Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1965 (72. évfolyam, 9-49. szám)

1965-10-24 / 41. szám

1965 október 24. Magyarországon "változatlanul" a nemzeti tudat a kommunizmus legfőbb ellensége Abban az ideológiai moz­­gósításban, amelyet a párt Magyarországon elrendelt, hogy megvédje magát a fel­lazulástól, részt vesz az É­­SZAKMAGYARORSZÁG cí­­mű kommunista napilap is, amely az ideológiai elemzés­re szóló felhívásában többek között ezeket állapítja meg: “A párttagság helyesen te­szi, ha bírálja a vezetők hibáit, de kötelessége az is, hogy a legteljesebben támogassa a kö­zös célok megoldásában, védje a jogtalan bírálat, a demagó­gok és a lazítók ellen. A gyen­gébb politikai iskolázottsággal rendelkező párttagok nem lát­ják elég tisztán, hogy a gaz­dasági építő munka, a tudat­nevelés ma ugyanolyan fontos területe az osztályharcnak, mint korábban a politikai harc volt. A párttagság széles körei­nek egyetértésével találkozott, hogy az irányelvek a kispol­gári és burzsoá eszmei örök­ség és újabb jelenségei elleni harc fokozására serkent. Köz­tük változatlanul a nacionaliz­mus a legtömegesebben ható, a legveszélyesebb. A szocia­­lista országokban a nacionaliz­mus szitásával ma a burzsoázia a szocialista országok szembe­állítását szeretné elérni.” Tehát két évtized után is kénytelen a moszkvai fődik­­tatúra bevallani, hogy Ma­gyarországon nem sikerült a lelkekből kiirtani a nemzeti tudatot. A kommunizmus megbukott és a ‘‘gyengébb politikai iskolázottsá­g­g­a­l rendelkező párttagok, úgy látszik már hajlandók is ezt­­ beismerni. Szabadságharcos szüreti bál Csikágóban (CHICAGO). A csikágói szabadságharcosok Petráko­­vits Jenő elnök vezetésével évek óta elöljárnak az USA összes magyar szabadsághar­cos szervezetei között abban, hogy pénzügyeiket mintasze­rűen rendben tartják és abban is, hogy a jól végzett politikai munka mellett gondot fordíta­nak a társadalmi életük prob­lémáira is. Bálokat, vacsorá­kat is rendeznek, amelyre szí­vesen megy el Csikágó ma­gyarsága, de nemcsak a szóra­kozás kedvéért, hanem azért is mert a csikágói szabadság­­harcos szövetség a bevételei­ből a legjobb magyar ügyeket támogatja. Legutóbb a Szövet­ség szüreti bált rendezett, a­­mely nemcsak, hogy látoga­tottság szempontjából volt nagy siker, de fedezte (illetve visszatérítette) a magyar ügy­ben elmondott szenátusi be­szédek kinyomatási költségeit, amelyet a csikágói szervezet bocsájtott rendelkezésre. A csi­kágói szabadságharcosok most magyar szabadságszoborra gyűjtik a pénzt, amelyet jövő­re állítanak fel. A háború és a béke kérdése a zsinat előtt Írta: SOMOGYI B. GERŐ A XIII. szkéma (Az Egyház a modern világban) vitája korunk egyik legégetőbb kérdésének, a háborúnak és a békének a problémakörével ért véget. Minden zsinati atya felszólalása mögött érezni lehetett a nyájért aggódó pásztorok szívének szorongását a mai technika és haladás következtében száz­szorosan felfokozott pusztító fegyverek láttán. A HÁBORÚ ÉS A JÓAKARATÚ EMBEREK Nem egy közülük személyesen is átélte a legutolsó vi­lágégés borzalmait akár az első vonalban, katona híveik közt, akár a ‘‘hátsó vonalban”, a bombázások által okozott anyagi és lelki romok között. Nem egy