Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1964 (71. évfolyam, 1-48. szám)
1964-03-29 / 13. szám
Meghalt Csiby József zongoraművész, a zeneakadémia professzora Az Eriében, Pennsylvaniában megjelenő MORNING NEWS jelenti, hogy a nagynevű magyar zongoraművész Csiby József, a zeneakadémia volt tanára, aki az Eriében lévő VILLA MARIA COLLEGE-nek volt legutóbb professzora és előadó művésze február 5-én elhunyt 61 éves korában. Március 9-én rendezte volna zongora hangversenyét Ernében az egyetem sorozatában, ha váratlan halála, amelyet tüdőgyulladás okozott, el nem ragadja hangversenyelőadói és nevelői munkájából. Csiby professzor a magyar zeneművészet nagy alakjainak a korából való. Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán kortársa és kollégája volt. Zenei pályafutását már ötéves korában kezdette meg, tizenhat éves korában vették fel a Liszt Ferenc Zeneakadémiára. A Liszt tanítvány Thoman István professzor volt tanára. Miután az akadémiát elvégezte, zongoratanára lett az akadémiának, vele egyidőben voltak tanárai az akadémiának Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán. Mint előadó egyik legkiválóbb tolmácsolója volt Lisztnek, Bartóknak és Dohnányinak. Az oroszok betörése elől menekült nyugatra. Akkor már ismert művész volt, hiszen a háború előtt nyerte el a Liszt díjat. Külföldi hangverseny előadói körútjai során a lengyel, olasz, osztrák, német, belga, francia és svájci közönséget kápráztatta el tudásával. Öt éven át volt társa a szakadatlan sikerekben Antonio Janigronak, a világ egyik legjobb cselló művészének. Szülőföldjének elvesztése után több hangversenyt adott Ausztria és Németország amerikai zónáiban. 1950-ben vándorolt Montreálba, Kanadába, mint zenetanár. Onnan a MIDWESTERN UNIVERSITY-re hívták meg (Wichita Falls, Texas), majd a BAYLOR UNIVERSITY kért számára az amerikai kormánytól letelepedési engedélyt, kivételes tudására hivatkozva. Négy évig volt tanára UNIVERSITY OF OHIO IN ATHENSNEK és ezt követően a MULLIGAN COLLEGENAK (Tennessee) volt tanára. Halálhírére tanítványai és tisztelői a világ minden részéről jelentették őszinte, együttérző részvételüket. A Clevelandi Magyar Szabadságharcos Kör műsoros összejövetelei A CLEVELANDI MAGYAR SZABADSÁGHARCOS KÖR minden hó első vasárnapján délután 4 órakor műsoros összejövetelt rendez a NATIONALITIES SERVICES CENTER helyiségében (1620 Prospect Ave.). Ezekre az összejövetelekre a KÖR sohasem küld ki külön meghívót, de szeretettel látják vendégül a Kör tagjait, barátaikat és az érdeklődőket is. A legközelebbi ilyen összejövetelre 1964 április 5.-én kerül sor a következő műsorral: 1) Külpolitikai beszámoló. 2) Fábry György egy novelláját olvassa fel. 3) Magyar vidékek dalai: Somogy (Hangfelvétel). 4) Az 56-os Szabadságharc költészete. II. Rész. Hazai Költők. 5) Elnöki beszámoló az elmúlt negyedévről. Belépődíj nincs, érdeklődőket szívesen látunk. A HADVEZÉR ÉS KÖLTŐ ZRÍNYI MIKLÓS halálának 300 esztendős évfordulóját ünnepeljük ezévben. Két esztendő múlva — 1966-ban — a dédnagyapa, a mohácsi hős és szigetvári hadvezér Zrínyi Miklós halálának 400 esztendős évfordulója lesz. Horváth Mihály — róm. kat. Csanádi püspök, Kossuth kultuszminisztere, MAGYAR TÖRTÉNET c. munkájában irja. •Ahogy az Árpád-ház kihalása után, (1301.) amikor a Szent Korona birtoklásáért, szembetalálkozott többirányú törekvés és végül az Anjou-házi Robert Károly lett a magyar király, ebben legfőbb érdem, Zrínyié volt.. . DR. TAKÁTS SÁNDOR