Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1964 (71. évfolyam, 1-48. szám)

1964-03-29 / 13. szám

Meghalt Csiby József zongoraművész, a zeneakadémia professzora Az Eriében, Pennsylvaniában megjelenő MORNING NEWS jelenti, hogy a nagynevű magyar zongoraművész Csiby József, a zeneakadémia volt tanára, aki az Eriében lévő VILLA MARIA COLLEGE-nek volt legutóbb professzora és előadó művésze február 5-én elhunyt 61 éves korában. Március 9-én rendezte volna zongora hangversenyét Ernében az egyetem sorozatában, ha váratlan halála, amelyet tüdőgyulladás oko­zott, el nem ragadja hangversenyelőadói és nevelői munká­jából. Csiby professzor a magyar zeneművészet nagy alakjainak a korából való. Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Kodály Zol­tán kortársa és kollégája volt. Zenei pályafutását már ötéves korában kezdette meg, tizenhat éves korában vették fel a Liszt Ferenc Zeneakadémiára. A Liszt tanítvány Thoman István professzor volt tanára. Miután az akadémiát elvégezte, zongo­ratanára lett az akadémiának, vele egyidőben voltak tanárai az akadémiának Bartók Béla, Dohnányi Ernő és Kodály Zol­tán. Mint előadó egyik legkiválóbb tolmácsolója volt Lisztnek, Bartóknak és Dohnányinak. Az oroszok betörése elől mene­kült nyugatra. Akkor már ismert művész volt, hiszen a háború előtt nyerte el a Liszt díjat. Külföldi hangverseny előadói kör­útjai során a lengyel, olasz, osztrák, német, belga, francia és svájci közönséget kápráztatta el tudásával. Öt éven át volt társa a szakadatlan sikerekben Antonio Janigronak, a világ egyik legjobb cselló­ művészének. Szülőföldjének elvesztése után több hangversenyt adott Ausztria és Németország ame­rikai zónáiban. 1950-ben vándorolt Montreálba, Kanadába, mint zenetanár. Onnan a MIDWESTERN UNIVERSITY-re hívták meg (Wichita Falls, Texas), majd a BAYLOR UNIVERSITY kért számára az amerikai kormánytól letelepedési engedélyt, kivételes tudására hivatkozva. Négy évig volt tanára UNI­VERSITY OF OHIO IN ATHENSNEK és ezt követően a MULLIGAN COLLEGENAK (Tennessee) volt tanára. Ha­lálhírére tanítványai és tisztelői a világ minden részéről jelen­tették őszinte, együttérző részvételüket. A Clevelandi Magyar Szabadságharcos Kör műsoros összejövetelei A CLEVELANDI MAGYAR SZABADSÁGHARCOS KÖR minden hó első vasárnapján délután 4 órakor műsoros összejövetelt rendez a NATIONALITIES SERVICES CEN­TER helyiségében (1620 Prospect Ave.). Ezekre az összejöve­telekre a KÖR sohasem küld ki külön meghívót, de szeretettel látják vendégül a Kör tagjait, barátaikat és az érdeklődőket is. A legközelebbi ilyen összejövetelre 1964 április 5.-én kerül sor a következő műsorral: 1) Külpolitikai beszámoló. 2) Fábry György egy novelláját olvassa fel. 3) Magyar vidékek dalai: Somogy (Hangfelvétel). 4) Az 56-os Szabadságharc költésze­te. II. Rész. Hazai Költők. 