közülük éppen ezért hangoz­tatta szent Ágoston szavait, hogy sokkal nagyobb dicsőség szóval (tárgyalással) legyőzni a háborút, mint páros viadalban a legveszélyesebb Ellenfelet. Mert a béke utáni vágy minden ember szívének mélyén ott alszik, éppen ezért a háborúnak még a gondolatát is száműzni kell! Ugyanakkor azonban ott áll a felelős vezetők számára a kötelesség is, hogy a rájuk bízottak életét és javait minden támadóval vagy rabló szán­dékkal közeledővel szemben megvédjék. Amikor Krisztus, megszületett, a betlehemi éjszakában békét hirdettek az angya­lok a föld lakóinak. Sajnos, a “jó akaratú emberek” nem egyedüli lakói a földnek, így kettő évezered után is él még a háború fogalma — és sajnos — a történelem a tanú rá, hogy sokszor ez a fogalom milyen tragikus valóság formájában nyi­latkozik meg. Ezért kellett a Zsinatnak is foglalkoznia a kér­déssel. A több napig tartó vita minden felszólalását teljes egészé­ben ismertetni, helyszűke miatt, nincs módunkban, éppen ezért az elhangzott javaslatok vezérgondolatait csoportosítva próbál­juk összefoglalni az atyák véleményeit. ALFRINK HOLLAND ÉRSEK: A háború éles ellentétben áll az evangélium tanításával. Alfrink bíboros, a holland Utrecht érseke, a Nemzetközi Pax Christi mozgalom jelenlegi elnöke, azt fejtegette, hogy amikor háborúról szólunk, akár “igazságos” akár “igazságtalan” há­borúról is, annak még a gondolata is ellenkezik az evangé­liumi szeretet szellemével. Különben is a mai totális háborúkat, de még a részleges, vagy a lokalizált háborúkat is beleértve, nehezen hasonlíthatjuk a középkori háborúk fogalmaihoz. A pusztítás anyagi és erkölcsi téren még nagyobb, még rettene­tesebb. Éppen ezért ara kell törekednünk, hogy a háborút csí­rájában, vagyis okaiban öljük meg. LÉGER KANADAI ÉRSEK: Léger bíboros, a kanadai Montréal érseke főképpen a há­ború erkölcsi rombolásait vizsgálta és kérte mindennemű meg­torló háború vagy hadművelet elítélését, különösen ma, amikor a félelmetes új fegyverek pusztító képessége megsokszorozó­dott. Mindennek azonban elő­feltétele, hogy soha, sehol, senki ne sértse meg mások jogait! Hogy mindenki tiszteletben tartsa az igazság és igazságosság törvényeit, hogy akár ideológiai, akár nemzeti hegemóniára való törekvését fékezze, mások jo­gainak sérthetetlenségét tiszteletben tartsa! DUVAL ALGERI ÉRSEK: Duval bíboros, Alger érseke a háború anyagi okainak a vizsgálatát sürgette. Nem téveszthetjük szemünk elől, hogy az anyagi vagy a politikai igazságtalanság és terror is lehet­nek háborúk szülői, amikor az éhezők, nyomorgók vagy elnyo­mottak a kétségbeesés határán kirobbantják haragjukat és elin­dítják a felkelés, a belső vagy külső háború végzetes lavináját. Az orvoslás itt is az evangéliumi tanítás érvényesítésében, a gyakorlati életbe való átvitelében van. MARTIN FRANCIA ÉRSEK: Martin bíboros, a francia Rouen érseke azt emelte ki, hogy sokan azon a véleményen vannak, hogy a megtépázott jogokat fegyverrel lehet visszaszerezni, holott a történelem a tanú rá, hogy a háborúban legtöbbször nem az igazság dia­dalmaskodik, hanem a győztes hatalma! Az sem áll, hogy " Si vis pacem para bellum,” “ha békét akarsz, készülj fel a há­borúra,” mert ebben