RÓMAI KATOLIKUS PAP TUDÓS, kegyesrendi tanár, magyar történész munkájából veszünk másik ismertetőt. Takáts Sándor gyűjtötte össze a XVI-ik század és a XVII század eleji, — vagyis azon kornak fellelhető történeteit, adatait, családi kapcsolatait, levelezéseket, stb. — amelyben a Zrínyiek éltek. “Régi Magyar Asszonyok” c. könyve, 1914-ben jelent meg. Azonban “Zrínyi Miklós nevelőanyja” címen 1917-ben jelenik meg az a munkája, amely csupán a Zrínyiek és közvetlen kapcsolataik történetével foglalkozik. Mielőtt rátérnénk Zrínyi Miklós a hadvezér és költő nevelésének körülményeire, először a Régi Magyar Asszonyok c. könyvből kell megismerni a XVI. századi és a XVII. század eleji magyar családi életet, amely régi magyar családi szokások és hagyományok alapján folytatódott. “A XVI. század, «— vagyis a legmagyarabb s a legnemzetibb század lelkesedésének, lovagias szellemének, s mély vallásosságának az okát és rugóját a magyar családi életben kell keresni,” — írja Takáts Sándor. “A század bevett szokása szerint a nemesek és főnemesek gyermekeit 9-10 éves korukban már más családokhoz adják, hogy ott tanuljanak és nevelődjenek. Minden főúri házban, imigyen egész csomó nemes ifjú és leány nevelkedett. Velük nőttek fel az illető család tisztjeinek, érdemes szolgáinak gyermekei, valamint a nemes ifjak és leányok jobbágy inasai és szolgáló leányai. Valamennyi gyermek,ifjú, leány és szolga, a ház urát “édesapámnak”, a ház úrnőjét “édesanyámnak szólította. Jómaguk pedig “atyafi szolgák” néven szerepeltek. Az ifjaknak is, a leányoknak is külön mestereik voltak. Akadnak a mesterek között híres külföldi tudósok. Az ifjak között akadnak, akiket külföldi iskolákra küldenek tanulni. Ezen magyar családoknak nemcsak belül az országban, de kívül, idegen országokban is hírük van. Elismerést és tekintélyt szereznek nemcsak maguknak, de magyarságuknak is. Nagynevű külföldi családok küldik Hazánkba nevelkedni gyermekeiket, közöttük királyi családok ivadékait is. így került pl. Zrínyi Miklós nevelő anyja ■— Lobkovitz Popper Éva — a Batthyány Boldizsár udvarába, felnőve pedig menyük lett, Batthyány Ferencné. Batthyány Boldizsárnét Zrínyi Dóricát — a dédnagyapa egyik leányát — viszont Batthyány Ferencék nevelték fel, hogy azután a menyük legyen. Természetesen, ezen udvarházak ifjúságának egész életükre kiható nevelést, legjobb példát, mindig a ház ura és a ház úrnője adja. Példás házaséletükkel, egymás iránti kölcsönös szeretettel és megbecsüléssel, egymás iránti kölcsönös tisztelettel. Jól tudják ezek a családok, hogy rájuk sokan néznek — idegenből is — azért mindenekfölött nagyratartják, a család nevének tisztaságát. Ezt tartják a legnagyobb vagyonnak, — az erkölcsi tisztaságot.” FÖLDI JAVAKRÓL ALIGHA LEHET BESZÉLNI ABBAN AZ IDŐBEN, mert ami van, vagy a török, vagy a császári hadak lesik, hogy elrabolhassák. Olvassuk hogy a régi magyar asszonyok asztalainál bár naponta 80-an, sőt 100-on felül is pusztítják a cipót, de a ház úrnője megrovást kap a királytól, hogy a koronázási ünnepélyen nem jelennek meg a magyar főasszonyok ... És ez alkalommal derült ki, hogy ezen nemes lelkek, akik a XVI. században melengették a dermedő magyar életet, nem tudtak felöltözni ők maguk az alkalmaknak megfelelően,s mert nem volt ruhájuk. Ismeretes, hogy annak a kornak férfiai, csaknem minden idejüket harcban töltik, így minden munka , sőt a hadak élelmezésének gondja is, az asszonyok vállán nyugszik. Idejük hát nem igen jut léha