5) Elnöki beszámoló az elmúlt ne­gyed­évről. Belépődíj nincs, érdeklődőket szívesen látunk. A HADVEZÉR ÉS KÖLTŐ ZRÍNYI MIKLÓS halálának 300 esztendős évfordulóját ünnepeljük ez­­évben. Két esztendő múlva — 1966-ban — a dédnagy­­apa, a mohácsi hős és szigetvári hadvezér Zrínyi Mik­lós halálának 400 esztendős évfordulója lesz. Horváth Mihály — róm. kat. Csanádi püspök, Kossuth kultuszminisztere, MAGYAR TÖRTÉNET c. munkájában irja. •A­hogy az Árpád-ház kihalása után, (1301.) amikor a Szent Korona birtoklásáért, szembetalálkozott többirányú törekvés és végül az Anjou-házi Robert Károly lett a magyar király, ebben legfőbb érdem, Zrínyié volt.. . DR. TAKÁTS SÁNDOR RÓMAI KATOLIKUS PAP­ TUDÓS, kegyesrendi tanár, magyar történész munkájából veszünk másik ismertetőt. Takáts Sándor gyűjtötte össze a XVI-ik század és a XVII század eleji, — vagyis azon kornak fellelhető történeteit, ada­tait, családi kapcsolatait, levelezéseket, stb. — amely­ben a Zrínyiek éltek. “Régi Magyar Asszonyok” c. könyve, 1914-ben jelent meg. Azonban “Zrínyi Mik­lós nevelőanyja” címen 1917-ben jelenik meg az a mun­kája, amely csupán a Zrínyiek és közvetlen kapcsola­taik történetével foglalkozik. Mielőtt rátérnénk Zrínyi Miklós a hadvezér és költő nevelésének körülményeire, először a Régi Magyar Asszonyok c. könyvből kell megismerni a XVI. századi és a XVII. század eleji magyar családi életet, amely régi magyar családi szo­kások és hagyományok alapján folytatódott. “A XVI. század, «— vagyis a legmagyarabb s a legnemzetibb század lelkesedésének, lovagias szelle­mének, s mély vallásosságának az okát és rug­óját a magyar családi életben kell keresni,” — írja Takáts Sándor. “A század bevett szokása szerint a nemesek és főnemesek gyermekeit 9-10 éves korukban már más­­ családokhoz adják, hogy ott tanuljanak és nevelődje­nek. Minden főúri házban, imigyen egész csomó nemes ifjú és leány nevelkedett. Velük nőttek fel az illető család tisztjeinek, érdemes szolgáinak gyermekei, va­lamint a nemes ifjak és leányok jobbágy inasai és szolgáló leányai. Valamennyi gyermek,­­ifjú, leány és szolga, a ház urát “édesapámnak”, a ház úrnőjét “édes­anyámnak szólította. Jómaguk pedig “atyafi­ szolgák” néven szerepeltek. Az ifjaknak is, a leányoknak is kü­lön mestereik voltak. Akadnak a mesterek között híres külföldi tudósok. Az ifjak között akadnak, akiket kül­földi iskolákra küldenek tanulni. Ezen magyar családoknak nemcsak belül az or­szágban, de kívül, idegen országokban is hírük van. Elismerést és tekintélyt szereznek nemcsak maguk­nak, de magyarságuknak is. Nagynevű külföldi csa­ládok küldik Hazánkba nevelkedni gyermekeiket, kö­zöttük királyi családok ivadékait is. így került pl. Zrínyi Miklós nevelő anyja ■— Lobkovitz Popper Éva — a Batthyány Boldizsár udvarába, felnőve pedig menyük lett, Batthyány Ferencné. Batthyány Bol­­dizsárnét Zrínyi Dóricát — a dédnagyapa egyik leá­nyát — viszont Batthyány Ferencék nevelték fel, hogy azután a menyük legyen. Természetesen, ezen udvarházak ifjúságának egész életükre kiható nevelést, legjobb példát, mindig a ház ura és a ház úrnője adja. Példás házaséletükkel, egymás iránti kölcsönös szeretettel és megbecsülés­sel, egymás