az esetben megint csak az erősebbé a szó, aki nem mindig képviseli az igazságot is! Ezért van szükség egy pártatlan és erős nemzetközi fórumra, amely tekintélyénél fogva képes megvédeni az igazságot, valamint a gyengébbet az erősebb ellen. OTTAVIANI A SZENT OFFICIUM FŐTITKÁRA: Legtalálóbban Ottaviani bíboros, a Szent Officium főtit­kára foglalta össze a háborúról szóló tanítást. Bizonyára emlé­kezett arra, hogy sokáig volt a Pápai Diplomáciai Akadémia nemzetközi jogi tanára, amikor jegyzetek nélkül lépett a mik­rofon elé. “Mindannyian egyet­értünk abban, hogy el kell ítélni a háborút, de meg kell tennünk arra is mindent, hogy már az okait szüntessük meg! Ne gyűlöletre tanítsuk gyerme­keinket, hanem arra, hogy a békesség elveit és törvényeit kövessék mindig! Miért halmozzuk el őket egy már zsenge korukban háborús értelmű játékokkal, kardokkal, tankokkal és repülőkkel?” A népek közt mozdítsuk elő a tesvériség elvének érvénye­sítését. Szálljunk szembe a kolonializmus káros szellemével és valóban gyakoroljuk a földi javak egyenlő és igazságos elosz­tását. De harcoljunk a totalitarianizmus állami vagy társadalmi felfogása ellen is, mert a totalitáris rendszerek felfogása is kö­nyörtelenül a háborúhoz vezet, sőt már azt készíti elő! Egy nemzetközi szervezet tekintélye ezért szükséges ahhoz, hogy a kihágásokat azonnal szankcionálni tudja és így elejét vegye még nagyobb szerencsétlenségeknek, pusztulásoknak. De ítéljük el az úgy nevezett “guerilla” és “partizán” háborúkat is, me­lyek mögött legtöbbször a kommunizmus rejtőzik és a “felsza­badítás ürügye alatt tör a hatalomra, amelyet azután a “nép kormánya” nevében “totalitárius” szellemben valósítanak meg. Ugyancsak ítéljük el az ideológiai háborút is, amely végzetesen a valódi fegyveres harchoz vezet. Ezért kell küzdenünk töret­lenül egy általános világszövetség érdekében, amely minden nép számára biztosítaná az igazság és az igazságosság érvénye­sítését, hogy Krisztus szellemében valóban “béke lehessen a Földön: béke, amely a keresztény szeretet és testvériség szilárd és megdönthetetlen alapjain biztosítja majd Isten törvényeinek boldogító uralmát”! GARRONE FRANCIA ÉRSEK: Mgr. Garrone, a francia Toulouse érseke azt kérdezte, hogy a háború pusztításaitól való félelem elégséges-e a béke biztosítására? A béke kérdése nem érzelmi kérdés csak, nem is pusztán­ érdek vagy haszon kérdése. A béke az emberi szívben gyökerezik, igaz, de az ember ugyanakkor megköve­teli az igazságot is és a szabadságot; a káros szenvedélyek háttérbe szorítását, legyűrését. Az egyetértés azonban igazság és szeretet nélkül nem lehetséges. De lehet-e igazságról és szeretetről beszélni mindaddig, amíg vannak elnyomók és el­nyomottak, hatalmasak és gyöngék, ha az igazságot a kard és a szurony hosszúságával mérik? . . . Mgr. Busch, az osztrák Innsbruck püspöke az ideológiai háború veszélyeit hangsúlyoz­ta, amely sokhelyütt valóságos belső felforduláshoz, polgár­háborúhoz­­vezet, mert bizonyos frakciók, vagy ideológiák az erőszaktól sem riadnak vissza, hogy saját uralmi törekvéseiket kielégítség a mindenkit megillető szabadság kárára. NEMCSAK A BÉKE, DE AZ IGAZSÁG ÉS A SZABADSÁG IS A békéről és háborúról szóló vitában magyar püspök is felszólalt Brezanóczy Pál egri ap.