szórakozásokra. A munkára másokat is nekik kell buzdítani, a személyes példával. Takáts Sándor, tanulmányozva ennek a kornak történetét, keserűen írja, hogy a Mohács utáni hivatalos magyar történészek szeretik az országunkat és népünket ért minden veszteséget, a törökök nyakába sózni. “Ez pedig nem igaz, mert saját koronás királyunk utasítja Bástát is Bécsből Magyarországra, hogy ölesse, égesse, akasztassa, pusztítsa a rebellis magyarságot s a jóérzésü németeknek osztogassa a magyar földet. . .” Az örökös, harc felemésztett mindent, embernekállatnak való eleséget. Az országutak pedig telve voltak egy-egy ütközet után, árván maradt gyermekek éhes-rongyos, csapatokba verődött kis csavargóival. És ezeknek a kis háborús áldozatoknak útja is azokba az udvarházakba vezetett, ahol erre felkészülve vártak meleg szívű magyar asszonyok. Nézzünk csak ezzel kapcsolatos eredeti levelet, Batthyány Ferenc írja (Zrínyi Dorka nevelőapja): “... az terek beszáguldott Velikére. Szinte Csázmáig jutott volna, ha az vizeken által jöhetett volna. Azért, mihelyt ágyudörgést hallasz, azonnal hagyd meg a szegén népnek, hogy fussanak és oltalmaztasd őket. Hadd meg, hogy ébren legyenek. Én innen küldök most valami szegény gyermekeket, kiket felvisznek. Azoknak gondját viseld, míg én is jövök ... Mi sem természetesebb, hogy az ilyen udvarházakban nevelődő gyermeksereg szemei előtt zajlottak le ezek az események és hatás nélkül nem maradhattak, egész életükre. Ez a magyar hagyományokban gyökerező demokrácia felemelő volt. Ismertetni kellett ezt úgy véljük, hiszen Zrínyi is hagyományaink tiszteletére int. És volt-e jobban szükség hagyományaink megismerésére, mint a mi korunkban .. . ? TAKÁTS SÁNDOR, “ZRÍNYI MIKLÓS NEVELŐANYJA” c. könyvéből folytatjuk a továbbiakban az ismertetést. Tudjuk, hogy Batthyány Ferencné, Lobkovitz Popper Éva nevelte, majd 16 éves korában, Nagyszombatban került Pázmány Péter nevelése alá. Könyvének 35 oldalán írja Takáts Sándor: “Olyan asszonyok kormányozzák a legnagyobb magyar háztartásokat, mint Poppel Éva (Batthyány Ferencné) ... Az ilyen asszonyok nevelő iskolájából csak jó magyarok, lelkes hazafiak kerülhettek ki. Ilyen tűzhelyek adhattak nekünk Zrinyi Miklósokat .. . Poppel Éva élete is ilyen tűzhely mellett folyt le. S már csak azért is érdemes őt megismernünk, mert vele együtt egyik leghatalmasabb főúri családunk háztartásának vonzó képe elevenedik meg. Azon tűzhely világa, amely mellett egykoron árva Zrinyi Miklósunk nevelkedett. Amit itt Lobkovitz Popper Éva lelkivilágáról mondottunk, —■ az kulcs Zrinyi Miklósunk jellemének, gondolkodásának, eszmevilágának megértéséhez ...” Meg kell itt jegyezzük, hogy az uj hit — a reformáció hamarosan elért hazánkba, s a legnagyobb magyar családok teszik magukévé az indulásnál. A Batthyányok, Zrínyiek, Lobkovitz Poppel Éva is protestáns Batthyányok udvarában nevelkedett, s ő maga is protestáns. Az ellenreformáció alatt, sokan visszatérnek a katolikus hitre, így a Zrinyi Miklós édesapja is, majd később Batthyány Ádám, Poppel Éva fia is. Könyvének 34 oldalán írja Takáts Sándor: “Bizonyos, hogy Zrínyiből emberséges magyar embert Popper Éva nevelt. Későbbi fejlődésére már nem volt befolyással. Hogy Zrinyi költő és hadvezér lett, abban neki nincs része. De igenis az ő áldott befolyásának világos érdeme, Zrinyi Miklósunk erkölcsi, hitbeli meggyőződése. Vaknak kell lenni, aki ezt észre nem veszi. Miként Popper Éva, ő is a szeretet alapján való kölcsönös megértésnek