iránti kölcsönös tisztelettel. Jól tudják ezek a családok, hogy rájuk sokan néznek — idegenből is — azért mindenekfölött nagyratartják, a család nevé­nek tisztaságát. Ezt tartják a legnagyobb vagyonnak, — az erkölcsi tisztaságot.” FÖLDI JAVAKRÓL ALIGHA LEHET BE­SZÉLNI ABBAN AZ IDŐBEN, mert ami van, vagy a török, vagy a császári hadak lesik, hogy elrabol­hassák. Olvassuk hogy a régi magyar asszonyok asz­talainál bár naponta 80-an, sőt 100-on felül is pusz­títják a cipót, de a ház úrnője megrovást kap a király­tól, hogy a koronázási ünnepélyen nem jelennek meg a magyar főasszonyok ... És ez alkalommal derült ki, hogy ezen nemes lelkek, akik a XVI. században melengették a dermedő magyar életet, nem tudtak felöltözni ők maguk az alkalmaknak megfelelően,­­s mert nem volt ruhájuk. Ismeretes, hogy annak a kornak férfiai, csaknem minden idejüket harcban töltik, így minden munka , sőt a hadak élelmezésének gondja is, az asszonyok vállán nyugszik. Idejük hát nem igen jut léha szórako­zásokra. A munkára másokat is nekik kell buzdítani, a személyes példával. Takáts Sándor, tanulmányozva ennek a kornak történetét, keserűen írja, hogy a Mohács utáni hiva­talos magyar történészek szeretik az országunkat és népünket ért minden veszteséget, a törökök nyakába sózni. “Ez pedig nem igaz, mert saját koronás kirá­lyunk utasítja Bástát is Bécsből Magyarországra, hogy ölesse, égesse, akasztassa, pusztítsa a rebellis magyar­ságot s a jóérzésü németeknek osztogassa a magyar földet. . .” Az örökös, harc felemésztett mindent, embernek­­állatnak való eleséget. Az országutak pedig telve vol­tak egy-egy ütközet után, árván maradt gyermekek éhes-rongyos, csapatokba verődött kis csavargóival. És ezeknek a kis háborús áldozatoknak útja is azokba az udvarházakba vezetett, ahol erre felkészülve vártak meleg szívű magyar asszonyok. Nézzünk csak ezzel kapcsolatos eredeti levelet, Batthyány Ferenc írja (Zrínyi Dork­a nevelőapja): “... az terek beszáguldott Velikére. Szinte Csáz­­máig jutott volna, ha az vizeken által jöhetett volna. Azért, mihelyt ágyudörgést hallasz, azonnal hagyd meg a szegén népnek, hogy fussanak és oltalmaztasd őket. Hadd meg, hogy ébren legyenek. Én innen kül­dök most valami szegény gyermekeket, kiket felvisz­nek. Azoknak gondját viseld, míg én is jövök ... Mi sem természetesebb, hogy az ilyen udvarhá­zakban nevelődő gyermeksereg szemei előtt zajlottak le ezek az események és hatás nélkül nem maradhat­tak,­­ egész életükre. Ez a magyar hagyományokban gyökerező demokrácia felemelő volt. Ismertetni kellett ezt úgy véljük, hiszen Zrínyi is hagyományaink tiszteletére int. És volt-e jobban szük­ség hagyományaink megismerésére, mint a mi korunk­ban .. . ? TAKÁTS SÁNDOR, “ZRÍNYI MIKLÓS NE­VELŐANYJA” c. könyvéből folytatjuk a továbbiak­ban az ismertetést. Tudjuk, hogy Batthyány Ferencné, Lobkovitz Popper Éva nevelte, majd 16 éves korában, Nagyszombatban került Pázmány Péter nevelése alá. Könyvének 35 oldalán írja Takáts Sándor: “Olyan asszonyok