­kormányzó személyében, aki azt javasolta, hogy az Egyház alapítson egy Legfelsőbb Ka­tolikus Béketanácsot, amely más egyházak hasonló intézmé­nyeivel közösen léphetne fel a nemzetközi fórumok előtt, amikor a békét valahol háborús veszély fenyegetné. Mgr. Brezanóczy javaslatát a Rómában lévő magyar püspökök nevében tette. Hasonló szellemben szólalt fel két angol püspök is, Mgr. Wheler, Middlesbrough és Mgr. Grant Northampton püspöke is, bár ők kiegészítették azzal, hogy ennek az új intézménynek akkor is fel kellene szólalnia, ha az igazságot, az igazságossá­got és a szabadságot fenyegeti veszély valamely tájon, bele­értve természetesen a legtisztább szabadságot, a vallásszabad­ságot is! =i»­ia5=sep=ß=i£3öi=iM£=[»6=ß=i£ÄÄ=isa»ise»i=ii=s=8=i. Pogány András, Pásztor László és Füry Lajos előadásai (MSZTI) A szabadsághar­cos vezetők washingtoni ta­lálkozójával kapcsolatban a továbbképzést szolgáló elő­adások is elhangzottak a George Washington Egyete­men. Dr. Pogány András egye­temi tanár a külpolitikai hely­zetről adott elemzést, Pásztor László előadásában a magyar értelmiség szerepét ismertette az USA tudományos és mű­vészi fejlődésében. Dr. Füry Lajos író, az Amerikai Magyar Szövetség titkára a Szövetség történetét ismertette és az amerikai magyar élet fejlődé­séről adott összefoglaló képet. Előadását vita követte, mely­nek során Eszenyi László, Ge­reben István, dr. Lőte Pál, Pesti József, dr. Pogány And­rás, Szilágyi Pá­l és többen mások szólaltak fel. KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA • Bélyeggyűjtő posta • Az Egyesült Államok Postaigazgatósága a legújabb 5 centes postabélyegét Adalai Ste­venson emlékére adja ki, Bloomingtonban, Il­linois államban, október 23-án- A bélyegen Stevenson fényképe van a középen, fent balra kissé a kép alatt az M­. zászlója, felette vas­tag betűkkel STEVENSON felirat. A bélyeg színe piros-fehér és kék, 140 millió példány­ban kerül forgalomba. A FDC. gyűjtők írja­nak Postmaster, Bloomington, Illinois 61701 címre a már megszokott feltételek mellett. A posta nyomatékosan felhívja a FDC. figyel­mét, hogy ezzel a rendeléssel ne kérjenek hasz­nálatlan postabélyeget. Rovatvezető: Dobay Jenő, 7125 Lorain Ave., Cleveland 2, Ohio. Telephone: 651-7022. Bélyegüzletében beszerezhetők: Használat­lan és használt, magyar és külföldi valamint USA bélyegek. Különféle sorozatok és világ ösz­­szeállítások. Bélyeggyűjtéshez szükséges kellé­kek, berakós és előnyomott albumok. Érdeklő­dők felbélyegzett borítékot mellékeljenek. Bajorországból öt magyar menekültet visszaadtak a kommunistáknak (Folytatás az első oldalról.) folyt. Másrészt tarthattak a felelősségrevonástól, mert a szerencsétlenekkel egy nyilatkozatot írattak alá, mely a német hatóságokat, legalábbis forma szerint fedezi, annál kevésbbé azonban a valóság­ban, miután a fiúk nem tudtak németül és a kiren­delt tolmács egybehangzó vélemények szerint még a magyar konyhanyelvet sem bírja. Ilyeténképpen erősen kétségbevonható, hogy becsapott honfitár­saink egyáltalán tudták, hogy mit írnak alá, tisz­tában voltak-e az eljárásokkal, fel voltak-e kellő­képpen világosítva a