torontói gyűlése és a washingtoni szabadság­­harcos világkongresszus hatására egységes és erős front alkul ki a Kádár kormány ellen. Vady József (Youngstown) kive­­selte, hogy Amerikában és az európai országokban, sőt Tollas Tiborék Afrikában is jelentős propagandát fejtettek ki a kom­munizmus ellen, de javasolta, hogy az ázsiai rokonnépekkl is vegyük fel a kapcsolatot. Rabonbárj Erdélyről szólt, és erről, hogy sem vallási, sem pártpolitikai ellentét nem választhaja el egymástól a szabadságért harcoló magyarokat. Hangoztata a rokon népekkel való kapcsolatok fontosságát. Török Eidre (New York) elmondotta, hogy New Yorkban példás együtt­­működés van a különböző árnyalatú szervezetek között­i Ká­dárék és a kommunizmus elleni harcban, ami megmutatkzott a legutóbb rendezett Hősök-ünnepélyén is. Dr. Lehoczky Judit (Buffalo) a magyarországi születéscsökkentés tragikus poblé­­máját vetette fel az orvos és szociológus szemüvegén át nézve. Pásztor László főtitkár a szabadságharcos bajtársak áldozat­­készségéről beszélt, azokról akik munkával és anyagi áldzat­­tal segítik a kongresszus sikerét. Ft. Vitéz Baán elnök mély gondolatokkal teli zárószavaival ért véget a találkozó és az ezévi szabadságharcos kirándulás, amely az esős idő ellmére a pittsburghi szabadságharcos szervezet és elnökük, vitéz Dr. Kárpáthy Sándor rendezésében szép sikert és jó munkát ered­­ményezett. A sajtóértekezletet és a találkozó egyéb eseményeit láng­­szalagra vették és azt június 24-én este 22­8-tól Vz 9-ig tartó Rákóczi Rádió Műsor (Krasznai féle WZAK rádió 91. hul­lámhossz.) Szabadságharcos Rádió Találkozó című prgram­­ján bemutatják. A zenés verses műsoron Illés Lajos ízebeszél a július 1-től 5-ig tartó washingtoni világkongresszus jlentő­­ségéről. Loiczy Lajos (Cleveland) beszámolója és szabadság­­harcos költők versei teszik színessé az érdekes és ujszíó rá­dióadást, amelyen körülbelül húsz szabadságharcos és más köz­reműködő szerepel. A költők közül Iványi Zoltán (New York), S. Kósa Antal (Detroit), Illés Lajos és Sári Gál Ime (Cle­veland) és Tollas Tibor (München) képviselik a számoság­­harcosokat műveikkel. A SZABADSÁGHARCOS VILÁGTALÁLKOZÓ KIS HÍREI A kanadai szabadságharcosok is készülnek a július 3-5 kö­zötti világtalálkozóra. Kaszás Gyula a portarberni (B.C.) szer­vezet nevében bejelentette hogy igyekeznek közadakozásból biztosítani a küldöttek útiköltségét.­­ A Portland (Oregon)-i szabadságharcosok az idén először vesznek részt Kabdebó József elnök vezetésével a világtalálko­­zón. South Bend-ben Imre István vezetésével szabadságharcos szervezet alakult az új csoport Kis-György Áron munkás társ­elnök segítségével jött létre.­­ 1 FONTOS! “The House of Insurance” Ha bármiféle biztosításra van s­­züksége, úgymint élet-, ház-,­­ tűz- és tornádót bútor- és ru­ha-, autó-, baleset-, stb., minde­zeket megszerezheti 35 éve fennálló irodánkban a legmél­­tányosabb áron. Edward Senior Lezsak Insurance Agency 11530 BUCKEYE ROAD CLEVELAND 4, OHIO Telefon: CE 1-3727 A BIZTOSÍTÁS BIZALOM DOLGA!

Next