kormányozzák a legnagyobb magyar háztartásokat, mint Poppel Éva (Batthyány Ferencné) ... Az ilyen asszonyok nevelő iskolájából csak jó magyarok, lelkes hazafiak kerülhettek ki. Ilyen tűzhelyek adhattak nekünk Zrinyi Miklósokat .. . Poppel Éva élete is ilyen tűzhely mellett folyt le. S már csak azért is érdemes őt megismernünk, mert vele együtt egyik leghatalmasabb főúri családunk ház­tartásának vonzó képe elevenedik meg. Azon tűzhely világa, amely mellett egykoron árva Zrinyi Miklósunk nevelkedett. Amit itt Lobkovitz Popper Éva lelkivilá­gáról mondottunk, —■ az kulcs Zrinyi Miklósunk jel­lemének, gondolkodásának, eszmevilágának megérté­séhez ...” Meg kell itt jegyezzük, hogy az uj hit — a refor­máció hamarosan elért hazánkba, s a legnagyobb ma­gyar családok teszik magukévé az indulásnál. A Batthyányok, Zrínyiek, Lobkovitz Poppel Éva is pro­testáns Batthyányok udvarában nevelkedett, s ő maga is protestáns. Az ellenreformáció alatt, sokan visszatérnek a ka­tolikus hitre, így a Zrinyi Miklós édesapja is, majd később Batthyány Ádám, Poppel Éva fia is. Könyvének 34 oldalán írja Takáts Sándor: “Bizonyos, hogy Zrínyiből emberséges magyar embert Popper Éva nevelt. Későbbi fejlődésére már nem volt befolyással. Hogy Zrinyi költő és hadvezér lett, abban neki nincs része. De igenis az ő áldott befolyásának világos érdeme, Zrinyi Miklósunk er­kölcsi, hitbeli meggyőződése. Vaknak kell lenni, aki ezt észre nem veszi. Miként Popper Éva, ő is a sze­retet alapján való kölcsönös megértésnek volt a híve. Nem ismerte a felekezeti türelmetlenséget, ahogy nem ismerte azt nevelő­anyja sem. De sokan, hiszen akihez oly közel állott, nevelőanyja is protestáns volt.” ALIG HOGY ZRÍNYI GYÖRGY LEHUNYTA A SZEMÉT POPPEL ÉVA MÁR SZÁRNYAI ALÁ VETTE KÉT KIS ÁRVÁJÁT... Mivel a Zrinyi árvák gyámjai csak a birtokok kezelésével fog­lalkoztak, a tanítás és nevelés dolgát Poppel Évára hagyták, mint az árvák legközelebbi rokonára. S Pop­pel Éva jó szive ennél nem is kívánt többet. Csák­tornyán tehát megtette az intézkedéseit. S miután tá­vozott, levéllel és ajándékkal lepte meg a két kis Zrinyi fiút. Úgy látszik Zrinyi Miklós és Péter, ekkor írták életükben az első levelet. Szerelmes anyjuknak címezik e levelet és szép szókkal köszönik meg Poppel Éva jóságát.” És ez időtől fogva (1627. febr. 5.) Poppel Éva lett a kis Zrinyi fiuk vezetője, tanácsadója és anyja. Két éven át hol otthon, hol Poppel Éva birtokain tanul­gattak. Mikor elérkezett az idő, hogy külföldi iskolá­kon tanuljanak, Poppel Éva Grácba adta őket, de a saját legbensőbb emberét küldi velük. 1629. március 31-én kelt levelüket igy fejezik be a fiuk: “Sok szerencsés jóknak kívánása után, alázatos szolgálatunkat ajánljuk kegyelmednek, mint szerelmes anyánk asszonynak ...” 