menekültek jogairól, lehető­ségeiről, a menedékjog megszerzésének fortélyairól, útvesztőiről. AZ ELJÁRÁST LELEPLEZIK A tragikus eset napvilágra kerülése egyedül annak köszönhető, hogy a táborban visszamaradt menekültek közül az egyik jelentette a történteket a TOLSTOY FOUNDATION Dabello nevű tiszt­viselőjének, aki azután, mint menekültügyi szerve­zet képviselője azonnal akcióba lépett, túl sokat nem tudott már elérni, a csoport tagjaival már csak futólag tudott beszélni, a rendőrségnél sem tudott halasztást kieszközölni és a kitoloncolást nem tudta, megakadályozni, de legalább felrázta a közvéleményt. Ez annál is inkább fontos, mert az eset nem egyedülálló, sorrendben a harmadik erő­szakos kitoloncolás, de eddig csak egyes embereket zsuppoltak ki. Nemrégiben fordult elő, hogy egy honfitársunkat Bajorországban éjszaka akarta a rendőrség eltávolítani az országból, és csak annak köszönhette menekülését, hogy nem nyitott ajtót, mert rosszat sejtett. Reggel azután ügyesen kiszö­­köt­t lakásból és barátoknál keresett menedéket. Annál inkább is szomorú ez a jelenség, mert mindez egy nyugati, magát demokratikusnak mondó or­szágban játszódik le, mely hivatalosan kommunista­ellenes és az újraegyesülésért harcol. Meg­ vagyunk ugyan győződve, hogy itt csupán a bajor állam­apparátus és hivatalnokainak túlkapásairól van szó, mely még a német ajkú, sziléziai, porosz, berlini menekülteket sem nézi jó szemmel valami ősi ide­gengyűlöletből fakadóan, de ez számunkra csak gyenge vigasz. Mit ér a hivatalos, bonni álláspont, ha a végrehajtó hatóságok a paragrafust úgy csü­­rikcsavarják, hogy az végül is a menekülteket elül­döző kommunista rendszereknek szolgáltatja ki a menekültedet. A MOSCH-NYILATKOZAT Micsoda szánalmas és átlátszó védekezés Dr. Mosch bajor belügyi államtitkár részéről, aki az UPI munkatársának adott nyilatkozatában kijelen­tette, miszerint a németül nem tudó menekülteket hivatalos tolmács segítségével felvilágosították a nyugatnémet törvényekről, mire azok azt válaszol­ták volna, hogy nem kívánnak politikai menedék­jogot kérni és csak gazdasági okokkal indokolták kinnmaradási szándékukat. 3. oldal SZABAD VÁLASZTÁS. ÉPÍTŐANYAGOK, AUTÓK. »AftCIKKK ti*. UtaZáSok REPÜLŐ- és HAJÓJEGYEK. ÚTLEVELEK 4« VÍZUMOK. MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSOK és OTTHONI HOZZÁTARTOZÓK KANADAI LÁTOGATÁSÁNAK INTÉZÉSI GYÓGYSZERKÜLDÉS TUZEX CSEHSZLOVÁK­IÁBA KÖZJEGYZŐSÉG HITELESÍTÉSEK. FORDÍTÁSOK. GARANCIA­­* MEGHÍVÓ LEVELEK INTERNATIONAL A­GENCY SERVICE 387 SPADINA AVE. • TORONTO 28, CANADA TELEFON: WA. 2-1014 • WA. 2-1458 A csikágói szabadság­ünnep EGÉSZNAPOS, a magyarság egészét felölelő emlék­­ünnepélyen hódolnak Csikágó magyarjai az 56-os magyar szabadságharc kilencedik évfordulóján a szabadságharc halhatatlan hősei előtt. A Szabadságharcos Szövetség most kiadott meghívója és jelentése felsorolja azokat az eseményeket, amelyek a kilencedik évforduló ünnepségét szinte az egész városra kiterjesztették. DÉLELŐTT Az emlékünnepély műsora október 24-én, vasárnap délelőtt kezdődik ünnepi szentmisével és istentisztelettel. AUTÓS FELVONULÁS Délután 2-kor gyülekezik a magyarság a Soldier Fieldtől délre levő parkolóhelyen, hogy felsorakozzék a tün­tető autófelvonulásra. A magyar kocsik felsorakozása után, délután 3-kor kezdődik a felvonulás. Az emlékünnepély a St. Alphonsus színházteremben rendezendő műsorral fejeződik be. A St. Alphonsus szín­­házteremben a műsor pontosan délután 4 órakor kezdő­dik. A St. Alphonsus színháztereme a South Port, Welling­ton Lincoln sarkánál fekszik.