volt a híve. Nem ismerte a felekezeti türelmetlenséget, ahogy nem ismerte azt nevelőanyja sem. De sokan, hiszen akihez oly közel állott, nevelőanyja is protestáns volt.” ALIG HOGY ZRÍNYI GYÖRGY LEHUNYTA A SZEMÉT POPPEL ÉVA MÁR SZÁRNYAI ALÁ VETTE KÉT KIS ÁRVÁJÁT... Mivel a Zrinyi árvák gyámjai csak a birtokok kezelésével foglalkoztak, a tanítás és nevelés dolgát Poppel Évára hagyták, mint az árvák legközelebbi rokonára. S Poppel Éva jó szive ennél nem is kívánt többet. Csáktornyán tehát megtette az intézkedéseit. S miután távozott, levéllel és ajándékkal lepte meg a két kis Zrinyi fiút. Úgy látszik Zrinyi Miklós és Péter, ekkor írták életükben az első levelet. Szerelmes anyjuknak címezik e levelet és szép szókkal köszönik meg Poppel Éva jóságát.” És ez időtől fogva (1627. febr. 5.) Poppel Éva lett a kis Zrinyi fiuk vezetője, tanácsadója és anyja. Két éven át hol otthon, hol Poppel Éva birtokain tanulgattak. Mikor elérkezett az idő, hogy külföldi iskolákon tanuljanak, Poppel Éva Grácba adta őket, de a saját legbensőbb emberét küldi velük. 1629. március 31-én kelt levelüket igy fejezik be a fiuk: “Sok szerencsés jóknak kívánása után, alázatos szolgálatunkat ajánljuk kegyelmednek, mint szerelmes anyánk asszonynak ...” 1633-ban Bécsben tanulnak a Zrinyi fiuk, Popper Éva ott személyesen velük van. “Nagyszombatból írott leveleik is mutatják, hogy Popper Évával és fiával (Batthyány Ádám) sűrűn érintkeznek. Bár itt már Pázmány befolyása alatt állottak gyakran felkeresik nevelő anyjukat. Egyik együttesen írt levelükben, Péter így menti magát Batthyány Ádám előtt: “Minthogy nem irhatok asszony önagyságának, az mi anyánknak, méltóztassék alázatos fiúi szolgálatomat mondani, mert ha kegyelmed engedelméből lehet, én is önagysága fiának tartom magam ...” A szívélyes viszony a Zrinyi fiuk és nevelőanyjuk között később sem változott — folytatja a történész. Poppel Éva a Zrinyi fiuk neve napjára nem felejti el az ajándék küldését. A fiuk pedig igy írnak neki: "... magamat nagyságodnak kegyelmébe ajánlván, nagyságodnak igaz szolgája és fia, gróf Zrinyi Miklós” . . . vagy, 1640. július 15-én. “. . . mint jóakaró asszonyomnak, anyámnak, alázatos fia Zrinyi Péter. . .” ÉRDEMES VISSZATEKINTENÜNK TEHÁT EME JELES ESZTENDŐBEN arra a korra, amelyben élő magyar asszonyaink olyan lelkes magyarokat neveltek, akik Zrinyi Miklósok nevelésében fizettek nekünk. Sajnos, Rákóczi Ferenc szabadságharca után, ezeket az udvarházakat, nevelő otthonokat megsemmisítették. Az itt közöltekkel, a kegyeletünk egy virágját tesszük a halhatatlan Zrínyiek elé. És hálás kegyelettel emlékezünk azokról a régi magyar asszonyokról, akik a Zrínyieket és hozzájuk hasonló sok-sok derék, kiváló férfit adták nemzetünknek. sr-i—I—N—ír -u—te-t—u—ír—sr— Aki Zrínyi Miklósnak anyja helyett anyja volt írta: M. KATONKA MÁRIA SŐTE PÁL: Kevés nemzet s ezek között is új hazánk: a szabadság hazája az első és a legnagyobb, amelynek polgárai ugyanolyan odaadással értékelik a szabadság eszméjét mint a kicsiny magyar nemzet fiai. .. Kossuth Lajos, a magyar szabadság atyja ép olyan nagyrabecsült hőse a szabadság eszméjének, mint Lincoln Ábrahám az új hazában. Jókai Mór a magyar szabadságharc dicsőséges eseményeinek nagy elbeszélője époly nagy alakja volt a maga idejében a világirodalomnak, mint a Mississippi halhatatlan mesélője, az amerikai szabadságeszme fáradhatatlan hirdetője, Mark Twain. És Petőfi Sándor a nagy magyar költő, aki nemcsak a magyar égbolt, hanem a nagyvilág tündöklő üstököse is, talán páratlan hőse, költője és vértanúja a szabadságnak s hozzáfoghatót nem nagyon ismer a világ. És gondoljunk a magyar vallási élet két nagy alakjára: Mindszenty Józsefre és Ravasz Lászlóra. Mindszenty József bíboros hercegprímás hangos szóval vértanuságot vonva magára, védelmezte a szabadságot és védelmezi ma is, kényszerű hallgatásban is. Ravasz László az évtizede betegeskedő református püspök néma hallgatással feleli az elnyomásra. 