1633-ban Bécsben tanulnak a Zrinyi fiuk, Popper Éva ott személyesen velük van. “Nagyszombatból írott leveleik is mutatják, hogy Popper Évával és fiával (Batthyány Ádám) sűrűn é­­rintkeznek. Bár itt már Pázmány befolyása alatt állot­tak gyakran felkeresik nevelő anyjukat. Egyik együt­tesen írt levelükben, Péter így menti magát Batthyány Ádám előtt: “Minthogy nem irhatok asszony önagy­­ságának, az mi anyánknak, méltóztassék alázatos fiúi szolgálatomat mondani, mert ha kegyelmed engedel­­méből lehet, én is önagysága fiának tartom magam ...” A szívélyes viszony a Zrinyi fiuk és nevelőany­juk között később sem változott — folytatja a törté­nész. Poppel Éva a Zrinyi fiuk neve napjára nem felejti el az ajándék küldését. A fiuk pedig igy írnak neki: "... magamat nagyságodnak kegyelmébe ajánl­ván, nagyságodnak igaz szolgája és fia, gróf Zrinyi Miklós” . . . vagy, 1640. július 15-én. “. . . mint jóaka­ró asszonyomnak, anyámnak,­­ alázatos fia Zrinyi Péter. . .” ÉRDEMES VISSZATEKINTENÜNK TEHÁT EME JELES ESZTENDŐBEN arra a korra, amely­ben élő magyar asszonyaink olyan lelkes magyarokat neveltek, akik Zrinyi Miklósok nevelésében fizettek nekünk. Sajnos, Rákóczi Ferenc szabadságharca után, ezeket az udvarházakat, nevelő otthonokat megsem­misítették. Az itt közöltekkel, a kegyeletünk egy virágját tesszük a halhatatlan Zrínyiek elé. És hálás kegyelet­tel emlékezünk azokról a régi magyar asszonyokról, akik a Zrínyieket és hozzájuk hasonló sok-sok derék, kiváló férfit adták nemzetünknek. sr-­i—I­—N­—ír -u—te-­t—u—ír—sr— Aki Zrínyi Miklósnak anyja helyett anyja volt írta: M. KATONKA MÁRIA SŐTE PÁL: Kevés nemzet s ezek között is új hazánk: a szabadság ha­zája az első és a legnagyobb, amelynek polgárai ugyanolyan odaadással értékelik a szabad­ság eszméjét mint a kicsiny magyar nemzet fiai. .. Kossuth Lajos, a magyar sza­badság atyja ép olyan nagyra­­becsült hőse a szabadság esz­méjének, mint Lincoln Ábra­­hám az új hazában. Jókai Mór a magyar szabadságharc dicső­séges eseményeinek nagy el­beszélője époly nagy alakja volt a maga idejében a világ­­irodalomnak, mint a Mississip­pi halhatatlan mesélője, az ame­rikai szabadságeszme fáradha­tatlan hirdetője, Mark Twain. És Petőfi Sándor a nagy ma­gyar költő, aki nemcsak a ma­gyar égbolt, hanem a nagyvi­lág tündöklő üstököse is, talán páratlan hőse, költője és vér­tanúja a szabadságnak s hoz­­záfoghatót nem nagyon ismer a világ. És gondoljunk a magyar val­lási élet két nagy alakjára: Mindszenty Józsefre és Ravasz Lászlóra. Mindszenty József bíboros hercegprímás hangos szóval vértanuságot vonva ma­gára, védelmezte a szabadsá­got és védelmezi ma is, kény­szerű hallgatásban is. Ravasz László az évtizede betegeskedő református püspök néma hall­gatással feleli az elnyomásra. 1848 márciusának szelleme szülte Erkel Ferencet, aki ope­ráiban mint a Bánk bán­ban és a Hunyadi László­ban minden zeneművésznél jobban hang­súlyozta a szabadságot. Liszt Ferenc a “világ nagy zenésze”, — aki mint Kónya Sándor is, — a világ vándora volt, a már­ciusi forradalom tüzétől felhe­­vülve vált a “szabadság nagy zenészévé”, és a magyar kö­zösség élete végéig hűséges tagjává. Bartók Béla, a magyar realitás muzsikusa, a honszere­tet és szabadság­szeretet két malomköve között