­ ­ A MŰSOR Az emlékünnepély műsorát MAGYAR KÓRUS nyitja meg, amely az amerikai és magyar Himnuszt énekli el. Ezután Nt. Parragh Dezső református lelkész mond imát a hősökért. A cserkészcsapat szaval­ókórusa a magyar iro­dalom­ gyöngyszemeivel áldoz a hősök emlékének. Horváth Mártha operaénekesnő énekszámai következnek, majd D. Mattyasovszky Zoyka szavalata. Rácz Márton hegedűmű­vész Dohnányi RURALIA HUNGARICA című művét adja elő. Ezután következik az est fénypontja. Honorable Roman C. Pucinski, a washingtoni Kongresszus képviselőházának a tagja mond a magyar szabadságharcról angol nyelvű ün­nepi beszédet. Congressman Pucinski a magyarság jóba­rát­ja védelmezője, aki számtalanszor szállt síkra a magyar népért a kongresszus képviselőházában. Beszéde elé nagy várakozással tekintenek, nemcsak magyar, hanem általá­ban a csikágói politikai körökben is. Az emlékünnepély műsorát 10 perc szünet szakítja meg. Szünet után a MAGYAR KÓRUS Erkel Hazám című művét adja elő. Schmierer Iván a­­magyar irodalom hang­ját szólaltatja meg a szabadságról szavalatában. Bere Bözsike énekművésznő énekszáma emeli a művészi kísérő műsor hatását, majd dr. Eszterhás István a MAGYAR FELSZABADÍTÓ BIZOTTSÁG elnöke mondja el ünnepi, beszédét. A műsort a MAGYAR KÓRUS zárja be a magyar Hiszekegy előadásával. Műsorbemondó báró Pongrácz Ci­like, a Magyar Kórust vezényli Diószeghi Sándor, zongorán kisér dr. Lee Bursfoold és Diószeghi Sándor. A műsort vezeti dr. Fiedler Kálmán. * A SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG hónapok óta tartó gondos munkával készítette elő a kilencedik évfor­duló műsorát és reméli, hogy az évforduló ünnepségén minden csikágói magyar megjelenik, hogy tüntessen az otthon szenvedők szabadságáért. A rendezőség ezúton is kéri azokat a csikágói, magyar asz­onyok­at és leányokat, akik magyar ruhával rendelkeznek, hogy a szabadság­tüntetésre való tekintettel magyar viseletben jelenjenek meg. A szabadság­harc kilencedik évfordulójának megün­neplésére Csikágó egész magyarsága összefogott és példás egyetértésben és együttműködéssel készítette elő az ün­nepséget. Cleveland történelmi települései A BUCKEYE NEMZETISÉGI SZOMSZÉDSÁG POL­GÁRSZÖVETSÉGE (Buckeye Neighborhood Nationalities Civic Association) elnöke Palasics János jelenti, hogy egyesül­ve a Buckeye Woodland Woodhill Area Council-lal október 21-én este 7.30-kor a Szent Benedek Hall-ban megrendezi a választók és a polgármester jelöltek találkozóját, amelyre meg­hívja az összes polgármester-jelölteket, valamint a városi ta­nácstagságra pályázókat, hogy előadhassák terveiket, mikép­pen kívánják megőrizni a Buckeye-i magyar és tót közössé­geket, ezeket a clevelandi történelmi és nemzetiségi telepü­léseket. A találkozó célja, hogy a szomszédság polgárai sze­mélyesen találkozhassanak és beszélhessenek a jelöltekkel.

Next