1848 márciusának szelleme szülte Erkel Ferencet, aki operáiban mint a Bánk bánban és a Hunyadi Lászlóban minden zeneművésznél jobban hangsúlyozta a szabadságot. Liszt Ferenc a “világ nagy zenésze”, — aki mint Kónya Sándor is, — a világ vándora volt, a márciusi forradalom tüzétől felhevülve vált a “szabadság nagy zenészévé”, és a magyar közösség élete végéig hűséges tagjává. Bartók Béla, a magyar realitás muzsikusa, a honszeretet és szabadságszeretet két malomköve között őrlődve választotta a mi utunkat, hogy a maga elképzelt szabadságeszméjéhez hű maradhasson. Gondoljunk Kodály Zoltánra, aki a Talpra Magyarra írott zenéjében egy másik szabadságharcunk, az 1956 októberinek a Nemzeti Dalát írta meg és 100 év távolából adott kezet a Talpra Magyar halhatatlan költőjének, Petőfi Sándornak arra, hogy "rabok tovább nem leszünk". Illyés Gyula a szabadság iránti olthatatlan szenvedélyét a zsarnokságról szóló egyetlen mondatával perzselte bele lelkünkbe örökre. 1848 Március 15-ről ezt írja: ". .. Szabadság délelőttje te, uj ember voltunk hajnali gyermeki emlékezete! Bel jó hangjaid hallani egy század után is ...” Gondoljunk a szabadságharc halott hőseire, a branyiszkói honvédekre és a kivégzett generálisokra egyaránt. És azokra is, akik most is a szabadságért élnek és halnak, és kövessük példájukat. (Gondolatok a MAGYAR A szabadság és hősei Spanyol Árpád kivált a HANSA IMPORT HOUSE-ból és ezúttal is köszöni barátainak és vásárlóinak a múltban üzletével szemben tanúsított szíves támogatást. Az üzletet eddigi társa Dengel Ferenc vezeti tovább, aki részére kéri Spanyol Árpád az eddigi pártfogást és jóindulatot a jövőben is fenntartani. : TORONTÓBAN Ladányi Zoltánnál lehet előfizetni a „Vasárnap“-ra (808 Palmerston Avenue, Telefont LEnux 4-1347.) Hirdetéseket ugyancsak nála lehet megrendelni a „Vasárnap“ számára. Példányonként a „Vasárnap“ legfrisebb számai a magyar katolikus plébánián kaphatók. Spadina & Dundas St. corner. SZABADSÁG HANGVERSENY napján. Krasznai Mária és Antal CLEVELAND MAGYAR HANGJA rádiójának és Hudák Ernő rádiójának márciusi műsorából.) Ha Arcodat látom... (EGY ÁLOM REGGELÉN) Írta: BUJDOSÓ BÁLINT Be furcsát álmodtam . . . Vagy megtörtént régen, míg kószáltam ottan a hajdani réten? Gyerekkori emlék ... Föl van-e az írva valahol az elménk örök lapjaira? Vagy az őszi füstként jön-megy az és eltűnt csöngetyűre tüstént, ha ébred a percünk? ... Összefoly a lelken múlt való, múlt álom, s amit úgy öleltem, már a végit várom az életnek. S nézzed: azt se tudom immár, higgyem az egészet? S mikor hazahívnál, emlékezve mi lesz való avagy álom? oktalan mi vérez, s mi jogos, hogy fájjon? Ha ébredek egyszer a végső Valóra, ha költeni tetszel, mikor itt az óra: köd fut a Napfénytül, és hajnali álom foszlik, ugye, végül, ha Arcodat látom ... KmitMokti i'aximaffl CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY KÖNYVOSZTÁLYA — BOOK DEPARTMENT 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio, 44509 Telefon; 799-2600 