őrlődve vá­lasztotta a mi utunkat, hogy a maga elképzelt szabadságesz­méjéhez hű maradhasson. Gondoljunk Kodály Zoltán­ra, aki a Talpra Magyar­ra írott zenéjében egy másik sza­badságharcunk, az 1956 októ­­beri­nek a Nemzeti Dal­át írta meg és 100 év távolából adott kezet a Talpra Magyar halha­tatlan költőjének, Petőfi Sán­dornak arra, hogy "rabok to­vább nem leszünk". Illyés Gyula a szabadság iránti olt­­hatatlan szenvedélyét a zsar­nokságról szóló egyetlen mon­datával perzselte bele lelkünk­be örökre. 1848 Március 15-ről ezt írja: ". .. Szabadság délelőttje te, uj ember­ voltunk hajnali gyermeki emlékezete! Bel jó hangjaid hallani egy század után is ...” Gondoljunk a szabadságharc halott hőseire, a branyiszkói honvédekre és a kivégzett ge­nerálisokra egyaránt. És azok­ra is, akik most is a szabad­ságért élnek és halnak, és kö­vessük példájukat. (Gondolatok a MAGYAR A szabadság és hősei Spanyol Árpád kivált a HANSA IMPORT HOUSE-ból és ezúttal is köszöni barátainak és vásárlóinak a múltban üzletével szemben tanúsított szíves támogatást. Az üzletet eddigi társa Dengel Ferenc vezeti tovább, aki részére kéri Spanyol Árpád az eddigi pártfogást és jóindulatot a jövő­ben is fenntartani. :­ TORONTÓBAN Ladányi Zoltánnál lehet előfizetni a „Vasárnap“-ra (808 Palmerston Avenue, Telefont LEnux 4-1347.) Hirdetéseket ugyancsak nála lehet megrendelni a „Vasárnap“ számára. Példányonként a „Vasárnap“ leg­­frisebb számai a magyar katolikus plé­bánián kaphatók. Spadina & Dundas St. corner. S­Z­A­B­A­DSÁG HANGVER­­SENY napján. Krasznai Mária és Antal CLEVELAND MA­GYAR HANGJA rádiójának és Hudák Ernő rádiójának márciusi műsorából.) Ha Arcodat látom... (EGY ÁLOM REGGELÉN) Írta: BUJDOSÓ BÁLINT Be furcsát álmodtam . . . Vagy megtörtént régen, míg kószáltam ottan a hajdani réten? Gyerekkori emlék ... Föl van-e az írva valahol az elménk örök lapjaira? Vagy az őszi füstként jön-megy az és eltűnt csöngetyűre tüstént, ha ébred a percünk? ... Összefoly a lelken múlt való, múlt álom, s amit úgy öleltem, már a végit várom az életnek. S nézzed: azt se tudom immár, higgyem az egészet? S mikor hazahívnál, emlékezve mi lesz való avagy álom? oktalan mi vérez, s mi jogos, hogy fájjon? Ha ébredek egyszer a végső Valóra, ha költeni tetszel, mikor itt az óra: köd fut a Napfénytül, és hajnali álom foszlik, ugye, végül, ha Arcodat látom ... KmitMokti i'aximaffl CATHOLIC HUNGARIANS' SUNDAY KÖNYVOSZTÁLYA — BOOK DEPARTMENT 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio, 44509 Telefon; 799-2600 UJ KÖNYVEK: Cser László: Téli ösvény (Versek) (,,A Szív”, 1964, 111 oldal) ............................... $1.00 Csighy Sándor: Tükör (Versek) , (A.M.K., Köln, 1963, 175 oldal) ...................... $2.00 Koós Kálmán: Voltunk, Vagyunk, Leszünk. (H.M., Argentina, 1960, 344 oldal.) Kötve $3.00 Reskó János: Tanuljunk magyarul (Reskó, Cleveland, 1963, 174 old.) $2.60 Serédi Jusztinián: A dinasztikus törekvések meghiusítása (Mikes K. Kör, München, 1964, 32 old. soksz.) $1.00 Szentiványi Rezső: Bábeltől Pannóniáig (sokszorosított kiadás, é.n., 33 oldal) ............ $ 1.00 Szy Tibor: Hungarians in America (Hung. LIniv. Ass., New York, 1963, 592pp.) $ 15.00 Tollas Tibor: .... Csak ennyi fény maradt (Magyar Ház, Brüsszel, é.n., 111 old.) ........ $2.00 EGYÉB KÖNYVEINK: ESZTERHÁS ISTVÁN: Nyugodt lehetsz, elvtárs! ................Fűzve Kötve GHICZY ZSUZSANNA: A város (Pályadíjnyertes regény) ....... KISJÓKAI ERZSÉBET: Titokzatos jel a falon .................... Fűzve Kötve KISMARJAY TIBOR: Athén-Róma. Sportzsebkönyv ...................... GÁRDONYI GÉZA: Láthatatlan ember .............. Díszes bőrkötve GULÁCSY IRÉN: Fekete vőlegények I-II.............. Díszes bőrkötve HARSÁNYI ZSOLT: Matthias Rex I-II................ Díszes börkötve HERCZEG FERENC: Pro Libertate .................. Díszes bőrkötve JÓKAI MÓR: Erdély aranykora .......... Díszes bőrkötve MAKKAI SÁNDOR: Sárga vihar .......................... Díszes börkötve MAKK­AI SÁNDOR: Táltoskirály .......................... Díszes bőrköt­ve SURÁNYI MIKLÓS: Egyedül vagyunk I-II.......... Díszes bőrkötve COURTOIS, GASTON: A legszebb történet (Jézus élete gyermekek számára, 192 képpel) ......................................... CSÁRDÁS JÓZSEF: Sentenced for Life ............................................ HORTHY: The Admiral Horthy Memoirs ......................................... JONAS ENDRE: Trianon, a European Problem ............................. KÁLMÁN, LAJOS: The Lawyer in Communism ............................. C. A. MACARTNEY. HUNGAR: A Short History .......................... MAGYAR, ADORJÁN: The Ancient Hungarian Runic .................. MICHENER A. JAMES: Az andaui hid ............................................ PROHÁSZKA OTTOKÁR: Meditations on the Gospels I II............ STIBRÁN, TERÉZ: The Street Are Not Pawed with Gold .......... SZABÓ-ZALÁN, MIKLÓS: Mission to Earth ................................. SZALAY, JEROMOS: The Truth about Central Europe ................. SZÖLLÖSY, S.: Hugary Versus Panslavism and Pangermanism ....... TOTH, TIHAMÉR: The Catholic Church ........................................ TOTH, TIHAMÉR: The Christian Family ......................................... TOTH, TIHAMÉR: The Great God .................................................... TOTH, TIHAMÉR: The Our Father .................................................. TÓTH, TIHAMÉR: The Risen Christ ................................................ NÁNDORFEHÉRVÁR 1456 (Oratorium) (2 „Lp” hanglemezzel) SONGS OF LIBETY (45 Rpm-es hanglemez) ................................. A fenti könyvek csak kis­ része a könyvosztályunkon kapható könyvek­nek. Helyszűke miatt nem tudjuk összes könyveinket felsorolni. Rendelés előtt tehát kérje legújabb könyvjegyzékünket. $3.00 $4.00 $3.00 $ 1.60 $2.20 $ 2.00 $4.20 $ 8.90 $ 8.90 $4.70 $ 3.90 $5.40 $4.70 $ 9.80 $ 3.00­­$ 1.50 $6.00 $ 1.00 $ 3.00 $4.50 $0.75 $3.80 $5.50 $4.50 $2.50 $2.00 $ 1.50 $4.75 $4.00 $ 4.00 $4.50 $4.00 $ 7.96 $2.00

Next