UJ KÖNYVEK: Cser László: Téli ösvény (Versek) (,,A Szív”, 1964, 111 oldal) ............................... $1.00 Csighy Sándor: Tükör (Versek) , (A.M.K., Köln, 1963, 175 oldal) ...................... $2.00 Koós Kálmán: Voltunk, Vagyunk, Leszünk. (H.M., Argentina, 1960, 344 oldal.) Kötve $3.00 Reskó János: Tanuljunk magyarul (Reskó, Cleveland, 1963, 174 old.) $2.60 Serédi Jusztinián: A dinasztikus törekvések meghiusítása (Mikes K. Kör, München, 1964, 32 old. soksz.) $1.00 Szentiványi Rezső: Bábeltől Pannóniáig (sokszorosított kiadás, é.n., 33 oldal) ............ $ 1.00 Szy Tibor: Hungarians in America (Hung. LIniv. Ass., New York, 1963, 592pp.) $ 15.00 Tollas Tibor: .... Csak ennyi fény maradt (Magyar Ház, Brüsszel, é.n., 111 old.) ........ $2.00 EGYÉB KÖNYVEINK: ESZTERHÁS ISTVÁN: Nyugodt lehetsz, elvtárs! ................Fűzve Kötve GHICZY ZSUZSANNA: A város (Pályadíjnyertes regény) ....... KISJÓKAI ERZSÉBET: Titokzatos jel a falon .................... Fűzve Kötve KISMARJAY TIBOR: Athén-Róma. Sportzsebkönyv ...................... GÁRDONYI GÉZA: Láthatatlan ember .............. Díszes bőrkötve GULÁCSY IRÉN: Fekete vőlegények I-II.............. Díszes bőrkötve HARSÁNYI ZSOLT: Matthias Rex I-II................ Díszes börkötve HERCZEG FERENC: Pro Libertate .................. Díszes bőrkötve JÓKAI MÓR: Erdély aranykora .......... Díszes bőrkötve MAKKAI SÁNDOR: Sárga vihar .......................... Díszes börkötve MAKKAI SÁNDOR: Táltoskirály .......................... Díszes bőrkötve SURÁNYI MIKLÓS: Egyedül vagyunk I-II.......... Díszes bőrkötve COURTOIS, GASTON: A legszebb történet (Jézus élete gyermekek számára, 192 képpel) ......................................... CSÁRDÁS JÓZSEF: Sentenced for Life ............................................ HORTHY: The Admiral Horthy Memoirs ......................................... JONAS ENDRE: Trianon, a European Problem ............................. KÁLMÁN, LAJOS: The Lawyer in Communism ............................. C. A. MACARTNEY. HUNGAR: A Short History .......................... MAGYAR, ADORJÁN: The Ancient Hungarian Runic .................. MICHENER A. JAMES: Az andaui hid ............................................ PROHÁSZKA OTTOKÁR: Meditations on the Gospels I II............ STIBRÁN, TERÉZ: The Street Are Not Pawed with Gold .......... SZABÓ-ZALÁN, MIKLÓS: Mission to Earth ................................. SZALAY, JEROMOS: The Truth about Central Europe ................. SZÖLLÖSY, S.: Hugary Versus Panslavism and Pangermanism ....... TOTH, TIHAMÉR: The Catholic Church ........................................ TOTH, TIHAMÉR: The Christian Family ......................................... TOTH, TIHAMÉR: The Great God .................................................... TOTH, TIHAMÉR: The Our Father .................................................. TÓTH, TIHAMÉR: The Risen Christ ................................................ NÁNDORFEHÉRVÁR 1456 (Oratorium) (2 „Lp” hanglemezzel) SONGS OF LIBETY (45 Rpm-es hanglemez) ................................. A fenti könyvek csak kis része a könyvosztályunkon kapható könyveknek. Helyszűke miatt nem tudjuk összes könyveinket felsorolni. Rendelés előtt tehát kérje legújabb könyvjegyzékünket. $3.00 $4.00 $3.00 $ 1.60 $2.20 $ 2.00 $4.20 $ 8.90 $ 8.90 $4.70 $ 3.90 $5.40 $4.70 $ 9.80 $ 3.00$ 1.50 $6.00 $ 1.00 $ 3.00 $4.50 $0.75 $3.80 $5.50 $4.50 $2.50 $2.00 $ 1.50 $4.75 $4.00 $ 4.00 $4.50 $4.00 $ 7.96 $2.00